Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

1993. november 16., kedd Hazai tükör 3 „A kocsma nem is hiányzik” Özvegyasszonyok utcája Kunszentmártont elhagyva, de még Cserkeszőlő előtt a 44-es főútról letérve egy csöppnyi te­lepülésre bukkanhatunk. A jó­formán két utcányi ház keríté­sein túl rendben tartott porták, sorakoznak. A Papszász major lakói a várostól néhány kilomé­terre élnek, hivatalosan mégis kunszentmártoni lakosok. A kátyús Haladás utca is ugyanolyan néptelen, mint a másik. Mindössze egy járókelő, Szántó Andrásné van úton, szomszédolásból igyekszik ha­zafelé. Ő mesélt a település múltjáról és jelenéről:-Már nem sokan maradtunk, vagy húsz család él még itt. Iga­zából nem is családok már, az emberek közül sokan „itt hagy­tak” bennünket. Az én férjem is meghalt, de a legtöbb asszony megözvegyült már az utcában. Olyan kevés férfi él már itt, hogy ez akár az özvegyasszo­nyok utcája is lehetne. A major régen urasági birtok volt, itt éltek a cselédek. Pap­szász Tamás tulajdona volt itt minden, ide tartozott az a sok-sok föld is, ami most is kö­rülvesz bennünket. Akkoriban főleg dohányt termeltek itt. Az uraság maga csak igen ritkán járt itt, Pesten volt lakása, meg aztán voltak neki ezen kívül más birtokai is. Az urammal 44-ben esküd­tünk, őt elvitték katonának, másfél évig volt orosz hadifog­ságban. Szlovákiában dolgoz­tatták egy vasútépítésnél. Azelőtt megvolt nekünk mindenünk: lovak, tehenek, ko­csi, mind volt a portán. Aztán jött a téesz, és be kellett adnunk oda mindent. Később mi ma­gunk is ott dolgoztunk. Éldegélünk szépen, csend­ben, a szomszédokkal is jól megvagyunk. Ilyen kis helyen nem mehet másképp, csak úgy, ha segítjük egymást. Általában jószágot tartunk, de vannak akik belevágtak a fóliakertész­kedésbe, valahogy mindenkinek boldogulnia kell. Talán a fiata­loknak a legnehezebb. Felosz­lott a téesz, de a városba is hi­ába mennek, nem találnak ott sem munkát. Van villany és víz is, már több mint tíz éve bevezették. Már egy telefon is van a telepü­lésen, így segítséget is lehet kérni, ha valami baj történik. Itt nagyon rendes életet élnek az emberek, nem isznak, ezért a kocsma nem is hiányzik. A bolt viszont annál inkább. Ahogy öregszünk, úgy nehezedik a Kunszentre való bejárás, pedig még kenyeret is csak onnan tu­dunk venni. így napsütésben, száraz időben még valahogy járható az út. Ha esik, bizony komoly megpró­báltatás a műútig kievickélni idősnek és fiatalnak egyaránt. Az eltöltött évtizedek, az emlé­kek marasztalják az embereket. Talán a legnagyobb kényelem csábítása is hiábavaló lenne, hisz itt éltek, ez volt az otthonuk egy életen át. Mint mondják, jó itt lakni. H. Gy. Jó érzés segíteni másokon Az utóbbi egy-két évben a vér­adásokkal kapcsolatosan sok nyugtalanító hír született. Pedig életmentő műtétekhez mindig kéznél kell lennie a megfelelő vérkészítményeknek. Az önkén­tes véradók mozgalma ma is él, segít a rászorulóknak. A Hűtő­gépgyárban mindig népes csa­pat vett részt a véradásokon. Bolla Jánosné, vöröskeresz­tes titkár szerint a véradók ará­nya nem csökkent. Közel 1500 dolgozóval kevesebben vannak a privatizáció óta, a véradók is fogyatkoztak, de nem olyan arányban, mint a foglalkoztatot­tak száma. Most legalább nyolcvanan szoktak vért adni, a rendkívüli segítségadás rend­szere is működik. így történt ez október 27-én is, amikor a Hetényi Géza Kór­házban szívműtétre váró Ne- moda Bálint számára kértek az orvosok vért. A ritka vércso­portú (0, Rh -) beteg közvetlen munkatársai között nem akadt megfelelő, így a Hűtőgépgyár véradógárdájához fordultak ké­réssel. A kartonokból könnyen kiolvasták, hogy kik azok, akik szóba jöhetnek. Molnár András, Fejes Antal, Vitzenleiter Fe­renc, Rékasi Sándor és Vaskó Terézia adta önként a vérét Nemoda Bálint felépüléséhez.- Én 1990 óta vagyok véradó - meséli Vaskó Terézia. - A kollégáim között, itt a számítás- technikán többen is vagyunk. Véradások alkalmával öten-ha­tan együtt megyünk. Ilyen rendkívüli kérést most kaptam először. Jó érzés segíteni máso­kon. Senki nem tudhatja, hogy ő mikor kerül hasonló helyzetbe, mikor szorul mások segítségére. A rendszeres véradás is szüksé­ges szerintem, ilyenkor meg­vizsgálják az embert, s bizton­ságérzetet ad a tudat, hogy min­den rendben van. A Hűtőgépgyárban szeren­csére sok olyan ember van, aki hasonlóan gondolkodik. Van olyan véradó, aki már ötvenszer nyújtotta a karját.. A 10-20-30-40-szeres véraaók el­ismeréséről sem feledkezik meg a Vöröskereszt. Már szervezik a következő véradónapot, melyre november 22-én kerül sor.K. E. I HIRDETMÉNY Részvénytársaságunk, a Szolnoki Cukorgyár Rt. PÁLYÁZATOT HIRDET cukorrépa öntözésére alkalmas új öntözőberendezések vásárlására, az alábbi feltételekkel: Amennyiben a termelő több évre öntözéses cukorrépa-termesztési szerződést köt, az öntözőberendezés árának 20 %-át vissza nem térítendő támogatásként megkapja. Az elérhető állami támogatás (45-50 %) és az általunk adandó 20 %-os támogatáson felüli összegre 5-6 % körüli kamattal hitelt biztosítunk. Ugyancsak PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK cukorrépa-termesztésénél használatos gépek vásárlására (nem erőgép, nem eke), különös tekintettel a tavaszi talajmunkák és a vetés gépeire. A feltételek megegyeznek az öntözőberendezésnél meghirdetettekkel, azzal a különbséggel, hogy állami támogatás hiányában az annak megfelelő összeget a termelőnek kell biztosítania. A jelentkezők előzetes elbírálása és a részletek megbeszélése december első hetében várható. Jelentkezni lehet: Szolnoki Cukorgyár Rt. 5000 Szolnok, Tószegi u. 43. (tel.: 56/372-601), vagy bármelyik cukorrépa-termesztési felügyelőnél. Bécsi magyar bank Magyarországon A magyar tulajdonban lévő bécsi pénzintézet, a Central Wechsel und Creditbank bővíti magyarországi finanszírozási tevékenységét. A külföldi ban­kok sorában Ausztriában a má­sodik helyet elfoglaló pénzinté­zet Magyarországon aktívan részt vesz a bankközi deviza­piac munkájában, a magyar­osztrák kereskedelem finanszí­rozásában, és ingatlanügyekkel is foglalkozik. A pénzintézet jelenleg a Ma­gyar Nemzeti Bank tulajdoná­ban van. Az elmúlt évtizedek­ben a kelet-nyugati kereskede­lem finanszírozásának specia­listájává vált. Jelentős összeg­ben nyújt hiteleket az Ausztriá­ban működő magyar érdekelt­ségű vállalatok részére, és elő­segíti finanszírozási szolgálta­tásaival osztrák cégek magyar- országi ügyleteinek lebonyolí­tását. A bécsi bank tranzakciói­nak egyharmada Magyarorszá­gon realizálódik. A 75 éves pénzintézet a leg­régebbi magyar tulajdonban lévő bankok közé tartozik. Het­venöt éve, 1918-ban alakult, ez az intézmény az utolsó monar­chiabeli bankalapításként jött létre, és így az új Osztrák Köz­társaság első jelentős külföldi bankjaként működött tovább. Néhány évvel később, 1924-ben részt vett a Magyar Nemzeti Bank megalapításában. Keddi jegyzet A pénzt elvettem? Várom, hogy a pénztárosnő csomagoljon. Az ember hozzá­szokott még a „régi időkben”, hogy a boltokban becsomagolják a drágább vagy a törékeny árut. Várom én is, hogy becsomagolják a porcelántányéraimat, meg a tálat, amit vettem. Ám hiába. Kifizetek több mint ezer forintot, és azon tűnő­döm, hogy is vigyem haza a tányérokat, hogy ne törjenek össze. (Igaz, nem készletet vettem, csupán a meglévő eltört darabjait pótoltam a vásárlással, de a tányérok akkor is össze fognak koc­canni a táskában.) Abban reménykedem, hogy legalább némi papírt nyomnak a bevásárlókosárba, - mert ez is elterjedt szokás -, hogy csoma­goljam be magam, ha már tányérvásárlásra adtam a fejem. Végül az „teszi be az ajtót”, hogy amíg küszködöm a pako­lással, a pénztárosnő utánam szól: - A pénzt elvettem, ugye? Annak idején azt gondoltuk, hogy a maszek boltok elterje­dése változást hoz majd a vásárló-eladó viszonyába. Mivel sok a versenytárs, minden üzletben a vevő maximális kiszolgálására törekednek majd, hogy máskor is ott vásároljon az illető. Ki hitte volna, hogy ennek ellenére maszek boltokban is egyre többször találjuk magunkat olyan helyzetben, amikor érezzük, éreztetik velünk, hogy tulajdonképpen fölösleges teher vagyunk az eladó nyakán. Nem tudni, hogy a munkanélküliség és a vásárlókedv csök­kenése mikor zuhan olyan mélyre, hogy minden egyes eladó, pénztáros tisztában lesz vele: csak a vásárló segítségével sikerül megőriznie a munkahelyét. Talán ez a leépülés hoz majd változást, ha már a pozitívum - az üzletek szaporodása - egyértelműen nem hozott. Addig azonban még sokáig érezhetjük, hogy egy-egy boltban csak a pénzünkre kíváncsiak. Fizessünk, ez a fontos, a többi nem lényeges. És ha nem is mindig hangzik el a kérdés: A pénzt elvettem, ugye? - sokszor kimondatlanul is ott lebeg eladó és vásárló kö­zött. Mint ahogy a választ sem mondjuk, csak gondolatban: Persze hölgyem. A pénzt elvette. Azt el. Paulina Éva Emléktáblát avatnak a tiszteletére Megzabolázta a Körös-vidéket A reformkor egyik legjelen­tősebb magyar mérnöke volt Huszár Mátyás, aki 1818 és 1823 között elkészítette a Körö­sök, a Berettyó és a Tisza kö­zépső szakaszának felmérését és szabályozási tervét. E munka előfutára volt a ké­sőbbi Vásárhelyi-féle Tisza szabályozásnak. Huszár Mátyás vízépítő mér­nök keze nyomát megyénkben legmarkánsabban a Tisza és a Hármas-Körös által határolt ti­szazugi kistáj viseli magán. A kiváló földmémök és víz­építő mérnök halálának 150. évfordulója tiszteletére koszo­rúzással egybekötött emlék­tábla-avatást, illetve emlékülést rendezncjc nia délután Gyulán, a Magyar Földmérési, Térképé­szeti és Távérzékelési Társaság, valamint a Körös vidéki Víz­ügyi Igazgatóság. Az emlékülésen előadások hangzanak el Huszár Mátyás életéről és munkásságáról, a Körös-vidék vízgazdálkodásá­ról. S. Cs. J. Magánkézbe került a nyúlágazat Az állami gazdaságok priva­tizációja részeként egy hazai magánvállalkozó tulajdonába került a Kömyei Mezőgazda- sági Kombinát nyúlágazata. A jelentős bankhitellel megvásá­rolt vágóhíd, bőr- és szőrfel­dolgozó üzem, valamint te­nyésztelep bő egy évtizeddel ezelőtt épült, s akkor a szakma legnagyobb és legkorszerűbb lé­tesítménye volt Közép-Euró- pában. A vertikum fő terméke, a konyhakész nyúlhús főként nyugati és dél-európai piacokra került, s kerül ezentúl is. Kamionszállító vonatok Záhonytól Várhatóan hamarosan elindul Záhonyból az első kamionszál­lító szerelvény Ukrajnába, ami jelentősen enyhíthet a határál­lomáson kialakult állapotokpn. Mindezt Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgató helyettese mondta el tegnap az MTI-nek. Sipos István elmondta: több mint egy hónapja állapodtak meg az ukrán vasút illetékesei­vel a speciális szerelvények közlekedtetéséről. A vasúti ko­csikat az ukrán partner bizto­sítja, a kamionok rögzítéséhez szükséges berendezéseket pedig a MÁV Rt. Egy vonaton 30-40 kamion fér el, és a szerelvénye­ket akár félórás időközökkel is indítani tudják. A vasúti ko­csikra Záhonynál állhatnak fel a kamionok, a vámkezelést is itt végzik a magyar és az ukrán vámosok. Az új szállítási lehe­tőség feltehetően többe kerül majd az üzemanyagköltségnél, de nem kell napokat várni az át- jutásra.(MTI) Új termékek a Dunaferrtől Bővült a Dunaferr Dunai Vasmű horganyzóüzemének termékskálája: az épületszer­kezetek, építőipari állvány- rendszerek, útkorlátok, trapéz­tárolók mellett megkezdték az egymás fölé helyezhető anyagtároló kalodák gyártá­sát. A biztonságos tárolásra használható fémketrecek minden szempontból megfe­lelnek a szigorú európai minő­ségi követelményeknek, és akárcsak a horganyzó más termékei, az ISO 9002 szab­vány előírásai szerint készül­nek. A két és fél évtizede mű­ködő tűzihorganyzó üzem a Dunaferr vállalatcsoport leg­eredményesebb egységei közé tartozik.Havonta 1000-1200 tonna termék horganyzását - korrózióvédő bevonását — végzi el; gyártmányainak csaknem fele pedig részben nyugat-európai piacra kerül. Az év hátralevő időszakára az üzem teljes kapacitását le­kötik a megrendelések, s biz­tatóak a jövő évi kilátások is. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents