Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-26 / 276. szám

1993. november 26., péntek Érdekességek 5 KÜLÖNLEGES GYŰJTŐ. Alfred David 60 éves férfitől el­vált a felesége. Ez még nem lenne érdekes, de a válás oka a pingvinek. Felesége nem tudta elviselni azt az ál­latmennyiséget, amit David az évek során kis múzeu­mába összegyűjtött. Miután bekerült a Rekordok köny­vébe, útra kelt gyűjteményével. Kétezer-hétszázötven pingvinje van, aminek eszmei értéke 80 ezer dollár. Alf­red hasonlít is a pingvinekhez, úgy jár, mint ők. Kedvenc étele a tengeri hal. Reméli, hogy következő életében igazi pingvin lehet. (FEB-fotó) A két nagy megállapodása A General Motors, a világ legnagyobb autóipari vállalata kocsijait a Toyota, a világ má­sodik legnagyobb cége fogja forgalmazni Japánban, mégpe­dig úgy, hogy a Chevrolet Ca­valier kocsikat Toyota márka­néven dobja majd piacra. Az er­ről született megállapodást most jelentették be a Toyota illetéke­sei. A jövő év elején jelennek meg a „japánosított”, jobb kor­mányos Chevroletek, és a Toyota úgy tervezi, hogy évente 20 ezret értékesít majd az autó­ból. A General Motors tavaly mindössze ötezer autót tudott eladni Japánban, mert az ameri­kaiknál sokkal népszerűbbek a német autók. Az üzletnek politikai üzenete is van: Japán legnagyobb válla­latának hajlandóságát mutatja arra, hogy közreműködjék a Ja­pán javára mutatkozó krónikus kereskedelmi mérlegtöbblet le­építésében. Érdekessége a megállapo­dásnak, hogy a GM kifejezetten a japán piac szemponjait figye­lembe vevő modellváltásra is készül, és e célból a jövő ősszel Toyota-mémökök egy csoportja ad majd tanácsokat, milyen át­alakításokkal tehetők kereset­tebbekké a szigetországban a GM autói. Múmiákra bukkantak egy ókori kínai városban Nija (Minfeng) ősi kínai vá­ros romjainál kínai és japán ré­gészek mumifikálódott holttes­tekre bukkantak. A kutatócso­portnak homokdűnéken és sűrű erdőségeken keresztül sikerült eljutnia a Takla-Makán sivatag déli részén, Kasgártól (Kasi) mintegy négyszáz mérföldre fekvő városba. A hajdan vi­rágzó településen még mindig áll a városfal egy része, és ép­ségben maradt néhány ház és szőlőlugas is. A házak haszná­lati tárgyakat rejtenek, olyan, mintha lakóik nemrég hagyták volna el otthonaikat. A homokban a régészek nyolc mumifikálódott holt­testre, illetve csontvázra buk­kantak, körülöttük pénzérmék, bronztükrök, ékszerek hevertek. Az egykori lakók szőke vagy barna hajúak voltak. Indoeuró­pai vonásaik alapján arra lehet következtetni, hogy őseik Nagy Sándorral érkeztek Közép- Ázsiába a Kr.e. IV. században. Nija az Európát Ázsiával összekötő selyemút egyik fon­tos állomása volt. Más városál­lamokhoz hasonlóan évszáza­dokig virágzott, majd mintegy 1000-1600 évvel ezelőtt hirte­len nyoma veszett. Sir Aurel Stein (Stein Aurél) magyar születésű brit archeoló­gus 1903-ban környékbeli em­berek segítségével rátalált az ősi oázisra, és felfedezőútjáról te­mérdek műkinccsel tért haza. A XX. század első felében több más, ünnepelt európai és japán felfedező is tonnaszámra vitte magával a selyemút kincseit és a róluk szóló dokumentumokat. Ezért Kína sokáig nem engedé­lyezte, hogy külföldi régészek végezzenek ásatásokat. A jelen­legi kínai-japán csoport munká­ját a Kína kulturális örökségét felügyelő állami szervnek kel­lett jóváhagynia. A kutatócsoport japán tagjai homokmintát, állati hulladékot és emberi hajszálakat visznek Japánba vizsgálatra, majd visz- szajuttatják őket Kínába. A több ezer éves múlttal büszkélkedhető Kína ókori kin­cseinek eddig csupán a töredé­két tárta fel. 1949-ben a kom­munisták több évtizedre be is tiltották az ásatásokat, és a fel­táró és restaurálási munkákat ma is gátolja a pénzhiány. Bécsben ünnepelni jó Kávéházi évforduló Bécs jellegzetes intézménye, a kávéház jubilál: ezekben a he­tekben van 310 éve annak, hogy az első közülük megnyílt. A le­genda szerint a törökök máso­dik ostroma idején egy szerb tolmács, név szerint Georg Franz Kolschitzky nyitotta az elsőt, miután nem könnyen be­szerezte hozzá az engedélyt. Az ötlet bevált: ma mintegy 2800 bécsi kávéház működik, s a legtöbb őrzi a hagyományt. Felújításuk nem jelenti azt, hogy megválnának a régi han­gulatos berendezéstől, moder­nizálnák a megszokott világítást vagy netán a szokásokat. A bé­csi polgár se változtat ezeken: ma éppúgy beül reggel, délidő­ben vagy délután, hogy meg­igyon egy csésze melange-ot, találkozzék barátaival, avagy csak hogy magányosan átfussa az újságokat, elmélkedjen, ír­jon, olvasson. A kávé, forró ka­kaó mellé mindenütt megkapja a szintén hagyományos bécsi süteményeket, az almás rétest, s akik elutasítják a süppedő sze­cessziót, azok is találnak ízlé­süknek valót. A legnevezete­sebb Bécs közepén a Havelka, a maga kopott bohém világával, s ennek megfelelően szakadtabb közönségével. (Névadója a 82 éves Leopold Havelka, a kávé- ház-tulajdonosok doyenje, va­lóságos intézmény maga is). A jubileum alkalmából a Maria­hilfer Strasse egyik újonan megnyílt kávéháza előtt az utcai részre kihelyezett kiállítás csi­nos vitrinekbe rendezve mind­ebből ízelítőt ad, az összes ká­véházi kelléket bemutatva. Már karácsony A bécsi városháza előtti téren az idén mindennél korábban, már november 13-án megnyílt a szokásos karácsonyi vásár - a Christkindlmarkt. Nem mentes a legektől: soha ennyi stand - 137 -, soha ilyen nagy és dús karácsonyfa, soha ilyen finom ételek az ízek utcájában és soha ilyen terjedelmes program. Az idén ugyanis karácsony napján csak átmenetileg ürül ki a tér: pár nap múlva ismét élettel tel­nek meg a bódék, mégpedig nem csak a szokásos szilvesz­teri vásár erejéig. Egy héten át tart az új esztendőben még a mulatság, ezúttal a gasztronó­miai élvezetek mellé mágusok, bűvészek, tűznyelők, zsonglő­rök, varázslók és más mulatta­tok kínálnak látványosságot. A kísérlethez nagy reményeket fűznek, s ha beválik, ez is ha­gyomány lesz. A korábbi szo­kásokból megőriztek egynéhá­nyat, például azt, hogy a kará­csony előtti vásáron is inkább csak ajándéktárgyakat kínálnak a bódék, nem kapható mondjuk fehérnemű, konyhagép vagy háborús játék. Van viszont bi­zsu, mézeskalács termék, kerá­mia, játék, apró bőrdíszmű, szóval minden, amire az aján­dékötletben szenvedők vágy­hatnak. És még egy újkeletű szokást őriz az idei vásár: a mű­anyag pohár környezetvédelmi okokból az idén is száműzette- tett. A jóféle forralt bort és pun­csot most is üvegpohárba mé­rik, s így lesz majd a szilveszteri pezsgővel is. Hat nap kádban Szerencsésen végződött a Florida állambeli Orlandóban a 70 éves Ruth Clark kissé hosz- szúra nyúlt fürdőzése. Az idős asszony ugyanis fürdés közben rosszul lett, és képtelen volt ki­mászni a fürdőkádból. Hat nap elteltével a szomszédok által ri­asztott tűzoltók szabadították ki kényelmetlen helyzetéből. Mint az asszony elmondta, november 11-én este kezdte a fürdőzést, de amint elkészült, rosszullét fogta el, és képtelen volt felállni. Nem vesztette el lélekjelenlétét, leengedte a für­dővizet, és azután csak akkor nyitotta ki a csapot, amikor vi­zet akart inni. Társaságról ci­cája gondoskodott, s biztos volt benne, hogy megmenekül, mert szomszédaival megállapodtak, hogy figyelnek egymásra. Az nem zavarta, hogy koplalnia kellett, mert amúgy is túlsúlyos. Melltartók a kanyon fölött? Egyelőre nemet mondtak az illetékes hatóságok annak az amerikai „művésznek” a ter­vére, aki tízezer melltartót szándékozik összegyűjteni és azokat ruhakötélre fűzve kife­szíteni a Grand Canyon fölé. A magát Nicolinónak nevező 53 éves kaliforniai férfi enyhén szólva is bizarr tervéről nyilat­kozva Jim Tuck, a Grand Ca­nyon Nemzeti Park igazgatósá­gának szóvivője hangsúlyozta, hogy a nemzeti park természeti szépségének okán létesült. Nem lenne helyénvaló bármiféle kö­telet kifeszíteni fölötte, még ak­kor sem, ha a kötél amerikai nemzeti zászlókból állna . . . Nicolino úgy nyilatkozott a Denverben (Colorado állam) megjelenő Rocky Mountain News című lapnak, hogy eddig már 1.500 melltartót kapott. Mint mondotta, reméli, hogy 1995-ben képes lesz kifeszíteni a ruhaszárító kötélre fűzött női fehérneműket a kanyon fölé. Arról, hogy tulajdonképpen mi késztette erre a vállalko­zásra, Nicolino csak annyit mondott, hogy „igyekszik hu­moros oldaláról megközelíteni a nők egészségének megkárosítá­sát szilikonbetétek beülte­tésével, egyáltalában azt, hogy egy nő önazonosságát kebleinek nagyságától tegyék függővé”. Arról nem nyilatkozott Nico­lino, hogy a Grand Canyonnak pontosan melyik részén készül kifeszíteni a kötelet. Csupán azt árulta el, hogy a „melltartóhíd” egy mérföld hosszú lesz. Legszélesebb szakaszán a Grand Canyon 10 mérföld (16 kilométer széles). Ez a déli peremén van, Grand Canyon Village-nél. BOB HARCA BABÁJÁÉRT. Bob Geary San Fransiscó-i rendőr harcban áll feletteseivel. Az utca forgalmát és vá­rosrészének biztonságát másodmagával látja el. Társa Brendan O’Smarty, aki csak egy óriási rendőrbaba. A fő­nökség megtiltotta, hogy ilyen „nevetséges” módon ve­gyen részt a forgalomban. Brendan nemcsak a gyerekek, de a felnőttek kedvence is. Több mint 15 ezer aláírás gyűlt már össze a rendőrbábu védelmére. (FEB-fotó) Pórul járt Csaknem 15 000 dollár bír­ságot fizetett az a pórul járt ma­dártenyésztő, aki thaiföldi pa­pagájokat akart becsempészni Ausztráliába úgy, hogy alsó­nadrágjába rejtette őket. Ugyanis a sasszemű vámosok lecsaptak a férfire, amikor a nadrágjából madárhangokra let­tek figyelmesek. A madarak mindegyike 11 700 dollárt ér a feketepiacon. A foglalkozására nézve ácsmesterséget űző ama­tőr madártenyésztő beismerte vétségét. Ellul a bőröndjében hozta a madarakat, de miután kiváltotta csomagját a repülőté­ren, a vámolás előtt az alsóne­műjébe rejtette őket. A királynő vonata Tokió. A japán ügyészség őrizetbe vette az ismert Fudzsi Galéria két vezetőjét, amiért fel­tehetően mintegy 10 millió dol­lár értékű adócsalást követtek el. Fudzsi Kazuo elnök és társa azzal vált ismertté világszerte, hogy Pablo Picasso, Pierre-Au- gust Renoir és Marc Chagall festményeit szerezte meg milli­ókért az elmúlt években. A lefu­tott japán konjunktúra éveiben festményvásárlásokkal mintegy 25 millió dollárnyi haszonra tet­tek szert, és csapták be az adó­hatóságot úgy, hogy kimutattat- ták: olcsóbban adtak túl egyes képeken, mint amennyiért meg­vásárolták azokat. Manila. A Fülöp-szigetek ha­tóságai 500 pesót (mintegy 17 dollár 50 centet) ajánlottak fel Samal város halászainak min­den egyes delfinért, melyet megfognak és átadnak a kor­mány illetékeseinek. Nemrégi­ben mintegy száz delfint láttak Bataan tartományban a Samal folyóban, nem messze a fővá­rostól, Manilától, amelynek környékén ritkán fordulnak elő ezen tengeri emlősök. A ható­ságok azért ajánlották fel a del­finekért a pénzt, hogy visszavi- hessék őket természetes hazá­jukba, a dél-kínai tengerbe. Moszkva. Oroszországban is szedi áldozatait a szokatlanul korán beköszöntött tél. Egyedül Moszkvában tíz ember fagyott meg eddig az utcákon. A fővá­rosban az elmúlt mapokban napközben sem emelkedett mí­nusz 10 fok fölé a hőmérséklet. Tél tábornok moszkvai áldo­zatai többnyire kiadós italo­zás után az utcán szenderültek végzetes álomba. Noha sok a hajléktalan, a fagy áldozatai­nak többsége nem közülük került ki. London. A hamarosan ese­dékes brit vasútprivatizálás közben már a jövő év elején dobra kerül II. Erzsébet ki­rálynő magánvonata is. A 14 kocsiból álló pompás szerel­vény magánmenedzsere évi 2,5 millió fontot kap majd a kor­mánytól a vonat működtetésére és színvonalának fenntartására. Hogy kijön-e a pénzből, az az ő dolga, de feladata nem lesz könnyű, és szerzeményét nem reklámozhatja. A királyi vonat egy-egy kocsija 32 tonnás, mert 12 tonna rajtuk csak a páncélo­zás. Tévékamerák és riasztóbe­rendezések hálózzák be az egész szerelvényt, és infravörös sugarak leplezik le a hívatlan lá­togatókat. Gáztámadás ellen extra szigetelés és oxigénveze­tékek adnak biztonságot. Most még a British Rail, a brit állam­vasutak 102 alkalmazottja ké­szíti fel alkalmanként a vonatot minden útjára. Tavaly az ural­kodó 37 alkalommal ült vo­natra, és ez esetenként 50 ezer fontba került. Az MTI-Panoráma anyagaiból Tóth András összeállítása Lemásolták a Jégember” fejét Nem félnek A lengyel közvélemény 63 százaléka szerint a baloldali kormány nem a kommunisták visszatérését jelenti a hatalomba - 24 százaléknak ezzel ellenté­tes a véleménye, míg 13 száza­lék nem tudott véleményt mon­dani. A CBOS közvélemény-ku­tató intézet szerint elsősorban az értelmiségiek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nem tartanak a rendszerváltás előtti idők visszatértétől, míg a balol­dal győzelmét „kommunista visszaesésnek” leginkább a diá­kok, a magánvállalkozók, és a mélyen vallásos emberek minő­sítették. A megkérdezettek több mint fele úgy vélte, hogy az új kor­mány nem hoz radikális válto­zásokat. Amerikai tudósok bejelentet­ték: újabb fontos felfedezést tet­tek a rák keletkezésének megér­tésére. A rák úgy keletkezik, hogy a sejtek ellenőrzés nélkül osztód­nak. A kutatók megvizsgálták azt a genetikai folyamatot, amely a sejtosztódást elindítja vagy megszünteti. A kutatás célpontja egy olyan gén, amely egy p53-nak nevezett fehérjét gyárt. Ha ez a gén hibásan mű­ködik, megindul a sejtosztódási folyamat. Az eddigi kutatások szerint ez a felfedezés a rákbetegségek felét érinti. A Cell (Sejt) című orvosi szaklapban közölt cikk szerint két csoport egymástól függetlenül állapította meg, ho­gyan működik a gén. Ez a gén más génnek ad utasítást. Az utasítást végrehajtó gén lassítja a sejtek növekedését. A felfedezést a Johns Hop­kins Egyetem professzora, Bert Vogelstein és a Howard Hughes Orvosi Intézet professzora, dr. Stephen Elledge tette. A gént Vogelstein WAF 1-nek, Elledge pedig CIPl-nek nevezte el. Egy harmadik csoport, a Bay­lor szakorvosi intézet orvosa, dr. James R. Smith vezetésével szintén megtalálta a szóban forgó gént, de kutatásának eredményét még nem közölte.- Ez a kutatás a sejtnöveke­dés problémájának közepébe ta­lált - mondta Elledge, az AP amerikai hírügynökség munka­társának.- Most tudtuk meg először, hogyan dolgozik a p53-t gyártó gén, amikor közvetlenül befo­lyásolja a sejtek osztódását. A felfedezés arra is reményt ad, hogy megfékezzék a gént, ha hi­básan működik. Ugyanis a gén hibás működése az oka, hogy más gén rosszindulatú utasítá­sokat kap. Elledge szerint a gént mani­pulálni lehet, s ezzel a rák fejlő­dését ellenőrzés alá lehet vonni. El kell érni, hogy a gén a kívánt utasítást adja annak a génnek, amely a szövetosztódásért fe­lelős. A kutatók azonban arra is rámutattak, hogy a helyzet bonyolultabb a fent leírtnál. Lehetséges, hogy a p53-at gyártó gén más géneknek is ad parancsot, s az is lehetsé­ges, hogy a sejtosztódást ellenőrző gént más gének is utasítják. Az 5300 éves „jégembert” 1991-ben találták meg Ausztria és Olaszország határán a he­gyekben. Most John Curche művész-tudós erőfeszítéseinek köszönhetően élethű másolat készült a jégember fejéről. A héten már be is mutatják Den­verben. Két első foga között hé­zag látszik, s kékesszürke sze­mei félelmet tükröznek, talán egy közeledő vihar miatt. A tudósok nagyon örültek, amikor megtalálták a jégem- bert, mert nagyon jó állapotban volt. Az gondolják, halála után azonnal hó temette be a tetemet, amely azután megfagyott.- Egy csontvázat úgy lehet olvasni, mint egy könyvet - mondotta Curche. A jégember 158 cm magas volt, s 25. és 40. éve között vesztette életét. Jobb lábán csizmát is találtak. A fejmásolatot kilenc réteg plasztikból készítették. Mind a kilenc réteget külön festették át, hogy élethű legyen. - Nem aka­rom, hogy mosolyogjon vagy mérgesen nézzen - így Curhce. Curche egyébként Steven Spielberg egyik tanácsadója volt, amikor a Jurassic Park című filmjében dinoszauruszo­kat keltett életre. A másolathoz 700 számító- gépes felvételt készített, és tu­dóstársaival együtt 750 órát töl­tött a laboratóriumban a munká­latokkal. Annak köszönhetően, hogy a lelet felfedezése alkal­mával hajra is bukkantak, Cur­che tudta, hogy a jégembemek hullámos, sötétbarna haja volt. Rövid szakállt is viselt. Érde­kes, hogy fogai jelentős mér­tékben elhasználódtak. Ez azt bizonyítja, hogy fogait nem csak evésre használta. Valószí­nűleg bőröket is megrágott, mi­előtt azokat feldolgozta volna. A lemásolt fej természetesen nem jelent semmiféle tudomá­nyos újdonságot, de a nézőknek fogalmat nyújt, milyen volt egy ember, aki 5000 évvel ezelőtt élt. Újabb elmélet a rák keletkezésének megértéséhez

Next

/
Thumbnails
Contents