Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-27 / 277. szám
1993. november 27., szombat Tiszafüred 7 Építkezések, melyekről sokat beszélnek Tiszafüreden „Amit az emberek most tapasztalnak, azt át kell élni” (Ahogy a főépítész látja) Aki manapság Tiszafüredre látogat úgy, hogy régen látta a települést, annak bizonyosan meglepetést okozna napjainkban a város. A gázépítés okozta felfordulás mellett a belvárosban különböző készültségű fokozatban lévő építkezések, a maguk sajátos arculatával adnak okot a véleményalkotásra. Ki így, ki úgy reagál, vérmérséklete szerint megfontoltan, vagy egyáltalán nem titkolva türelmetlenségét, indulatosan, felbillentve a vékatetőt véleményéről. Az egyik helyi sajtóorgánum egyenesen az újgazdagok beruházásának nevezte ki a Deák téri építkezést, nem kis malíciával megjegyezve, hogy ez az „építészeti baki” elzárja a külvilágtól az új épületek mögött „megbúvó” kultúrházat. Arról is szól a városi fáma, hogy a piacteret potom pénzért ajándékozta el a város. Ismét témát szolgáltat a volt Pátria étterem épülete, mert az Ybl Bank csődje után félbemaradt épülettorzón újra munkáskezek szorgoskodnak. Nem is beszélve a gázról. Egyre több betemetetlen munkagödör tör borsot a városi polgárok orra alá. A téma valóban az utcán hever, főleg a belvárosban, írhatom ezek után. De ennek az írásnak nem az a célja, hogy az elégedetlenség kifogyhatatlan városi tegezéből, kivéve a mérgezett nyilakat, számolatlanul azokat céltalanul össze-vissza lődözve, tovább bőszítse a közvéleményt. Stílusosan fogalmazva inkább az, hogy rendet tegyen a „gondolati snittek” körül, választ adjon arra, hogy mikor lesz rend a városban, legalábbis ami az építkezéseket érinti. Talán ezért is vállalkozott Balogh György városi főépítész arra, hogy segít ebben a munkában. A szakember, akinek tervei alapján alakult ki Eger és Miskolc belvárosának jórésze, hivatali irodájában fogadott. Először a legnagyobb „vihart kavaró” Deák téri építkezés került a terítékre. „Okultunk azokból a hibákból, melyet jórészt a mi jóhiszeműségünk okozott.” Talán azzal kezdeném, hogy Tiszafüred már korábban rendelkezett általános rendezési tervvel. A városközpont beépítésére, rendezésére már 1987-ben megszületett egy koncepció, melyet a debreceni Kelet-Magyarországi Tervező Vállalat készített. Ennek sarkalatos pontja volt, hogy az általános rendezési terv mellett részletesen rávilágítson arra, hogyan legyen megoldva a városközpont beépítése a jövőben. Ez egy nagyon fontos terv, mert arra kellett megoldást találnia, hogy szelektálva, milyen épületeket kell megtartani, a lebontandók helyében mit lehet építeni, ezeknek az építészeti formáját meghatározni, valamint a közterülettel kapcsolatosan mit kell a városnak megoldani. Ez a terv arra is kitért, hogy miként alakul a városközpont forgalma. Tehát ez egy hosszútávú, komplex koncepció volt. A lényeg az, hogy az általános rendezési tervet annak rendje és módja szerint elfogadta a város, de a központra vonatkozó részletes rendezést csupán program szinten támogatta, de magát a beépítést csak a szükséges módosításokkal együtt fogadta el. Ezek után készített a város egy olyan új tervet a Deák térre, mely megtartotta az általános rendezési terv intézmény kategóriái fel- használását, de az építészeti megoldásnál figyelembe vette a jelentkező igényeket. Ez a kereskedelmi- és szolgáltatásfejlesztési funkciókat - városi polgárok kezdeményezésére - előtérbe helyezte. Valóban problémát jelentett a területen lévő véleményem szerint kifejezetten rossz tervek alapján megépített lapos tetős művelődési ház, mely némileg javítandó a rossz koncepción, ezzel együtt megszüntetve a beázásveszélyt, a város akkori anyagi helyzetét figyelembe véve, a szűkös költségvetési keretekhez igazodóan, tűzoltómunka jelleggel egy sátortetőt kapott 1988-ban. Hozzáteszem azt rögtön, hogy már ekkor világos volt, miszerint ez az épület nem alkalmas arra, hogy kielégítse egy 15 ezer lakosú város művelődési igényeit. A hosszútávú elképzelések szerint az Ady Endre út mellett lévő üres telken épülne egy új, modem kulturális központ. Ám, míg ennek a feltételei nem teremtődnek meg, addig a Deák téren kell üzemelni az intézménynek, úgy, hogy küllemében, környezeti kialakításában illeszkedjen a belváros képébe, a részletes rendezési terv előírásainak megfelelően. Ezek után visszatérek a Deák téri építkezésre. Miután a testület jóváhagyta a részletes beépítési koncepciót, várva a jelentkezőket, 2 800 Ft/m2-es áron nyilvánosan meghirdettük a területet, osztatlan tulajdon formájában, társasház akcióknál megszokott módon. Itt két probléma jelentkezett. Egyrészt a vártnál kevesebb érdeklődő volt, ezért a kereslet-kínálat törvényeit figyelembe véve 2 300 Ft-ra csökkentettük az árat. Ekkor már több jelentkező volt, de legtöbbjük Start-hitellel kívánt építkezni, melynek feltétele volt a telekmegosztás. A hivatal jó- hiszeműleg helyet adott a kérelmeknek, mely a második probléma forrása lett: külön-kü- lön a megosztott telkek közelébe kellett vinni a közműveket. Azt kell mondanom, hogy jószándékunk kényszerhelyzetbe hozott bennünket, ami anyagit többletkiadást is jelentett. Most ott tartunk, hogy az építkezés első része befejezéséhez közeledik, a II. ütemre pedig már annyi a jelentkező, hogy nem is tudjuk kielégíteni az igényeket. Ám a fentiek miatt okultunk az említett hibákból, melyet jórészt jóhiszeműségünk okozott a Deák téren. A rosszindulatú híresztelésekkel kapcsolatban el kell mondanom, hogy egyik épület sem lesz lakóház, a magastetős épületek tetőterében csak raktárak és irodák kivitelezését engedélyezzük. A kultúrház sem lesz elzárva a külvilágtól, mert a végleges kialakítások után két helyről is jól láthatóan nyitott lesz az utcafrontra. Még arra is ügyeltünk, hogy a kivágott, elkorhadt fák helyére újakat telepítsünk. Azok ellen pedig, akik megsértik az eredeti tervek előírásait - sajnos már van rá példa - alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló szankciókat. * Ezek után rátértünk a másik izgalmas terület, a Piac tér problémáinak kivesézésére. Hiszen a városban az a hír járja, hogy az önkormányzat, miután a forgalmas, főképpen a volt szocialista országok vándorkereskedőit mágnesként vonzó, internacionalista „zsibogót” a város alá telepítették, potom pénzért árusította ki a területet, előnyös feltételeket teremtve ezzel „tűzhöz közel állóknak”. „A Piac teret nem kótyavetyélte el a város.” Egy tervezési pályázatot hirdettünk meg a Piac tér beépítésére, amit egy debreceni építész nyert meg - folytatta Balogh György. Ugyanilyen megfontolásból hirdettük meg a kivitelezést és a beruházás szervezést, melyre a fóti székhelyű Contur Kft. tette a legkedvezőbb ajánlatot. A Contur amellett, hogy maga is nagyon sok térségbeli munkanélkülit alkalmaz, két füredi kft.-vei, a Bizalommal és a Kúriával is kapcsolatban áll. A fóti kft. a terület m2-ért 2 800 Ft-ot fizetett. Ennek fejében vállalta, hogy az építéssel kapcsolatos összes további ügyletet bonyolítja és szervezi, beleértve a későbbi értékesítést is. A híresztelésekkel ellentétben itt is a részletes rendezési tervnek megfelelően alakítják ki a városképbe jól illeszkedő kereskedelmi és szolgáltató egységeket: ruházati bolt, papír- és író- szer-szaküzlet, minipékség, fagylaltozó stb. épülnek itt. Az ár tudomásom szerint, belső munkák nélkül 40 e/m2 lesz, szerkezetkész állapotban. A Contur vállalta, hogy 1994 júniusára elkészül a munkákkal. Véleményünk szerint ez egy jó döntés volt, melyben már felhasználtuk a Deák téren szerzett tapasztalatainkat is. * Alig egy éve, hogy jómagam is foglalkoztam a polgármesteri hivatal B-épületével szemben lévő, félbemaradt épülettorzó, a Pátria étterem helyzetével. Pár hete ismét munkások jelentek meg a területen, találgatásokra adva ezzel okot a füredieknek. „Várjuk az új építtető tulajdonost.” Csak annyit tudtam meg, hogy az épületen szintén a Contur Kft. munkásai dolgoznak, lényegében állagmegóvás jelleggel. Ezért is voltam kiváncsi a főépítész úr véleményére. EnA „sok vihart kavaró” (építkezés egyik részlete. Ez sem lakóház A Deák téri építkezés mai állapotában, az udvarról nézve. A tervrajz az utcafront kész állapotát mutatja A korhadt fák helyébe újakat ültetnek Újra megjelentek az építőmunkások a pátriánál nek birtokában sem lettem azonban sokkal okosabb. Az Ybl Bank ismert országos problémája miatt zátonyra futott a volt étterem átalakítása és bővítése. Leállt az építkezés, mely egy korábban jóváhagyott, nagyszabású tervkoncepció része volt. Természetesen erről tudtunk, és a szükséges egyeztetések után egyet is értettünk vele. Most úgy néz ki, hogy feloldódott a zárlat, de a tulajdon- viszonyok részleteibe nem vagyunk beavatva. Éppen ezért várjuk az új építtető tulajdonos jelentkezését. Amennyiben az ő elképzelései eltérőek lesznek a Kossuth tér eredeti terveitől, akkor ez természetesen a mi jóváhagyásunkkal lesz csak megvalósítható. Többet ezzel kapcsolatosan nem tudok most mondani - említette Balogh György. * Tiszafüreden a gázvezetéképítés második ütemének beindulását követően, pár héttel ezelőtt, egyidejűleg a meglepően korát érkező novemberi hideggel, viharos gyorsasággal nőttek ki, akarom mondani mé- lyedtek a földbe a betemetetlen munkaárkok. A nagyon is hangos „szentségelések” mellett sokan félnek attól, hogy a tél végleges beálltával a portára bejutás kérdése, a forgalmat gátoló, balesetveszélyes árkok be- fedetlensége miatt még sokáig „nyitott” lesz. Nem is beszélve az ezzel kapcsolatosan jelentkező gondokról. A főépítész erre így reagált: időpontig még a nyitott árkokat is be kellett volna temetni. Ám a kivitelező, esetünkben rendkívüli haladékot kapott, ez okozta a novemberi gyorsaságot, ami persze azt is jelentené, hogy az újonnan kiásott munkagödröket ugyanilyen gyorsan vissza is kell temetni. Én inkább emiatt aggódom. Fagyos időben bizonyos technológiai előírásokat be kell tartani a gázépítésnél. Például ilyenkor szükséges a homokágyazat, és szigorúbbak a hegesztési előírások is stb. Ezt levélben rögzítettük, amit eljuttattunk a kivitelezőhöz is. Én azt remélem, hogy ennek figyelembevételével mihamarabb megoldódik az érintettek problémája. * Balogh György városi főépítésszel folytatott több, mint kétórás beszélgetésem itt lassan véget is ért. Aki búcsúzásképpen még elmondta, hogy ez a városfejlesztés, mely évek óta terv szerint folyik, kiemelten kezelve a városközpontot, terheket ró a lakosságra. Amit az emberek most tapasztalnak, azt át kell élni, mint minden egyes egyedi építészeti beruházást - említette, de rögtön hozzátette azt is, hogy 1994-ben már láthatóvá válnak az elképzelések pozitív részletei. Én csak annyit kívánok ehhez hozzátenni, hogy az önkormányzat anyagi helyzetét nézve ez kicsit türelemjáték is, mely figyelembe véve az említetteken kívül megoldandó feladatóFSTAiWUCtrí WHiaXZAT A piactér ma, a terv már jövőre valóság lesz „Rendkívüli haladék okozta a sietséget.” A Közúti Igazgatóság eredetileg november 15. után nem adott ki engedélyt útfelbontásra. Pontosabban fogalmazva, ezen kát, még nagyon sokáig eltarthat. Éppen ezért, nézve a legtöbb füredi iskola, intézmény, műemlék stb. állapotát, én aggódom, mert úgy látom, ezekre kevesebb vállalkozó, szponzor akad, mint a cikkben említett kereskedelmi és szolgáltató egységekre. És ezek az épületek is fontosak a füredi ember számára, nem csak építészeti szempontból! Az oldalt írta Percze Miklós - Fotók: Mészáros János
