Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
1993. október 18., hétfő Sportextra 15 Régi idők kosárlabdázója A labda pattogását muzsikaként hallgatta Világos*Kh 1, Ve4, Bh5, Fc4, Fh4. Hc6, Hd2, b6, cl, g3. (10) Sötét: Kd6, Bd3, Fb7, Ff8, Ha6, c5, d7, cl. (8) Világos indul és két lépésben mattot ad! Első rejtvényünkkel az 1956-ban Kaposvárott született, majd Szolnokon élő és játszó, tragikus körülmények között elhunyt, tehetséges sakkozóra és feladványszerzőre emlékezünk. Orbán Tibor a kezdők országos versenyén ezért az alkotásáért 1974-ben első díjat kapott. Beküjdési határidő (a szelvénnyel együtt): 1993. október 25-ig. Cím: Új Néplap, 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. A borítékra kérjük ráírni: Sakkrejtvény. Az ötpróba a hibás A szolnoki női kosárlabda nagy egyéniségeitől tanulta a játékot. Akik lerakták a a sportág alapjait, eredményeikkel országos hímevet szereztek. Horváth Jánosné Ondók Julianna így emlékszik a kezdésre:- A Bánfi - ma Varga - Katalin Gimnázium ötödikes tanulója voltam 1947-ban, amikor Récsey Jenő, a Szolnoki MÁV csapatának a szakosztályvezetője ügyes lányokat keresett. Testnevelő tanárunk, Ácsné Regele Mária, Kiss Zsuzsával együtt kettőnket ajánlott. így kerültünk az NB I-es csapatba Sztankó Ilona, a két Bíró, Lovász Baba és Szarvas Erzsébet közé. Tiboldi Tibor testnevelő és Tasi János olimpiai kerettag volt az edzőjük, párhuzamosan foglalkoztak a női és a férfi csapattal. A fiúknál szerepelt többek között Horváth János is, aki Tiboldinál tanult, a háború előtt vasutas válogatott kerettag volt. Mint Horváthné mondta, mecénásoktól - Lőrinczi étterem és Galambos szappanos - kaptak labdát. Feledhetetlen marad a negyvenes évek végén Szolnokon rendezett nyolc város tornája, amelyen 16-17 évesen a válogatottak sokasága ellen játszott. Horváth János 1950-ben vette át a női együttes szakmai vezetését, és Jucika edzője maradt a játék befejezéséig. Közben jöttek a fiatalok - Deák Erzsi, Serege Éva, majd Fodor, Bolyhosné -, 1952-ben sokan a Légierőbe igazoltak. Mindkét gárda az NB I;ben játszott, egy év múlva a MÁV legyőzte helyi riválisát, amely később feloszlott. Horváth Jánossal 1954-ben házasságot kötött.- Sport- és szomszédházasság volt, hiszen egymás mellett laktunk - mesélte Horváthné. - A férjem nagyon jó edző volt, rengeteg tehetséget nevelt, közülük sokan eltávozták a főváA nevelő egyesületük és a megyei asztalitenisz-szövetség javaslata alapján két fiatal, a kisújszállási Tóth Anikó és a törökszentmiklósi Molnár Attila vett részt a tatai asztalitenisz-edzőtáborban, melyet az olimpiai reménységek részére szerveztek. Az edzéseket Vol- per László szövetségi edző irányította, néhány utánpótlással foglalkozó szakember segítségével. A szakmai vezetés nem csupán a játék egyes elemeinek bemutatását és gyakorlását tűzte ki célul, hanem foglalkozott az edzéseket és versenyeket megelőző bemelegítéssel, az izmok Jucika 46 évesen fejezte be pályafutását rosba, Egerbe, Nyíregyházára, Szegedre, többen testnevelővé váltak. Jó néhányan a felnőtt válogatott kerettagságig vitték. Férjem kíméletlenül kemény edzéseket tartott, százszámra gyakoroltuk a dobásokat. Munkaidő után edzettünk hetenként háromszor. Jellemző, hogy tőlünk Deák, Fodor, Pataki, Horgász Csöpi, majd később Cseh Zsuzsa válogatott kerettag, közülük kettő pedig válogatott is lett. Idegenből úgyszólván nem igazoltunk. Szolnokon azonban nem volt megtartó erő. Akadt olyan szakember, aki azt mondta, Horváthnál nagyobb stratéga még nem volt. Soha nem követelt, csak kért. Számomra a labda pattogása a legszebb muzsikaként hatott. Aztán egy kis sporttörténelem. A MÁV anyagiak miatt 1955-ben feloszlatta a szakosztályt, és átvette a Vörös Meteor. Jött a hosszan tartó fénykor. Az ötvenes években Hódmezővásárhelyen mindig megnyerték az Alföld Kupát, Deák, Pataki, Fodor, Hudákné, Horgász Erzsi, Horgász Juli, Bohaty voltak a feszítésének, ellazításának és nyújtásának kérdésével is. Az erőnlét fejlesztését szolgálta a több uszodai edzés, míg levezetésként kispályás labdarúgó-mérkőzést játszottak a fiatalok. Az erőteljes fizikai igénybevétel ellenére a fiatalok kondíciója nem romlott, köszönhetően a pazar ellátásnak. Az edzőtábor végeztével versenyre került sor a harminc fiatal asztaliteniszező között. Hatos csoportokban körmérkőzést játszottak, az első három helyezett az „erős” csoportban folytatta a küzdelmet. Megyénk fiataljai ugyan nem kerültek ebbe társak. Emlékezetes marad 1955, amikor Lőrincnével és a két Bíróval kiegészülve legyőzték magyar utánpótlás válogatottat, az NB I-ben pedig a sokszoros magyar bajnok Bp. Petőfit 81-80-ra. Horváthné 1961-ben a Diósgyőr ellen szárkapocscsonttörést szenvedett, de kilenc hét múlva már játszott. Bordarepedés, ujjtörés, sok ficam sújtotta, de ezekkel mit sem törődött. Tatán egy tornán, a Szeged az első félidőben vezetett. A második félidőben úgy kihajtotta magát, hogy a mérkőzés után elvesztette eszméletét, orra, szája vérzett. Amikor Deák 1959-ben a fővárosba távozott, meggyengültek, de 18 évig vagy az NB I-ben vagy az NB II. élcsoportjában végeztek. Később jöttek a fiatalok: Kálmán, Bíró Cili, Czi- tán, Kovács Kati, Csabai, Hegedűs, Palla E., Palla K., Har- kai. Eljártak a Balaton Kupákra a fokozódó szegénység ellenére is. Horváthné 1972-ben huszonöt éves pályafutásáért megkapta a „Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója kitüntetést”. Edzősködött, a TF-en oktatói vizsgát tett, a férjével mérkőzéseket vezettek. Törést jelentett, főként a férjének, amikor 1973-ban Bokodit hívták edzőnek, aki egy évig sem maradt Szolnokon. Hangya Mihály, a MÁV ügyveztő elnöke kérte fel 1974-ben szakvezetőnek. A csapatot az NB Il-be vezette, Horváthné 42 évesen új- rakezdte (folytatta?) egészen 1980-ig, amikor 46 évesen - talán országos csúcsot javítva - befejezte. Élmények, játékoscsínyek, családi összejövetelek elevenedtek fel a beszélgetéskor. Tíz évvel ezelőtt a férjét tragikus hirtelenséggel elvesztette. Életük értelme a kosárlabda volt. Két éve kezdett járni az Olajbányász mérkőzéseire. (pataki) a körbe, de ez nem is csoda, hiszen még mindketten újonc korcsoportosok, míg a többi versenyző már serdülő. Ennek ellenére is sikerült néhány értékes győzelmet aratniuk. Ä verseny helyezettjei a magyar válogatott tagjainak melegítőit és mezeit kapták ajándék gyanánt. A tábor nagyon jól szolgálta a fiatal reménységek fejlődését, nemcsak technikai szempontból adott sokat, hanem lelkileg is felkészítette őket a versenyzésre. Mindezek eredménye valószínűleg már soron következő megyei versenyen, a NEFAG Kupán érzékelhető lesz. Hoki Hétfőn reggel Szlovákiába utazott a Lehel HC jégkorongegyüttese, azért, hogy a jövő kedden induló négynapos MK-sorozatra a lehető legjobb formában vágjon neki a csapat. Ami biztos, Besztercebánya és Zsolna ellen két-két mérkőzés szerepel a túra programjában, no meg egy első, osztályú bajnoki mérkőzés megtekintése. A kék-fehéreknél egyébként kedvező irányba billent el a mérleg serpenyője. Á szövetségtől szombaton érkezett expresszlevélben, a versenybizottság álláspontja szerint mindhárom UTE-vérrel „megfertőzött” légiós (Donyika, Vorobjev, Szelihov) a Lehel HC „tulajdona”. Az más kérdés, hogyan dönt velük kapcsolatban a vidéki klub, hiszen a pályaedző, Vlaszov. elutazott Gorkijba a tavalyi gólkirályért, a jelenleg is Szuper Ligában kimagaslóan szereplő Vorobjevért és testvéröccséért. Még az átigazoláshoz tartozik, hogy a korábban elutasított Csiki és Egyed licence a román szövetség emlékezete szerint tavaly nyáron lejárt, tehát ha bebizonyosodik a másolat készítése, újabb kedvező fejlemények elé nézhet a Jászberény. Barta István nevével gyakran találkozhatunk a triatlonverse- nyek helyezettjei között. Arról azonban ritkán esik szó, hogyan került a soportág bűvöletébe az újszászi fiatalember.- Az olimpiai ötpróba a „ hibás” mindenben. Igaz, középiskolás koromban lejártam néhányszor az atlétikapályára, de nem voltam elég sikeres, így gyorsan búcsút mondtam neki. Am 1986-ban az öcsém indult az ötpróba futószámában, én pedig úgy gondoltam: ha neki sikerül, nekem miért ne? Néhányszor kimentem vele futni a falu határába, azután már egyedül folytattam. Akkoriban volt egy műsor a rádióban, amelyikben a soron következő Budapest Marathonra való felkészülésről volt szó, ráadásul a Képes Sport is közölt hasonló edzéstervet. Eszerint dolgoztam én is, s mivel jóval terven fölül sikerült teljesítenem, indultam a versenyen.- De hogyan társult a futáshoz az úszás és a kerékpározás?- Az állandó futás nekem kicsit unalmas. A másik két sportág megtöri az egyhangúságot, mozgalmasabb így a verseny.- Legutóbb a nágocsi országos versenyen ért el szép sikert. Hol indul legközelebb?- Franciaországban állok rajthoz, utána pedig mountain bike-futamokon fogok szerepelni. Jövőre pedig szeretnék kijutni a németországi nagy triat- lonversenyre. Barta István: Az állandó futás kicsit unalmas Telekosár Békési Áfész-Kunszent- mártoni KK 82-59 (42-34) Békés, 150 n„ v.: Mustos, Purlé KKK: HOVORKA 22, Bodnár 8, DURKÓ 16, Kiss 9, Dénes 2. Csere: Kóródi 2, Veres, Nácsa. Edző: Durkó Bertalan. A megszokott csapatból többen hiányoztak a kunszentiektől, ennek ellenére azért reménykedtek Hovorkáék, hisz vendéglátóik nem tartoznak az NB H. élcsoportjába. Bizakodásuk nem volt alaptalan, hisz az első játékrész tizedik percéig vezettek is. Hovorka és Durkó sűrűn betaláltak a gyűrűbe. A hazaiak időt kértek, ettől kezdve fokozatosan feljöttek, sőt a vezetést is átvették. A félidei hátrány azonban nem volt olyan nagy, hogy ne lehetett volna fordítani. A második húsz perc elején a hazai fiatalok szárnyakat kaptak, vezetésük egyre nőtt. Hiába kérte ki Durkó mester az egyperces időit, sajnos nem használt. Bár a vége 23 pontos vereség lett, a játéktudást tekintve nincs ennyi a két csapat között, ezúttal a békésieknek jött ki jobban a lépés. Univer KSÉ-Olajbányász II. 75-69 (40-32) Kecskemét, 150 n„ v.: Lengyel, dr. Vályi. Olajbányász II.: Katona (6/6), ÚJVÁRI (18/3), Boldizsár (4), FEHÉRVÁRI (17), Ferenczi. Csere: Barsi, ERDEI (12/3), Szolnoki (3), Mé- rész (9), Bódi. Edző: Tapodi L. Az NB Il-ben szereplő olajos fiataloknak erőszakos, agresz- szív védekezéssel sikerült meglepnie a vendéglátó kecskeméti csapatot, melynek eredményeként a 10. percben 9 pontos volt az előny. A hazai csapat letámadással próbálkozott, sikerrel. Az 5 percig tartó mélyrepülés végül is elegendő volt a hazaiaknak, hogy a maguk javára fordítsák a mérkőzés állását. Fordulás után izgalmas, színvonalas játék alakult ki, a vendégek közel álltak a győzelemhez. Végül is a tavaly még NB I./ B-ben szereplő Kecskemét rutinjának köszönhetően szerezte meg a győzelmet. Olajbányász - ZTE 69-54 (28-27) Szolnok, 100 n„ v.: Patay, Szabó. Olajbányász: Katona (8/6), Újvári (8), Bódi, FEHÉRVÁRI (21), Ferenczi. Csere: Boldizsár (8), Barsi (7/3), Erdei (12), Szolnoki (2) Mérész (3). Édző: Tapodi L. A Szuper Ligában szereplő felnőttek ifjúsági csapatainak összecsapásán a zalaegerszegiek kezdtek jobban. A Ti- sza-parti fiatalok nemigen találták a játék ritmusát, támadásaikból rendre az ellenfél ért el kosarat. Lassan azonban belelendültek Fehérváriék, és a félidő végére sikerült egy pontra felzárkózniuk. Fordulás után mintha mezt cserélt volna a két együttes. Az Olajbányász lendületes játékkal, jól védekezve átvette a vezetést, majd fokozatosan elhúzott, a vége pedig biztos piros-fekete győzelem. Oldalháló Mennyi a munka és a fizetés? Talán Nagy Feró sem tudná teljes biztonsággal megmondani. Igaz, ő a munka, pihenés és szórakozás egyenlő arányát hirdeti, azonban azt is megénekelhetné már egyszer, hogy mennyi a munka és az ellenértékeként kapott fizetés, például a magyar labdarúgás élvonalában. Lassan már a könyökömön jön ki az a sutból előkapott és leporolt, napjainkban ismét divatba jött, ám homlokegyenest ellenkező értelmet kapott edzői szlogen: „az elvégzett munkában hiszek, annak előbb vagy utóbb az eredményekben is mutatkozni kell." Nesze neked klubvezetés, szurkolótábor. Ha eddig nem vettétek volna észre, bejelentjük ország-világ előtt, keményen és szakszerűen dolgozunk, csak az a fránya győzelem még egy kis ideig várat magára. Hogy meddig? Azt ne tőlünk kérjék számon, hiszen mi annyira el vagyunk foglalva a munkával, hogy ki sem látszunk belőle. Ha netán kiesünk, az csakis a balszerencsének, a sorsolásnak, a játékvezetőknek és hááááát.... Igen, igen, a kevéske maninak is köszönhető. Hiszen ennyi munkát azért a százhúszezrecskéért? Igazán, gyerekek, tán nem gondoltátok komolyan, hogy BEK-győzelmet szállítunk az idén. Leghamarabb jövőre, mert a munkának előbb-utóbb az eredményekben is mutatkozni kell. Sőt, válogatottakat is nevelünk, mert nekünk a nemzeti tizenegyről sem szabad elfeledkeznünk, t ugyanis az a munka, amit mi elvégzünk, már reméljük, mindenki magától is tudja: más területen is érezteti hatását. Egyébként is mire ez a nagy elkeseredés? Eredményeink alapján bent vagyunk a földkerekség legjobb ötven válogatottjában, kétszer játszottunk világbajnoki döntőt. Hogy mikor? A két világháború között, no meg ötvennégyben. Nem véletlen, a sok fáradozás már akkor is megérte. (ni) Bérmentesítés nélkül adható fel POSTAHIVATAL HELYBEN Egy hét a tatai edzőtáborban