Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

10 Család — otthon - szabadidő 1993. október 2., szombat Receptötletek Nézzük, hogy a közkedvelt szilvás gombócon kívül miféle változatokban tálalható a szilva az asztalra. Szilvaleves: Négy személyre 1/2 kilogramm megmosott, ki- magvalt gyümölcsből készül. Kell még hozzá 1 púpozott evőkanál kristálycukor, 1 deci­liter tejföl, késhegynyi őrölt fa­héj, 2 szem szegfűszeg, 1 lapos evőkanál liszt, 1 csipet só. A gyümölcsöt - a tejföl és liszt ki­vételével - az összes említett hozzávalókkal 1 liter vízben puhára főzzük. A tejfölből, lisztből habarékot kavarunk, amikor csomómentes, akkor apránként a forró léhez töltjük, egyet forraljuk, és mint más gyümölcslevest, lehűtve tálal­juk. Ha nem eléggé savanykás, némi citromlét csöpögtetünk belé. Sziivapuding: Kell hozzá 7 dekagramm vaj, 1/2 megmo­sott, kimagozott, turmixolt szilvahús, 10 babapiskóta, 5 to­jás, 14 dekagramm pocukor, 1/2 citrom leve. A mély tűzálló tálat vagy pudingformát kiva­jazzuk, liszttel vagy kekszmor­zsával kiszórjuk. A turmixolt vagy ledarált szilvát a vajjal és a benne megázott piskótákkal, a tojások sárgájával és a cukorral habosra kikeverjük, majd elve­gyítjük a tojások keményre fel­vert habjával. A masszát for­mába töltjük. Az előre begyúj­tott sütőbe vízzel teli tepsibe ál­lítjuk és körülbelül 40 percig főzzük a víz gőzében. Forrón tálaljuk. Rántott szilva: További hozzávalók: 2 tojás, 2 deciliter olaj, 1,5 deciliter tej, 3 púpozott evőkanál liszt. A megmosott, lecsurgatott szilvákat kimagval- juk. A tejből, tojásból, lisztből csomómentes, a palacsintatész­tánál kicsit vastagabb tésztát keverünk. A serpenyőben az olajat megforrósítjuk. A szilvá­kat a tésztában egyenként meg­forgatjuk és a forró zsiradékban minden oldalán pirosra sütjük, majd szitára tesszük, hogy a felesleges zsiradék lecsöpögjön róla. Fahéjas porcukorral meg­hintve tálaljuk. Szilvás lepény: Kell hozzá szokásos mennyiségű élesztős tészta, 1/2 kilogramm megmo­sott, kimagvalt szilva, 1 tojás sárgája, 1 deciliter tejföl, 5 de­kagramm cukor, 1 vaníliás cu­kor. Az élesztős tésztát - ha meg­kelt - a tepsibe terítjük. Tetejére- nyílással felfelé - a szilva ke­rül. A tojássárgát, cukrot, tejfölt összekverjük, ezt a habarékot ráöntjük, és a bemelegített sü­tőben - csaknem takaréklánggal- addig sütjük, amíg a tészta fel nem jön és az öntet rajta meg nem pirul. Még melegen szele­teljük. Nyerges Ágnes A pedagógia hétköznapjai Kacsintások, amelyekre oda kell figyelni Nincs róla statisztika; ám a személyes benyomások azt su­gallják: növekvőben van a rángó arcizmú, szemhunyor- gató, az iskolai argó szerint „tikkelő” gyerek. Rossz szo­kás? Idegi ártalom? Betegség? Távdiagnózissal persze nehéz szolgálni, de a pedagógusi ta­pasztalatokra hagyatkozva megkockáztatható a válasz: a tikkelés többnyire nem orvosi eset, „csak” figyelmeztető tü­net. Jelzése annak, hogy a gye­rek lelkiállapotában, érzelmi életében valami nincs rendben. A sajátos és a legszebb gye­rekarcot is elcsúfító grimaszo­lás rászólással, tiltással, szigorú dörgedelemmel nem gyógyít­ható. A pszichés indíték ugyanis a figyelemfelkeltés; a környezetnek szóló jelzés: „te­gyétek, amit én akarok, mert ha nem, akkor rosszkedvű leszek és olyan ideges, hogy lám, még az arcom, a szemhéjam is rán­gatózni kezd ...” Olaj tehát a tűzre, ha a szimptómák jelent­kezésére kérlelés, dorgálás („azonnal hagyd abba a grima­szolást”) a válasz. Másként kell, figyelnünk a kis tikkelőkre! Úgy, mintha az ideges izomrángásnak nyomát sem látnánk; mintha mellékes, sőt közömbös volna szá­munkra, hogy rángatózó szem­héjjal vagy „normálisan” adja elő mondókáját. Ebbe a gyó­gyító célú játékba érdemes be­vonni a család valamennyi tag­ját; a látszólag egyöntetű kö­zöny egyike a legjobb terápiák­nak. Mindehhez azonban mégis­csak több szülői figyelemnek és törődésnek kell társulnia: be­szélgetéseknek, együttes séták­nak, játékoknak. Olyan alkal­maknak, amikor faggatózás nélkül is nyomára jöhetünk, hogy mi indíthatja a gyereket a grimaszfegyver használatára. Ahogy utaltunk rá, többnyire csak arról van szó, hogy a sze­mélye vagy valamilyen kíván­sága iránti érdeklődést akarja fölkelteni. Lehetséges, hogy az iskolá­ban vagy a kis barátok között elszenvedett érzelmi kudarcok, ismétlődő fiaskók váltják ki az ideges mimikát. Az sem ritka - rendszerint egykék esetében -, hogy éppen a túlzott gondosko­dás, a szinte harsány kényezte­tés idézi elő a reflexszerű ka- csingatást, a meg nem fogalma­zott, de mégis erősödő ellenke­zés jeleként. Ha eredményes a szülői ok­nyomozás, a kiváltó hatások körültekintő semlegesítésével (például a kudarcok miatt meg­gyöngült önbizalom erősítésé­vel vagy az elkényeztetett gye­rek fokozatos önállósításával, önellátásra szoktatásával) vi­szonylag gyors gyógyulásra számíthatunk. Ha viszont semmit sem te­szünk a torz mimika ellen, a tikkelés olyan szokássá rögzül­het, amely kéretlen útitársként serdülő- és felnőttkorban is megmarad. Dr. Kecsmár Ilona Ferenczy Europress őszi elegancia (Fotó: K. É.) Egy szobába csak egy tarkát... Nézzünk a talpunk alá! A padlót szőnyeg borítja. Az utcát utcakő vagy beton - van persze füves, sáros is -, a termé­szet „padlója” pedig rendkívül változatos, füves, poros, köves, iszapos. A föld azonban egy ál­talános jellemzővel mindig ren­delkezik: sötét, átlátszatlan: ha­ragoszöld a rét, sötétbarna a fel­szántott föld. Az ember, amíg a természetben verte fel sátrát, a valódi földet használta „pad­lóul”. Ám később is, máig az adja a legjobb biztonságot lépte­inek, ha masszív, állandó, biz­tos talajt sugalló helyre lép. Ezt a biztonságérzést gyakran nem is a padló minősége, hanem színe hordozza. (Láttunk már hótakarót utánzó szőnyeget - a tiszta Skandinávia bútorboltjai­nak kirakatában, de világoskék, égszínkék szőnyeget ők sem árulnak!) A lakásba, ahol megvan a fal­tól falig érő padlószőnyeg lehe­tősége, ilyen egyszínű, mély szőnyeget válasszunk! A padló barnasága, parkett „szőkesége” ugyanezt a szándékot sugallja. Aki nem érzi jól magát a hűvös fényű, lakkozott parkettájú szo­bábán, minden valószínűség szerint a fent említett biztonságérzetet hiányolja. Az üzletek a gépi perzsasző­nyegek széles skáláját kínálják, amelyek, ha természeti példát keresünk, nem annyira a virá­gos rét, hanem inkább a túl­zásba vitt gondossággal ápolt kert benyomását keltik. Ha va­laki ízlésének megfelelőek ezek a műperzsák, ám vegyen belő­lük. Tudni kell azonban, hogy a lakás esztétikai tisztasága, nyu­galmat adó hangulata legfeljebb egyetlen tarka darabot tűr meg a szobában. Gépi perzsa mellé már nem lehet mintás bútorhu­zatot, virágos függönyt, kockás ágytakarót felsorakoztatni! Il­letve lehet, de akkor jön az em­bernek olyan érzése, hogy „sza­lad a szoba”, sőt olyankor maga is ki szeretne szaladni belőle, ideges lesz, nyugtalan. A tarka környezet ugyanis nem tudja teljesíteni a lakás alapvető funkcióját, tehát nem tud meg­nyugtatni, „feltölteni”. Torday Aliz Ésszerűen Amit a házimunkából elvé­gezhetünk ülve, ne csináljuk állva! így például ne állva, ha­nem ülve vasaljunk, készítsük elő a főzést stb. Kényelmesen ül­jünk! Ehhez az szükséges, hogy magasságunknak megfelelő szé­künk és asztalunk legyen. Hu­zamosabb munkánál üljünk egyenes hátú széken, gerincün­ket végig megtámasztva, talpunk a talajon nyugodjon. Ülés köz­ben ne görnyedjünk a munka fölé, hanem - ha szükséges - egyenes háttal dőljünk előre. Ez a helyzet biztosítja a mellkas he­lyes tartását, jó hatással van a légzésre, vérkeringésre. UJ FEHERNEMUDIVAT. A francia tervezők az ez évi fe- hérneműdivatban, a klasszikus formákat kedvelik in­kább. Eltérnek a régebbi - szexis - fehérneműtől. A nagy cégek tervezői most azt vallják, hogy ami takar, az sokkal izgalmasabb... (FEB Fotó) Beküldendő október 9-ig a vicc poénje, melyet az 1., 2. és 3. számú fősorokban rejtettünk el. Nehéz eset című, szeptember 25-i rejtvényünk helyes megfejtése: Asszonyom, már mindent felpróbált, csak ez az egy pár maradt. Könyvutalványt nyertek: Matastik Katalin, Örményes, Örkényi Magdolna, Szolnok és Vallyon Kázmér, Tiszasüly. (Áz utalványokat postán küldjük el.)

Next

/
Thumbnails
Contents