Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-16 / 267. szám
1993. november 16., kedd 7 Ham-ham Hambi Formát és arculatot váltott az ország egyik speciális ételét, a Hambit gyártó cég. A finom étket Jászapátiban gyártják, kereken öt éve. Egy magánszemély találmánya alapján kezdődött meg készítése a Mes- ter-Cooppal közösen, majd tartozott az üzem a Hambi Kft.-hez és a helyi áfészhez is, míg végül idén nyáron átszerveződtek, immáron az előállító üzem neve: Hambi-Coop Kft. - tudjuk meg Berdó Zuszsától és Gajda Páltól, a társaság két ügyvezető igazgatójától. Az üzemben azonban nem csak Hambit gyártanak - nyolcféle ízesítésben - hanem, kilencféle ízesítésű palacsintát is. Ezek a termékek mind gyorsfagyasztott készételek. Felhasználáskor csak annyi a teendő, hogy mikrohullámú sütőben vagy a panírozott palacsintát forró olajban ki kell sütni. A Hambi tulajdonképpen ehető tányérba töltött különféle ízesítésű töltelék. Az ehető tányér egy csónak alakú tészta. A szabadalom lényege, hogy ebbe az a tésztába betöltött töltelék úgy megehető, hogy nem csurog, csöpög szanaszét. Nem mondanánk igazat, ha csak ennyi termékről írnánk, amit a tizenkét dolgozót foglalkoztató üzemben gyártanak. Hiszen itt van még a Jász libamáj is, ez a hollóházi porcelán tégelybe töltött igazi finom csemege. Döntően a Csemege Meinl üzletláncot látják el vele, egyelőre, mert szeretnének kitömi a termékkel a külföldi piacra is. Ehhez azonban még némi átalakításra szükség van az üzemben, amihez megfelelő tőkéstársat keresnek. Alakulásuktól, vagyis június 10-től árbevételük várhatóan 6 millió forint lesz. A dolgozók végül is a piaci igényeknek megfelelően hol libamájat töltenek tégelybe, hol Hambit, hol palacsintát gyártanak. Piacuk egyre javuló, ami talán annak is köszönhető, hogy új, szép kivitelű dobozba csomagolják a Hambit és a palacsintát. i A?íi.j í Uífíí <*i Csinos ügyvezető az ízletes termékekkel Válaszol a polgármester Miért vonták meg a támogatást? A múlt héten a Jászsági Körképben arról nyilatkozott Horváth György, a jászárokszállási rendőrőrs parancsnoka, hogy az önkormányzat a korábbi benzinpénz-támogatást megvonta. Hogy miért, erre reagált, erről számolt be lapunknak Szikra Ferenc, a város polgármestere. A városvezető legelőször is kijelentette, az önkormányzat rengeteget foglalkozott azzal, hogy a településen legyen rendőrőrs. Több éves utánjárás eredményeképpen sikerült pár éve létrehozni az őrsöt. Ez csak az erkölcsi oldal, de a lépésnek komoly anyagi von- zata is volt. Több millió forintot költött ugyanis az önkormányzat arra, hogy legyen rendőrség. A jelenlegi Örs épületét az első évben teljesen ingyen használta a rendőrség, még a takarítónő fizetésétől a fűtésig is az ön- kormányzat vállalta át a költségeket. A rendőrőrs állományától a lakosság azt várta, hogy a korábbi három körzeti megbízottal szemben a tizenhat rendőr ptajd látható is lesz az utcán. Járő- rözve. Ebben csalódniuk kellett - mondta a polgármester. Az embereknek ugyanis egy dolog kell - véli Szikra úr: hogy az utcán lássák a rendőröket. Különösen pénteken és szombaton este, amikor a diszkó van. Az oda járó fiatalok egy részének ugyanis közkedvelt szórakozása, hogy a buli után rombolnak az utcán. Ezt kellene megakadályozniuk a rendőröknek, ekkor kellene felügyelniük a rendre. Rákérdeztünk: ezzel a nem „láthatással” hozható összefüggésbe a benzinpénz-támogatás megvonása? Ezzel - hangzott a határozott válasz. A polgármester mindazonáltal tudja, hogy a rendőrök tisztességes munkát végeznek. Azt is tudja, az anyagi feltételek nincsenek megadva ahhoz, hogy jobb munkát végezzenek. Azt a polgármester is nevetségesnek tartja, hogy a benzinre a pénzt kunyerálni kell. De. Azzal, hogy létrehozták a rendőrőrsöt Árokszálláson nem kevés pénzért, ebből az következik, hogy a lakosság felé produkálni kell. A polgárok felől pedig egyre több olyan jelzés érkezett be, hogy nem látnak rendőrt és sok a vandalizmusra utaló jel. Ebből ítélnek. Ekkor mondta azt a testület - és nem ő maga, a polgármester -, hogy bizonyítson előbb a rendőrség, és akkor majd lesz támogatás. Az újságíró ehhez csak azt fűzheti, kívánja, a vita ne mérgesedjen el. Mert a lakosságot szolgálja a polgármester, a testület és a rendőrség is. És valójában senkinek sem lenne jó, ha a rabló-pandúr párharcból az előbbeik kerülnének ki győztesen és nem a rendőrség, a lakosságról már nem is beszélve. Akinek az érdekében történik mindez a Mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás?-hoz hasonlatos vita. Jászsági körkép Megnyílt a Megváltó Az új patika Az államosítás előtt létezett már Jászapátiban egy Megváltó nevű gyógyszertár. Aztán jött az a rendszer, ahol nem sok helye volt a magántulajdonnak, és elvették a patikát. Most azonban ismét virágozhat a magántőke, így bármibe lehet a pénzt fektetni - még patikába is. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz és született meg a gondolat egypár ember fejében, akik megalapították egy pár éve a Promed Bt.-t. A társaság egy gyógyszertár létrehozását tűzte ki célul a városban, lévén csak egy hasonló létesítmény a településen. A Megváltó név használatának engedélyét a Gyógyszertörténeti Múzeumtól megkérték és meg is kapták. így a patika ezzel a névvel egy átalakított házban létre is jött a József Attila utca 7/a-ban. A korai Megváltó egyébként 1894-ben kezdte meg működését, vagyis jövőre pont 100 éves lesz a régi új patika. Az új Megváltóban két szakgyógyszerész és két szakasz- szisztens várja a gyógyulni vagy a betegséget megelőzni szándékozó vásárlókat. A közel egy éves előkészület után tegnap megnyílt patika nyitva tartása reggel nyolctól a kora esti órákig folyamatos lesz, vagyis nem tartanak ebédszünetet. Jól felszerelten várják a betérőket Doktor, aki fest is Vörös posztó volt a secu szemében Nincs min meglepődni, ha valaki több mindenhez ért, mint dr. Kotró László, aki családi orvos és festő is egyben. Amikor becsöngetünk hozzá jászjákóhalmai házában, szerencsénkre otthon tartózkodik, éppen egy akupunktúráról szóló szakkönyvet olvasgat. Végeredményben hogy otthon van, az a mi szerencsénk, mert ez neki szerencsétlenség. Ugyanis tipikus magyar kálváriát jár Kotró László. Az ötven éves doktor Erdélyben született, Kászonújfaluban. A község Hargita és Kovászna megye határán terül el, a hegyek között. Száz százalékban magyarok lakják, igaz, kevesen, csak ötszázan. Két éve települt át, Jászberénybe. Ott másfél évet töltött el, Jákóhalmán fél éve van. Nővérét és tágabb rokonságát hagyta kint Erdélyben. Nem volt könnyű átjönnie családjával, két gyermekével és feleségével, és az átállás sem volt zökkenőmentes. Ez utóbbi még mindig hat rá. Azért, mert változtak a dolgok és változott a hozzáállás is. Mondja ki az igazat? - kérdi tőlünk. Hogyne! - biztatjuk. Eleinte örvendtek - sóhajt a doktor. Most meg már kissé ellenségesen néznek rá, hogy munkát vesz el. Úgy érzi, ez országos jelenség immár. De akkor miért jött ide, Jákóhalmán biztos üres orvosi állás volt? - faggatjuk. Igen. De tulajdonképpen ennél ez sokkal hosszabb folyamat. A történet ott kezdődik, hogy szakosított végzettsége is van az általános orvosláson kívül, és ez a reumatológia. Ugyanakkor - jegyzi meg - odakint 11 évig volt körzeti orvos. Romániában úgy nevezik a reumatológiát, hogy balneofizio- terápia. Ilyen szakorvosként dolgozott Kovásznán 6 évet. Amikor át akart telepedni, megkérdezte, elfogadják-e ezt a szakot? Azt mondták, el, sőt, általános orvosi diplomáját sem vonták kétségbe. Ennek tudatában jött el. Jászberényben reu- matológusként dolgozott a szakrendelésen. Rá egy fél évre az Orvostovábbképzőben azt mondták, nem fogadják el a szakvizsgát csak újabb szakvizsgával. Aztán meg azt mondták, hogy a szakvizsga letételéhez egy év tanfolyam kell, majd újabb hat hónap után meg azt nyilatkozták, hogy három éves tanfolyamra kell elmenni, ezt követően pedig újból letenni a szakvizsgát. Ez nem ment már neki ötven éves fejjel. Ekkor próbált elhelyezkedni körzeti orvosként. Jákóhalmán ezt éppen meghirdették. Megpályázta, elfogadták. Megpróbáltatásai azonban nem értek véget. A korábbi orvos - aki már nyugdíjas korú - még mindig dolgozik, ráadásul bizonyos munkajogi viták miatt perben áll a polgármesteri hivatallal. Dr. Kotró emiatt csak néhanapján él hivatásának, mert az előd a rendelőt nem adja át. A sok-sok nehézség ellenére nem vették el kedvét a művészettől. Fest, mégpedig gyerekkorától kezdve. Hároméves népművészeti iskolát is elvégzett a festészet iránti szeretet- ből. Akvarell és tűzzománc képek mellett linómetszeteket is készít. Itteni évei első pillanata- j iban már tagja lett a Berényi Műhelynek, amelynek révén sokfelé volt már kiállítása. Erdélyben vörös posztó volt a hatóságok és a párt szemében. Ugyanis régi magyaros jellegű tárgyakat gyűjtögetett: kerámiát, kancsókat, tányérokat, üvegeket. Járt és fényképeket készített a csángók földjén is. No, ez már aztán igazán nem tetszett az elvtársaknak, hiszen addig lakóhelyén azt sem tudták, hogy vannak csángók, amíg ő ott nem járt, és arról be nem számolt. Azt mondta a kórházi főnöke, akinek egyébként magyar a felesége, és Kotró Lászlóval is mindig magyarul beszélgetett, hogy tűnjön el valamerre, mindegy, hogy hová, csak menjen el, mert annyira szemet szúr tevékenységével. Nincs könnyű dolga hát a doktor úrnak. Nincs háza, mert amiben lakik, az az önkormányzaté, és nincs munkája. Hogy akkor miért nem megy vissza? - kérdezhetnék sokan. Aki nem tudja rá a választ, töltsön el pár hónapot - nem évet - Erdélyben, és majd megtapasztalja. A sorsüldözött orvos-festő Bővítettek Beindult a második műszak is az Eurocom Kft. jászapáti sütőüzemében. A korábbi egy műszakos termelés kibővítését újabb készítmények tették szükségessé. A pékáruk, sütemények mellett immár zsemlemorzsát is gyártanak, országos terítésű megrendelők részére. Mindezeken túl kísérleti termékeik is vannak, ami többfajta kuglófot, tortalapokat, gyümölcskosarat és tartós készítményeket jelent. Ez utóbbiba tartozik a Calida kenyér és a Calidával - amely egy speciális, természetes anyag - készített zsúrkenyér. Az újdonságokat egyelőre saját, illetve a Jászapáti és Vidéke ÁFÉSZ üzlethálózatában értékesíti az Eurocom. Most indának egy akciót is, miszerint azon vásárlók, akik törzsvásárlók, illetve egy adott értékhatáron felül vásárolnak, ajándékot kapnak. Hogy mit, az még most titok. Kevés kárpótolt Szászberken meglepően kevesen igényeltek földet eddig, habár itt nem is volt nagy a kárpótlási földalap: körülbelül 400 hektárra tehető. Igazából nincs rá nagy igény. Valószínűleg azért, mert az emberek tudják: az induláshoz sok pénz kell és sajnos a hitelek ezt nem nagyon teszik könnyebbé. Egyébként hogy most meghosszabították a határidőt, volt egy kisebbfajta roham a hivatalban, de igazában nem nagyon fog változni sok minden, éppen az előbbi nyomós ok miatt. Eddig egyszer volt még csak árverés, akkor 40 hektár körüli földet licitáltak ki. A következő árverés november végén lesz. Gáz, telefon kell! Már a jövő évi költségvetést készíti elő nagyban a jászárokszállási önkormányzat. Még korábban a képviselő-testület egyetértésével létrehoztak egy munkacsoportot a polgármesteri hivatalban, hogy az önkormányzati intézmények gazdálkodását átvilágítsák. Mára már minden intézményt átnéztek, csak a polgármesteri hivatal van hátra. Azért kellett ezt megtenni, hogy pénzhez jussanak azáltal, hogy hol lehet még lefaragni a költségeken. Ugyanis már most látható, hogy jövő évben a gazdálkodást nem nagyon lehet az elengedett fantáziára bízni. Hiszen csak a bér vonatkozásában 13 millió pluszt jelentenek a törvények adta kötelezettségek a városnak. Azt tették tehát, amit muszáj: ameny- nyire lehet, összehúzták a nadrágszíjat. A legutolsó lukba kapcsoltak. Ezzel azonban talán marad egy 20 millió forintos fejlesztési lehetőség is. Erre óriási szükség volna a gázprogram megvalósításához, a lakosság ugyanis már nagyon türelmetlen e tekintetben. A megvalósításra létrejött egy térségi szövetség, a Jászgáz Rt., amely ha kedvező finanszí- rázási lehetőséget talál, akkor 1994 őszére, ’95 elejére be is vezeti a gázt. A szövetségnek összesen 570 millió forintba kerülne a beruházás, ebből Árokszállás vonatkozásában az eredeti számítások szerint 170 millióba. A másik érzékeny pont a telefon. Mert addig nem is lehet arról ábrándozni, hogy akár hazai, de méginkább külföldi tőkeerős vállalkozó a Jászságba települjön, amíg nincs telefon. Mert nem lehet órákat várni egy kapcsolásra. Vagyis a telefon a régió, a város továbbfejlődésére is jelentősen kihat. Ha minden jól megy azonban, akkor 1994 végére a telefonberuházás is megvalósul. Az oldalt szerkesztette Tóth András Fotók: Mészáros János
