Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

1993. október 6., szerda hirdetés 5 Kultúra A tévé képernyője előtt Televíziónk mostanában valahogy ahhoz a hajóhoz ha­sonlít, mely egy háborgó ten­geren hányódik, de akárcsak Párizs, azért el nem merül. Nem nyilatkozom? Nehéz a jegyzetírónak is el­tekinteni mindattól a vihartól, amely a televízión belül és kí­vül egyaránt dúl. Nehéz meg­érteni például, miként fordul­hat elő a közszolgálati tájé­koztatásban, hogy a tévé nem tudja teljesíteni feladatát, merthogy egyszerűen nem nyilatkozik neki - nekünk, hisz a kamerák bennünket képviselnek - a megkérdezett riportalany. Ahogy ez a múlt héten előbb az Esti Egyenleg­gel történt, majd ugyanez A Héttel is megesett. Ráadásul ugyanazon ügynek kapcsán, ama dabas-sári konfliktus ese­tében, amelyben mint köztu­dott, a két részre szakadt tele­pülés és a két darabra osztott iskola vívja ádáz küzdelmét. Erről kívánt tudósítani a tele­vízió, ám előbb a vallásos is­kola pártját fogó polgármester utasította el dühösen az Egyenleget, nem kívánt nyi­latkozni, majd a világi iskola hívei zárkóztak el a megszóla­lástól A Hét riporterének. Mindkét esetben be kellett ér­nünk a képernyőn: a semmi­vel. Szomorú ez a furcsa álla­pot, s nyugtalanító is az efféle megosztottság, hogy tudniillik létezik ilyen híradás meg olyan híradás is egyesek sze­rint a képernyőn. Bizony nem erősíti a nézőben az intéz­mény iránt érzett bizalmat sem. Az intézmény iránt, mely saját gondjaival is jócskán el van foglalva, újabb és újabb intézkedések születnek, állan­dósulnak a változások, sőt ar­ról is hallhattunk, hogy rövi­dül a műsomapok sugárzási ideje is. De hagyjuk a háborgó tengert és a metaforát, evez­zünk békésebb vizekre, azaz nézzük azt inkább, konkrétan, mégis mi értéket, mi érdekeset hozott számunkra az elmúlt napokban a televízió. „Feltörtek” egy meggymagot Mindenekelőtt két doku­mentumfilmjét említem, mindkettő fajsúlyos munka, mondhatnám a műfaj büszke­sége; nemcsak tárgyában, a téma feldolgozásában is pél­dás, ahogy a rendkívül izgal­mas kérdések darázsfészkébe nyúl mind a közismert film- szociográfus, Schiffer Pál, mind a politikai érzékeny­ségű, szívós Wisinger István. Az előbbi Videoton-sztorijá- ban járta körül a munkanélkü­livé válás drámáit, az utóbbi egy régi ítélet mai rehabilitá­cióját „követte el” a képer­nyőn. Mert maradva ez utób­binál, arra van példa gyakorta, hogy jeles személyiségeket ment fel a bűnösség vádja alól igazságszolgáltatásunk, régi ítéleteket korrigál, ám arra ke­vesebb, hogy köznapi ügyek­ben történjék hasonló. Igaz, annak idején, a ’70-es évek­ben a „meggymagos” Deme­ter Béla elítélése üzérkedés és megvesztegetés címén - aki az addig értéktelennek tartott, szemétre dobott magokból csinált egyszeriben aranyat - igen nagy port vert fel, de vég­tére is ez a mai kifejezéssel élelmes vállalkozó mégsem lépett elő történelmi személyi­séggé. Miként Virágos Kiss István sem, kinek börtönsorsa, kálváriája összekapcsolódik az előbbiével, őt is igazságta­lanul ítélték börtönre. A film készítőinek sikerült feltörniük egy meggymagot, azaz feltár­niuk egy bonyolult ügy min­den fontos részletét, de főleg megmutatniuk, hogyan is mű­ködött az előítéletekre épülő igazságszolgáltatás, felhasz­nálván a nyilvánosság eszkö­zeit is, lásd: Kék fény, amely­nek műsorvezetője, Szabó László is megszólalt újfent, de kifejtette az akkori szabadság­ról véleményét Nyers Rezső is, a reformpolitikus, hangsú­lyozván, hogy akkoriban a szabadság bizony adomány volt, nem pedig jog, akinek megadták, annak volt, akinek meg nem, az várhatta hiába. Egy vérbeli nyomozónak di­cséretére válnék, ahogyan a szerkesztő-riporter Wisinger felkutatta, feltárta a részlete­ket, tárgyilagosan, új elfogult­ságok nélkül, mondván, be­széljenek a tények. Nemcsak azok, melyeket hajdan e két ember ellenében felvonultat­tak, hanem azok is, amelyek akkor „rejtve maradtak”, mert csak zavarták volna a kialakí­tandó bűnképet. A látottak alapján nem volt nehéz a né­zőnek döntenie, illetve egy­szerűen megállapítania, hogy amiért egykoron a tehetséges kertészt és a szintén tehetsé­ges téeszelnököt perbe fogták és elítélték, most azért talán még kitüntetés is járna. Lám, hogy megváltozott a világ! Videoton-sztori A változások - sajnos - sú­lyos feszültségekkel is járnak, Schiffer Pál épp ezekről, a drámát szülő feszültségekről készített alapos képet, elmé­lyedve a Videotonból elbocsá­tottak sorsába. Az elvesztett munkahely miatti fájdalom, a megélhetési válság különböző hatásait mutatta fel emberi drámák alakjában, egy-egy munkásember vagy akár ve­zető műszaki vallomásaiból építve meg filmmozaikját. Mert bizony ahány ember, ta­lán annyiféle változat is. Attól kezdve, hogy kinek milyen szorongató érzés a munkahely elvesztése, hogy ahová har­minc évig járt, most oda be sem teheti egyszerűen a lábát, meg aztán ott a kor is, 50-en túl mit kezdhet magával az ember, de aki belevág is va­lamibe, volt gyári munkás, va­jon meg tud-e birkózni a koc­kázatos vállalkozás nehézsé­geivel? Aztán mit lehet kez­deni ama végkielégítéssel, amivel útjára engedik, bele a nagyvilágba az embert? És így tovább... Ezekkel a kérdések­kel szembesített bennünket a Videoton-sztori, egy sorsfor­duló emberi sorsaival, szépen, tisztán, humánus szellemben, kerülve mindenféle olcsó szo­ciális demagógiát. Hozzájuk sorolnám a zene világnapjára időzített, de mondhatnám régóta időszerű portréfilmet, amely Dohnányi Ernőt, a neves zeneszerzőt mutatta be, akinek a neve alig-alig hangzott el évtizede­ken át elismerőleg, s művei is igen-igen ritkán csendültek fel, elvétve: alakját a csend vette körül. A legfőbb ok, mint az az arcképvázlatban is elhangzott, tévesen, felülete­sen ítélték meg a háború után a Szálasi idejében tett néhány gesztusát, s egyesek talán fél­tékenységből is igyekeztek gá­ládul rásütni a kollaboráns bé­lyegét, rágalmazóan, igazság­talanul. Ez a „rút pecsét” az­után sokáig rajta is maradt, ha időközben halványult is némi­leg. A nagyszerű Batta András vezette műsor most végérvé­nyesen eltüntette a magyar zene világhírű képviselőjéről ezt az otromba bélyeget: Újfalussy József részletesen világította meg Dohnányi ’40-es években tanúsított ma­gatartását, s tisztázta szá­munkra művészi, emberi fed- hetetlenségét. Ennek az em- lékműsomak, bár a tárgya a zene, de hatása egyértelműen politikai, s akik megalkották, kortársak, szemtanúk, tanítvá­nyok segítségével igazi reha­bilitációt hajtottak végre a ké­pernyőn; ezen az estén, péntek este teljes fényében ragyogott fel a zeneszerző tálentuma - láthattuk őt a zongoránál, lát­hattuk karmesterpálcával ze­nekar élén, és hallhattuk mu­zsikáját, amelyből sugárzott a zseni. Valkó Mihály Még csütörtökig tekinthető meg Jászapátin a Vágó Pál Múzeumban Bobák László jászárokszállási származású festő kiállítása, aki Budapesten az Atheneum Nyomdában dolgozik mint művészeti vezető. A jászsági tanyákat megörö­kítő képei már számos kiállításon szerepeltek. (-nzs-) Mostani helyüket már rég kinőtték Költözik a nevelési tanácsadó Kicsi a hely, most már évek óta nem fér el a Szolnok Városi Nevelési Tanácsadó mostani he­lyén, a Kassai Úti Általános Is­kola hátsó épületében. Az 1974-ben még Megyei Nevelési Tanácsadóként létesült intéz­mény 1986-ban vált városi ne­velési tanácsadóvá. Ezt köve­tően 1988-ban egy huszárvá­gással megszüntették a megyei tanácsadót. Az intézkedés ér­telmetlenségét bizonyítja, hogy időközben ismét létrejött ez utóbbi intézmény 1992-ben. Ennyi előtörténet után is lát­szik, hogy nagy szükség van a nevelési tanácsadókra. Van mit csinálniuk. Akik hozzájuk for­dulnak, azoknak a problémái teljesen természetesek, az élet velejárói. Tanulási, magatartási, olyan családi, iskolai problé­mákkal kerülnek hozzájuk gye­rekek, amelyek megoldásához külső szakember segítsége szükséges. Korábban hagyományos gyermekpszichológiai rendelő­ként indult a tanácsadó. Ez most csak az egyik részük. Ehhez csatlakozott 1991-ben a szakér­tői bizottság, vagyis az a fajta tevékenység, miszerint azok a gyerekek, akik az iskolában több éven keresztül eredmény­telenül produkálnak, azoknak sorsát segítőleg eldöntsék. Más­fél évvel ezelőtt egy úgyneve­zett megelőző gyerekvédelmi csoport is alakult a tanácsadó­ban, abból a felismerésből, hogy tevékenységükben nagyon fontos rész a gyerekvédelem, így most három szakember csak azzal foglalkozik, hogy az isko­lákban idejében észrevegyék azokat a problémákat, amelyek később deviancviához vagy sú­lyosabb problémákhoz vezet­nének. Különböző módon lehet hoz­zájuk eljutni. Nagyon örülnek, ha a gyermek elmegy magától. És egyre többen mennek. Hogy ez így is van, mutatja, hogy if­júsági csoportjaik így rende­ződnek évek óta. És a szülők is egyre inkább önként keresik fel gyermekeikkel a tanácsadót. Nem szégyen ez ma már. Az emberek érzik, a mai élet vele­járója, hogy külső szakember segítségét kell és lehet igénybe venni. Korábban az esetforgal­muknak az egytizedét sem tette ki az önként jelentkezők száma, míg most az „önkéntesek” a há­romnegyed részét alkotják a forgalomnak. Nőtt tehát a tevékenységük, és nőtt a forgalmuk is. A két említett csoport mellett a ha­gyományos nevelési tanácsadón belül is rengeteg speciális cso­portjuk van. És nemcsak a 3-18 év közötti gyerekkel, hanem szülőkkel, pedagógusokkal is foglalkoznak. E szerteágazó tevékenységet a jelenlegi helyen már nem tud­ják megoldani, ezért elköltöz­nek a Vásárhelyi Pál utca 56/a-ba, a Tallinn mozi előtti óvoda egyik részébe. A régi he­lyen megszűntek a foglalkozá­sok, vagyis bezártak. A költözés a héten lezajlik. Nyitás az új he­lyen október 11-én lesz. Régi telefonszámukat „viszik” ma­gukkal, ami: 421-113. Lesz egy új telefonjuk is, ami közös az óvodával. Száma: 420-828. Fontos, hogy a látogatás előtt be kell jelentkezni náluk, hiszen percre pontosan dolgoznak. '-friipkí­Ka/Lcojan, aj 55-öi iyxGAciktí á/uiltájban AKC9Ó7 lARmtNK Aki Mábe/i 4-9-icy cM-elia-'tb te/iméket uáiá/ial ajxíndÁkeAenuzjot myenhet. MoAAalái oJdábee, 1 /-én 15 ádak&i aj á/iuliájban. öasjAqűs akgoónk A Jlelia-tb dtebay&kan találliatá oenaikád (3 dk; oktábeA. 25-icy) beküldői kéjül, kéjjejjjő jelenlétében 33 küténbéjő, értékei njeAeméniyt áoAAelank ki. 6)-Ő5bófJ: 100 ejeA jpsUnt&L étzAjeAntedaánj QÍM: JlZÍ-lA clí$(l£A£íÍQ 4042 Jbebsiecen, ßallacyi út 13. tánAaAáy mectvétebie, eAetley t*ww(4tli%ú«yelévie áíttálfa <zf aláMi dene*ule%é&e6et:- 60 literes habverőgép, tölcsérsütőgép, tésztagyártó gépsor- 14 db pool-biliárdasztal és 1 db snooker biliárdasztal- GL festékkeverőgép és Glazurit keverőfej- komplett briliáns csiszológép- SU1-40/1000 típusú esztergagép- hűtőpultok További információval állunk szíves rendelkezésükre. Bérlet Kft. 1051 Budapest, József Attila u. 24. Telefon: 117-2253. Kapun kívül - antológia Kapun kívül címmel jelen­tette meg a határon túl élő írók és költők antológiáját a buka­resti Kriterion és a magyar Peli­kán Könyvkiadó. A kötetben ti­zenhat fiatal literátor és lírikus munkáit gyűjtötték csokorba a szerkesztők, hogy bemutatko­zási lehetőséget teremtsenek az új nemzedéknek. A könyv szerzői: Fábián Nóra, Győri Attila, Hogya György, Jódal Kálmán, Mórocz Mária, Tálamon Alfonz felvi­déki, Jakabffy Tamás, Kis- györgy Réka, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gá­bor, Visky András erdélyi, ille­tőleg Lovas Ildikó, Szabó Pa- lócz Attila, Hász Róbert vajda­sági alkotó, valamint az antoló- gióban szerzőként és szerkesz­tőként is jelentkező szlovákai Grendel Lajos. Az erdélyi, fel­vidéki és vajdasági magyar írók és költők kötetének közreadását ez év elején határozta el a két kiadó. (MTI) PÁLYÁZAT karvezetői állásra A Szolnoki Kodály Kórus kuratóriuma a kórus karvezetői állásának betöltésére pályázatot hirdet. A pályázat feltétele:- felsőfokú karvezetői végzettség - szakmai gyakorlat Feladata:- a kórus szakmai vezetése, felkészítése d helyi, országos és nemzetközi feladatokra,- bizonyos menedzselési feladatok ellátása is szükséges. A pályázaton fel kell tüntetni eddigi zenei és kórustevékenységével kapcsolatos eredményeit, a Kodály Kórussal kapcsolatos terveit, elképzeléseit. Tiszteletdíj: megegyezés szerint. A pályázatot a Szolnoki Kodály Kórus Kuratóriuma 5000 Szolnok, Szigligeti u. 2. címre kell megküldeni. Ugyanitt részletesebb információt kérhet. (Telefon: 56-374-665) A pályázat benyújtási határideje: 1993. november 15. k ______________________*35447/2H*______________________ . í r , ^ r ■■ z DÍJKÖZLÉS LAKOSSÁGI és ÁC-s elszámolási időszakra vonatkozó fűtőértékek és gázárak az október hónapban benyújtott számlákhoz AC-s egységár: 0.356 Ft/MJ Lakossági egységár: 0.265 Ft/MJ A m3-re vonatkoztatott ár: fűtőérték x egységár Leolvasási időszak: szeptember hó Fűtőérték MJ Település AC-s Lakossági Berekfürdő 33.7 33.7 Boldog 34.0 34.1 Fegyvernek 34.0 34.0 Jászberény 34.0 34.0 Jászfényszaru 34.0 34.1 Karcag 33.7 33.7 Kenderes (Bánhalma) 34.0 34.0 Kisújszállás 34.0 34.0 Kunhegyes 34.0 34.0 Kunmadaras 33.7 33.7 Kunszentmárton 336 33.8 Martfű 34.0 34,0 Mezőhék 34.0 34.0 Mezőtúr 33.9 34.1 Rákóczifalva 34.0 34.0 Rákócziújfalu 34.0 34.0 Szajol 34.0 34.0 Szászberek 34.0 34.0 Szolnok 34.0 34.0 Tiszaföldvár 33.6 33.8 Tiszatenyő 34.0 34.0 Tószeg 34.0 34.0 Törökszentmiklós 34.0 34.0 Túrkeve 34.0 34.0 Újszász 34.0 34.0 Zagyvarékas 34.0 34.0 Figyelje következő havi, emblémás díjközlésünket is! W IV vj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents