Új Néplap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-10 / 262. szám
4 Gazdaság 1993. november 10., szerda Hétről hétre Ezüstmentes fotónyersanyag A Xerox Corp. új fotó- nyersanyagra jelentett be szabadalmat. A film nem tartalmaz ezüstöt, előhívásához nincs szükség vegyszerekre, és kezelése nem igényel sem sötétkamrát, sem különlges csomagolást - mivel alapállapotában nem fényérzékeny. A filmet poliészteralapra felhordott, félig fényáteresztő elektromosan vezető réteg és az azt fedő hőre lágyuló műanyag borítás, majd egy védőréteg alkotja. A film elektromos előfeszí- tés révén hozható fényérzékeny állapotba. A „Verde- Film” különösen grafikai és nyomdászati területeken számíthat sikerre. Agrár közös piac a FÁK-ban Az Agrárrendtartási Hivatal szerint, ha létejön a FÁK-országokban az agrár közös piac, úgy az hazánk számára is hasznos lehet. Privatizáció Az ÁVÜ egyértelműen kedvezőnek ítéli a Nömov és a dohányipar privatizációját - jelentette ki Rácz Ernő ügyvezető igazgatóhelyettes a témában tartott sajtótájékoztatón. Rácz Ernő kifejtette: azért e két iparág helyzetértékelésével foglalkoznak a sajtóértekezleten, mivel e vállalatok privatizációja volt a közvéleményben eddig a legvitatottabb. Rámutatott: a vádaskodások - például, hogy monopolhelyzetet teremtettek ezeken a területeken - nem állják meg a helyüket. Utalt arra is, hogy az erőfölénnyel való visszaélést a Cereol esetében nem látta bizonyítottnak a Gazdasági Versenyhivatal. Cukorrépa-termesztők szövetsége Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Vas és Zala megye cukorrépa-termelői és -feldolgozói térségi szövetséget alakítottak kedden Szombathelyen, hogy hosz- szú távon szervezhessék a kiszámítható és jövedelmező répatermesztést, hozzájáruljanak a termelés és a fogyasztás összhangjához, valamint védjék a hazai cukorpiacot. Az új érdekvédelmi szervezet a Sárvári Cukorgyár termelői körzetében 135 gazdaságot és egyéni gazdálkodót képvisel, amelyek, illetve akik mintegy 9 ezer hektáron foglalkoznak a fontos ipari növény termelésével és feldolgozásával. Termékfelelősség A Consact Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda a közelmúltban 1100 gazdálkodószervezet körében végzett piackutatást arról, mennyire ismerik, hogyan értelmezik az 1994. január elsejétől életbe lépő termékfelelősségi törvényt, és mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy megfeleljenek a termékfelelősségi elvárásoknak. A vizsgálódás eredményeiről kedden a Generali Biztosítóval közös sajtótájékoztatón számoltak be. A felmérés tanúsága szerint a válaszadók mindössze 3 százaléka nem ismeri a törvényt, 69 százalékuk ismeri, s közülük 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem csak ismeri, de érti is a benne foglaltakat. A külföldi hitelekről Nem mecénásadományok Sokszor szó esik a magyar gazdaság nyugati megsegítéséről, melynek több összetevője létezik. Ám a köztudatba bekerülő információk néha csalókák, illetve egyes esetekben nagy reménynyel indulnak, majd kifulladnak. Ide sorolhatóak a külföldi hitellehetőségek, melyek ugyan kedvező kamatozásúak, azonban korántsem a magyar vállalkozók támogatását szolgálják. Ezen hitelek közös jellemzője, hogy a hitelkeretre vonatkozó megállapodást aláíró külföldi fél elő kívánja segíteni saját országa Magyarországra történő exportjának növekedését. Az exporthitelek (illetve magyar szempontból importhitelek) tehát ellentétben az export- fejlesztő pályázati rendszerrel nem a magyar exportot, hanem az importot növelik. Ezzel szemben természetesen nem írnak elő exportkötelezettséget, a szerződő fél feladata, hogy valahonnan kitermelje a visszafizetés forrásait. Egyes konstrukciók nem elégszenek meg azzal, hogy az országukból származzon az a - főleg beruházási jószág - termék, hanem külön preferálják vagy előírják, hogy a két ország közös vállalatai vehetik igénybe a keretet. Gyakorlatilag ez a hitelkeret be sem kerül az országba, hiszen a szállítási szerződésben kialkudott összeget számla alapján a saját országukban levő szállítónak utalják át, megszabadítva őt ezzel az országkockázattól. Látható, hogy kényelmes és cseppet sem a magyar fél megsegítésére irányuló megállapodások ezek, melyek a saját - külföldi - piaci részesedésük növelését célozzák. Szó sincs tehát a magyar magánvállalkozói réteg hirtelen támogatásáról, kedvezményekkel történő segítéséről, egyszerűen az import liberalizálása és a beruházások sok éven át történő visszafogása teremtett olyan helyzetet, melyben jelentős piaci lehetőséget látnak ezen országok, és igyekeznek ezt is kihasználni. Az esetleges kedvezőbb feltételek nem nekünk szólnak, illetve csak annyiban, hogy feltételeiket csakúgy, mint máshol a világpiacon, a verseny révén kell kedvezőbbre szabni. A hitelek mögött kormánygarancia vagy az adott ország exporthitel-biztosító intézete áll. A saját forrásigényt is ezen biztosítótársaságok határozzák meg, mértéke általában minimum 15 százalék. A hitelek közös jellemzője továbbá, hogy mind devizában, mind forintban igénybe vehetők. A devizában történő igénybevétel mellett szól az az érv, hogy alacsonyabbak a kamatok és a kiegészítő költségek, ellene szól azonban az árfolyamkockázat léte. Ezt csak egy azonos devizanemben exportáló vállalkozó tudja kivédeni, hiszen minden leértékeléssel az ő exportbevétele felértékelődik. A pályázat során tehát ennek fontos döntési pontnak kell lennie. Forintban történő lehívás esetén az alapkamatra rakódik a kereskedelmi bank kamatrése, illetve egyéb költségek is. A hitelek odaítélése előtt a bank szigorú hitelképesség-vizsgálatot kell, hogy végezzen, hiszen ezen hitelek futamideje sokszor meghaladja a Magyarországon szokásosat, és a visszafizetésére a lebonyolító bank gyakorlatilag garanciát vállal. A hitelek kihasználatlansága sokszor csak azon múlik, hogy a vállalkozások nincsenek tisztában azzal, hogy milyen eszközöket tudnának a partner- országból beszerezni, s ez különösen igaz a skandináv és a tengerentúli országokra, amelyek nem annyira hagyományos és ismert kereskedelmi partnereink. A kihasználatlanság másik oka a kamatrés alacsony volta és a hosszú futamidőből származó kockázat, s inkább szigorúbbak a bankok a hitelvizsgálatnál, semhogy a garanciát rajtuk érvényesítsék. Végül szintén negatívan hat az a tény, hogy az egyes keretek révén igénybe vehető minimális hitelösszeg magas, legalább 5-8 millió forint, amely túl nagy összeg a kisebb vállalkozások számára. (ez) Egy európai biztosítótársaság Minőség a mennyiség előtt Megyénkben több ezerre tehető azoknak a közép- vagy felsőfokú végzettségű fiataloknak a száma, akik - sokszor önhibájukon kívül - elhelyezkedési gondokkal küszködnek. Számukra kapóra jött a megyei munkaügyi központ által Szolnokon a közelmúltban szervezett „állásbörze”, az „Adj esélyt” nap. A rendezvényen állást kínáló munkáltatók között ott volt a Signal Biztosító Rt. is, egész napos vetélkedőn választották ki igen vonzó álláshelyeikre a fiatalokat. A biztosító helyi bemutatkozása sikeres volt, álláshelyeik egy része elkelt, bár a Jászságból és a megye déli területeiről elfogadnak még jelentkezéseket. Beszélgetőpartnerünk Törőcsik Ignác, a Signal Biztosító Rt. területi vezetője.- „Egy európai biztosítótársaság" - ez áll szórólapjukon. Hallhatnánk bővebben társaságukról?- A Signal Biztosító Rt., Budapest - 1993 márciusában kapta meg működési engedélyét a kormánytól. Az alapító tagok az Ipartestületek Országos Szövetsége és a SIGNAL UNFALLVERSICHERUNG AG„ mely Németország egyik legnagyobb beteg- és balesetbiztosítója, 85 éves fennállása óta szerzett tapasztalatait kívánja hazánkban hasznosítani. További részvényeseink az - AUSTRIA COUEGAUTAT és a REALE MUTUA - egy-egy, Európában jól ismert osztrák és olasz biztosító.- Az alapítókból arra következtethetünk, hogy Önök a magyar kézművesek és iparosok biztosítói.- Korántsem! Igaz, hogy ügyfélkörünk egy részét ők jelentik, körükben már megkezdtük ez év júliusában személybiztosítási módozataink értékesítését, de az eltelt rövid idő alatt is visszaigazolódott, hogy a lakosság jóval szélesebb rétegei érdeklődnek társaságunk iránt.- Igaz, hogy Önöknek mindenre van biztosítási ajánlatuk?- Ez így túlzás, mert például Michael Jordan kezét vagy Pavarotti hangszálait nem biztosítjuk. Való igaz azonban, hogy módozataink az eddigiekben igen piacképeseknek bizonyultak. A teljes körű felsorolás helyett itt most csak néhányat emelnék ki. Igen népszerű az úgynevezett hozománybiztosításunk, a részletkifizetéses élet- biztosításunk, a két személy életére kötött vegyes életbiztosításunk, de nem kevésbé vonzóak például progresszív kártérítéses balesetbiztosításaink sem.- Ilyen ajánlatokat más biztosítóktól is kaphatunk...- Ez részben igaz, de a mi termékskálánk olyan széles, hogy ügyfelünknek nem kell a „szomszédba” mennie, hiszen szinte biztos, hogy a számára legmegfelelőbb konstrukciót nálunk megtalálja. E tényt azzal is bizonyíthatnám, hogy örvendetes módon számos biztosítós szakember saját biztosítása megkötésekor minket választ. ^GNAL BIZTOSÍTÓ RT.- Csak élet- és balesetbiztosításokat árulnak?- Első lépésként igen, de rövidesen megjelenünk a piacon az ügyfelek elvárásainak megfelelő vagyon- (lakás-, szállítmány-, gép- stb.) és különböző felelősségbiztosításainkkal is. Ha pedig a társadalombiztosítás rendszere lehetővé teszi, az elsők között szádunk be a beteg- biztosítási üzletágba is.- Milyen a hálózatuk? Hol lehet Önöket megtalálni?- Országos hálózatunk kialakítása befejezéséhez közeledik. A legtöbb nagyvárosban, így Szolnokon is önálló képviseletünk működik, az ország közel 300 ipartestületénél pedig hamarosan fiókirodáink lesznek. Emellett szakembereink elsősorban személyesen keresik fel leendő partnereinket.- Ne haragudjon, de a Signal név hallatán ma még én is, és sokan mások is elsősorban nem az Önök biztosítójára gondolunk... Nem zavarja ez Önöket?- Nem különösebben. Névadónk a fő részvényes, Németországban 1907-es alakulása óta 3,5 millió ügyfelet mondhat magáénak. Napjainkban 6 ezer dolgozójával évi 2 milliárd márka díjbevételt produkál, ami egyébként a teljes magyar biztosítási piac díjbevételének a fele. így már mondanom sem kell, hogy ott a Signal biztosítót jelent. Reményeink szerint rövidesen eljön az az idő, amikor a Signal névről az embereknek hazánkban is a mi biztosítónk és főleg szolgáltatásaink jutnak eszükbe.- Nem kellene egy kicsit több reklám?- Meggyőződésünk, hogy a legjobb reklámhordozók a jól felkészült üzletkötők, de mindenekelőtt az elégedett ügyfelek. Üzletpolitikánk alapelve: „Minőség a mennyiség előtt”. Tudjuk, hogy nem ez a leggyorsabb út a sikerhez, de ez a legbiztosabb. A tartós bizalom lassan érik, de annál szilárdabb lesz.- Ez az üzleti filozófia számomra szimpatikus. A tudatosan visszafogott reklámuknak nem mond ellent az a kis reklámvers, amit a már említett vetélkedőn díjaztak?- Ez nem „hivatalos” reklám- szöveg, hanem a vetélkedő fiatalok egyike írta. íme: Sok a gondja, problémája? Fortuna az őrangyala? Higgye el ez nagyon jó, De nem örökkévaló! Sok a munka, pénz az idő, Családjára sosincs idő Ki vigyáz hát órájuk, Ha nem a Signal, új barátjuk. A kockázat egy nehéz teher, Ezt a gondját felejtse el! Már ma tegyen egy lépést feltétlen, Bízzon a Signal Biztosító Rt.-ben! Biztos háttér, boldogság, Signal a legjobb barátság.- Hát ez aranyos, itt kellene befejezni az interjút, mégis ide kívánkozik egy prózai kérdés: a Signal Biztosítót az érdeklődők helyileg hol keressék a megyében?- Szolnok megyei képviseletünk címe: Szolnok, Baross u. 1. I. emelet 109. (Telefon/fax: 56/424-524), de elérhetők vagyunk a megyében működő 12 ipartestület irodáiban is. B. L. (X) Féltem kis országunkat... .., a nagypolitika irányítóitól, mert a gazdasági alapok építése elmarad az eszmék építésétől. A gyáriparosok országos szövetségének egyik vezetője jogosan sérelmezte, hogy a parlament gazdasági bizottságában tizen-egynéhány pedagógus szavaz arról, hogy gazdaságunkat hogy lehet helyrerázni. Az ideológiai csatározásban, a vélt vagy valós ellentétek összecsápása közben ugyanis nemzeti össztermékünk 30 százalékkal csökkent, az ipar romjai lassan eltemetik a még működőképes cégeket is. A mezőgazdaság termelése annyira visszaesett, hogy lassan már exportra sem jut termék, a dolgozók reálbére évente mintegy 5 százalékkal csökken, az infláció pedig konokul tartja magát a 23-25 százalékos szinten. A napi politikában sajnos manapság nagyobb szava van egy filmszínésznek, mint egy gazdasági szakembernek. Az ideológia a napi események mozgatórugója, és a lassan már dogmává merevedő párt- politikai eszmék megalkotói elfelejtik, hogy a tej a tehénből jön, a hús kukoricából termelődhet. Az ideológia sajnos hazánkban többször nyert, mint a gazdaságpolitika, a kormányban már csak néhány szakember van talpon, ha tetszik néhány mohikán, akik szakemberek saját területükön, több minisztérium vezetésében viszont inkább a politikai hovatartozás dominál. A koalíciós pártok vezetői, valamint az ellenzéki csoportok hangadói is az érzelmek húrját pengetik szívesebben a választók előtt, minthogy szembenéznének a tényekkel. Könnyebb éhes állampolgárokat behergelni, és újra bosszúállásra sarkallni a nagypolitikától védtelen embereket, mint a tényeket elmondani, jelentős változtatásokra felkészíteni őket, mert így, ilyen termelési struktúrával a következő nemzedéknek sem biztosítható a jövő. Demokráciánk életrekelé- sénél is összekeverik országunk nagyjai a hatalmat az adminisztrációval. Elfelejtik a múlt nagy hibáját, amikor a nép nevében osztottak pénzt a vezetők, nemritkán protekciós alapon iparvállalatoknak és mezőgazdasági üzemeknek, a kultúra támogatását pedig még jobban terhelte az ideológia. Napjaink eseményei a múltat idézik, csak most a demokrácia nevében történik ugyanaz. Élesebb hangon vitatkoznak napjainkban is vezető politikusaink a közéletről, demokratikus jogokról, valamint emberiség elleni bűntettekről, mint az iparunk és mezőgazdaságunk teljesítőképességéről, pedig az utóbbiak jó működése teremthetné meg egyedül a nyugodt politizálás alapjait. Mert ha van kenyér, akkor van türelem, ha van türelem, akkor van józan ész, és elindítható az ország az újjáépítés útján. De kenyér híján az utóbbi kettő elképzelhetetlen. Igaza van a régi viccnek: ideológia az, amitől nem lesz olcsóbb a lókolbász, -spanA hiány 600 milliárd Európa telefonon is messze van A Matáv privatizációjának füstfelhői nem oszlanak szét. A tervek szerint a cég részvényeinek harminc százalékát értékesítik külföldi beruházóknak, a becslések szerint ennek bevétele körülbelül 500 millió dollár. E mellé további 500 millió dollár hitelt vehet fel a vegyes tulajdonú vállalat az EBRD-től, és így körülbelül 100 milliárd forintot fordíthatna a Matáv a telefonhálózat bővítésére. A Matáv azonban az állam tulajdona, és ezért többek véleménye szerint is a nyeresége és a hálózatfejlesztésben vállalt feladatai is manipuláltak. Például sokan megkérdőjelezik, hogy miért csak 800 millió forint a Matáv adózás előtti jövedelme. A ^szakértők ezt keveslik. Ezt bizonyítja például, hogy a szolnoki primer körzet fejlesztés utáni várható nyeresége 300 millió forint körül várható. A Matáv privatizációs bevételeinek lenyúlására már a pénzügyi tárca is készül. Ezzel kivánják pótolni az útalap hiányát, és más rések betömését is ebből a pénzből tervezik. Csakhogy akkor megint a jövőt éljük fel, hiszen a hazai távbeszélő-hálózatból a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 300 milliárd forint hiányzik, és ilyen arányú fejlesztés esetén is csak megközelíteni tudjuk az európai átlagot, de a felzárkózáshoz további 300 milliárd forint kellene. Új tulajdonos Mezőtúron Árengedményre is készülnek A Jász-Nagykun Gabona Kft., amelynek üzletrész-tulajdonosa tizennégy termelőszövetkezet, három állami gazdaság, a megyei mezőgazdasági termelők és vállalkozók szövetsége, az Agrimpex, az Agro- coom és magánszemélyek megvásárolták a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi Vállalat mezőtúri malmát. Az új tulajdonosok ma kezdik az őrlést a napi 60 tonna teljesítésű őrlőüzemben. A cég az anyagszükségletet már korábban felvásárolta, egész évre való a tárolóban van, de lehet, hogy még a búzát szemesen is értékesítik. A kft. most építi ki vevőkörét, amelyet a jó minőséggel próbál megnyerni. Erre garancia, a szakembergárda felkészültsége, illetve a felvásárolt búza jó minősége. A cég vezetése azonban nem zárkózik el az árversenytől sem. A Gabona Kft. Mezőtúr kö- nyéki üzemekkel már az idén kötött termeltetési szerződést, de a promt felvásárlásokra hagyatkozik. Mint ahogy azt Zsele- nyánszki András, a kft. ügyvezetője elmondta, a tulajdonosok is meg tudnák termelni a szükséges búza mennyiséget, de a szállítási költségek lefaragása miatt felvásárlásaikat a környékre koncentrálják. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán
