Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-08 / 235. szám

8 Gazdaság 1993. október 8., péntek Mi is az inkubátorház? Keltető a vállalkozóknak Hazánkban a harmadik Szolnokon lesz A vállalkozások élénkítésére, a kezdő vállalkozók támogatá­sára számos megoldás létezik. Ezek közül egy lehetőség az in­kubátorház. A szó alapvető je­lentése keletető, s a vállalkozók számára létrehozandó inkubá­torház funkciója sem különbö­zik ettől. A kezdő vállalkozók számára 2-3 évig áll rendelkezésre a ház, míg önálló nem lesz. Az első évben maximális támogatást kap, és minimális költségeket kell fizetnie. Közben természe­tesen felkészítik a „kinti” életre, hiszen egy vállalkozás költsé­gekkel is jár, ennek megfele­lően emelkednek folyamatosan a háznak fizetendő összegek. Elsődlegesen infrastrukturális, valamint egyéb tanácsadási szolgáltatást kap. Ezzel a lehe­tőséggel be tud jutni a piacra, el tud indulni, a talpon maradás esélye megfelelő. A megyei Vállalkozásfejlesz­tési Iroda újraválasztott ügyve­zetőjét, Fügedi Lászlót kérdez­tük arról, hogyan valósítható meg, illetve milyen előkészüle­tek történtek Szolnokon az in­kubátorház létrehozására.- Két hónapja keresett meg bennünket az inkubátorház lét­rehozásának ügyében a Hudefo alapítvány, ami jelenleg az IKM keretében működik. Mind a megyei, mind a városi önkor­mányzat támogatta az elképze­lést. Természetesen az irodát is érdekeli, hiszen már korábban is léptünk - még 1991-ben - ilyen irányba. Bár a pályázat el­készült, azonban nem tudtuk megvalósítani, mivel a Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány ak­kori vezetése nem támogatta az elképzelést.- Esetleg máshol megvaló­sult?- Igen, azóta működik már Szlovákiában, hiszen belga kormánytámogatás rendelke­zésre állt.- Viszont jelenleg újra a megvalósítás küszöbén állunk.- Igen, több megbeszélés után a volt huszárlaktanyára esett a választás mint helyre és épületre. Ez részben a város, részben a kincstár tulajdonában van. Itt minden épület haszno­sítható. Egyébként az országban már két helyen működik volt szovjet laktanyában inkubátor­ház. A SZID alapítvány a Hudefo megbízásából vállalta a megva­lósítási tanulmány elkészítését, az Önkormányzatok Alapítvá­nya pedig az állami tulajdonrész kiváltására vállalkozott úgy, hogy az is Szolnok városi tulaj­donába kerüljön. Ha mindez megtörténik, akkor a finanszí­rozáshoz lehet majd különböző helyekre pályázatot benyújtani.- Milyen összegbe kerülhet a létrehozás?- Konkrét összeget akkor le­het mondani ha a megvalósulási tanulmány elkészül, de ettől függetlenül is megállapítható, hogy igen tekintélyes mennyi­ségű pénzről van szó. A nyíregyházi inkubátorház létrehozása három ütemben tör­tént, ütemenként 50 millió fo­rintos költséggel. Az ilyen üte­mezett elkészítés esetén az üzemelést is rentábilissá lehet tenni, hiszen folyamatosan lehet feltölteni a vállalkozókkal a lé­tesítményt.- Ehhez a kormánytól vár­nánk pénzt?- Nem, a kormánytól nem feltétlenül pénzt kérünk. • Erre az évre az IKM tervei­ben szerepelt egy inkubátorház létrehozása, viszont a megvaló­sítás helye nem volt még el­döntve. Ezért került bele a kor­mány előterjesztésbe.- Kérés csak annyi, hogy Szolnokon valósuljon meg.- Igen, hiszen mindkét ön- kormányzat támogatta az elkép­zelést. Már az előkészületek fo­lyamatban vannak, jövő héten pénteken, október 15-én. lesz a laktanya helyszíni bejárása, és november 20-ára kell letenni az első tanulmányt. Ekkor az ösz- szes érintett fél megbeszélést tart, és november 30-ára készen kell állni az indulásra. A lakta­nya tulajdonjoga is rendeződik november végére. Előzetes ígéretek vannak hol­land vagy francia kormánytá­mogatásra, illetve különböző helyekről lehet pályázni pénzt.- Ki lesz a tulajdonosa, és ki fogja majd működtetni?- A két önkormányzat, a me­gyei és a városi lesz a tulajdo­nosa. A Vállalkozásfejlesztési Iroda működteti majd, hiszen jelenleg is hasonló szolgáltatá­sokat végez a vállalkozók szá­mára. Egyébként ez egy non­profit jellegű vállalkozás, de el kell tartania önmagát. (ez) Érdekeltség nélkül nem megy Hatékonyság, eredményes­ség. Az utóbbinak feltétele az előbbi, míg hatékonyságot ér­dekeltség nélkül szinte lehetet­len megvalósítani. Hiszen mindnenki érdekelt abban, hogy számára minél jobb, minél ked­vezőbb helyzetet teremtsen. Ezt pedig csak akkor lépi meg, ha érdekeltté van téve. Ez nemcsak az egyén, hanem a társadalom érdeke is, hiszen a gazdaság eredményesség nélkül úgy járhat, mint az a ló, amelyi­ket a gazdája le akart szoktatni az evésről, és... Az elmúlt három évben a kormány célkitűzései között szerepelt a gazdasági egységek tulajdonosi összetételének vál­toztatása. Ez részben már meg is történt, hiszen a privatizáció, illetve a jelenlegi gazdasági szabályzók ezt kívánták erősí­teni. Jelenleg a közel félmillió egyéni magánvállalkozó, a több százezer nem jogi személyiségű vállalkozás jelzi a magántulaj­don mennyiségi fölényét az ál­lami tulajdonnal szemben. Igaz, e magángazdaság számos aka­dállyal küzd meg naponta. Az állami tulajdon szerepe - az egyes stratégiai és ellátási, lakossági érdekek körét kivéve - fokozatosan csökkent, és csök­kenni fog. A piacgazdasági át­alakulás egyik fő célja, hogy a gazdaság minden jelentős muta­tójánál és területén (GDP-ter- melés, foglalkoztatás, export, jövedelmezőség stb.) meghatá­rozóvá váljon a magángazdaság súlya. A magántulajdon haté­konyságára a fejlett piacgazda­ságokban számos bizonyított in­formációk állnak rendelkezésre. Nem csoda, hiszen az érdekelt­ség működik. Az eltelt három évben a ma­gyar gazdaság teljesítményei­nek tulajdonformák szerinti mé­résére még nem alakult ki meg­bízható információs módszer és mérési-megfigyelési rendszer. E körülményektől függetlenül az AVÜ hatáskörébe tartozó ál­lami vállalatokat és a részben privatizált gazdasági társaságo­kat összehasonlították a telje­sítménymutatók szempontjából. Az adatok alapján egyértelmű, hogy a részben már privatizált, illetve nem teljes körűen állami tulajdonnal rendelkező gazda­sági társaságoknál arányaiban kevesebb volt a veszteség, a tő­kehatékonyság is jobb volt, mint az állami vállalatoknál. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1993.10.08-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1993 okt. 8-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 98,60 98,00 16,37 _ 1994/B 97,79 97,19 14,10 19,50 1995/A 94,14 93,54 0,09 19,44 1995/B 94,29 93,69 18,99 19,39 1995/C 97,51 96,91 11,94 19,50 1995/F 96,30 95,70 4,56 19,50 1995/G 99,77 99,17 3,15 19,50 1995/H 99,88 99,28 1,50 19,50 1996/A 94,87 94,27 12,84 18,65 1996/B 96,59 95,99 12,42 19,29 1996/C 96,54 95,94 11,51 19,27 1996/F 96,52 95,92 6,90 19,13 1997/C 94,69 94,09 10,90 18,48 1998/A 100,10 99,50 10,03­Magyarázat: Nettó árfolyam: A felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfo­lyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfo­lyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vo­natkozóan. Az esedékesség napjáig felhal­mozott kamat: Az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékes­ség - vétel/eladás - napjáig felhal­mozott kamat, %-ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfo­lyam: Nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: Amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vá­sárolja meg a kötvényt és azt lejára­tig a birtokában tartja, akkor szá­mára a közölt évi hozamot bizto­sítja. (Hozam: az értékpapír birtok­lásból vagy forgalmazásból szár­mazó jövedelem a névérték %-ában.) Megjegyzés: Az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egy­millió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfél­nek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. A hulladékkezelést komolyan kell venni Belefulladhatunk saját... Az elmúlt hét végén a megyei önkormányzat és számos me­gyei vállalat vett részt az Auszt­riában, Wels városában rende­zett Kommunal Expón. A kiállí­tásnak helyet adó Wels hagyo­mányos vásárvárosi ranggal rendelkezik, már az 1800-as évek végétől rendszeresek a ki­állítások és vásárok, melyek számára külön területet biztosí­tanak, hasonlóan a budapesti vásárvároshoz. Mint a kiutazás előtt megfo­galmazták, a részvétel célja a megye bemutatkozása és bemu­tatása, elsődlegesen vállalko­zási szempontból. A települése­ket is értesítették minderről, azonban összesen 12 visszajel­zés érkezett, és csak öt település fogalmazott meg konkrét kéré­seket. Ezek főleg a települési hulladékok elhelyezésére, keze­lésére vonatkoztak. A kiállításon számos, szá­munkra igen meglepő hulladék- kezelési eljárást, illetve megol­dást kínáltak a nyugati cégek. Ez nem lehet meglepő, hiszen például Ausztriában a kommu­nális feladatok között e terüle­ten vállalkozásokban végzik a szolgáltatást. Igaz, olyan rendeletek is ér­vényben vannak, melyek mind a gazdálkodóegységeket, mind a lakosságot arra késztetik, hogy komolyan vegyék a hulla­dékkezelés, egyben a megol­dásnak az ügyét. Mi sem pél­dázza ezt jobban, mint az októ­ber 1-jétől kötelezően beveze­tett szelektív hulladékgyűjtés intézménye. Nálunk sajnos ennek még nem jött el az ideje, hiszen szá­mos - ehhez szükséges gazda­sági és infrastrukturális - háttér hiányzik. A megvalósítás pénz­ügyi részéről nem is beszélve. Azonban a kint járt szakembe­rek felvették a kapcsolatot egyes cégekkel, akik érdeklőd­tek a megye iránt. Ennek megfelelően keresték meg a megyei önkormányzattól újonnan az érdeklődő települé­seket: Jászárokszállást, Kun­madarast, Szelevényt, Kunhe­gyest és Kengyelt, hogy egy ki­töltött kérdőív alapján az igé­nyeket, illetve a lehetőségeket felmérjék. Ezek alapján tudják majd tovább göngyölíteni az kapcsolatok felvételét. A megye magára vállalta a költségeket annak érdekében, hogy a végső tárgyalásokig bonyolítja az ajánlattételeket, valamint a tár­gyalásokat. Remélhetőleg mindezek a közeljövőben a megvalósítás útjára lépnek, s néhány év múlva az előbbiek­ben említett városok és köszsé- gek példa értékű szerveshulla- dék-kezelést mondhatnak majd magukénak. Egyébként a megyénél úgy vélik, hogy az expón való rész­vétel egyben megteremtette an­nak lehetőségét is, hogy az el­következendőkben Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében való­suljon meg először a szelektív hulladékgyűjtés. Erre vonatkozólag is folynak tárgyalások," egyben előkészí­tésként a kormány asztalára is leteszik az elképzelést. Az érdeklődőknek videón is bemutatták megyénket 92.3% A társaságok tulajdonosi szerkezete (%) megalakuláskor jelenleg 7.9% 7.2% 13£% 2.5% műm 2.3% llllil 2.9% Önkormányzat Magyar befektetők* Külföldi befektetők ebből munkavállalók: megalakuláskor 0.1%, jelenleg 3.4% Új befektetési lehetőség magánszemélyeknek Három év alatt 60 százalék hozam Szeptember 20-tól lehet je­gyezni a Millennium Hazai Ér­tékpapír-befektetési Alap be­fektetési jegyeit. A kibocsátás­sal az alapkezelő célja, hogy a jegyzés során összegyűjtött tő­két a magyar befektetési piacon a legjobb kondíciókat és maxi­mális biztonságot nyújtó érték­papírokba fektesse, és így ked­vező hozamot biztosítson a be­fektetők számára. A Millennium Alap zárt végű alap, a jegyzés során összegyűj­tött tőkét 3 éves futamidőre kö­tik le a befektetők. A befekte­tési jegyek bemutatóra szólóak, 10.000 forintos alapcímletben, illetve 5x10.000 forintos össze­vont címletben kizárólag devi­zabelföldiek által vásárolhatók. Jegyezni november 26-ig, az ország 350 pontján lehet, a le­tétkezelő Magyar Hitel Bank Rt. által biztosított 9.700 forin­tos diszkont áron, az alábbi he­lyeken: Magyar Hitel Bank, Agrobank, Mezőbank, IBUSZ Bank, Dunabank, 50 Takarék- szövetkezetnél és 16 bróker­cégnél. Az alapkezelő a Befektetési Alap Törvény értelmében nem ígérhet fix hozamot. Ezzel szemben ígéri, hogy szakérte­lemmel és a befektetési piac gondos tanulmányozásával fo­lyamatosan a legjobb kondíci­ójú értékpapírokba fekteti az alap tőkéjét. Természetesen a magas hozam iránti igény nem mehet a biztonság rovására. Az alapkezelő a Millennium Alap számára kizárólag kis kocká­zatú kamatozó értékpapírokat (állampapírokat és első osztályú vállalati kötvényeket) vásárol majd, részvényekben - maga­sabb kockázatuk miatt - nem fektet. Az első két évben kelet­kező hozamot folyamatosan újra befekteti, és a harmadik év végén egyösszegben fizeti azt ki. Ezáltal a befektetők kamatos kamatra tesznek szert. Ez alap­ján - az alapkezelés költségeit leszámítva - a várható hozam 3 év múlva bruttó 60-65%, míg a nettó körülbelül 50% lesz. Elsősorban magánszemélye­ket várnak befektetőik közé. Ők igénybe vehetik a jelenlegi adó- jogszabályok alapján járó adó- kedvezményt: akik Millennium befektetési jegyet vásárolnak, a befektetett összeget levonhatják összjövedelmükből, és így az erre jutó adót visszaigényelhe­tik az APEH-től. Az adóked­vezmény maximum az összjö­vedelem 30 százalékáig terjed­het, és azok vehetik igénybe véglegesen, akik a 3 éves fu­tamidő alatt nem adják el befek­tetési jegyeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents