Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám

1993. november 17., szerda Hazai tükör 3 Tegnap huszonnégy, ma huszonnyolc intézményben Sokszínű programmal: pedagógiai napok Szolnokon Tanyák a hó alatt Felvitte az isten a kecske dolgát, magas beosztásba került: az emeletre. Felvételünk Kunmadaras határában készült. A rendezvénysorozatnak a Városi Művelődési Központban megtartott nyitónapján Várhe­gyi Attila, Szolnok polgármes­tere utalt városunk oktatás­ügyének neuralgikus pontjaira is: - Szerepel a jövő évi felada­tok között a kollégiumi helyek bővítése, amit a Szolnok kör­nyéki agglomerációból érkező, a szabadabb iskolaválasztást ki­használó igények jeleznek, il­letve az óvodai férőhelyek fenn­tartása. Dr. Nagy József professzor a készülő Nemzeti Alaptanterv (NAT) követelményeiről, tar­talmi és szabályozási rendszeré­ről beszélt. Az alapelvekről még folynak a viták, a követel­mények szakanyaga elkészült, amelyet a beérkező bírálatok fi­gyelembevételével még a kará­csonyi ünnepek előtt szeretné­nek az Iskolakultúra című fo­lyóiratban megjelentetni. Dr. Gazsó Ferenc professzor, egyetemi tanár, negyvenöt per­ces előadásában közoktatásunk jelenlegi helyzetének ismerteté­sére vállakozott, legnagyobb fe­szítő gondként a stabilitáshiányt és az útkeresés nehézségeit je­lölte meg.- Az új hatalom nemcsak át­fogó közoktatási koncepciót nem fogalmazott meg, de az is­kolát is hatalmi eszköznek te­A JNSZ Megyei Népfőisko­lái Társaság a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány és Szolnok Város Önkormány­zata Közművelődési Alapjának támogatásával A polgárosodás egykor és ma címmel hat rész­ből álló beszélgetéssorozatot rendez Szolnokon a Mohosz ta­báni horgászházában. Az estek házigazdája Szohoszlai Zsolt szolnoki szociológus, aki ki­emelte, hogy a polgárosodás témakörén belül nem az anyagi, infrastrukturális problémákkal, hanem elsősorban a szubjek­tummal, az egyénnel foglalkoz­nak az előadók. kintette. Túlpolitizálódott, zá­tonyra futott az oktatási rend­szer. Anyagi elátottságának drasztikus romlása figyelhető meg. Nincs NAT, elfogadott követelményrendszer. Nem ke­rült sor a középfokú oktatás érettségivel történő kiterjeszté­sére, befagyott a szakképzés fej­lesztése - mondotta többek kö­zött. Közoktatás-politikai felelőt­lenségnek nevezte, hogy igé­nyes szakmai oktatás helyett egy meghosszabbított általános iskolai képzés bevezetését szor­galmazzák. Mire van szükség? - tette fel a kérdést Gazsó Ferenc, majd válaszolt is:- A közoktatás szakmai au­tonómiájára. Lehetővé kell tenni az önfejlődésre képes, in­novatív oktatási rendszer mű­ködését, miközben kötelezett­séget vállal az állam a pénzügyi finanszírozásra, a törvényességi felügyelet gyakorlására. A szakmai napon a pedagó­gusok és az ifjúság helyzetéről szóló előadások is elhangzottak. Ma és a hét többi napján folyta­tódnak a programok: tantárgyi és szakköri bemutató órák, nyílt napok, kiállítások, előadások tanúskodnak az óvónők, tanítók és tanárok mindennapi munká­járól. Simon Az első disputa - amelynek közel harminc résztvevője volt - meghívott vendégelőadói Szabó László szolnoki néprajz- kutató és Bánlaky Pál budapesti szociológus voltak. Előadásaikban a megyei és a szolnoki (paraszt)polgárosodás- ról, illetve az úgynevezett tör­delt polgárosodásról (a XVIII. század végétől napjainkig) szól­tak. A rendezvényen a címhez illő vitázó párbeszéd alakult ki a hallgatók és előadók között. A következő disputa vendégei de­cember 6-án Ágh Attila polito­lógus és Bellon Tibor néprajz- kutató. S. Cs. J. Kétarasznyi hó alatt szuny- nyad a kunsági határ. Kenderest elhagyva, Bánhalma előtt egy nagy kanyarban sárgára meszelt épület dacol a múló idővel. Egykoron iskolának építették, ma Takács József családjának nyújt otthont. A bejáratnál be­havazott gépkocsi, nem viszi beljebb a tulajdonos, mert el­akadna. A kapu zárva, ámbár megnyitni sem érdemes, mert négy kutya őrzi a portát. A gazda tizenegy éve maszek, je­lenleg is negyven hektár bérelt földön gazdálkodik. Ebből harmincat búzával vetett be.- Meg lehet ebből élni?- Jobban, mint ha cseléd len­nék a téeszben!- A család?- A legidősebbik főiskolás, a másik középiskolás, a kicsi pe­dig általánosba jár. Jó a busz- közlekedés, így Kenderes, Kunhegyes is elérhető.- Látom, jószág is akad.- Három szarvasmarha, négy hízó, temérdek baromfi.- Mikor kel naponta?- Ha virrad, ha nem, ötkor. Ennyi állat körül mindig akad tennivaló. Szórakozásnak meg ott a rongy tévéműsor. Ha már erre vetette magukat a véletlen, valamit megjegyzek. Kendere­sen kiírták a táblára, hogy Kun­hegyes 14 kilométer, Kunhe­gyesen ugyanezt a távolságot 13-nak tüntették fel. Melyik az igaz? Tényleg, melyik? A csúszós úton nehezen guru­lunk tovább a bánhalmi szociá­lis otthonig. Az épületek körül óriási fenyőfák rogyadoznak a hó súlyától. Mesevilágnak tet­szik a környék, ámbár Szűcs Kálmán, az intézet mindenese aligha a táj szépségeiben gyö­nyörködik.- Két hízót vágtam le, bontot­tam szét a 71 kosztosnak reggel óta. Most tíz múlt, várjuk a dok­tor urat Kenderesről, hogy megvizsgálja a húst.- Hallottam, a községben sok helyen vág. Honnan tanulta a böllérszakmát?- A nagyanyámtól.- Micsoda?- Úgy, úgy, a mamámtól. Ti­zennégy lehettem, amikor ott álltunk megfürödve, mert nem jött a hentes. Azért leszúrtuk, szalmával megperzseltük, meg­kapartuk a hízót. A mamám ott állt mellettem: itt vágd, ott bontsd, így szépen, lassan min­den a helyére került.- Valamit hiányolok. Hol a jóféle szíverősítő?- Otthon. Itt tilos.- Meddig elég ez a sok hús?- Két hétig talán. Utána újabb ölés, perzselés követke­zik.-Akkor is, hafújja-hordja?- Akkor is, mert így még ro­mantikusabb. Elvégre nem mindegy, mennyibe kerül a koszt. Ez a legolcsóbb, ráadásul az ólakban is akad még vagy hetven malac. Ők is előbb-utóbb a siratóba, majd ide,'hozzám kerülnek ... A 34-es úton {taladva Kunhe­gyes és Kunmadaras között fe­hérük a Féüx-major. Kapasz­kodjanak meg, közigazgatásilag hová tartozik? Aligha találnák ki: Abádszalókhoz. Más vonat­kozásban Hegyeshez. Bő hét éve Kovács Imre és a felesége itt vásárolt egy tanyát. Azóta bővítették, csinosították, sőt egy hosszú istállót toldottak hozzá. Mégpedig oly módon, hogy a válykot is ők verték: dip­lomás fiuk, diplomás lányuk ha­tékony közreműködésével. Ugyanis Imre 24 éves gépész­mérnök, aki most kapja meg a második diplomáját, Katalin, a lányuk pedig főiskolát végzett, és Karcagon tanít. A családfő 1990. január 1-je óta magán- gazdálkodó: saját és bérelt föld­je harminc hektár. Az istálló­ban tizenöt tehén kéri a porciót, mellettük két póni. Velük fuva­rozza a napi 200 liter tejet Kun­hegyesre a gazda.- Reggel fél négykor kelünk. Etetés, fejés, fűtés, és ötkor a férjem viszi a tejet. Ez így megy 365 napig, azután újra kezdjük.- Megéri ez, Imre? - fordulok a férj felé.- Meg kell, hogy érje, más lehetőségünk nincsen. Amikor kiköltöztünk, az első telet na­gyon nehezen viseltük el. Mára már megszoktuk. A gyerekeink meg a menyünk alig várják a hétvégeket, hogy kijöjjönek hozzánk. Kemencét is építet­tünk: minden szemetet, gallyat, íziket megeszik. Kétszer fűtünk naponta: reggel meg délután.- Városi lakás nincs?- De, Kunhegyesen, üresen áll. Valószínű, eladjuk ... Innen óriási kerülővel vergő­dünk el Pusztatomajra. Tenger­sík itt minden, és messzire ka­landozhatna a tekintet, ha a kö­zeledő éjszaka nem terítene hamuszín fátylat a határra: Egy hosszúkás ház középső ajtaján sárgás fény villan ki: itt lakik Kovács József, a felesége, két fiuk meg a lányuk. A gazda traktoros, a felesége anyasági segélyt kap, a havi be­vételük huszonötezer körüli. Ebből a pénzből ruházkodnak, esznek, fűtenek, élnek. A fiúk nyolcadikosok: Zsolt repülő­gép-szerelő, Jóska vadőr akar lenni. Már innen is naponta ingáz­nak a busszal az iskolába meg vissza. Ha felveszik őket, bizo­nyos: még messzebbre sodorja kettőjüket a sors. Elvégre tanyasi középiskolát hírből sem nagyon ismer az ember.. . D. Szabó Miklós Beszélgetések a polgárosodásról A „Tabáni disputára” invitáló meghívóban ez állt: „Értel­miségi disputát, nem ideológiai beszélgetéseket szervezünk. Az előadás-sorozat kettős perspektívájű, többféle modernizációs irányzatot befogadó. A makroszemlélet és a regionális néző­pont mellett eltérő modernizációs értékeket szerepeltetünk.” Tanár-diák barátság WSk Színpadon a Verseghy Gimnázium A fellépő diákok csoportja: „Olyan, mintha barátok lennénk” (Fotó: Barna Sándor) A Verseghy-diáknapok kere­tében színpadra léptek a Ver­seghy Ferenc Gimnázium tanu­lói a Városi Művelődési Köz­pontban. A nagy sikerű előadás­ról megkérdeztük néhány sze­replő véleményét. Kádár András II. A osztályos tanuló vállalta a fő szóvivő sze­repét.- A művelődési háztól kap­tunk egy óra fellépési lehetősé­get, ami, ahogy a próbákon lát­tuk, másfél órás lett, a valóság­ban pedig két óra hosszáig tar­tott - mondta.- Valkó Mihály tanár úr ren­dezésében, úgy gondoljuk, olyan produkciót nyújtott az is­kolánk, amilyen eddig lehet, hogy nem sok volt a gimnázium legújabb kori történetében - kapcsolódtak be a beszámolóba mások is. Bánhalmi Árpád találóan je­gyezte meg:- Szerintünk Verseghy nevét iskolánk tette igazán ismertté a városban, hiszen sokan nem is tudják, hogy Verseghy fordí­totta le a Marseillaise-t. Az elő­adásnak az a része, amely Ver­seghy perét mutatta be, átütő erejű volt. Hol a színfalak mö­gül, hol a nézőtérről harsant fel az induló dallama, szinte való­ságosan idézve azt a hatást, amit e mű a maga korában ki­válthatott.- Az est második része - folytatták a szereplő diákok a beszámolót - tulajdonképpen egy Ki mit tud?-féleség volt Bodor Mária, Nagy né Matolcsi Éva, Rigó Éva tanárnők és Valkó Mihály tanár úr vezeté­sével. A díszleteket Tóth Lajos tanár úr tervezte. Ebben a rész­ben nagy sikere volt többek kö­zött a francia nyelven bemuta­tott Kis hercegnek. Az egész előadás végén volt egy megelepetés, ami, azt hisz- szük, tanároknak, diákoknak, nézőknek egyaránt felejthetet­lenné tette az estét. Amikor vé­get ért az előadás, elkezdődött volna a taps, tanáraink közül va­laki szólt, hogy még egy pilla­nat! Ezután feljöttek a tanárok a színpadra, és alőadták Orff Taps rondó című művét. Ekkor aztán kitört a tapsvihar, és olyan élményt éltünk át, amit mi, amióta idejárunk, még nem ta­pasztaltunk. Ez volt az első al­kalom, hogy a tanárok is részt vettek abban a munkában, amit mi csináltunk. Olyan közel ke­rültünk egymáshoz, amiről azt hisszük, igazi barátság tanárok és diákok között. Végül is eb­ben a légkörben barátok lettünk. CSAPAGY, SZIMMERING! A megye legnagyobb választéka! O MINŐSÉGI 5KFcsapágyak a legnagyobb kedvezménnyel O Autós kerékcsapágyszettek (bármilyen típushoz) ELFEKVŐ CSAPÁGYKÉSZLETÉT! KÉSZPÉNZÉRT FELVÁSÁROLJUK CSAPAGYAK És TARTOZÉKOK SZAKÜZLETE SZOLNOK, Thököly út 31. Tel./fax: 56/424-763 viszonteladó HÍREK Csatornázás, céltámogatás Tiszasüly. Öt község: Kőtelek, Nagykörű, Csata­szög, Hunyadfalva és Ti­szasüly közösen szeretne létrehozni egy szennyvíz- tisztító és -kezelő művet. A beruházáshoz szükséges pénz egy részét céltámoga­tásként már elnyerték. A saját erő biztosítására a minisztériumhoz pályáza­tot küldtek be, valamint a vízügyi alapból is szeret­nének pályázat útján pénzt elnyerni. Ä saját erőt - másrész­ről - társulás létrehozásá­val szeretnék biztosítani, vagyis az önkormányzat a község lakosságával társu­lást hoz létre, amely a be­ruházást finanszírozná. A helyi önkormányzat olyan partnert szeretne megnyerni az ügynek, aki egyrészt tőkével is rendel­kezik, másrészt pedig megépítené és üzemeltetné is az üzemet. Telefonvonal, szeméttelep Tiszajenő. A telefonhá­lózat kiépítésében Tiszaje- nőn kívül még két község érdekelt ebben a körzet­ben: Tiszavárkony és Tó­szeg. A községen belüli mun­kálatok már majdnem be­fejeződtek. Hogy decem­berben megszólalnak-e a telefonok, az azon múlik, hogy a Szolnokról kijövő fénykábel elkészül-e időre. A Rákóczi úton is azért áll a munka, mert ezen az ut­cán haladna a fénykábel, s amíg az nem érkezik meg, a bekötéseket nem lehet megcsinálni. * * * A község egyik legna­gyobb problémáját a sze­méttelep feltötődése je­lenti. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy egy lánctalpas trak­tort vesznek, mellyel, toló­lappal felszerelve gödröket ásnának. Ez az úgynevezett ka­zettás megoldás lehetővé tenné, hogy a meglévő, „túlterhelt” szemétlerakó helyet felszabadítsák. * * * A másik nagy gondot az jelenti, hogy Tiszajenőnek nincs temetője. A földhiva­taltól földcserével sikerült egy erre a célra alkalmas, két és fél hektáros területet kapniuk. Az 1993. évi költségve­tésből 300 ezer forintot biztosítottak a temető ki­alakítására. Elvezették erre a területre a vizet, ami a környék tanyáinak is le­hetőséget adott arra, hogy bevezethessék a vizet az épületekbe, a telkekre. A leendő temetőhöz vezető utat is rendbe hozták. Az erre a célra szánt 300 ezer forint azonban csak az útjavításra, a földmérésre és a vízvezetékek kiépíté­sére volt elegendő. Jövő évben a területet fásítani szeretnék. Közmeghallgatás, tájékoztatás Szelevény. Tegnap meghallgatást tartott a sze- levényi önkormányzat a község lakosainak. Holnap Szelevény-Haleszban lesz hasonló meghallgatás. A község polgármestere be­számol a telefon- és a gáz­fejlesztés helyzetéről, ter­veiről. Napirendre kerül az általános iskola fűtésének korszerűsítése, valamint a segélyezések is. A lakosok ezen témákkal kapcsolatos kérdéseket tehetnek föl.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents