Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-26 / 249. szám
6 Jászsági Extra — Jászberény 1993. október 26., kedd Eljöhet az idő, amikor belefulladunk Látlelet a huszadik század végéről Hol található ez? Mi az, ami kétségtelen bizonyítékokat szolgál termelési kultúránkról, társadalmi fejlettségünkről, élet- színvonalunkról, szokásainkról? Bármily hihetetlen, ez a szemét. Hozzá való viszonyunk szinte mindent elárul rólunk. Mostanság leginkább nem tudunk vele mit kezdeni. Ez az egyetlen s általános igazság, ami jellemző falun s városban. Jászberényben hosszú évek kellettek, míg sikerült bezárni a régi szeméttelepet, a Borsóhalmi úton. Hasonlóan meg kellett küzdeni az új telep megnyitásáért. Bár az, hogy van megfelelő szeméttelepe a városnak, még semmit sem jelent. A köztisztaság mértéke azzal mérhető, hogy az utcák, terek, lakótelepek mennyire szemetesek. Mennyire szervezett a szemét- szállítás. Aki rendszeresen nézi a kábeltévén az önkormányzati ülésen történteket, az tudja, szinte nem múlik el közgyűlés, hogy valamelyik képviselő ne szólna elhanyagolt, szeméttel teli terület gondjáról vagy a konténerek körül kialakuló szeméthegyekről. Kukák és konténerek Régen foglalkoztat a dolog, hogyan születnek illegális szeméttelepek, miért dobálják szét a hulladékokat a kukák körül, hogy kerül konténerek mellé legalább annyi szemét, mint amennyi benne van. Egyáltalán, a hulladékoktól hogyan lehet megszabadulni. A polgármesteri hivatalban Bordás Anna főelőadó tájékoztat:- A városban kukás és konténeres szemétszállítás van. A burkolt utakkal rendelkező utcákban kukásautó jár, a többiben konténerek vannak. Jelenleg 134 konténer van a városban. Ezek közül 10-12 az, amellyel probléma van, amelynek környéke rendszeresen szemetes.- Milyen gyakran viszik el?- A szállítás a Városgazdálkodási Vállalat feladata. Két éve átszervezték ezt a munkát. Hetente kétszer cserélik a konténereket, szombaton is dolgoznak. A szállítási ütem igen feszített, ha a konténer mellé is leöntik a szemetet, azt összeszedni nincs ideje a gépkocsi- vezetőnek. Az a tapasztalatunk, hogy egy-két család a rendbontó a problémás helyeken. Nagyon sok helyen az ott lakók rendet tartanak, összesepemek. Saját érdekükben teszik, mert a bűz, a legyek nem öntik el a környéket. Hál’istennek sok ilyen polgár is van! Szentségtörés-e az illegális szemétlerakás?- Ki jelöli ki, hogy hová kerülnek konténerek?- A hivatal a VGV szakembereivel közösen. Erre előírások vannak. Épülettől öt méterre lehet tenni. A tűzcsap, a csapadékelvezető, villanyvezeték is „tiszteletben tartandó”. További szempont, hogy a konténeres autó a le- és felemelést könnyedén végezhesse. Az én házam elé ne! Körútra indulunk Bordás Annával és Gattyán Istvánnal, a VGV munkatársával. A konténerek betonlapját jelölik ki néhány helyen. A Lajosmizse utcában a tűzcsap közelében lesz a helye, úgy, hogy a túloldali garázstulajdonos ki-be tudjon állni. A Hableány és Érhát utca sarkánál egy pici zöld terület van. Egy biciklis férfi - nevét nem árulja el - készségesen segít. Itt egy kis játszóteret szeretnének az ott lakók. Mutat hát egy jobb területet a konténer számára. Ezzel a környékbeliek meg lesznek elégedve. Kicsit arrébb, a Túzok utca sarkánál viszont tényleg disznóól a konténer környéke. A bűz orrfacsaró. Egy nagyfeszültségű vezeték is húzódik a bűzláda felett. Új helyét a túloldalon, a Zagyva-gát oldalában jelölik ki. A Hatvani úti ABC mellett, az olajkút mögött is van egy konténer. Sok variáció nincs, annyira kicsi a hely. Kovács Zoltánná ablaka alatt gyönyörű élőkért pompázik. A konténer igazán nem illik ehhez. De hová kerüljön? A szemközti ház ablaka alá nem kerülhet, közben egy terebélyes fa is van. Marad, ahol van. A szomszéd idős házaspár se örül neki. Mi legyen? A hivatal ad cserjét, azzal ültessék körbe a konténer helyét, hogy ezzel is „elvegyék” a hátrányok egy részét, javasolja Bordás Anna. Az Álmos utca 31. és 22. előtti placcon két konténer is elfér. Mire Gattyán István kiméri a betonalap helyét, idős néni jön panaszkodni. Minap jött egy kocsi utánfutóval. Telelökték csirketrágyával az üres konténert, s elhúztak. Az ott lakók meg nem tudták hová rakni a szemetet. A néni rendszámot nem tud. Meg fél is. Isten őrizz, hogy feljelentsen valakit, aztán meg őt üssék agyon. Ez így együtt egy mini tragédia. Az illegális szemetelők ismertek Fantomok ellen kell küzdeni, mert a szemét mellett nincs névjegy. Viszont a városban öt-hat illegális szemétlerakó „működik”. A polgármesteri hivatal évente két-három alkalommal ezeket a helyeket - Áldás, Magyar, Bajnok utcák térsége - megtisztítja, földdel betakarja, elplanírozza. Nem telik el két hét, s a szeméthegyek újra megjelennek. Bállá Ferencné szerint a küzdelem sziszifuszi és eredménytelen.- A város sok pénzt költ ezekre, amit jobb célokra is használhatna. A Magyar utca térségében már telítődött a terület, azt már tolólappal letakarítani se lehet. A szemetelőkkel szemben megpróbálunk szigorúak lenni. Ä közterület-felügyelők létszámát is növeltük.-Kik az illegális szemetelők, akik gyakran a csapadékelvezető árkokba hordják a hulladékokat?- A szemetelők Jászberény lakosai. Bebizonyosodott, hogy ahol illegális telepek alakultak ki, azt a környék lakói tették. Mondom, bizonyítékaink vannak arra, hogy a Magyar utcában az ott lakók a tettesek. Az a tragédia, hogy tőlünk elvárják az intézkedést, ők maguk viszont semmit sem tesznek. Aki építkezik, föld, sitt keletkezik, vagy olyan vállalkozása van, ami melléktermékkel jár - például csirkés -, az a városi szeméttelepre ingyen kiviheti. Kommunális hulladék egy köbméterig elhelyezhető ingyenesen. A földet, sittet is szívesen fogadják - mondta Bel- láné, de jó példát is említ. A Horvát Péter, a Méntelep, a Nyíl utcában, az ott lakók vállalták a zöld terület gondozását, így ott megszűnt az illegális szeméttelep. Igaz, ehhez öt év kellett! Van megoldás? A Városgazdálkodási Vállalat szállítja el szemetünket, s őket éri legtöbb kritika is ez ügyben. Csanádi Sándor igazgató egyetért velem abban. hogy életünk látlelete a szemét, s egyben megkeserítője, hisz nem tudunk vele mit kezdeni. Valamit viszont tenni kell, mert hamarosan maga alá temet bennünket.- Véleményem szerint három dolog kellene. Egy városi rendeletet kellene készíteni, mely szabályozná VGV, az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, a lakosság, a termelőegységek, a vállalkozók kötelességeit e téren. Ma nincs szabályozva, hogy a vállalkozói tevékenység melléktermékével - ami veszélyes hulladék is lehet - mi legyen. Ma ez is a kommunális hulladék közé kerül. Szabályozni szükséges, hogy a gépkocsironcsok, gumiabroncsok, akkumulátorok hol, hogyan, milyen díjért helyezhetők el. Szabályozni kellene a szabálysértőkkel szembeni eljárást is. Mindezt a város körAz Áldás utcában nem jó lakni nyezetvédelmi koncepciójába ágyazottan képzelem el. Második dolog, a szemétkezelés-szállítás technikai feltételeinek megteremtése. Mivel a burkolt utak száma igencsak megnőtt az utóbbi egy-két évben, a kukás szemétszállítást bővíteni kellene. Ma két kukás autónk van, ezzel nem lehet többet vállalni. Egy kukáskocsi ára viszont 10 millió körül van. Harmadik dolog a hulladék mennyiségének csökkentése. Ez egyrészt azt is előrevetíti, hogy újrahasznosítható csomagolóanyagokat kellene az iparnak használni. Ez nem az én kompetenciám. A szelektív szemétgyűjtés megszervezése viszont Európában már megoldott. Ehhez viszont kell a szabályozás törvényi szinten is, nem csak Jászberényben. Kellenek anyagi források, melyek megtalálhatók, hisz számtalan pályázat, segélyprogram létezik. Nagyon szükséges azonban a tudatformálás, a szemlélet megváltoztatása, a belső igény a rend tiszteletére. S talán ez a legnehezebben elérhető ma még. K. E. Anyakönyvi hírek Születés: Mizsei Beatrix (10.12.), Koncz Norert (10.15.), Sárközi Ádám (10.15.), Nagy Dóra (10.20.) Házasság: október 16-án Juhász József és Kiss Erzsébet Halálozás: Németh József (1930), Farkas Jó- zsefné Szász-Kádár Rebeka (1905), Szabó Béla (1938), Lakatos Antalné Kökény Erzsébet (1916), Cseh Ba- lázsné Bszteri Julianna (1911), Hagyó Kálmánná Fózer Ilona (1909), Há- jas-Tukora János (1922), Rácz Béla (1941) Szerkesztette: Kiss Erika Fotók: Imre Lajos, Faragó László és Sárközi János A Védelem Kft. győzött Amikor a minőség kamatozik A számítógép mindent figyel A Védelem Kft. emblémáját jól ismerik a városban. Őrzik a bankokat, a hűtőgépgyárat, sok üzletet, vállalkozást, pénzszállítást végeznek. Az 1990 augusztusában alakult cég két éve épített ki egy olyan számítógépes védelmi rendszert, mely rendőrségre van bekötve. Pontosabban: a rendőrkapitánysággal együttműködve a riasztás oda fut be. Ha betörést észlelnek, a Védelem autói a rendőrjárőrrel együtt egy-két percen belül a helyszínen vannak. A rendőjá- rőr pedig a jogszerű intézkedést megteheti. Ä Védelem Kft. filozófiája ugyanis a jogszerűségen alapul. Azaz: ők jeleznek, elcsípik a garázdát, a tolvajt, a betörőt, de a rendőrjárőr az, aki intézkedik, mert ezt csak ő teheti meg. Nem könnyű ma az őrző-védő szolgáltatás terén jó image-ra szert tenni, mert sok a tisztességtelen a színtéren. A Védelem Kft. épp ezért a minőséget, a korrektséget tartja szem előtt. A közel 250 dolgozó alapos fizikai felkészítésen esik át, de a szellemi oldalt sem hanyagolják el. A számítógépes riasztórendszerük is magas színvonalat képvisel, melyet saját mérnökeik alkottak meg. Egyedülálló a rendőrkapitánysággal való jó együttműködés is. Mindez eredményezte azt, hogy hat pályázó közül ők nyerték el a megyei rendőr-főkapitáság pályázatát. Olyan tűz-, vagyon- és betörésvédelmi rendszer kiépítésére kaptak megbízást, mely számítógépes ügyeleti riasztórendszeren alapul, s a kivonuló teamet is biztosítja. A szolnoki önkormányzat kérésére - a humánszolgálattal együttműködve - idős, beteg, egyedül, a város szélén élő emberek számára segélykérő rendszert is kialakítanak. Az új és nagyszabású feladat ellátása a Védelem Kft. számára új lehetőséget nyit, tudtuk meg Baráth László ügyvezető igazgatótól. Az is nagy jelentőségű, hogy a Colonia és a Providencia biztosítókkal is kapcsolatban vannak. Az általuk védett objektum biztosítását olcsóbban vállalják a biztosítók. Tevékenységük már eddig is három megye tizenkét településére terjedt ki, Szolnoktól Gödöllőig. Mindenütt helyben lakó, gyakran munka nélküli embereket foglalkoztatnak az őrző, védő, rendészeti, biztonsági szolgáltatásaik során. A követelmény viszont mindenütt azonos, azaz magas színvonalú, a minőség mindenkire egyaránt kötelező. Az elnyert pályázat hosszú távú munkát jelent. Első lépcsőben, november elsejétől Szolnokon építik ki, a Jászberényben már jól vizsgázott számítógépes riasztórendszert. Majd a megye többi városa következik. Emblémájuk mindenütt megjelenik, melyben ott van Jászberény jelképe, a Lehel kürtje. így városuk jó hírnevét mindenütt megjelenítik. K. E. Kamionparkoló lesz a Zagyva-parton A JÁSZ MÚZEUMBAN látható év végéig a Gyermek- világ a fotós és a néprajzos szemével című kiállítás, mely a századforduló táján készült fotókból áll. A városban régóta probléma van a teherfuvarozók közterület-használatával, a kamionok tárolásával. Gyakran látni a fő közlekedési utak mentén, a padkára húzódott kamionok sorát hétvégeken. Az önkormányzat több ajánlatot is tett már korszerű kamionparkoló építésére. A Volán-telep, a régi szeméttelep rekultivált, városszéli területe, a Zagyva Menti Téesz géptelepe jöttek eddig szóba. Vállalkozó viszont nem akadt, aki a telep létesítését és üzemeltetését felvállalta volna. Az önkormányzat októberi ülésén viszont döntés született egy városszéli terület eladásáról. A szolnoki út mentén, a híd után a Zagyva partját Szabó László vállalkozó megvásárolni akarja. Az autószalon, a készülő benzinkút lesz a „birodalom” bal parti része, míg a Zagyva jobb parti oldalán korszerű kamionparkoló (mosóval, hidegindítóval) és egy vámudvar is létesül. A testületben vitáztak a terület eladásáról. A gazdasági bizottság nem támogatta Szabó László vételi szándékát. A városfejlesztési és környezetvédelmi bizottság viszont helyénvalónak tartotta a Zagyva-parti kamionparkoló tervét. A körzet képviselője, Lantos Kálmán az ott élők aggályait tolmácsolta, s a Kossuth Téesz közeli húsüzemét is megemlítette. A szavazáskor ezek az ellenérvek elbuktak. A terület Szabó László tulajdona lett, s ezzel a kamio- nosok gondja - remélhetőleg - megoldódik végre. Fényár a szigeten A jászberényi Margit-sziget a város kellemes pihenőövezete nappal. Este viszont sötét borult a játszótérre, a sétányra, s nem volt tanácsos egyedül arra járni. Mindez a múlté. A sziget fényárban úszik, tizenkét kandeláberen energiatakarékos nátriumlámpák ontják a világosságot. Mindezt a Liska József Erősáramú Szakközépiskola diákjai készítették, szakmai gyakorlat keretében. A sziget villamosítása része az önkormányzat idei terveinek. A közvilágítás korszerűsítésére 6,6 milliót költöttek. Nem csak a szigeten lett nagyobb fény, de a Gyöngyösi, Kinizsi, Batthyány, Já- kóhalmi, Jászteleki utak mentén s a főtéren is. A nátriumlámpák energia- igénye fele a régiekéhez képest, viszont négyszeres a fényereje. A szakközépiskolások teljesítménye is ilyen hatásos. A sziget csak egyik terepe volt munkájuknak. Az állatkertben, a strandon, a Szentháromság téren is sokat dolgoztak. A szakmába vágó feladatokon túl vasszerkezeti munkákat is végeztek, s az illegális falragaszokat is eltávolították a városközpontban. A liskások teljesítményét az önkormányzat nyilvánosan is elismerte a legutóbbi közgyűlésen. A forradalmárok emléke előtt tisztelegtek Az ’56-os Magyarok Világszövetsége október 15-e és 17-e között rendezett találkozót. A program egyik helyszíne a budapesti Kerepesi úti temető 21-es parcellája volt, ahol a forradalom fiatal hőseire és áldozataira emlékeztek, azok végső nyugvóhelyén. A rendezők a Pro Patria Gyermekszövetséget is felkérték, hogy vegyen részt ezen a kegyeleti aktuson. Az országos központ a jászberényiek kiemelkedő tevékenységét ismerte el azzal, hogy a 3. számú Jászkürt Hagyományőrző Csapatot bízta meg az ünnepségen való megjelenéssel. A harminc általános iskolás korú gyermek, akik a Nagyboldogasszony és a Gyakorló Általános Iskola tanulói, fegyelmezett magatartásukkal és az országban még kevésbé ismert egyenruhájukkal, a megjelentek elismerését érdemelte ki. F. L.
