Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

1993. november 16., kedd 7 Ham-ham Hambi Formát és arculatot váltott az ország egyik speciális ételét, a Hambit gyártó cég. A finom ét­ket Jászapátiban gyártják, ke­reken öt éve. Egy magánsze­mély találmánya alapján kezdő­dött meg készítése a Mes- ter-Cooppal közösen, majd tar­tozott az üzem a Hambi Kft.-hez és a helyi áfészhez is, míg végül idén nyáron átszer­veződtek, immáron az előállító üzem neve: Hambi-Coop Kft. - tudjuk meg Berdó Zuszsától és Gajda Páltól, a társaság két ügyvezető igazgatójától. Az üzemben azonban nem csak Hambit gyártanak - nyolc­féle ízesítésben - hanem, kilenc­féle ízesítésű palacsintát is. Ezek a termékek mind gyorsfa­gyasztott készételek. Felhaszná­láskor csak annyi a teendő, hogy mikrohullámú sütőben vagy a panírozott palacsintát forró olajban ki kell sütni. A Hambi tulajdonképpen ehető tányérba töltött különféle ízesítésű töltelék. Az ehető tá­nyér egy csónak alakú tészta. A szabadalom lényege, hogy ebbe az a tésztába betöltött töltelék úgy megehető, hogy nem csu­rog, csöpög szanaszét. Nem mondanánk igazat, ha csak ennyi termékről írnánk, amit a tizenkét dolgozót foglal­koztató üzemben gyártanak. Hi­szen itt van még a Jász libamáj is, ez a hollóházi porcelán té­gelybe töltött igazi finom cse­mege. Döntően a Csemege Me­inl üzletláncot látják el vele, egyelőre, mert szeretnének ki­tömi a termékkel a külföldi pi­acra is. Ehhez azonban még némi átalakításra szükség van az üzemben, amihez megfelelő tőkéstársat keresnek. Alakulásuktól, vagyis június 10-től árbevételük várhatóan 6 millió forint lesz. A dolgozók végül is a piaci igényeknek megfelelően hol libamájat töl­tenek tégelybe, hol Hambit, hol palacsintát gyártanak. Piacuk egyre javuló, ami talán annak is köszönhető, hogy új, szép kivi­telű dobozba csomagolják a Hambit és a palacsintát. i A?íi.j í Uífíí <*i Csinos ügyvezető az ízletes termékekkel Válaszol a polgármester Miért vonták meg a támogatást? A múlt héten a Jászsági Kör­képben arról nyilatkozott Hor­váth György, a jászárokszál­lási rendőrőrs parancsnoka, hogy az önkormányzat a ko­rábbi benzinpénz-támogatást megvonta. Hogy miért, erre re­agált, erről számolt be lapunk­nak Szikra Ferenc, a város pol­gármestere. A városvezető legelőször is kijelentette, az önkormányzat rengeteget foglalkozott azzal, hogy a településen legyen rend­őrőrs. Több éves utánjárás eredményeképpen sikerült pár éve létrehozni az őrsöt. Ez csak az erkölcsi oldal, de a lépésnek komoly anyagi von- zata is volt. Több millió forintot költött ugyanis az önkormány­zat arra, hogy legyen rendőrség. A jelenlegi Örs épületét az első évben teljesen ingyen használta a rendőrség, még a takarítónő fizetésétől a fűtésig is az ön- kormányzat vállalta át a költsé­geket. A rendőrőrs állományától a lakosság azt várta, hogy a ko­rábbi három körzeti megbízottal szemben a tizenhat rendőr ptajd látható is lesz az utcán. Járő- rözve. Ebben csalódniuk kellett - mondta a polgármester. Az embereknek ugyanis egy dolog kell - véli Szikra úr: hogy az utcán lássák a rendőröket. Különösen pénteken és szomba­ton este, amikor a diszkó van. Az oda járó fiatalok egy részé­nek ugyanis közkedvelt szóra­kozása, hogy a buli után rom­bolnak az utcán. Ezt kellene megakadályoz­niuk a rendőröknek, ekkor kel­lene felügyelniük a rendre. Rákérdeztünk: ezzel a nem „láthatással” hozható összefüg­gésbe a benzinpénz-támogatás megvonása? Ezzel - hangzott a határozott válasz. A polgármes­ter mindazonáltal tudja, hogy a rendőrök tisztességes munkát végeznek. Azt is tudja, az anyagi feltételek nincsenek megadva ahhoz, hogy jobb munkát végezzenek. Azt a pol­gármester is nevetségesnek tartja, hogy a benzinre a pénzt kunyerálni kell. De. Azzal, hogy létrehozták a rendőrőrsöt Árokszálláson nem kevés pénzért, ebből az követ­kezik, hogy a lakosság felé pro­dukálni kell. A polgárok felől pedig egyre több olyan jelzés érkezett be, hogy nem látnak rendőrt és sok a vandalizmusra utaló jel. Ebből ítélnek. Ekkor mondta azt a testület - és nem ő maga, a polgármester -, hogy bizonyítson előbb a rendőrség, és akkor majd lesz támogatás. Az újságíró ehhez csak azt fűzheti, kívánja, a vita ne mér­gesedjen el. Mert a lakosságot szolgálja a polgármester, a tes­tület és a rendőrség is. És való­jában senkinek sem lenne jó, ha a rabló-pandúr párharcból az előbbeik kerülnének ki győzte­sen és nem a rendőrség, a la­kosságról már nem is beszélve. Akinek az érdekében történik mindez a Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?-hoz hasonlatos vita. Jászsági körkép Megnyílt a Megváltó Az új patika Az államosítás előtt létezett már Jászapátiban egy Meg­váltó nevű gyógyszertár. Aztán jött az a rendszer, ahol nem sok helye volt a magántulajdonnak, és elvették a patikát. Most azonban ismét virágozhat a ma­gántőke, így bármibe lehet a pénzt fektetni - még patikába is. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz és született meg a gondo­lat egypár ember fejében, akik megalapították egy pár éve a Promed Bt.-t. A társaság egy gyógyszertár létrehozását tűzte ki célul a városban, lévén csak egy hasonló létesítmény a tele­pülésen. A Megváltó név hasz­nálatának engedélyét a Gyógy­szertörténeti Múzeumtól meg­kérték és meg is kapták. így a patika ezzel a névvel egy átala­kított házban létre is jött a Jó­zsef Attila utca 7/a-ban. A korai Megváltó egyébként 1894-ben kezdte meg működését, vagyis jövőre pont 100 éves lesz a régi új patika. Az új Megváltóban két szak­gyógyszerész és két szakasz- szisztens várja a gyógyulni vagy a betegséget megelőzni szándékozó vásárlókat. A közel egy éves előkészület után tegnap megnyílt patika nyitva tartása reggel nyolctól a kora esti órákig folyamatos lesz, vagyis nem tartanak ebéd­szünetet. Jól felszerelten várják a betérőket Doktor, aki fest is Vörös posztó volt a secu szemében Nincs min meglepődni, ha valaki több mindenhez ért, mint dr. Kotró László, aki családi or­vos és festő is egyben. Amikor becsöngetünk hozzá jászjákóhalmai házában, sze­rencsénkre otthon tartózkodik, éppen egy akupunktúráról szóló szakkönyvet olvasgat. Vég­eredményben hogy otthon van, az a mi szerencsénk, mert ez neki szerencsétlenség. Ugyanis tipikus magyar kálváriát jár Kotró László. Az ötven éves doktor Erdély­ben született, Kászonújfaluban. A község Hargita és Kovászna megye határán terül el, a hegyek között. Száz százalékban ma­gyarok lakják, igaz, kevesen, csak ötszázan. Két éve települt át, Jászberénybe. Ott másfél évet töltött el, Jákóhalmán fél éve van. Nővérét és tágabb ro­konságát hagyta kint Erdélyben. Nem volt könnyű átjönnie csa­ládjával, két gyermekével és feleségével, és az átállás sem volt zökkenőmentes. Ez utóbbi még mindig hat rá. Azért, mert változtak a dol­gok és változott a hozzáállás is. Mondja ki az igazat? - kérdi tő­lünk. Hogyne! - biztatjuk. Eleinte örvendtek - sóhajt a doktor. Most meg már kissé el­lenségesen néznek rá, hogy munkát vesz el. Úgy érzi, ez or­szágos jelenség immár. De ak­kor miért jött ide, Jákóhalmán biztos üres orvosi állás volt? - faggatjuk. Igen. De tulajdonképpen en­nél ez sokkal hosszabb folya­mat. A történet ott kezdődik, hogy szakosított végzettsége is van az általános orvosláson kí­vül, és ez a reumatológia. Ugyanakkor - jegyzi meg - oda­kint 11 évig volt körzeti orvos. Romániában úgy nevezik a re­umatológiát, hogy balneofizio- terápia. Ilyen szakorvosként dolgozott Kovásznán 6 évet. Amikor át akart telepedni, megkérdezte, elfogadják-e ezt a szakot? Azt mondták, el, sőt, ál­talános orvosi diplomáját sem vonták kétségbe. Ennek tudatá­ban jött el. Jászberényben reu- matológusként dolgozott a szakrendelésen. Rá egy fél évre az Orvostovábbképzőben azt mondták, nem fogadják el a szakvizsgát csak újabb szak­vizsgával. Aztán meg azt mond­ták, hogy a szakvizsga letételé­hez egy év tanfolyam kell, majd újabb hat hónap után meg azt nyilatkozták, hogy három éves tanfolyamra kell elmenni, ezt követően pedig újból letenni a szakvizsgát. Ez nem ment már neki ötven éves fejjel. Ekkor próbált elhelyezkedni körzeti orvosként. Jákóhalmán ezt ép­pen meghirdették. Megpá­lyázta, elfogadták. Megpróbáltatásai azonban nem értek véget. A korábbi or­vos - aki már nyugdíjas korú - még mindig dolgozik, ráadásul bizonyos munkajogi viták mi­att perben áll a polgármesteri hivatallal. Dr. Kotró emiatt csak néhanapján él hivatásá­nak, mert az előd a rendelőt nem adja át. A sok-sok nehézség ellenére nem vették el kedvét a művé­szettől. Fest, mégpedig gyerek­korától kezdve. Hároméves népművészeti iskolát is elvég­zett a festészet iránti szeretet- ből. Akvarell és tűzzománc ké­pek mellett linómetszeteket is készít. Itteni évei első pillanata- j iban már tagja lett a Berényi Műhelynek, amelynek révén sokfelé volt már kiállítása. Erdélyben vörös posztó volt a hatóságok és a párt szemében. Ugyanis régi magyaros jellegű tárgyakat gyűjtögetett: kerámiát, kancsókat, tányérokat, üvege­ket. Járt és fényképeket készített a csángók földjén is. No, ez már aztán igazán nem tetszett az elv­társaknak, hiszen addig lakóhe­lyén azt sem tudták, hogy van­nak csángók, amíg ő ott nem járt, és arról be nem számolt. Azt mondta a kórházi főnöke, akinek egyébként magyar a fel­esége, és Kotró Lászlóval is mindig magyarul beszélgetett, hogy tűnjön el valamerre, mind­egy, hogy hová, csak menjen el, mert annyira szemet szúr tevé­kenységével. Nincs könnyű dolga hát a doktor úrnak. Nincs háza, mert amiben lakik, az az önkormány­zaté, és nincs munkája. Hogy akkor miért nem megy vissza? - kérdezhetnék sokan. Aki nem tudja rá a választ, töltsön el pár hónapot - nem évet - Erdélyben, és majd megtapasztalja. A sorsüldözött orvos-festő Bővítettek Beindult a második műszak is az Eurocom Kft. jászapáti sütőüzemében. A korábbi egy műszakos termelés kibővítését újabb készítmények tették szük­ségessé. A pékáruk, sütemények mel­lett immár zsemlemorzsát is gyártanak, országos terítésű megrendelők részére. Mindeze­ken túl kísérleti termékeik is vannak, ami többfajta kuglófot, tortalapokat, gyümölcskosarat és tartós készítményeket jelent. Ez utóbbiba tartozik a Calida kenyér és a Calidával - amely egy speciális, természetes anyag - készített zsúrkenyér. Az újdonságokat egyelőre saját, il­letve a Jászapáti és Vidéke ÁFÉSZ üzlethálózatában érté­kesíti az Eurocom. Most indának egy akciót is, miszerint azon vásárlók, akik törzsvásárlók, illetve egy adott értékhatáron felül vásárolnak, ajándékot kapnak. Hogy mit, az még most titok. Kevés kárpótolt Szászberken meglepően ke­vesen igényeltek földet eddig, habár itt nem is volt nagy a kár­pótlási földalap: körülbelül 400 hektárra tehető. Igazából nincs rá nagy igény. Valószínűleg azért, mert az emberek tudják: az induláshoz sok pénz kell és sajnos a hitelek ezt nem nagyon teszik könnyebbé. Egyébként hogy most meghosszabították a határidőt, volt egy kisebbfajta roham a hivatalban, de igazában nem nagyon fog változni sok minden, éppen az előbbi nyo­mós ok miatt. Eddig egyszer volt még csak árverés, akkor 40 hektár körüli földet licitáltak ki. A következő árverés november végén lesz. Gáz, telefon kell! Már a jövő évi költségvetést készíti elő nagyban a jászárok­szállási önkormányzat. Még korábban a képviselő-testület egyetértésével létrehoztak egy munkacsoportot a polgármes­teri hivatalban, hogy az önkor­mányzati intézmények gazdál­kodását átvilágítsák. Mára már minden intézményt átnéztek, csak a polgármesteri hivatal van hátra. Azért kellett ezt meg­tenni, hogy pénzhez jussanak azáltal, hogy hol lehet még lefa­ragni a költségeken. Ugyanis már most látható, hogy jövő év­ben a gazdálkodást nem nagyon lehet az elengedett fantáziára bízni. Hiszen csak a bér vonat­kozásában 13 millió pluszt je­lentenek a törvények adta köte­lezettségek a városnak. Azt tet­ték tehát, amit muszáj: ameny- nyire lehet, összehúzták a nad­rágszíjat. A legutolsó lukba kapcsoltak. Ezzel azonban talán marad egy 20 millió forintos fejlesztési lehetőség is. Erre óriási szükség volna a gázprogram megvalósí­tásához, a lakosság ugyanis már nagyon türelmetlen e tekintet­ben. A megvalósításra létrejött egy térségi szövetség, a Jászgáz Rt., amely ha kedvező finanszí- rázási lehetőséget talál, akkor 1994 őszére, ’95 elejére be is vezeti a gázt. A szövetségnek összesen 570 millió forintba ke­rülne a beruházás, ebből Árok­szállás vonatkozásában az ere­deti számítások szerint 170 mil­lióba. A másik érzékeny pont a tele­fon. Mert addig nem is lehet ar­ról ábrándozni, hogy akár hazai, de méginkább külföldi tőkeerős vállalkozó a Jászságba települ­jön, amíg nincs telefon. Mert nem lehet órákat várni egy kap­csolásra. Vagyis a telefon a ré­gió, a város továbbfejlődésére is jelentősen kihat. Ha minden jól megy azonban, akkor 1994 vé­gére a telefonberuházás is meg­valósul. Az oldalt szerkesztette Tóth András Fotók: Mészáros János

Next

/
Thumbnails
Contents