Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-02 / 230. szám

1993. október 2„ szombat Hazai tükör 3 TÁNC AZ UTCÁKON. Tegnap Szolnokon a Tallinn Általános Iskola néptáncosai utcai előadásokat tartottak a város több pontján. A félórás műsort a Szövetség ABC előtti terü­leten és a Tallinn mozinál láthatta a járókelőkből verbuválódott nézősereg. (Fotó: I. L.) A név szerinti szavazást elvetették Túrkevén döntöttek az olajos hulladék sorsáról A város képviselő-testülete szeptember 30-án megtartott rendkívüli ülésén döntött a szeméttelep sorsáról. A Bionika Kft. által végzett hatástanulmány negatív ered­ményének ismeretében - szigo­rított feltételekkel, de 10 igen, 6 nem szavazattal - elfogadták azt a határozati javaslatot, mely szerint a túrkevei szeméttelep továbbra is fogad és ártalmatla­nít - az eddig engedélyezett gyakorlatnak megfelelően - más városokból érkező olajos hulladékot. A többórás ülésen részt vet­tek a szakhatóságok - Bionika Kft., Országos Környezetvé­delmi Felügyelőség, a megyei és városi ANTSZ képviselői hogy megnyugtató váfaszt adja­nak a felmerülő kérdésekre. A kezelt hulladék-, talaj-, ta­lajvíz-, levegőminőség és az engedélyezett technológia be­tartására vonatkozó vizsgálataik eredménye negatív. Ennek elle­nére kérdések sorozata merült fel az ülésen, melyeknek meg­válaszolása a testület tagjainak egy részét és a lakosság képvi­seletében jelen lévőket közel sem nyugtatta meg. Továbbra sem értik és tudják elfogadni azt a tényt, hogy éve­ken keresztül éjszaka, hét végén és ünnepnapokon is - szerintük ellenőrizetlenül - érkeztek olaj­tól és „ki tudja még mitől” csö­pögő szállító járművek a te­lepre. Valamint azt sem, hogy gyakran napokig ég a telep, és ez - véleményük szerint - nagyban hozzájárul környéken lakók gyermekeinek megbete­gedéséhez. Nem a telep teljes megszűnését akarták, hanem a más településekről történő hul­ladékok beszállítását szerették volna megszüntetni. A telepet üzemeltető VG Rt. - mely az önkormányzat tulaj­donában van - vezetője, illetve a szakhatóságok képviselői egybehangzóan kijelentették, hogy a beszállított hulladékok­ból vett minták laboratóriumi ellenőrzéseken mentek keresz­tül, és csak az előírt és engedé­lyezett olajos hulladékokból állnak. A fúrások során vett és bevizsgált minták is ezt bizo­nyítják. A megbetegedésekkel kap­csolatosan a városban prakti­záló orvosoknak, illetve az ÁNTSZ-nak következő a véle­ménye: addig, amíg nem törté­nik ezzel kapcsolatosan átfogó adatgyűjtés, vizsgálat a lakos­ságról, nem lehet kijelenteni, hogy azok összefüggésben áll­nak a telep működésével. Az elfogadott határozatban szerepel, hogy: „Az ANTSZ-t a képviselő-testület felkéri egész­ségügyi adatgyűjtésre a lakos­ságról, illetve javaslat megtéte­lére az általuk szükségesnek tar­tott vizsgálatokról. Ezek elvég­zésénél a helyi orvosi kar is közreműködik. A telep további üzemelteté­sével kapcsolatosan határozatba foglalták azt, hogy erdősávot és megfelelő kerítést kell körülötte kialakítani. A lakóházak felé eső részen, a szél által könnyen elhordható szilárd hulladékok felfogására védőhálót kell léte­síteni. A telepen a tűzoltóság ál­tal meghatározott mennyiségű vizet kell elhelyezni. A kelet­kező tüzek oltását az üzemelte­tőnek kell elvégezni, valamint gondoskodni azok megelőzésé­ről. Vállalom rendkívül rövid határidőn belül- RÉSZVÉNYEK- KÖTVÉNYEK- LETÉTI JEGYEK- VAGYONJEGYEK- SZÖVETKEZETI RÉSZJEGYEK- EGYÉB ÉRTÉKPAPÍROK elkészítését. Szakembereim:- jogászok- tervező-grafikusok- nyomdászok Megrendelés és személyes találkozás előtti időpont egyeztetés az 56/343-863 telefonszámon. *35475/1H* Pormintavevő készülék fel­helyezését, illetve a telephez vezető új bekötőút kiépítését is határozatba foglalták. Utóbbit a szemétszállítással járó, a város belterületén keletkező közvet­len zaj és egyéb környezetvé­delmi szennyeződések kiküszö­bölése érdekében. Illetve azt, hogy a telep és technológiájának állandó aktív ellenőrzésére alakuljon egy bi­zottság, melynek tagjai között - szakhatóságok mellett - a la­kosság képviseletében három delegált fő is legyen jelen. A mindenkori képviselő-tes­tület pedig évente számoltassa be az üzemeltetőt a telep műkö­déséről. Az üzemeltetőt felszólítják a technológia mindenkori pontos betartására, illetve arra, hogy a beszállított olajos hulladékból vett kontrollminták közül ha­vonta egyet - melyet a fent jel­zett bizottság kiválaszt - újból bevizsgáltasson. A lakosság egészségének megóvása érdekében négy- évenként (minden további képviselő-testület egy alka­lommal) készíttessen környe­zetvédelmi szakvéleményt, és tegye közzé azt a helyi sajtóban. Utóbbira annál is inkább szükség lenne, mert a lakosok nagy része - a nem időben köz­zétett és hiányos információk miatt - nincs tisztában azzal, hogy a beszállított „veszélyes hulladék” fogalmába pontosan mi is tartozik. Nyugtalan amiatt, hogy az ország különböző ré­szeiről érkező szállító járműve­ket lát háza előtt elhaladni, me­lyek számára ismeretlen anya­gokat visznek a telepre. Czikkely Anna Részvények kárpótlási jegyért Tovább bővül a kárpótlási je­gyért megszerezhető részvé­nyek kínálata. Az Állami Va­gyonügynökség mint a Hajdú­sági Iparművek Rt. alapítója és tulajdonosa ugyanis úgy dön­tött, hogy a társaság 560 millió forint összértékű részvényei kö­zül 112 millió forintnyit kárpót­lási jegy ellenében nyilvános forgalombahozatalra ajánl fel. A papírok szeptember 29. és november 26. között jegyezhe­tők, úgy, hogy 20 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért 3 darab 10 ezer forint névértékű részvényt lehet vásárolni. Az ÁVÜ a nyilvánosan felajánlott részvények tőzsdei bevezetését nem tervezi. A kezdetben fő­ként hadiipari profilú termelést a vállalat háztartási centrifugák, lapradiátorok, német licensz alapján mosógépek, illetve vízmelegítők gyártására egészí­tette ki. ' (MTI) Mostanság Egy magatartásforma buktatói A magánélet, a történelem és talán a jövő is tele lesz olyan eseményekkel, amelyeknek nem tudunk teljes szívünkből örülni, de bekövetkez­tük ellen sem tehetünk hatékonyan semmit. Ilyenkor megpróbáljuk a dolgot valahogy elvi­selni. Az, hogy ki milyen módon reagál ezekre a dolgokra, erőteljesen meghatározza további sorsát. Lehet megoldást keresni ezeknek a sors adta keserű piruláknak a megédesítéséhez, lehet tudomást sem venni kihívásokról, nehézségek­ről és szükségszerűen bekövetkező, akaratunk­tól független változásokról. Előfordul, hogy a legreménytelenebb helyzetben is reményke­dünk valamiben, aztán rögeszmésen várjuk a csodát, önbizalmunk a fellegekig csap. A forró óhajokból és álmokból kipárolgó le­hetetlent délibábként látjuk a messzeségben, és úgy gondoljuk, hogy némi kitartással elérhetjük a távolból látszó álmot. Vannak egy nemzet éle­tében is vereségek, félig kivívott győzelmek utáni, rezignáltan beismert kompromisszumok. A valóság rideg közönnyel építi körülöttünk sa­ját objektív világát, miközben a tudatunk mé­lyén már lappangó félelmeinket igyekszünk el­altatni. A legkülönösebb dolgok akkor történnek, mikor ez az ellentmondásos érzéscsokor tettek­ben ölt testet, legtöbbször a tiltakozásban. Léte­zik a tiltakozásnak, vagyis inkább a protestálás- nak egy elemi alkotórészeiben ma is létező for­mája, amit, történelmi előzményeit tekintve, nevezhetnénk kurucságnak is. A kurucság függetlenségi küzdelmek soroza-, tát táplálta. Büszke szabadsághősök, soha nem alkuvó emigránsok, tábortüzek pisla fényénél búsan tárogatózó vitézek voltak az igazi kuru­cok. Később egy magatartásformát neveztek így. 1867. június 8-án minden készen állt Ferenc Jó­zsef magyar királlyá koronázására. Hosszú belső harc után megszületett a nagy kompro­misszum, a deáki tett, a kiegyezés. Egyfelől engedmény 1848-49 eltiprói felé a függetlenségből, másfelől egy alapjában véve polgári jogállam alapján született meg olyan formában, ahogy azt a nagyhatalmi konstelláció és a belső erőviszonyok lehetővé tették. Akadt vármegye, Ugocsa, amelyik nem koronázott. Volt az 1867-es parlamentnek egy kis csoportja, a hét kuruc, akik nem értettek egyet a koroná­zással. Ezért a hét honatya, Csanády Sándor, Patay István, László Imre, Kálly Ödön, Mada­rász József, Fállyi János és Vidats János ezen a napon elhagyta az ünneplésre készülő fővárost. Elmentek Cinkotára, a cinkotai libalegelő szomszédságában lévő „nagyiccéhez” címzett csárdába, és tiltakozásuk jeleként az egész na­pot itt töltötték. Elszántságuk sugárzik a róluk készült fotográfiákról. A hét cinkotai kuruc tá­volmaradását a koronázási ünnepről különö­sebben nem kifogásolta senki, s mint közismert, minden a tervek szerint zajlott. A huszadik száladban már anekdotaként me­sélték ezt a történetet. Mostanság mintha nagy­ságrendekkel szaporodott volna a furcsán tilta­kozó politikusok száma. Egyik fél elhatároz va­lamit, és a számban és hangerőben megerősö­dött másik fél nemet mond. 1993-ban felesleges ünnepelni, eddig leg­alábbis kevés okunk volt rá. Barátkozunk a pi­acgazdasággal és a demokráciával. A gazdasági átalakulás során egy szolid közönségsikerű pri­vatizációs folyamat kezdődött. A keleti biroda­lom összeomlásakor hazánknak új szerepet osz­tottak a hitelképességünkben bízó gazdasági nagyhatalmak. A nagy deáki tett még várat magára. A krea­tív és a fejlődésnek új utat nyitó átalakulásnak csak a csírái látszanak. Még nincs igazi ered­mény a mindennapok világában, de már újra itt ülnek elszánt tekintettel az új cinkotai kurucok, és minden gesztusukkal tiltakoznak. Nem akar­ják megérteni a változások elkerülhetetlenségét. Egyébként kellemes társasági emberek, kiváló asztaltársasággá képezhetőek, csak a lényeget nem értik. Nem lehet kemény ellenzéki kuruc valaki, amíg még ki sem alakult az, mi ellen te­szi mindezt. A cinkotai hét kuruc fotográfiájá­nak nézegetése közben rájöttem, hogy egykoron eleink politikai, világnézeti okból is egy egész napot tudtak vendéglőben tölteni. Mennyivel eredményesebben tudna működni mostanság is a törvényhozás, ha néhány ke­mény kuruc egy-egy napot a „nagyiccében” töl­tene. Gambrinus A költségmegosztás lehetőségei Önkormányzatok a közoktatási törvényről A közoktatással kapcsolatos új jogszabályokból az önkor­mányzatokra háruló felada­tokról rendezett tanácskozást pénteken Cegléden a Magyar Ónkormányzatok és Önkor­mányzati Képviselők Szövet­sége. Az Országgyűlés által nem­rég elfogadott közalkalmazotti törvény rendelkezése szerint január 1-jétől illetménytábla alapján fizetik a pedagóguso­kat Ám a kormány és az ön- kormányzatok között ma még vitatott kérdés, hogy milyen arányban viseljék e rendelke­zés anyagi terheit. Nem kis pénzről van szó, egy harmincezer lakosú város­ban például a béremelés akár évi százmillió forint többletki­adást jelenthet. A költségmegosztás lehető­ségei mellett terítékre kerül a konferencián az alapítványi és az egyházi iskolák, valamint az önkormányzatok kapcsolata az új oktatási törvény tükrében. E tanintézetek gazdasági működtetése ugyan nem jelent megterhelést a helyi önkor­mányzatok költségvetésében, számos financiális kérdés azonban tisztázásra vár. Az iskolákkal kapcsolatos szocálpolitikai kérdések pél­dául sok tekintetben érintik a települések pénzforrásait. Kérdés, hogy milyen arány­ban és milyen megszorítások­kal. Mindezekről az illetékes tárcák vezetői adtak tájékozta­tást a tanácskozáson rész tvevő polgármestereknek. (MTI) Művelődési egyesületek Háromszéken Európát újra érdekli a „hatágú síp” Sylvester Lajos, a három­széki (Kovászna megyei) RMDSZ elnöke, hivatásos új­ságíró. Lelkes és tevékeny szószólója az erdélyi magyar kultúra, közművelődés fenn­maradásának. Vele beszélge­tett munkatársunk.- Milyen egyesületek működ­nek Háromszéken?- A művelődési egyesületek 1971és 1973 között folyamato­san alakultak több helyen (Zá- gonban, Kisbaconban, Csemá- tonban stb.), de az utóbbi évek­ben fokozatosan szétverték őket, mígnem idén újjászület­tek. Egyik legnagyobb élmé­nyem volt, amikor január elején egy Erdély címerével díszített levelet kaptam szülőfalumból, Alsócsemátonból, melyben kö­zölték velem a Bőd Péter Műve­lődési Egyesület újraalakulását. Én ezekben a művelődési egyesületekben látom a töme­gek szellemi foglalkoztatottsá­gának a lehetőségét mind befo­gadóként, mind alkotóként. E zűrzavaros világban feltétlenül szükség van az emberek gon­dolkodni, cselekedni akaró együttlétére. Művelődési egye­sületen az összetettebb, falusi kulturális munkát értem, ahol a tudományos ismeretterjesztés­től a bábjátszásig, a fafaragástól a dalegyletekig, úgy egyházi, mint világi téren minden megta­lálható. Végre észre kellene vennünk, hogy nemcsak politikai csatáro­zásokból és szereplésekből áll a nemzetiségi élet, hanem min­dennapi gyakorlati kulturá­lis-szellemi ténykedésekből.- Az anyanyelv ápolása mindannyiunk elsődleges fel­adata lenne, ha nem foglalkoz­nánk annyit a politikával és a gazdasággal. Milyen az érdek­lődés a kulturális rendezvények iránt?- Rendkívül nagy. Egyes megemlékezéseinken - így a Mikes Kelemen-évfordulón - az immár hatágú sípként jelké­pezhető magyarságnak olyan tudományos-művészi képvise­lete volt jelen, ami a történelem folyamán sohasem fordulhatott elő. Nyílt felszólalásaik, ma­gyarságvállalásuk, őszinte sza­vaik maradandó élményt nyúj­tottak a részt vevő tömeg szá­mára. Európa érdeklődési kö­rébe kerültünk.- Egyetemességén túl, mi a jellemzője a háromszéki, szé­kely kultúrának?- Kórusmozgalma, színjátszó körei, egyházi egyletei, a min­dennapi gazdasági tevékeny­séghez kötődő kalákák mind-mind jellegzetesek. A munkát ünneppé teszi, az izzad­ság gyöngyeit összemossa a táncéval.- Felaprózódni, vagy egysé­gesnek maradni: mi a célja a közművelődési mozgalomnak?- A magyarság körében, kü­lönösen a szórványvidékeken, jelentős szerepet töltenek be a művelődési egyesületek, mert az anyanyelv és a magyar kul­túra fennmaradását szolgálják. A belső, meghitt, családias kul­turális élet így valósítható meg és nem az állam által fenntar­tott, tessék-lássék módon mű­ködő kultúrotthonokban. A művelődési egyesületek nemzetiségi, nyelvi alapon tö­mörítenék érdekvédő embere­ket, klubszerű tevékenységet folytatva, ahol ki-ki érdeklő­dése és tudása szerint talál ma­gának elfoglaltságot. Minden­féle centralizációs hajlam nél­kül kell lehetőséget teremteni az egyesületeknek, hogy, össze­mérhessék a tudásukat más kul­turális körökkel is.- ábrám -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents