Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-12 / 264. szám

8 1993. november 12., péntek Gazdaság Nem a pénz, nem a hitel és nem a tárgyi eszközök termelik a profitot A lexikális tudás nem elég Manapság igen nagy ütemben növekszik a kisvállalkozások száma, s már megközelíti a 700 ezret. Ám hogy emögött milyen mértékű tudás, pontosabban ismeretanyag áll, az kérdéses, hi­szen eddig ezeket nem volt honnan elsajátítani. Ezt a hiányt igyekeznek pótolni a különféle tanfolyamok, közülük az egyik - a Privát Haszon Kft. szervezésében a Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány támogatásával - túlmutat a lexikális tudás átadásánál. Az elmúlt héten ért véget egy kezdő vállalkozóknak szerve­zett tanfolyam, melyet igazából inkább tréningnek kell nevezni. A résztvevők - számuk miatt is, hiszen heten voltak - kiscsopor­tos foglalkozás keretében sajátí­tották el azokat az ismereteket, melyek nélkülözhetetlenek egy vállalkozás működtetéséhez. A tréning végén minden résztvevő beszámolt - az udva­riasságot betartva, ám a hibákat el nem hallgatva - a tapasztala­tairól. Összességében senki sem mondta, hogy számára semmit sem nyújtott az eltöltött jó né­hány óra. Inkább azt feszeget­ték, hogy alapvetően - így, utó­lag - több lexikális ismeret- anyagot vártak, ám nem csak ezen múlik egy vállalkozás si­kere vagy sikertelensége. A tré­ning ugyanis folyamatos szituá­ciós gyakorlatokkal megtűz­delve hozta meg eredményét. Mindenki megismerte önmagát, saját korlátáit és képességeit, így bizton számíthat saját ma­gára, hiszen az ő képességeivel, készségeivel,^ ismereteivel jut­hat előbbre. Ám ezzel tisztában kell lenni! A szervező Privát Haszon Kft. ügyvezetőjében, Makács Pálnéban az ötlet még régebben fogalmazódott meg, akkor, amikor az újrakezdési kölcsö­nöket folyósították a munkanél­külieknek. Tapasztalatai szerint az isme­retek hiánya miatt az adott pénzt nem tudták jól kamatoz­tatni a kezdő vállalkozók. Ám nemcsak az ismeretek mennyi­sége szükséges, hanem a gon­dolkodásmód megváltoztatása is. Ehhez kell egy ilyen tréning, mely alapvetően a vállalkozó személyes eredményességét megteremti. A tudásanyag informatív ré­sze teljesen felöleli a vállalko­zással kapcsolatos összes kér­dést. így például a piaci ismere­tek elsajátítása nemcsak „isko­lai módszerrel” történik, hanem a hallgatók egymásnak „értéke­sítenek” egy kitalált terméket. A pénzügyi terület egyik fon­tos része a vállalkozásnak. A tréningen azonban nem az adó­zás rejtelmeibe avatják be a résztvevőket, hanem megtanít­ják - az előbbiekben ismertetett szituációs játékokon keresztül - arra, hogy a vállalkozás pénz­ügyeit figyelemmel kísérje, hi­szen „nem minden bevétel eredmény, és nem minden kia­dás költség” - fogalmazott az ügyvezető asszony. Ennek alap­ján mindenki dönteni tud a mindennapokban, hiszen nem mehetnek nap mint nap a köny­velőhöz, tanácsadóhoz, aki segít egy-egy kérdésben. Például pénzügyi zavar ese­tén mit mondjon egy vállal­kozó? Úgymond sírjon, vagy éppen dicsérje a vállalkozását, ha hitelért kell folyamodnia? Az életbiztosítás még nem népszerű Egy biztosító népgazdasági tényező A Natinale Nederlanden Biz­tosító neve szinte mindenki számára ismerősen cseng, a leg­frissebb közvélemény-kutatá­sok szerint a külföldi vállalatok ismertségi fokán a tizedik he­lyet foglalja el. Ám a biztosítá­sok piacán meg is kell tudni élni, csak a népszerűség kevés a nyereséges működéshez. Szerdán Szolnokon tartózko­dott az N. N. Magyarországi Biztosító Rt. elnök-vezérigaz­gatója, dr. Bordás György, akitől arról érdeklődtünk, vajon a kelet-magyarországi régió - érzékelésük szerint - nem ma- rad-e el a dunántúli országrész­től.- Bár a gazdasági különbség megvan a két országrész között, a mi eredményeinken ez nem érződik. Valószínűleg azért, mert egységes szemléletben dolgozunk az egész ország terü­letén. Példának említem, hogy Nyíregyházán vannak a leg­magasabb díjú biztosításaink, amin én is meglepődtem.- Úgy tudom, nem is a legol­csóbbak.- Az életbiztosítások terüle­tén nem vagyunk drágábbak a többieknél, sőt, talán olcsóbbak is. Ám azt is tudni kell, hogy ez egy megtakarítási formát is ta­kar. Nyugat-Európában a lakos­sági megtakarítások 30-35 szá­zaléka ilyen formában van le­kötve, ezzel szemben hazánk­ban tavaly ez még 1 százalékot tett ki, mára pedig 2 százalékra növekedett. Természetesen mi ezt tovább kívánjuk növelni.- Hány biztosítást kötöttek eddig?- A tavaly év végi mérleg szerint több mint 67 ezer volt, ez az idén - eddig - 115 ezerre emelkedett. Igaz, ez darab­számra kevésnek látszik, azon­ban összegében jelentős. Eves szinten - átlagot számítva - 44 ezer forint a fizetendő összeg, így több mint ötmilliárd az úgynevezett biztosítási állomá­nyunk. Egyébként a biztosítások zöme nemcsak a szigorúan vett halálra vagy egyéb eseményre fizetendő összeget, hanem be­fektetést is jelent. A díjak erre fizetett részét állampapírokba fektetjük, úgy, mint az Nyuga­ton szokásos. Egyébként min­den államban kormányzati tá­mogatást élveznek ezen biztosí­tók, hiszen tizenöt éves futam­idejű megtakarítás érvényesül. Márpedig Magyarországon, ha az átlag 15 évet nézzük, akkor ez közel 75 milliárd forintos pénzlekötésnek felel meg. Ha pedig ennek népgazdasági sze­repét vizsgáljuk, akkor egy biz­tosító máris jelentős tényező, hiszen ekkora pénzösszeg megmozdítása kihat az egész gazdaságra.- Ha csak hazánkban ekkora az összeg, akkor mennyi az anyavállalatnál?- Ez összetett kérdés, mivel maga a cég két részből áll. Egy­részt a biztosítási ágazatból, másrészt egy kereskedelmi bankból. „ Ma egyébként Nyugat-Euró­pában az ING (Internationale Nederlanden Group) az egyik legnagyobb pénzügyi csoport. A tavalyi mérleg szerint az ösz- szes eszközállomány 323747 millió gulden (holland forint) volt. Ez mindenképpen komoly és elegáns céget takar. Államkötvény-árfolyamok Kötvény típusa Eladási nettó Vételi nettó árfolyam (%) árfolyam (%) Felhalmozott Eladási árf.-hoz kamat 1993. tartozó hozam okt. 22-ig (%) (%) 98,60 98,00 17,91­96,70 96,10 15,77 21,00 92,06 91,46 1,72 20,94 92,07 91,47 21,00 20,89 96,24 95,64 13,62 21,00 94,53 93,93 6,19 21,00 97,63 97,03 5,02 21,00 97,64 97,04 3,37 21,00 91,92 91,32 14,42 20,15 94,37 93,77 14,10 20,79 94,25 93,65 13,18 20,77 93,89 93,29 8,58 20,63 91,43 90,83 12,62 19,98 100,10 99,50 11,81­1994/A 1994/B 1995/A 1995/B 1995/C 1995/F 1995/G 1995/H 1996/A 1996/B 1996/C 1996/F , 1997/C 1998/A Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére/eladására. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­ség - vétel/eladás - napjáig felhal­mozott kamat, %-ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: nettó (eladási/vételi) árfo­lyam és az esedékesség napjáig fel­halmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásá­rolja meg a kötvényt és azt lejáratig birtokában tartja, akkor a közölt évi hozamot biztosítja számára. Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. Miért kell költöznie az APEH-nek? Hatékonyan, mindent egy helyen Az APEH Megyei Igazgató­sága 1993. október 15-ével át­helyezi székhelyét a Baross út 10-12. számú épületből a je­lenlegi SZÜV-KSH közös ke­zelésben lévő, József Attila úti irodaépületbe. A költözés hátterével kapcsolatban Söllei János igazgató az alábbiakról szólt.- Az adóhivatali székhelyvál­toztatást elsődlegesen az indo­kolja, hogy az elmúlt 5 évben a hivatalhoz tartozó ügyfelek száma többszörösére emelke­dett. Az adózói kör szélesedé­sének folyamata napjainkban is zajlik, ami egyre nagyobb ügy­félforgalmat indukál. A megnö­vekedett forgalmat jelzi az is, hogy az elmúlt évben a megyei adóhatóságot személyesen kü­lönböző ügyekben 100 ezernél több ügyfél kereste fel. Sajnos ez évtől az adóhiva­talnak különböző kormányzati intézkedések nyomán több« olyan nem klasszikusan adóha­tósági feladat végrehajtását is vállalnia kellett - például a la­kosság egyre szélesebb körét érintő agrárpiaci támogatás fo­lyósítását -, amely további ügy­félforgalom-növekedéssel járt.- Milyen gondjaik voltak?- A megyeszékhelyén lévő központi ügyfélszolgálatnál a megnövekedett forgalmat egyre kevésbé lehetett á szűkössé vált ügyfélterekben, kulturált mó­don, az adótitok szabályainak betartására vonatkozó tövényi előírására is figyelemmel lebo­nyolítani. A helyzet javítása érdekében az adóhatóság vezetésének kö­zel kétéves erőfeszítései nyo­mán sikerült olyan épületcserés megoldást találnia, amely csak minimális ráfordítással jár, és egyúttal a folyamatos adóigaz­gatási tevékenységet is bizto­sítja, így ennek keretében az APEH kezelésébe átkerül a Jó­zsef Attila úti irodaépület föld­szinti része.- Miért a SZÜV-irodáházat választották?- Az irodaépület földszintje olyan nagy alapterületű, egybe­függő részekből áll, amely ideá­lisnak tekinthető egy nagy tö­megű, állandósuló ügyfélforga­lom zavartalan lebonyolítása szempontjából. Az irodaépület ugyan a város központjától némileg távolabb helyezkedik el, de ugyanakkor nagyon jól meg lehet közelíteni, hiszen az épület előtt van a he­lyi járatú autóbusz megállója, vasútállomáshoz közel van, és a személygépkocsival érkezők­nek megvan a lehetőségük a parkolásra. Az igazgatóság az új ügyfél­tér kialakításánál - amely vég­legesen csak 1993. december 1-jévei készül el - elsődlegesen arra törekedett, hogy az adóha­tóság és az adózó közötti sze­mélyes ügyfélkapcsolat során az adótitok védelmére vonat­kozó törvényi előírások betartá­sához szükséges tárgyi feltéte­leket lehetőség szerint teljes kö­rűen biztosítsa. Ezen törekvések jegyében alakították ki az ügyfélvárót és az attól elkülönülő ügyfélszol­gálati pultokat, továbbá kizáró­lag csak adóhatósági munkatár­sak részére megközelíthető iro­dákat, számítógéptermeket és irattárakat.- Mi indokolta még a költö­zést?- Az adóhatósági székhely- változtatásban jelentős szerepe volt annak is, hogy a növekvő volumenű adatfeldolgozási fel­adatok megfelelő szintű ellátá­sához szükséges tárgyi feltéte­lek sem voltak meg. Ugyanis napjainkban az adó­hatósági tevékenység központ­jában a növekvő ügyfélforga­lom bonyolítása mellett egyre inkább előtérbe került a mai közigazgatás egyik legbonyo­lultabb, ugyanakkor talán legát­fogóbb informatikai rendszeré­nek a hatékony működtetése. Ezen feladat bonyolultságát és nagyságrendjét jelzi, hogy je­lenleg 33 különféle adatszolgát- latási rendszer keretében a me­gyei igazgatóságon feldolgozott bevallások száma 1993. I-X. hónapban meghaladta a 200 ez­ret.- Erre mindenképpen színvo­nalas technikai háttér kell. Ez­zel már rendelkezik az új hely?- Előnyös adottságokkal ren­delkezik az irodaépület az adó- igazgatás informatikai rend­szerének működtetése szem­pontjából is, hiszen azt a SZÜV is korábban alapvetően számí­tástechnikai adatfeldolgozási célokra használta. A változások egyúttal lehetővé teszik az 1994-1995. években esedékes világbanki forrásokból finanszí­rozott, és elsődlegesen az adó­hatóság területi szervezeteihez telepítendő nagy teljesítményű és háttérkapacitású számítás- technikai eszközök elhelyezését is.- Ma még a városban szét­szórt irodákban fogadják ügyfe­leiket. Mostantól egy helyen tudnak majd elintézni mindent az adózók?- fgy van, az épületcsere ré­vén az adóhatóság azon elkép­zelését is szeretné megvalósí­tani, hogy a jelenleg még a me- gyeszékehely különböző pont­jain található irodaépületeiben folyó szakmai tevékenységeket, így elsősorban a Kellner úti re­víziós blokk tevékenységét, egy helyre, a József Attila úti iroda­épületbe telepítse át. Ezzel elérhetővé válna, hogy az ügyfél bármely ügyét a to­vábbiakban egy helyen tudnánk intézni. Mindezen elképzelések egy­szerre szolgálhatják megyében az ügyfélcentrikus adóigazga­tási infrastruktúra kialakítását és az adóztatás hatékonyabb irányítási, szervezési rendsze­rének működtetését is. Pályázati hirdetmény A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke pályázatot hirdet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szakosított Szociális Otthon (5473 Tiszaug, Ságvárl u. 61.) igazgatói álláséira. Pályázati feltételek:- gyógypedagógiai tanárképző főiskola tanári, vagy szociális szervezői szakán, egészségügyi főiskola intézményvezetői szakán, tudományegyetem pszichológus szakán, illetve orvostudományi egyetemen szerzett orvosi képesítés. (Azonos feltételek esetén a vezetői gyakorlattal rendelkezők előnyben részesülnek.):- szociális, vagy egészségügyi intézményben töltött legalább ötéves gyakorlat;- a pályázathoz csatolni kell részletes szakmai önéletrajzot, vezetői és szakmai koncepciót, három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, az iskolai végzettséget, illetve a szakmai képesítést tanúsító okiratok másolatát. « Juttatások, egyéb információk:- illetmény az 1992. évi XXXIII. tv. valamint az annak végrehajtásáról szóló 113/1992. (VII.4.) Korm. rend. alapján;- az állás elfoglalásának ideje: 1994. március 1.;- szolgálati lakást az állás elfoglalását követően tudunk biztosítani;- a pályázat benyújtásának határideje: a Népjóléti Közlönyben történő megjelenéstől számított 30. nap; (A hirdetés megjelent a Népjóléti Közlöny 1993. évi 17. számában.)- a pályázat elbírálásának határideje: a pályázat benyújtási határidejét követő 30 nap;- a pályázattal kapcsolatban tájékoztatást ad: dr. Györgyi Lajos irodavezető (5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. fsz. 54., telefon: 56/423-203). •38102/1H*

Next

/
Thumbnails
Contents