Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

1 1993. október 28., csütörtök Hazai tükör 3 Kevesebb bűncselekmény, nagyobb kár Ügyészségi tájékoztató Hatékonyan, ésszerűen Van pénzük, de nehéz elkölteni Tizenkét százalékkal csök­kent a bűncselekmények száma (összesen 291.242) 1993 I—III. negyedévében az előző év ha­sonló időszakának adatához ké­pest. Ezt a Legfőbb Ügyészség gyorstájékoztatója tartalmazza, amely a bűnözés és a bűnüldö­zés alakulását értékeli. A bűnügyek csökkenése mel­lett figyelemre méltó, hogy a szervezetten elkövetett bűncse­lekmények száma 92,5 száza­lékkal, 1.132-ről 2.179-re emelkedett. A vagyon elleni bűncselek­ményekkel okozott kár több mint 28 milliárd forint, ez az összeg 48 százalékkal maga­A megyeszékhely szebbé téte­lén fáradozik a Szolnoki Polgár- mesteri Hivatal Városüzemelte­tési Irodája, amely a napokban két park felújíttatását kezdte el. Az elmúlt napokban az Oázis Gmk a Damjanich park, míg ma a Kommunális Rt. a Verseghy park szépítéséhez fogott. Azért van erre szükség - tudtuk meg Mis- kolczi Lóránttól, a város főkerté­szétől -, mert az eredeti, nemes fűfajok kipusztultak, helyüket gyomnövények foglalták el, más­részt az elmúlt két év időjárása olyan száraz volt, amit néhány növényfaj már nem tudott elvi­selni. Ezeket cserélik, pótolják szárazságtűrő növényekkel. A Kertészeti Egyetem kertter­vezési tanszékével elkészíttetett tervek alapján a Verseghy park több mint egyhektáros területéből 300 négyzetméteren kicserélik a földet, valamint az elszáradt cser­jék helyén egynyári növények he­lyét alakítják ki. A parkba sabb 1992 háromnegyedévi ada­tánál. Az ismertté vált elköve­tők száma (86.390) 9,7 száza­lékkal kevesebb. Kismértékben csökkent a fiatalkorú és gyer­mekkorú tettesek száma is. A külföldi elkövetők száma 4,9 százalékkal, 4.130-ra növeke­dett. A rendőri szervek 336 ezer nyomozást kezdeményeztek, 319 ezret befejeztek, ebből 109 ezerben (34,2 százalékban) vádemelés volt. A felderítés­eredményességi mutató mind­két időszakban 38,2 százalék, a nyomozáseredményességi mu­tató pedig 48,3 százalékról 50,4-re emelkedett. -(MTI) 2-3-szor iskolázott fákat telepíte­nek. Az uszoda melletti részen pedig fasort alakítanak ki, ahogy azt réges-régen megálmodta a park tervezője, Rerich Béla park­tervező művész. A Damjanich parkban újrafü­vesítenek, az ünnepségekhez megfelelően nagyobb és szebb já­rófelületet, továbbá cserjesort alakítanak ki. Látványos lesz a város gerin­cének számító Baross utcában a fásítás, amelyhez az ágyásokat márkialakították. Ide 16centimé­ter kerületű kőriseket telepítenek. A Centrum Áruház előtti részen is hasonló munkálatok indulnak el, ezzel a résszel együtt a Baross utcába 100 fát ültetnek még az idén. A Kossuth téren a fásítás jövőre kezdődik. A város parkjainak igen nagy szüksége van a megújulásra, ezért azok frissítését a városüze­meltetési iroda folyamatosan fogja végezni a közeljövőben. Ritkán kezdenek manapság úgy megbeszélést, ahogy azt Bacsó József, a megyei munka­ügyi központ munkatársa Jász­berényben, egy, munkaadók számára rendezett tájékoztatón tette: „Hölgyeim és uraim, a gondunk az, hogy van pénzünk, de nem tudjuk elkölteni.” Persze a dolog így túl egy­szerű lenne. Hiszen valójában a közpénzeket nem csupán elköl­teni kell, hanem minél hatéko­nyabban, minél ésszerűbben kell velük gazdálkodni, értel­mes, jó célok - adott esetben újabb munkalehetőségek meg­teremtése érdekében. Mint a ké­sőbbiekből kiderült, a gond for­rása, hogy a megye közel hat­száz munkaadója összességé­ben mintegy 294,5 millió forint támogatást igényelt 1993-ban közhasznú foglalkoztatásra. A megyei munkaügyi tanács- tekintettel e foglalkoztatási forma növekvő népszerűségére- a megye Foglalkoztatási Alap­jának 50 százalékát ítélte oda 1993-ben közhasznú foglalkoz­tatásra, így az igényeket a mun­kaügyi központ maradéktalanul ki tudja elégíteni. Azazhogy ki tudná, ha a munkáltatók való­ban igénybe vennék a konkrét szerződéskötéskor előre jelzett keretlétszámokat. Jelenleg azonban megyei szinten közel 45-50 millió forint - előre igé­nyelt összeget még nem hasz­náltak fel a munkáltatók. Mint ismeretes, a közhasznú foglalkoztatás közvetlen költ­ségeinek, valamint a munka­bérnek és járulékainak 70 száza­lékát a munkaügyi központ, 30 százalékát a munkáltató állja. Érthető persze, ha sok gazdál­kodószervnél ez a 30 százalék is jelentős teher. Csakhogy ha mindezzel már a tervezés, az éves költségvetés készítésénél számolnak, nem érheti megle­petés sem a munkaadót, sem a megyei munkaügyi központot. Ez utóbbi számára e „meglepe­tés” az a 45-50 millió forint, amit elvonhatnak, ha nem hasz­nálják fel az év hátralévő részé­ben. Azaz ilyen értékű munká­val, mégpedig a köz hasznára végzett munkával lesznek a Szolnok megyei települések szegényebbek. Szegényebbek valameny- nyien, hiszen az ily módon kifi­zetett munkabér vásárlóerőként nem a megyében realizálódik. Arról nem is beszélve, meny­nyire nem mindegy, hogy az önkormányzatok szűkös kerete­ikből jövedelempótló támoga­tást fizetnek-e, vagy adott eset­ben hasznos, értelmes munkát díjaznak. Ez utóbbi esetben ki­ragadva egy-egy munkanélkülit - ha csak átmenetileg is - a tét­lenség testet-lelket őrlő állapo­tából. S ha még azt is figye­lembe vesszük, hogy ezzel az összeggel más - talán hatéko­nyabban működő - támogatási forma is szegényebb lett, vilá­gossá válik, hogy ezeknek a közpénzeknek nemcsak az oda­ítélése, hanem az igénylése s az annak megfelelő, hatékony felhasználása is nagy felelős­ség. Jászberényben például a kö­zel húsz munkáltató által köz­hasznú foglalkoztatásra előze­tesen igényelt 8 millió forintból eddig ténylegesen 3 millió fo­rintra tartottak igényt. A fenn­maradó 5 millió forint felhasz­nálására persze már az idő is, a 30 százalékot kitevő „önerő” is kevés. Van azonban még lehe­A lakosság pénzbevételei az MNB adatai szerint az első fél­évben 17 százalékkal emelked­tek, ez összesen 1272 milliárd forintot tett ki, melyből 551 mil­liárd munka-, illetve tagsági vi­szonyból származott. E bevéte­lek négyötöde adóköteles sze­mélyi jövedelem volt, ami 9,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, ugyan­akkor 21 százalékkal emelked­tek az szja alá nem eső jöve­delmek - tartalmazza a KSH legutóbbi kiadványa. A Kopint Datorg 1993/3. számú konjunktúrajelentésében hangsúlyozza: „a statisztikai re­gisztrációban szereplő területek nem tükrözik hűen a lakosság jövedelmi viszonyait.” Mindezt arra alapozva jelentik ki, hogy a számbavételből jórészt az átla­got meghaladó jövedelmű terü­letek maradnak ki. Ezt alá is támasztják, hiszen a statisztikai jelentés alapjai csak az „évi 25 millió forint és nagyobb pénz­forgalmú jogi személyiségű gazdálkodószervezetek és költ­ségvetési intézmények” adat- szolgáltatói köréből kerülnek ki. S itt nemcsak az árnyékgaz­daság jelentős arányára kell gondolni, hanem arra is, hogy a mintában nagy súllyal szereplő gazdálkodók elsősorban még ál­lami tulajdonban lévő, súlyos gondokkal küszködő vállalatok. Ugyanakkor a kisebb gazdálko­dóknál egyértelmű jövedelem- növekedés figyelhető meg, bár a KSH által számolt bruttó át­lagbér 26.447 forint. Ide tarto­zik az is, hogy míg egyes réte­gek élet- és jövedelmi színvo­nala emelkedik, addig mások tovább süllyednek, s a kettő kö­zötti szakadék egyre mélyül. Mindenesetre a statisztikai Remélhetően még ez évben megkezdődik a vágóhidak ál­lat-egészségügyi és környezet­védelmi követelmények alapján történő felülvizsgálata. Ezt Medgyasszay László, a Föld­művelésügyi Minisztérium po­litikai államtitkára ismertette a tőség mindenütt - s nemcsak Jászberényben - az úgynevezett rövid idejű - 10-30 napig ter­jedő közhasznú foglalkoztatá­sokra. Ezekkel olyan célfelada­tok oldhatók meg, melyekre év közben nem jutott idő, energia. Az év végi tartalékok számba­vételekor sor kerülhet például egy-egy olyan festésre, mázo­lásra, lomtalanításra, karbantar­tásra, kisebb felújításra, amit 70 százalékos költséghozzájárulás mellett végeztethetnek el, az eredeti megállapodásban meg­határozott keretösszegig a munkaadók. Annál is inkább, mivel a korábbi napi 420 forin­tos térítés helyett már a min­denkori piac diktálta napi mun­kabérek számolhatók el. Ez évben átlagban havonta kétezer embert foglalkoztattak az önkormányzatok, különböző nonprofit szervezetek köz­hasznú foglalkoztatás kereté­ben. Ám várhatóan a jövőben tovább nő a jelentősége e fog­lalkoztatási formának. A szociá­lis ellátásról és igazgatásról szóló 1993 évi III. törvény sze­rint 1997. december 31-ig min­den településen biztosítani kell az alapellátást. Amennyiben ki­épül a szükségleteknek megfe­lelő önkormányzati szociális alapellátás, az ehhez szükséges pótlólagos munkahelyek létre­hozásához elengedhetetlen szükség lesz a közhasznú fog­lalkoztatási formára. De csak az eddiginél hatékonyabb, konkrét feladatokra lebontott és előre megtervezett igénybevétellel együtt! -kálmán­adatok mintegy 5 százalékos re­áljövedelem-romlást jeleznek, hiszen a fogyasztói árindex 1992. január-augusztushoz ké­pest 22,8 százalékos emelkedést mutat. Ezen belül - a lakosság pénztárcáját legnagyobb mér­tékben terhelve - az élelmisze­rek árai 30,6 százalékkal emel­kedtek. Jelentős a háztartási energia - 22,5 százalék - és a szolgáltatások - 22,8 százalék - árnövekedése is. A lakosság jövedelmi pozíci­ója évek óta folyamatosan rom­lik, bár a Kopint Datorg véle­ménye szerint az átlag-reáljö­vedelmek a kimutatottnál ki­sebb mértékben csökkentek. Ezzel ellentétben a magánvál­lalkozók reáljövedelme 3 száza­lékos emelkedést mutat. A kon­junktúrajelentés szerint e cse­kély növekmény megkérdője­lezhető, hiszen a kisvállalkozá­sok száma az első félévben is­mét 10 százalékkal (606 ezerről 663 ezerre) emelkedett. Termé­szetesen ennek nem azonnali következménye a vállalkozói tevékenységek vagy a vállalko­zók számának növekedése, hi­szen az új vállalatok egy részé­nél csupán a korábbi tevékeny­ség más jogi formában történő folytatását jelenti, illetve adó­zási-számlázási szempontok miatt jött létre. Mindezt tetézi számos gazdasági szakember véleménye, illetve egyéb (pél­dául APEH, MVA) tapasztala­tok is, hogy számos magánvál­lalkozás kényszerpálya miatt „születik meg”, mindennemű háttérismeret nélkül. Egyelőre ezen kisvállalkozások eredmé­nyessége^ nem mérhető, mivel a „csődöt jelentettek” száma nem áll rendelkezésre. Húsipari Üzemek Egyesülésé­nek és a Magánvállalkozó Hús­iparosok és Húskereskedők Szövetségének tegnapi szakmai napján. Az a cél, hogy kiszűrjék az engedély nélkül üzemelő és az egészségügyi előírásoknak nem megfelelő üzemeket. FALUSI II I II ij1 rxlJKrLIV Jótékonysági mulatság Rákóczifalva. Október 23-án, szombaton, a rá- kóczifalvai tornacsarnok átadásának napján jóté­konysági bállal fejezték be az ünneplést. Az este fél nyolctól hajnalig tartó mu­latságon az Integrál szol­noki zenekar szolgáltatta a talpalávalót. Az igen jó hangulatú est fénypontja a tombolahúzás volt, mely­nek nyereményeit Bodács István polgármester sor­solta ki a jelenlévők kö­zött. * * * Minden héten kedden reggel 8-tól 12 óráig tart ügyeletet az ÁB-Aegon Biztosítási Rt. üzletkötője. Az ügyelet helye a fogor­vosi rendelő udvarán lévő faház. Az ügyelet idején hely­ben lehet lakás-, illetve életbiztosításokat kötni, a biztosítási díjak befizeté­séhez szükséges csekket kérni. Az üzletkötőtől le­het érdeklődni a külön­böző biztosítások lehető­ségeiről, feltételeiről is. Lesz-e hídja a községnek? Vezseny. A község ön- kormányzata 1992 decem­berében igényt jelentett be a megyegyűlésen a Csong- rádnál felszabadult pon- tonhídra. A közel egy hó­napja történt kormányláto­gatáson pedig Tiszaföldvár tett javaslatot hasonló híd létesítésére. A vezsenyi polgármester örömmel ér­tesült a hírről, s reményét fejezte ki a két község eset­leges együttműködésére. Korszerűsítés, balettoktatás Öcsöd. A napokban fe­jezték be a központi álta­lános iskola fűtésének kor­szerűsítését. A gázolajfű­tésű kazánok cseréjét vé­gezték el az intézményben. * * * A nagy érdeklődésre való tekintettel az idén megkezdődött a balettokta­tás a községben. Hetenként egyszer, hétfői napokon egy tiszaföldvári balettok­tató tanítja az óvodásokat és az általános iskolában tanuló diákokat a szép mozgás művészetére. * * * Befejeződött a Szállás­biztosító Idősek Klubjában az átalakítás és bővítés. Az intézmény épülete új szárnnyal bővült. Itt kap­tak helyet a minden igényt kielégítő lakószobák a kü­lönböző kiszolgálóhelyi­ségekkel együtt (a kiszol­gálóblokkba tartozik a für­dőszoba, a toalett és az ebédlő). A régi épületrész­ben a gondozók szociális helyiségeit, irodáit kíván­ják kilakítani a jövő év ele­jén. Az intézmény bővíté­sére a Népjóléti Miniszté­riumtól pályázat útján egymillió ötszázezer forin­tot nyert el az önkormány­zat. Az idősek klubjának jelenleg tizenöt állandó el­helyezésű lakója van. * * * A Nagykunsági Erdő- és Fafeldogozó Gazdaság ál­tal kijelölt kárpótlási föl­dekre október huuszon- egyedikén lehetett lici­tálni. Ennek eredménye­ként több kárpótolt öcsödi lakos lett erdő- tulajdonos. A község termelőszö­vetkezetének kárpótlási földjeinek árverezésére ké­sőbbi időpontban kerül sor. rr A/ HŐSZIGETELŐ 2-10 mm-es sík, 2-10 mm-es float normál-és színezett tükrök fehér­és színes katedrái, fehér- és színes drótbetétes, anyagában színezett fényvisszaverő- vágva- lapban- ládában- vagon tételben- házhoz szállítás KERESKE Szolnok, Kápolna u. 4. Telefon: (56) 372-067. *37159/1K* Szépülő szolnoki parkok Az élelmiszerárak ■■■■■■■■■■■ harminc százalékkal emelkedtek Drága az életünk- vági ­Felülvizsgálják a vágóhidakat

Next

/
Thumbnails
Contents