Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-05 / 232. szám
4 1993. október 5., kedd Gazdaság A leértékelés bumerángja Drágult a technológiaimport A legutóbbi forintleértékelést a gyártók nem szorgalmazták, ugyanis a valuta árfolyamának változtatása kétélű fegyver. A kormány „dinamikus” árfolyampolitikája - legalábbis így jellemezte Kádár Béla külgazdasági miniszter - nem vál- toztaja meg külkereskedelmi mérlegünk már-már katasztrofális passzívumát. Ugyanis a legnagyobb exportvisszaesés az élelmiszeripar és mezőgazdaság üzletágban volt, valamint a fogyasztási cikkek kivitele csökkent az idén a legerőteljesebben. A mezőgazdasági termékek külpiaci értékesítésének visszaesésének oka ismert, csaknem 40 százalékkal kevesebbet termel mezőgazdaságunk, mint a korábbi években. Pedig ha lenne árualap, akkor ennek az ágazatnak jól jönne a forint leértékelése, hiszen tevékenységéhez felhasznált import-alap- anyaghányad lényegesen kevesebb, mint más ágazatokban. A többi gazdálkodószervezetnek, főleg a fogyasztási cikkeket előállító termelőknek nem igazán jó a forint devalválódása. Mert például, mint ahogy azt a Samsung alelnökétől megtudtuk, a Jászfényszarun előállított televíziók alkatrészeinek nagy része import, és amit az árbevétel-növekedésből profitálhatnának, azt elviszik a magasabb importárak. Példaként említette meg, hogy a színes tévékhez behozott képcsövek a televízió árának a negyven százaléka. Ugyanígy vélekedett a korábbi forintleértékelés kapcsán az Elektrolux beszerzési alel- nöke is. Vagyis a devizánk leértékelése legalább annyira átok, mint áldás! Ez természetes is, hiszen nemzeti jövedelmünk jelentős része a külpiacokon realizálódik^ és ez feltételezi a nagyfokú importot. A gyártók más okok miatt is elhibázottnak tartják az ilyen valutapolitikát, mert szerintük inflációs hatása tovább szűkíti a belső piacot, és olyan cég amelynek saját országában csökken a piaci részesedése, külpiacokon sem rúghat labdába. Nincs forgalma, nyeresége, nem tud fejleszteni, és ezek miatt világpiaci megítélése is romlik, hírneve csorbul, majd elfelejtődik. A devizapolitikánk az infrastrukturális beruházásokat is kedvezőtlenül érinti. Például a Jász-Com és a Körös-Com részvénytársaságok ezelőtt két évvel még 15 ezer forintért vállalták volna, hogy telefonhálózatot építenek a Felső-Jászságban, illetve Szolnok primer körzetében. Ma már becslésük szerint 25 ezer a tarifa, de még néhány leértékelés, és nem látni az árkígyó végét. Ugyanis a híradástechnikai beruházások jelentős része importberendezésekre épül, amelyek beszerzése most már lényegesen drágább, mint két évvel ezelőtt. A munkaerő exportját serkenthetné talán legjobban a forint leértékelése, de ez is csak hiú álom, hiszen a környező országokban márkában számolva körülbelül felébe, harmadába kerül egy munkaóra, mint nálunk. Erre bizonyíték megyénk esete is, ahol tavasszal körülbelül 600 varrónőt kerestek, de olyan alacsony bérért, hogy alig-alig akadt munkavállaló. Többet fizetni pedig nem lehetett, mert a nyugati megrendelő már drágállotta a bérmunka árát. Joggal sérelmezik a forint leértékelését nem kormány- párti gazdasági szakemberek, akik arra hivatkoznak, hogy a termékszerkezet átalakítása is többe kerül a gyártónak, hiszen technológiájának jelentős részét importálnia kell, ezt viszont nehezíti az árfolyam-politika, pedig az új eljárások bevezetésével juthatunk csak szóhoz, illetve dollárhoz a világpiacon.-spAgrárfórum Kisújszálláson A gazdakörök részvételével agrárfórumot tartottak a minap Kisújszálláson, melyen jelen volt dr. Raskó György, az FM államtitkára, Gombár Mihály, az FM megyei hivatalának vezetője, Papp László, a Teszöv titkárhelyettese, Jakab István, a Gazdakörök Szövetségének elnöke, dr. Kovács Lóránt, a Gazdakörök Bács-Kiskun megyei és dr. Török István Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei elnöke, dr. Horváth Gabriella, a megyei kárrendezési hivatal vezetője, valamint dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő. A szövetkezeteknek tovább kell átalakulnia valódi gazdasági társasággá - mondta előadásában dr. Raskó György. - Azok az emberek, akik kiváltak, mindenképpen éreznek elhivatottságot, nekik is szeretne a tárca segíteni azzal, hogy január 1-jével bevezeti a garantált árat. Vágósertés esetében, R-minő- ségnél ez 82 Ft, U-minőségnél 90 Ft, E-minőségnél 102 Ft lesz. A minősítéshez most szerelik fel a vágóhidakat. Az extra minőségű tej garantált ára 25 forint, az I. osztályúé 23 forint lesz literenként. Itt azonban még vannak viták a tejtermelők szövetségével. A vágómarhánál csak a bika garantált árát határozták meg, 102-105 forintban. Az élelmiszeripar privatizációjáról elmondta, hogy az Egzisztencia- és a reorganizációs hitel rendelkezése áll, de lehet vásárolni kárpótlási jeggyel, részletfizetéssel, Jízinggel is, mégsem élnek ezzel a lehetőséggel az emberek. Ennek egyik okát abban látta, hogy nincs, aki összefogná a jelentkezőket, aki megszervezné részükre a holdingot. Jakab István arról szólt, hogy rövidesen mejelennek azok a tájékoztatók, amelyek az EBRD-hitel felvételének lehetőségeit ismertetik meg. Papp László szerint az érdek- védelmi szervezetek egységes fellépésére van szükség ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni. Gombár Mihály pedig arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a jégkárosultak októberben megkapják a pénzt. Dr. Horváth Gabiella elmondta: annak ellenére, hogy munkatársai szomaton is dolgoznak, úgy néz ki, nem tudják az idén befejezni az árveréseket. Még egymillió aranykorona árverezése van hátra. A jogosultak megértését kérte. A kunmadarasi gazdák elmondták, hogy a helyi szöveke- zet olyan magas művelési költségeket állapított meg, hogy nem tudják kifizetni. Például egy 80 hektáros 5 aranykoronás legelő esetében, amit 20 éve nem műveltek, ez az összeg 400 ezer forint lenne. A hivatalvezető válaszában elmondta, hogy a költségek meg nem térítése nem akadálya a birtokba adásnak, hisz azt a földhivatal végzi, nem a szövetkezet. Kunhegyesről hallhattunk jó példát is, hiszen ott már befejeződött az árverés, minden tulajdonos megkapja új földbirtokát. A gazdák bíznak abban, hogy a beígért támogatások előbbreviszik munkájukat, s jövőre eredményesebben gazdálkodhatnak. - de Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Hogyan adjunk el egy megyét? Tegnap kezdődött kétnapos tanfolyam és konferencia Régiómarketing címmel. A rendezvényt a megyei Vállalkozás- fejlesztési Iroda, a Megyei Művelődési Szolgálat, valamint a Magánvállalkozásokat Fejlesztő Központ szervezte. Az utóbbi alapítványt New York állam egyeteme hozta létre, melynek keretében az egyetemen dolgozó szakemberek magyarországi előadásait szponzorálja. A rendezvény résztvevői főleg megyénkből érkeztek, ám a dunántúli és az északi megyék is képviseltetik magukat mind a vállalkozásfejlesztési irodák hálózatából, mind az önkormányzatoktól és a közművelődéssel foglalkozók közül. Az előadásban szó esik a marketingtevékenységről mint az önkormányzatok egyes tevékenységnek reklámjáról, illetve részletesen ismerteti ennek módszereit dr. Alan Lessler, aki New York állam egyeteméhez tartozó plattsburghi főiskoláról érkezett. Ez számunkra azért is fontos, mivel a gazdasági átalakulás számos új tevékenységet és feladatot hozott magával, de nem elhanyagolható az sem, hogy az önkormányzatok az egyes elképzeléseket megfelelően „értékesítése” a lakosság számára. Ugyanez vonatkozik adott esetben egy városra, egy megyére, amikor kívülálló számára kívánjuk eladni a meghatározott régiót annak minden előnyét kihangsúlyozva. Mindennek a magvalósítása egy folyamat, melyet meg kell ismernünk és tanulnunk. Ebben nyújt segítséget a részt vevő szakembereknek e két nap. (ez) A kárpótlási jegyek értéke Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek értéke 140.2 százalék - tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese tegnap az MTI-t. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1.000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1.402 forint, az 5.000 forintosé 7.010 forint, a 10.000 forintosé pedig 14.020 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja. A kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni akkor is, amikor az E-hitel saját részének fedezésére, illetve a MRP keretében történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. Közös piaci agrárhírek A brüsszeli bizottság 191,506 millió hektoliterre becsüli a közösség idei bortermését. Ez alig kevesebb a tavalyi 191,756 millió hektoliternél. Nem túl kedvező az sem, hogy a nehezebben eladható asztali borok mennyisége várhatóan 113 millió hektoliter fölé emelkedik az előző évi 107,964 millió hektoliterről. A legjelentősebb bortermelő tagországok közül Olaszországban az idén 50,5 millió hektoliterre számít a bizottság a tavalyi 49,1 millió hektoliterrel szemben. Francia- országban az 1992. évi 25 millió helyett 30 millió, Spanyolországban pedig az előző évi 22 millió után 23 millió hektoliter terem. A tavalyi termésű borból még mintegy 15 millió hektoliter vár vevőre az EK-ban. A parasztszövetségek közös piaci bizottsága, a COPA ezért 3 millió hektoliter bor terven felüli lepárlását szorgalmazza, a brüsszeli bizottság viszont az EK költségvetési nehézségeire hivatkozva a javaslatot elvetette. A tavalyinál lényegesen kisebb lesz az értékesítésre termelt alma mennyisége a közös piaci tagállamokban 1993-ban, jósolja a gyümölcsfélék piacának megfigyelésére szakosodott olasz szervezet, a Centro Ortof- rutticolo a többi tagország hasonló intézményeinek előrejelzéseire alapozva. Adataik szerint az EK idei termése 7 millió tonna körül lesz, ami nagyjából az 1990. évi mennyiségnek felel meg. A visszaesés elsősorban a Boskoop és Red Delicious fajtákat érinti, mert a kedvezőtlen időjárás miatt a dél-európai országokban a szokásosnál későbbre, az Alpoktól északra azonban a szokatlan tavaszi meleg hatására jóval előbbre tolódott a virágzás. Németországban a Majna folyótól délre elterülő országrészben az átlagosnál gyengébb, az északabbra fekvő vidékeken átlagos terméssel számolnak. A keleti tartományokban a korábbinál valamivel kisebb termőterületen a hozam kedvezőbbnek mutatkozik az előző évinél. Hollandiában az idei almamennyiség mindössze 70-80 százaléka lesz a tavalyinak, a Cox, a Jonagold és a Boskoop fajtáknál azonban 40-50 százalékos terméskiesés is elképzelhető. A tavalyihoz képest 25 százalékkal mérséklődik az Els- tar mennyisége, a Golden Delicious és a Gloster fajtáké viszont valószínűleg eléri a tavalyit. Az 1992. évinél szerényebb termés várható Belgiumban is. A Golden Delicious hozama viszonylag bőségesnek, a Bosko- opé viszont igen gyengének mutatkozik. A francia almatermés az első hivatalos becslés szerint 2,035 millió tonna lesz, vagyis 10 százalékkal marad el a tavalyitól. Olaszországban szintén kedvezőtlenebb eredménnyel számolnak, mint 1992-ben. Emilia-Romagna tartományban átlag alatti, Venetóban valamivel jobb termés várható. Dél-Tirol- ban és Trientben hozzávetőlegesen 15 százalékkal mérséklődik az almamennyiség tavalyhoz képest. A spanyol termelők reményei sem sokkal rózsásab- bak: komoly visszaesés várható a Red Delicious fajtánál, a Golden-Delicious viszont a jelentések szerint normálisan fejlődik. Az előző évi 2,75 millió tonnával szemben az idén 1,9-2,0 millió tonnára becsüli a német piackutató intézet, a ZMP a Közös Piac körtetermését. Olaszországban 820-930 ezer, Spanyolországban 380 ezer, Franciaországban 270 ezer, Hollandiában 115 ezer, Belgiumban 110 ezer, Portugáliában 80 ezer, Németországban pedig 30 ezer tonna várható. A március végi fagyok miatt ráadásul sok a deformálódott, valamint a foltos gyümölcs. Az EK Bizottsága elfogadta azt az előterjesztést, amely szigorúbb intézkedéseket javasol a haszonállatok szállításkor történő fokozottabb védelmére. Ebben szabályozzák, hogy mekkora távolság megtételekor kell az állatokat etetni, pihenőt tartani, rendelkeznek továbbá a minimális férőhelyigényről, sőt a szállítóhely falának, padlójának anyagáról is. Még azt is kikötik, hogy a jármű rámpája nem lehet 20 fokosnál mereke- debb. A mostani javaslat részét képezi egy későbbi terjedelmesebb tanulmánynak, melyet a bizottság az állatok védelméről Tanácsnak és az Európai Parlamentnek terjeszt be. Munkaerő-piaci helyzetkép Szeptemberben 35.738 fő munkanélkülit tartottak nyilván a megyei munkaügyi központ kirendeltségein, 1.104 fővel kevesebbet, mint egy hónappal korábban. Leginkább Szolnokon, Törökszentmiklóson, Jászberényben és Karcagon mérséklődött az állástalanok száma. A munkanélküliségi ráta értéke az előző havi 17,2 százalékról 16,7 százalékra változott. Jelentősebb, közel 1 százalékos a csökkenés a legrosszabb munkaerő-piaci helyzetű körzetekben, Kunhegyesen és Karcagon. A regisztráltak csökkenésével egyidejűleg folyamatosan emelkedik ■ a foglalkoztatási eszköz támogatásban részt vevők létszáma, szeptember végén megközelítette az 5 ezer főt. A támogatottak száma így 572 fővel több, mint augusztusban. Ebben a hónapban közhasznú munkát 1.688 fő végzett, 779 fő átképzésben, 2.454 fő pedig egyéb támogatásban részesült. A legrosszabb elhelyezkedési eséllyel induló pályakezdő fiatalok rétege szeptemberben még mindig meghaladta a 4 ezer főt, létszámuk 74 fővel mérséklődött egy hónap alatt, arányuk az összes regisztráltakon belül 11,5 százalék. A megyében nyilvántartott állásajánlatok száma a havi zárónapon 1.278 db volt, 188-cal kevesebb, mint egy hónappal korábban. Az álláshelyek jelentős visszaesése főként a szolnoki és kunhegyesi térségben tapasztalható, de így is a szolnoki körzetben volt a legtöbb álláslehetőség (az állásajánlatok egyharmada). Legkevesebb a munkaerőigény Tiszafüreden (5), Törökszentmiklóson (18), Kunhegyesen (25) és Jászapátin (33). A munkaerő-kereslet 60 százaléka szakmunkára, 16 százaMinisztérium kontra Hiánypszichózis A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége elnöksége szerint hazánkban a gabonapiacon a forrás és a várható fel- használás egyensúlyban van, és csak megalapozatlan hiánypszichózist kelt a Földművelésügyi Minisztérium azon kezdeményezése, amely szerint a búza akciójához hasonlóan a kukoricára is kiterjesztik az állami felvásárlást 4 ezer forint előleg adásával, amelyet a termelő később visszavásárolhat. léka betanított munkára, 11 százaléka pedig segédmunkára irányul, a szellemi munkakörök aránya 13 százalék. Legtöbb munkaerőt a feldolgozóipar igényel, leginkább érintett térségek a szolnoki, karcagi és a kisújszállási. Számottevő az építőipar és a kereskedelem igénye is, 90-100 ajánlattal. Nincs munkaerő-kereslet a mezőgazdaságban, a megyében mindössze 16 főre jelentettek be igényt. A kereslet-kínálat viszonyában romlott a helyzet, a 100 munkanélkülire jutó álláshelyek száma 4-ről 3,6-ra csökkent. Az ismertté vált, felajánlható munkahelyek 34,6 százaléka már alapfokú iskolai végzettséggel is betölthető volt. Nincs igény a 8. általános iskolával nem rendelkezőkre, számuk meghaladja a 3 ezer főt. A szakképzettek közül a szakiskolát, technikumot, illetve szakközépiskolát végzettek helyzete a legrosszabb, a közel 4.800 munkanélküli mindössze 100 munkalehetőség közül „választhatott”. Valamivel jobb helyzetben vannak a szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők és a főiskolát, egyetemet végzettek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az előző hónapokhoz hasonlóan 500 fő feletti a túlkínálat a géplakatos, gépjárműsze- relő, vas-, fém- és gépipari, kőműves, villanyszerelő, festő és mázoló, tehergépkocsi-vezető szakmákban, takarító, portás és adminisztrátor munkakörökben. Nem érkezett egyetlen egy bejelentés sem épületasztalosok, cipőalsórész-készítők, különböző mezőgazdasági és műszaki foglalkozásúak, ruházati bolti eladók, bérelszámolók, illetve képesítés nélküli pedagógusok számára. Gazdagné Molnár Tünde szövetség a gabonapiacon Ugyanis ez az intézkedés is túlértékeli a takarmánygabonák árát, amely a tápárak növekedését is indukálja, ez viszont már az állattenyésztőknek elviselhetetlen. A szövetség azonban támogatja a Földművelésügyi Minisztérium tervezett export- és importengedélyek kiadását, amelyben várhatóan 400 ezer tonna takarmánygabona jönne be az országba, illetve 400 ezer tonna kukorica hagyná el hazánkat. Garantált ár az állattartóknak A sertéseket lecserélik, ugye? A tárcaközi bizottságok és az agrárrendtartási hivatal várhatóan a élő sertés garantált felvásárlási árát 86 forint körül állapítja majd meg kilónként. Azonban ezt csak azok a gazdák kapják meg, akiknek állataik az EUR minősítési osztályba tartoznak, vagyis sertéseik tiszta húskihozatalának lényegesen jobbnak kell lenni, mint a mostani átlag. ' Becslések szerint hazánk sertésállományának csak mintegy 30 százaléka felelne meg egy ilyen szigorú minősítési előírásnak. A megfelelő fajták bent vannak az országban, csak az állatkivágások legérzékeny- nyebben pont a törzstenyészeteket érintették, illetve a háztáji állomány fajtaösszetétele is felhígult, mert sok községben takarékossági okok miatt megszűnt az apaállattartás, valamint a tápárak emelkedése is inkább a zsír- és nem a hústermelésnek kedvez. Kelendő a martfűi sör A Kaiser a piacon is császár Bár a magyar sörfogyasztás körülbelül egymillió literrel csökkent az elmúlt évben, és a legnagyobbak, a kőbányai és a borsodi sörgyárak a termelés visszafogására készülnek, a martfűi Szövetkezeti Sörgyár Rt. tavalyhoz képest öt százalékkal növelte értékesítését. A sörfözők teljes kapacitással dolgoznak, sőt import is érkezik hazánkba ebből a minőségi dókából. A jelek arra mutatnak, inkább minőségi sört iszunk a világos rovására. Mint ahogy azt László Attilától, a martfűi sörgyár értékesítési igazgatójától megtudtuk, a cég új kampányba kezd, amelynek szlogenje: töltsön egy Kaisert kedvenceivel. Az akció része, hogy a kupak belső részén a kaiser szó egy betűje található, és akinek kijön a kaiser szó, az beküldés után sorsoláson vesz részt. Az akció január közepéig tart, de elősorsolást tartanak már novemberben.
