Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
2 Sevardnadze Szenakiban Eduard Sevardnadze grúz elnök vasárnap a nyu- gat-grúziai Szenakiban a tbiliszi televíziónak nyilatkozva kijelentette: véget ért a kompromisszumra töre- kedés időszaka a volt államfővel, Zviad Gamszahurdi- jával és híveivel. A vezető grúz politikus csapatait megszemlélni érkezett vasárnap a városba, amelyet a polgárháború során nem sokkal korábban foglaltak vissza a kormányerők. Elszálló biztonsági remények? Egyelőre illúzió a nyugati biztonsági garancia a kelet-európai országok számára - írja Victor Meier a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában. A cikk címe szerint erről túl korán túl sok ígéret hangzott el. A kommunizmus összeomlásakor a térség új politikusai, különösen a „fordulatban” magát élen járónak tekintő Magyarországon azt hitték, hogy a nyugati világ gyors és jelentős támogatásban részesíti, intézményeibe pedig készségesen befogadja országaikat. Mivel ez nem így történt, a remények erősen tompultak ezekben az államokban. Folytatódik a légisztrájk Folytatódik az osztrák légitársaság bizonytalan időre meghirdetett sztrájkja, bár a kölcsöngépeknek és kölcsönszemélyzetnek köszönhetően hétfőn az AUA európai járatainak 90 százalékát indítani, illetve fogadni tudta. Hétfő délelőtt nyilvánosságra hozták a sztrájkolok követeléseiket, bár az éjszakai tizenkét órás tárgyaláson sem sikerült az AUA két szakszervezetének, a repülőszemélyzetet egyesítő üzemi tanácsnak és a sztrájkban részt nem vállaló technikai-kereskedelmi alkalmazottak képviseletének megyeznie. Privatizációnk Londonból nézve Magyarországon a privatizáció üteme elmarad a kormány terveitől, a magánszektor általános bővülése pedig nem ellensúlyozza eléggé az állami ipar recesszióját - írta a Financial Times című brit lap hétfői számában Nicholas Denton budapesti tudósító, az OECD Magyarországról készült elemzését idézve. A tudósító az említett írásában megjegyezte, hogy eddig Magyarország vonzotta a legtöbb nyugati tőkét a térségben, viszont a külföldi tőke nem elég a gazdaság átalakításához, Lengyelország erősödő versenytárs, és a külföldi tőkebehatolás már elérte a politikailag lehetséges szintet. Vita a NATO-csúcs előkészítéséről A viták jelenlegi fázisában még nem látni, vajon születhet-e végül a NATO januári brüsszeli csúcstalálkozóján olyan „koppenhágai típusú” nyilatkozat (hasonlatos az EK júniusi határozatához), amelyben a szövetség elviekben elkötelezné magát a kiszélesítés lehetősége mellett. Mindenesetre ma még kizárni sem lehet egy ilyen dokumentumot - mondotta Brüsszelben újságírókkal beszélgetve egy neve mellőzését kérő jól tájékozott NATO-illetékes. Körkép 1993. november 2., kedd „Bankrablásügyben hírzárlat” Megtalálták a pénzt? ORFK: szerdán sajtótájékoztató Kárpótlási jegyek ^eutlm9en' vendégek a Tisza Klubban tőzsdei értéke Környezetvédelem határok nélkül azzal a fővárosi esettel kapcsolta össze. A helyi rendőrségen, valamint a megyei főkapitányságon az Országos Rendőr-főkapitányság által elrendelt hírzárlatra hivatkozva nem adtak tájékoztatást. „Bankrablásügyben hírzárlat van.” Tehát mégiscsak erről van szó? Attól, amit az ORFK, illetve a BRFK sajtószolgálatától megtudtunk sem lettünk okosabbak. Ők még csak nem is hallottak erről a törökszentmiklósi esetről, mint mondták, lehet, hogy „kacsa” az egész. Arról viszont tájékoztatást adtak, hogy a hír, mely szerint a bankrablás még szabadlábon lévő résztvevőjét Nagyváradon elfogták, nem igaz. Egy biztos: az ORFK tájékoztatása szerint bankrablásügyben szerdán tart sajtótájékoztatót a Budapesti Rendőr-főkapitányság. -hgyA Budapesti Értéktőzsdén október utolsó hetében valamelyest visszaesett az előző héthez képest a kárpótlási jegyek adásvétele. Összesen 118 üzletkötésben, árfolyamértéken számolva 74,174 millió forint értékben cseréltek gazdát a jegyek. Az átlagár végig 600 és 610 forint között alakult. A legtöbb üzletet - összesen harmincnégyet - a múlt héten szerdán kötötték a brókercégek. Ekkor volt viszont a legkisebb - 11.6 millió forint - a forgalom. Legnagyobb összegben, 20,23 millió forint értékben a múlt kedden cseréltek gazdát a kárpótlási jegyek, a tőzsdei átlagár viszont ezen a napon érte el a legkisebb - 603 forintos - értéket. E naptól kezdve az átlagár folyamatosan emelkedett, és a hét utolsó napján, pénteken, 610 forintos átlagáron kötöttek üzletet a brókerek. Októberben a kárpótlási jegyek forgalma ösz- szesen több mint 382 millió forintot ért el. (MTI) Dr. Hamar József köszönti a német vendégeket Az MSZP ügyvezető alelnöke a párt gazdasági programjáról Rövid távon válságmenedzselésre kell felkészülni Bár az országgyűlési választások csak jövőre lesznek, egyre többen úgy érzik, hogy a hadjárat megkezdődött. A politikusok egy része már bejelentette: indulni kíván a következő megmérettetésen. Az MSZP ügyvezető alelnöke, Szekeres Imre Jászapáti körzetében, egyéni választókerületben szerzi majd voksait. • - Véglegesen eldőlt, hogy egyéni körzetben indul?- Igen, ennek azonban érdekes története van. A szocialista párt választmánya a választások előkészületeként úgy döntött, hogy a párt elnpke és ügyvezető alelnöke ne induljon egyéni választókörzetben. Közben több helyről megkerestek, és végül Jászapáti, a szülővárosom mellett döntöttem, bár igaz, a pártvezetéssel a döntésem miatt konfrontálódtam. Viszont úgy vélem, hogy az ember tartozik valahova, személyes kapcsolatok fűzik egy-egy helyre.- Ha jól tudom, elkészült a párt gazdasági programja. Melyek a fó célkitűzések?- Legfontosabb az, hogy a választásokat követően milyen helyzetben lesz az ország.- És milyen helyzetben lesz?- Röviden: válságban. Elemzésünk szerint a termelés tovább csökken, a munkanélküliség, a belső államadósság és az adósságszolgálat nőni fog. így bárki is kerül kormányra, válságmenedzselésre kell felkészülnie. 1994 második felében egy rövid távú programnak kell megvalósulnia. A jövő évet menedzselni kell, hogy nagyobb baj ne történjen, egyben elő kell készíteni a hosszú távú program megvalósítását. Ezt nehezíti, hogy az elkövetkezendő három évben fog az adósságszolgálat tetőzni. Erről kevés szó esik ma.- Mit lehet tenni?- Mi hét támadási pontot találtunk, amit rövid távon cselekedni lehet, amit tenni tud egy kormány az első félévében. Minden politikai indíttatású akciót abba kell hagyni. A kárpótlást be kell fejezni, a szövetkezeteknek jogbiztonságot kell adni, a privatizációt más formában kell bonyolítani, a koncesz- sziós politikát rendbe kell tenni. Ez döntő kritérium, mivel tulajdonbiztonságra van szükség a gazdaság működéséhez. Az emberi értékeket meg kell őrizni, ami a munkanélküliség mellett az oktatást is előtérbe helyezi.- Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliség kezelése helyett a megelőzést helyezik előtérbe?- így bizony! - mivel eddig a kezelés is fenntartó jellegű volt. Ha ugyanis a jelenlegi mértékű munkanélküliség megmarad a magyar gazdaságban, akkor ez jelentős költséget jelent, aminek a fedezetét a magyar gazdaság nem tudja ma kitermelni. A munkanélküliek tömege egy kieső munkaerő és egyben egy kieső fogyasztó! Ez a belső piac beszűkülésének egyik fő oka is. Harmadik pontként fogalSzekeres Imre Jászapáti körzetében indul a választásokon máztuk meg a regionális gazdaságpolitikát. Nem lehet országos méretekben gondolkodni, mivel területileg annyira eltérő helyzetben van az ország. A negyedik kitörési pont a piacszerzés. Tudomásul kell venni, hogy három helyen szerezhetünk piacot. A FÁK, hiszen ott elindul majd egy újjáépítési program, amibe be kell kapcsolódnunk, s ez érintheti a teljes magyar gazdaságot. Ha kell, akkor barterüzletként. Ettől ma nagyon ódzkodnak Magyarországon. Megjegyzem, hogy Ausztria a FÁK-kal történő kereskedelmének 85 százalékát barterként bonyolítja. Szintén be kell kapcsolódni a volt Jugoszlávia újjáépítésébe, és természetesen a volt szocialista országok sem hagyhatók ki. Ehhez az államnak egy koordináló szerepet kellene felvállalnia. Ötödik a tőkebefektetési lehetőségek ösztönzése, hiszen tőkehiányban szenvedünk. Ehhez csökkenteni kell a bürokráciát, s változtam kell a támogatási rendszeren. A jelenlegi adó- és hitelkedvezmények helyett meg kell mutatni, hogy miért jobb befektetési terület Magyarország egy másik ország helyett. Hiszen egy vállalkozás az első öt évben nem termel nyereséget, így az adókedvezmény semmit sem ér. Hatodik az agrárgazdaság talpra állítása.-Hitellel vagy tőkével?- Sok mindennel. Ez a legolcsóbb kitörési pont, s ez nem csak agrárprobléma. Egyben meghatározza a vidék életét is. A hetedik kitörési pont a lakásépítés és infrastruktúra területe. Erre lehet kedvezményes hitelt szerezni a világban. Ma 20 ezer lakás épül évente, ezt meg kell emelni évi 100 ezerre, különböző kedvezményes hitelés támogatási lehetőségekkel, mivel ez kihatással van az egész gazdaságra. Ide tartozik az úgynevezett vonalas létesítmények - út, telefon, gáz - építése is.- Ezek az első hat hónap lépései?- Igen, de természetesen a szakmai programunknak van hosszú távú része is. Itt azzal számolunk, hogy az egész magyar bankrendszert rendbe kell tenni. Ez hitel- és adóskonszolidációt jelent. Az államháztartási reformot végre kell hajtani, lehet egy sokkal olcsóbb államot működtetni. Ez tárgyalásos módszerrel oldható csak meg, mivel minden egyes döntés nagyszámú embercsoportot érint. Hosszabb távon a külgazdasági és energiapolitikának, a környezetvédelemnek, az adósságmenedzselésnek a változtatásával kell számolni.- Nem túlzott állami beavatkozást jelent mindez?- Tudomásul kell venni, hogy amin a magyar gazdaság ma végigmegy, az még nem játszódott le a történelemben. Mi azt mondjuk, hogy annyi szabadságot a piacnak, amennyit csak lehet és annyi szabályozást, amennyi szükséges. - ez Szolnok testvérvárosából, a németországi Reutlingenből környezetvédők érkeztek a Tisza Klubba viszontlátogatásra. A vendégeket dr. Hamar József, a Tisza Klub elnöke, valamint Buday György alpolgármester köszöntötte. A két évvel ezelőtt kezdődött kapcsolat jelentőségét a német- országi BUND (környezet- és természetvédelmi országos szervezet) reutlingeni képviselője, Dieter Siegrist és dr. Hamar József a Hozam Klubban tartott tanácskozáson az alábbiak szerint foglalta össze: Noha a német környezetvédelemnek egészen mások az alapvető problémái, mint a kelet-európai országoknak, mégis sokat tanulhatunk kölcsönösen egymástól. Amint az Dieter Siegrist diafilmmel illusztrált előadásából kiderült, félelmetes, mennyire nincsenek érintetlen természetes területek Németországban. Ezért a német környezetvédelem feladata a már meglévő ipari struktúra ellen fellépni megfelelő, jól átgondolt programokkal. Amit mi magyar környezetvédők ezen a találkozáson tanultak, az, hogy konkrét akciókkal kell a környezetvédelembe a lakosságot bevonni, így nem marad csak a kegyes, jó hozzáállás és a filozófia szintjén a környezetvédelem. Reutlin- genben ma már természetesek az ilyen akciók. Nagyon fontos, hogy megvalósítsuk mi is Magyarországon a jó német példa alapján, a hasonló feladatokkal rendelkező társadalmi szervezetek közötti információáramlást. Amit Bonnban környezet- és természetvédelem terén egyik nap határoznak, azt másnap a jó információs láncon keresztül legtöbb kömyzetvédelemmel foglalkozó szervezet tudja. A reutlingeni csoport (Dieter Siegrist és felesége Anette, Thilo Schaffer, Michael Wese- ner, Gottfried Maier) pedig nagyra értékelte a Tisza menti tájvédelmi körzetben tett kirándulás után az érintetlen magyar természeti környezetet, a Tisza Klub gazdag éves programját, amelyről Dieter Siegrist azt mondotta: fantáziadús ötleteiből ők is sokat tanultak. K. SZ. A nyilvánosság súlya Tegnap Szolnokon választási etikai kódex létrehozására előkészítő tárgyalást tartottak. A tanácskozás után az SZDSZ szolnoki ügyvivői nyilatkozatot juttattak el szerkesztőségünkbe, amelyben kifejezik, hogy hiányolták a megbeszélésen a sajtó képviselőinek jelenlétét, ezért döntöttek úgy: közzéteszik a megbeszélésen elhangzott főbb gondolataikat. Megfogalmazták: minden választási etikai kérdésekkel foglalkozó tárgyalás eredményességét kérdésessé teszi az országos politikában megnyilvánuló erőszakos, sajtószabadságot tipró kormányzati magatartás. Hangot kapott az is: a helyi választási etikai kódexben csak az országos választási kódexben nem szereplő és konszenzussal elfogadott szabályok kerülhetnek. Javasolják, hogy a felállítandó etikai bizottság párton kívüli, közismert helyi személyiségekből álljon fel. így növelhető az etikai kódex hatásának növelése. Etikai kérdésekben nagy szerepet tulajdonítanak a nyilvánosságnak, az etikai bizottság feladata a tények közlése a választópolgárokkal. Kamatmentes hitel - de kinek?! Korunk rémisztő „betegsége” a munkanélküliség, s ennek kezelésére - mivel megoldást még nem dolgoztak ki - több elképzelés született a kormányzat részéről. A legújabb a mezőgazda- sági vállalkozást kívánja támogatni, hiszen a kormány elfogadta a munkaügyi és a földművelésügyi tárca javaslatát, miszerint 200 ezer forint kamatmentes hitelre adhatnak be pályázatot a munkanélküliek. Azonban a javaslatba becsúszott egy nagy hiba. Nézzük, miért. A rendelkezéstervezet szerint a termőföldtulajdonnal vagy földhasználati joggal rendelkező munkanélküliek pályázathatnak az előbbiekben említett hitel folyósítására. Tudomásunk szerint elsősorban a tartósan munka nélkül lévők - azaz legalább 1 éve munkanélküli-járadékra jogosultak -, illetve azok, akik az ellátás effajta lehetőségéből már kikerültek. Természetesen feltétel az is, hogy a tulajdonában vagy használatában lévő földön gazdálkodjon, és saját foglalkoztatását így oldja meg. A feltételrendszert tovább bővítették, pontosabban a pályázók körét szűkítették azzal, hogy csak azok pályázhatnak az említett munkanélküliek közül, akik már beadták pályázatukat, illetve pályázatot nyújtanak be a jövőben a Reorganizációs Alaphoz vagy az FM Mezőgazda- sági Fejlesztési Alapjához (FM-MFA). Ez idáig rendben is lenne, azonban kik nyújthatnak be igénylést az FM-MFA-ra? A minisztérium által kiadott tájékoztatóból a „Fogalmi meghatározások és értelmezések ..című fejezetből idézünk. (Megjelent a Magyar Mező- gazdaság mellékleteként 1993. májusban, ösz- szeállította az FM Közgazdasági Főosztálya.) „2. Támogatás elnyerésére az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó és önálló tevékenységet végző magánszemély pályázhat, amelyik a megvalósult beruházásnak tulajdonosa, üzemeltetője, művelője lesz.” Fentiekből kitűnik, hogy magánszemély csak akkor nyújthat be pályázatot - hogy esélye legyen egyáltalán -, ha magánvállalkozó vagy önálló tevékenységet végző. Ehhez adószám szükséges, de maga a megfogalmazás is kizárja a munkanélküliek pályázási lehetőségét. Egyébként ugyanez a feltétel vonatkozik a Reorganizációs Álapra is. Egyetlen kérdés maradt: vajon kormányunk kinek szánta ebben az évben a Foglalkoztatási Alapból elkülönített 100 millió forintot, ha arra senki sem nyújthat be pályázatot? Hiszen a munkanélküli nem vállalkozó, a vállalkozó pedig nem munkanélküli. Az ellentmondást a megyei munkaügyi központban is látják - mint az el is hangzott az a munkaügyi tanács múlt pénteki ülésén. A kérdésre azonban a választ sem ők, sem mi nem tudjuk, így kíváncsian várhatjuk a megjelenő végleges szabályt. Vági E. Zoltán (Folytatás az 1. oldalról) csak 54 millióról szerzett tudomást, de szerinte nem a szántóföldből, hanem a telepen álló egyik épület tövéből ásták ki a pénzt. Mások csak jóval kevesebbről, pár millióról beszéltek. Ők azonban a városban, a nem régen történt műanyagüzemi rablással hozták összefüggésbe. Egy közeli lakó szintén hallott valamit erről, konkrétan mégsem tudott az esetről semmit sem mondani. Bent a városban sem voltak kevésbé „tájékozottak” az emberek. Igaz, némelyikük szerint nem is a téglagyárnál, hanem valahol a városban bukkantak a nagy összeg nyomára. Előfordult tehát sokféle variáció, bennük mégis volt egy-két közös vonás. A legtöbben arról hallottak, hogy találtak valamilyen pénzt, és az eseményt szinte mindenki
