Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-27 / 250. szám

6 Kunsági Extra-----Kunhegyes 19 93. október 27., szerda Jelentkezni: a héten A városi művelődési központ novembertől pén­tek délutánonként képző- művészeti tehetséggondozó szakkört indít. Elsősorban a festés, a rajzolás, a grafika iránt érdeklődő, ügyes kezű felső tagozatos általános is­kolás tanulókra számítanak. A foglalkozásokat Bészabó András kisújszállási rajzta­nár vezeti. Jelentkezni ezen a héten lehet, bármelyik na­pon fél háromtól fél ötig a művelődési központban. Kegyeleti istentisztelet Először a település törté­netében október 31-én, va­sárnap délután 2 órakor ke­gyeleti istentiszteletet tart Nagy Kálmán a református temetőben, a ravatalozónál. Szerepel a debreceni kántus egy része, amelyet em­lék-istentisztelet, könyörgés követ az elhunytak hozzá­tartozóiért. A rövid, har­minc-negyven perces meg­emlékezésre tisztelettel várnak mindenkit. Holnap üléseznek Az önkormányzat holnap délután két órától tartja so­ron következő ülését a vá­rosháza nagy tanácskozó- termében. Szó lesz ezen - többek között - a település vagyonáról, rendeletet al­kotnak a vagyongazdálko­dás szabályairól, az élelme­zési nyersanyagnormákról, az ápolási díjakról, javasla­tot tesznek a szociális ellá­tásról szóló önkormányzati rendelet módosítására. Ami a pénzügyi helyzetet illeti, ez - árnyaltan fogalmazva - nem kimondottan rózsás, hiszen egyre több az állásta­lan, akiket valamilyen for­mában segíteni kell vagy kellene. így jelenleg már 438 olyan személyt tartanak nyilván, aki már sem mun­kanélküli-segélyt, sem jára­dékot nem kaphat, így őket megilleti a havi 5 ezer 280 forint jövedelempótló tá­mogatás. Ami szomorú: ez a szám csak emelkedni fog az év hátralévő részében és jövőre. Ami még szomo­rúbb: nem kevéssel, sokkal. Pályáznak - nyernek A Kossuth Lajos Általá­nos Iskola a minap egymil­lió forint pénzügyi támoga­tást nyert a szakképzés alap­jaira. Ezt ingatlanvásár­lásra, tanműhelybővítésre, korszerűsítésre fordítják. Csak mellesleg fűzöm a le­írtakhoz: ebben az évben az iskolavezetésnek ez már a harmadik, jelentős pályázati nyereménye. Focisták kerestetnek A helyi Nagy László Gimnázium és Híradás- technikai Szakközépiskola felvételt hirdet olyan nyol­cadikos fiúknak, akiket te­hetséges futballpalántáknak tart a környezetük, és a ta­nulmányaikat a focigimiben szeretnék folytatni. A felvé­teli ideje november elseje, délután három óra, a helye pedig a Dózsa iskola pá­lyája. Kérjük a jelentkező­ket, hogy hozzanak maguk­kal sportfelszereléseket, tornacipőt vagy focicsukát, melegítőt. A felvételi tech­nikai és játékelemekből áll. Futni kell, távolba rúgni, fe­jelni, dekázni és ami a leg­fontosabb: egy alkalmi csa­patban kétszer húsz vagy huszonöt percet játszani. Még egy, nem éppen mellé­kes dolog: a tanulmányi eredmény legalább 3,8 le­gyen, és ennek igazolására az ellenőrző bemutatása is kötelező. Hiába no, ez egy szigorú felvételi: ugye, srá­cok? A házi ízek „elkövetői”: Dudás Gáborné, Kiss Ferencné és Kardos Istvánná Akad egy konyha a városban, a Kunság Népe Téeszé, amelyik középiskolás korú, hiszen léte­sítésének tizenhetedik esztende­jét számlálja. Fénykorának a hetvenes évek vége számít, amikor naponta hatszázöt- ven-hétszáz személyre főztek. Akkor is az volt a szokás, hogy a felét hazavitték az előfizetők. Napjainkban lecsökkent ez a szám: mintegy százhúsz em­berre készítik a megszokott, házi ízesítésű étkeket. Zömük elviszi, a kisebbik hányaduk pedig itt ebédel. Az ár sem csil­lagászati: a kültagoknak, ma­gyarul bárkinek egy adag 80 fo­rint, a nyugdíjasoknak 70, a di­ákoknak 65. A téeszebédlő ezenkívül sok más rendezvény­nek is helyet ad. így pár hete ott tartották a nyugdíjasvacsorát. Csak a teljesség és a rend kedvéért jegyzem meg, hogy 218 személyre terítettek, és 214-en jöttek el a meghívot­tak közül. A hangulatot Már­kus Ica meg Karcagi Nagy Zoltán fellépése is jótékonyan emelte. A felsorolt eseményeken kívül másféle célokra is igénybe vehető a terem meg a konyha. Mondjuk, lakodal­makra, és arra is akadt már nem egy példa. Igaz, a jótállás a házasság tartósságára nem vonatkozik, csak a felszere­lésre. Az pedig bírja, mint fentebb említettem, már tíz-egynéhány éve. Mindenki dolgozik? Jó! Akkor kattintok! Régen volt, amikor tökma­got, napraforgót rágcsálva a he­lyi ember ott izgulhatott a mo­ziban: Iván vajon hány ellensé­ges katonát lő le egyetlen pisz­tolya egyetlen golyójával. Az­óta lehúzták a redőnyt, és al­kalmi moziműsort a közönség örömére már csak esetenként egy-egy részeg házaspár rög­tönzött valamelyik kocsma előtt. Mára új szelek fújdogálnak a kiszolgált épület körül. Megtud­tuk, az áfész két és fél millióért megvásárolta a várostól a helyi­séget. Ha nem is lóhalálában, de tapasztalataink szerint megfon­tolt módon folyik az átalakítás, amely révén a filmszínházzal összenyitják az éttermet. Hátul 150 ülőhelyű videomozi lesz, ahol felszabadultan lehet druk­kolni az izmos főhősnek, mi­közben dagadtra ver félszázad­nyi ellenfelet. De műsorra ke­rülnek különböző történelmi meg mesefilmek is. Aki pedig másféle kielégülésre vágyik, te­heti, hiszen egytálételek is kel­letik magukat. Egyébként a nagyterem ren­dezvények, gyűlések, összejö­vetelek tartására is alkalmas. Az elképzelések szerint ebben az évben befejeződik az átala­kítás. Rajtunk nem múlik, mi ezúton közhírré tesszük ezt a jó hírt. Új parancsnok a zsaruknál Egy hónapja nevezték ki a kunhegyesi rendőrőrs parancs­nokává Illés Sütő Sándort. A főhadnagy úr mindössze 26 éves, Karcagon született, ott is érettségizett, majd gé­pész-üzemmérnöki diplomát szerzett 1988-ban. A katonaságnál elvégezte a tartalékos tiszti iskolát, ekkor tetszett meg neki a nyomozói munka - emlékezik vissza a kezdetre. Korábban ismerősei között már volt több nyomozó, akiktől hallott arról, mivel is telnek a napok egy rendőrőrsön. Leszerelése után Hajdúhad- ház-Téglásra került nyomozó­ként 1990-ben, s az első hívó szóra, amikor lett hely a karcagi kapitányságon, hazajött. Itt dol­gozott ’92 októberéig, amikor megbízással átkerült a kunhe­gyesi rendőrőrsre, s parancs­noki kinevezésekor is ott dolgo­zott. Ekkor lett úgymond „egyenruhás tiszt”. A főhadnagy úr büszke 2 éves kislányára, Nikolettára, akinek heteken belül kistestvére is lesz. Az őrsről elmondta, hogy kis létszámmal dolgoznak, mind­annyian közbiztonságiak, ha gazdasági bűncselekmény tör­ténik a településen, a karcagi kapitányságtól kapnak segítsé­get. Szerencsére az elmúlt egy évben csak kisebb ügyekben (biciklilopás) kellett nyomoz­niuk, pedig elég magas itt is a munkanélküliek száma. Egyet­len alkalommal történt halált okozó bűncselekmény. Ahhoz, hogy nem volt több ilyen eset, a jól működő polgárőrség s a most megalakult városőrség is hozzájárult. Ennek nemcsak a felettes vezetők, hanem a lako­sok is örülnek. Az őrsön egy polgárbarát rendőrséget alakí­tottak ki, ahol a kisbűncselek- ményt (tyúklopás) is ugyan­olyan gonddal nyomozzák, mint a nagyobbakat. A parancsnok úr szeretné, ha beosztottjai rendelkeznének alapfokú számítástechnikai végzettséggel, mert a számító­gépek a nyomozati munkát is megkönnyítik. Ennek érdeké­ben mindent meg fog tenni - ígéri -, hiszen ez a munkájukat is még eredményesebbé teszi. D. E. írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Lett, lesz helyük Átalakuló mindennapjaink­ban az áfészeket sokan már te­mették, sőt akadt, aki a mise pontos idejét is kijelölte. Mint annyiszor, most is beigazoló­dott, hogy más az elmélet és megint más a valóság. Ugyanis a Közép-Tisza Vidéki ÁFÉSZ bolti kiskereskedelmi hálózata megmaradt, elvégre kenyeret, tejet változatlanul árulnak. És ugye ezekre naponta szükség van, tehát úgy is lehet fogal­mazni: az áfész megtalálta, -ta­lálja a helyét a vidéki árukíná­latban. Jelenleg hét és fél ezer körüli a taglétszámuk, akiken különböző kedvezményekkel igyekeznek segíteni. így zöld­ségfélékből 1,2 milliót árultak a téli tárolási akció során, amikor az almát tizennyolc, a hagymát húsz, a burgonyát tizennyolc, a zöldséget ötven, a sárgarépát huszonöt forintért kínálták. Nem beszélve a Tiszacoppal közös akciójukról, amikor 3,5-4 millió forint körüli kedvezmé­nyes árut adtak el a tagjaiknak. Tehát erre az áfészre elmond­ható: köszönik, megvannak, él­nek, és ami nem utolsó szem­pont: a háromnegyed éves mér­leg újra nyereséget mutat. Ez pedig csődöktől hemzsegő vilá­gunkban megbecsülendő tény. A Kunságból a Kunságba A harmincegy éves Nagy Kálmán a helyi református gyü­lekezet új papja. Az ifjú ti'sztele- tes nős, két gyermekük van, és a felesége jelenleg munka nélküli közgazdász. Vásárosnamény- ben született, az édesapja is lelkész, espres Karcagon. Haj- dúhadházán kezdett dolgozni 1984-ben, majd Bucsa követke­zett, és 1986-ban hazakerült Karcagra. Egy ideig itt meg Bú­csún, illetve Berekfürdőn is szolgált. Hivatalosan Kunhe­gyesen márciusban választották meg, és október 10-én iktatták be a nagytemplomban. Papíron nagy gyülekezetnek számít az itteni, hiszen ezren felül fizet­nek egyházi adót. A szimpati­zánsok száma ennél magasabb, mivel az egyház szolgálatait jó­val többen veszik igénybe. Ami a diákságot illeti, a Kos­suthban száznál többen, a Dó­zsában harminc körül járnak hit­tanórára, foglalkoznak a vallás­sal. Nagy Kálmán terve, célja: megnyerni a gyerekeket, hiszen A református egyház szimpa­tizánsainak a száma több ezer a városban - mondja Nagy Kálmán, az új tiszteletes ők a család misszionáriusai. Jó­nak tartja, hogy már az óvodá­ban is lehetőséget kapott a hit­oktatásra. Éppen úgy, ahogyan a két általánosban, illetve a gimnáziumban, így azután min­den tizenéves érdeklődőt szere­tettel vár az ifjúsági biblia­körre, amely helyszíne szom­batonként a lelkészi hivatal. Erdélyből érkezett A helybeli gimi, szakközép- iskola egy 41 éves, Erdélyből érkezett magyar-francia szakos tanárral. Dósa Lajossal gyara­podott. Dósa Lajos Maros me­gyében született, a gimnáziumi tanulmányait Szovátán végezte, az egyetemi oklevelet pedig Ko­lozsvárott kapta meg. Tizenhét hosszú évet tanított a Székely­földön, Gyergyóditróban, majd Marosvásárhely következett, szeptembertől pedig a helyi szakközépiskola. Egyik jó barátja, ismerőse hívta ide, aki szintúgy erdélyi, és családostul Tiszagyendán laknak. A tanár úr felesége szin­tén pedagógus, tanítónő. Két gyermekük van, az egyik első gimnazista, a másik ötödikes. Dósa Lajos Kunhegyesen főleg magyart tanít, egy csoportnak pedig franciát. Szolgálati lakásban laknak, és jól érzik magukat a kunok között. Már afféle házi újságot, szavaival élve stafétalapot is szerkeszt, amelyikben a diákok költeményei, írásai is megje­lennek. Egykoron ő is írogatott, mára azonban már teljesen le­köti a tanítás. Szereti a szakját, a munkáját, a gyerekeket. A fo- cigimi első osztályának az osz­tályfőnöke. Hobbija a csónaká­zás, és kinn Erdélyben, Romá­niában csodás túrákat szervezett a Maroson meg a Duna-deltá- ban. Erről jut eszembe, He­gyeshez sincs messze egy másik folyó. A Tisza. Dósa Lajos szerint a pedagógus legfontosabb ismérve: szeresse a gyerekeket meg a szakját Megszokott, házi ízek

Next

/
Thumbnails
Contents