Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-14 / 240. szám
1993. október 14., csütörtök Kultúra 5 A tévé képernyője előtt Míg dúlt a kosárcsata hétfő este a Tiszaligeti Sportcsarnokban, robbanásig feszültek az idegek a szolnoki Olajosok és az egerszegiek összecsapásán - ennek képeit láthatta, aki a sport mellett döntött és a kettesre kapcsolt - addig az egyes műsorában Móricz-mű tévéváltozata szerepelt, nem kevésbé feszült, drámai pillanatokkal. Aki a Kismadár megtekintését választotta, csak örülhet döntésének. A Kismadár Nos, a Móricz Zsigmond kisregényének televíziós bemutatása több szempontból is esemény. Már megszületését, létrejöttének szokatlan körülményeit illetően is, hiszen hat különböző színház művészeiből állott össze a csapat, ráadásul valamennyi teátrum a határainkon túl működik, többségben erdélyiek és a komáromi, Szlovákiából. Csupán a címszerepet játszó Marozsán Erika „csatlakozott” hozzájuk a fővárosból. De ő is egyenesen a színiaka- démiáról érkezett, a Kismadár első jelentős feladata a képernyőn. így egyszerre vált ez a bemutató a magyar színházi kultúrába egyre jobban beépülő határokon túli színjátszás demonstrációjává s ugyanakkor egy ifjú tehetség örömteli felfedezésének. De ami a legfőbb: kiváló produkció született belőle. Végre annyi bátortalan, erőtlen, ha- lovány kísérlet után, amikor a televíziós változat adós maradt Móricz drámai erejének visszaadásával, mert ahhoz a paraszti-falusi valóság ábrázolásában hiányzott a megfelelő színészi erő is, a sajátos színészi egyéniség, most mondhatni Móricz hazatalált a képernyőn, a falu ellentmondásos világa hamisítatlanul jelent meg az egyes szerepek megformálásában is. Erőteljes, keserű színekkel, s nem holmi népszínműves édességgel. Ez nem valamiféle népiesség, ez maga itt a falusi nép, nagygazdáival éppúgy, mint szegényeivel. Ugyanakkor a még színészpalántának számító Marozsán Erikában Horváth Z. Gergely rendező rátalált arra a művészre, aki képes magában hordozni és kifejezni is egy szolgasorba hajtott szerelmes lány minden keserűségét; nemcsak a sajátját, azokét is, akik osztoznak sanyarú sorsában. Mert a kisregény tárgya ugyan a szerelem, de igazában annak a világnak a sistergő gyűlölete, amelyben a tiszta szerelem nem virágozhat szépen és szabadon, annak a világnak, amelyben a pénz, a vagyon játssza a döntő szerepet vagy ellenkezőleg, a megélhetésért vívott kemény küzdelem, olykor tragikusan reménytelenül; annak a világnak, ahol nem lehet tisztességesnek maradni. E tévéváltozatban nincs helye semmiféle békés idillnek, az ellentétek szinte szétfeszítik a képernyőt. A Kismadár Annájának villámokat szóró tekintetében, kemény akaratú kiállásában, arcán legördülő könnyeiben, lázadó indulataiban ott sűrűsödik mindez. Rendkívül magas hőfokú játék ez, s nemcsak a Marozsán Éváé, a tévéjáték valamennyi szereplőjéé. A két szereplő, Miska és Anna kapcsolatának rajzában sem kísért az érzelmi feloldódás, jóllehet a dal azt kérdi fájdalmasan, miért is kell két édes szívnek egymástól elválni. Nincs itt a végkifejletben semmi feloldódás, a hazatért Miskához odaszegődik a nagygazda „volt” felesége, kirepül tehát a kalitkából a kismadár, de korántsem reppen a magasba, mert igaz, újra egymásra találtak, de a világ, amely körülveszi őket, sajnos ugyanaz maradt. Balladás képben, szűkszavúan csupán jelzi a tévéjáték a szerelmi „hepiendet”, az egymás után ballagó két fiatal egyszerűen helyet cserél, a lányt követő fiú megelőzi kedvesét, ami ugyebár a népszokások nyelvén: férj lett a férfiból, s feleség a menyasszonyból. Az efféle szűkszavú, de' kifejező megoldások, de az elhangzó dalok is, finom, népi színekkel szövik át a vaskos dráma fekete-fehér szövetét. A komoran sötétlő képek, az elővillanó fehérek, jól hangsúlyozzák vizuálisan is az izzó feszültségek drámáját, amely nemcsak a megalázó szegénység elleni lázadás, de egyben az emberi öntudat lo- bogása is, mely nem tűr semmiféle megalkuvást, bármi formában történjék, akár kisebbségi sorsnak is hívják azt. Horváth Z. Gergely rendezői érdeme, hogy Móriczban felfedezte azt, ami ma is érvényes: a korszakokon átnyúló gondolatot, megtalálta benne, ami legmélyebb sajátja, az érzések tomboló viharát az emberi lélekben. Ez a tévéjáték bizonyság rá, hogy Móricz egyáltalán nem avas klasszikus, hanem élő irodalom, csak nyitottan kell közeledni hozzá. Létkérdések-Szolnokról Létkérdés-e a privatizáció? Természetesen az, legalábbis részben igen. Nyilván ezért került a televízió politikai vitaműsorának programjába. A televízió hétfőn este sugározta a felvételt, amely Szolnokon készült, s amelynek egyik meghívott vendége az a miniszter, Szabó Tamás, aki a privatizáció idegen kifejezés magyar megfelelőjét is „kitalálta”, vagy legalábbis meghonosítani kívánja - a magánosítást. Amit hallottuk, abból leszűrhettük: a magánosítás valóban sajátosan magyar, mert hiányoznak megvalósításának kielégítő szabályai, sok a bizonytalanság például a versenyeztetés területén, ebből azután számtalan félreértés, olykor baj is származik. A kérdezők néhányat idéztek is belőlük. Mégsem volt igazán érdekfeszítő ez a szellemi fáradtság jeleit is mutató vitaest; nem, mert a párbeszéd a közönség és a vendégek közötti szinte leszűkült a két meghívott „előadó” monológjaira, s határozott ellenvélemények helyett egymás gondolatainak finom kiigazításaival igyekeztek kifejezni felfogásbéli különbözőségüket a szóban forgó magánosítás tárgyában. Hol vannak már azok az idők, amikor ezeken a közösségi fórumokon felparázslottak a viták, összecsaptak a vélemények? Alighanem e mostani adás elszürkülésének, „ellá- gyulásának” a változó körülmények is okai lehetnek, hogy a vitázó felek szelídebb húrokat pengetnek. Ma több program múlik ki csendben vagy zajosan a képernyőről; lehet, hogy a Létkérdések is hasonló sorsra jut, kifutotta magát? Röviden Több jele van a televízióban: közeledik október 23-a, a forradalom évfordulója, háromrészes dokumentumfilmet sugárzott például az elmúlt héten Mindent a hazáért címmel. Valójában benne a Corvin közieket szólaltatták meg, Pongrátz Gergelyt és bajtársait, az ő vallomásaikból állt össze az egykori eseményekről készült felvételekkel is kiegészített összkép. A történelemnek egy sajátosan személyes megközelítése ez, megrendítő emberi pillanatokkal, de ugyanakkora szobjektivi- tásból fakadó elfogultság sincs kizárva belőle. Talán igazán nem is dokumentum volt ez, inkább arcképek mozaikja, azoké, akik cselekedeteikkel igazolták hazafiúi érzelmeiket. Valkó Mihály Az operett kitaposatlan terület Szalonzenekar Karcagon A gyerekeké volt a terep Születésnap a Kassai úti iskolában A karcagi „Puszta Szimfonikus Szalonzenekar” a zeneiskola tanáraiból, jelenlegi és volt növendékekből alakult egy évvel ezelőtt. A név Törő Erzsébet ötlete volt - tudtuk meg Sípos Antaltól, a zenekar titkárától -, mert a város a puszta közepén van, az operett műfaj, amit játszanak, kitaposatlan terület, s a kezdéskor a puszta lelkesedésükön kívül semmijük nem volt. Az első fellépésük fergeteges siker volt, meg kellett ismételni, azóta is sikerük van. Legutóbb az öregdiákoknak adtak egy koncertet. Az együttes célja a város, a megye lakosságának zenei igényeinek kielégítése a szórakoztató zenén keresztül. El kívánnak jutni a kistelepüléseken élő egyszerű emberekhez is. Műsorukon ■ népszerű, könnyen befogadható zeneművek szerepelnek, s ezeken keresztül próbálnak utat nyitni a komolyzene befogadásához. Mozart, Huszka, Lehár darabjai mellett Haydn, Beethoven művei is sorra kerülnek majd. Vendégkarmesterük Kézdi Zoltán Pál, az ő tiszteletdíját az önkormányzattól kapott kétszázezer forintból tudják kifizetni.- A karmester kivételével mindenki Karcagon tanító, illetve lakó ember, akiknek egyetlen szakmai továbbképzésük ez a zenekar, ahová ingyen és bérmentve, szerelemből járnak. A mindennapi tanítás mellett oázist jelent ez a zenekar tagjainak - mondta kérdésünkre válaszolva Sípos Antal. A környéken már jól ismerik őket, szeretnének a megyében máshol is fellépni, ehhez próbálnak pályázatokon is pénzt szerezni, hisz a kistelepüléseken nem tudják lefizetni a zenekar fellépési díját. A tagok egyelőre a saját pénzükön veszik meg a nádat, a húrt hangszerükhöz. Az -együttest többször vezényelte már az olasz származású, Bécsben tanuló Paulo Parini is. Legközelebb október 30-án a kórházban lépnek fel, de készülnek egy újévi koncertre is.- de Felvételünk a zenekar egyik próbáján készült, vezényel Paulo Parini Három évvel ezelőtt, amikor a Kassai úti iskola fennállásának 60. évfordulóját ünnepelte, az iskolatörténeti kutatások eredményeképpen kiderült, hogy a régi épület átadására 1930. október 8-án került sor, ekkor kezdődött az első tanév. A három évvel ezelőtti születésnapon elhatározták, hogy ez a nap minden évben születés- napi ünnepség lesz az iskolában. Ilyenkor nincs tanítás, gyerekeké a terep. Van vetélkedő, mindenféle sportversenyek és sok egyéb játékos, de tanulásra serkentő program. A szülőkkel való jó kapcsolatteremtés szép példája az iskola tornatermében az elmúlt hét végén megrendezett bál, ahol a szülők együtt lehettek a tanárokkal nemcsak a szokásos hivatalos formában, hanem kötetlenül, fehér asztal mellett. A bál bevételét az iskola „Értsük egymást” alapítványa javára fordítják. Az ide befolyt összeg teszi lehetővé a tehetséges diákok anyanyelvi környezetben (jelesen Angliában, Németországban) való nyelvtanulását. Képünkön az ez évi nyertes, a 8. b osztály képviselője veszi át a díjat, az ünnepi tortát. ksz (Fotó: Korányi Éva) • • Már az Óné. De mi továbbra is gondját viseljük. Sok ezer ember vásárolt már Ford autót régebben vagy a közelmúltban. Értük és autóikért jött létre és működik Magyarországon a hivatalos Ford márkakereskedők hálózata, mely napról-napra többet nyújt. Lehet, hogy Ön személyesen még nem ismeri a Fordot. Talán használtan vagy nem hivatalos kereskedőtől, esetleg külföldön vásárolta az autóját, így még nem járt hivatalos Ford márkakereskedőnél. Mindez nekünk nem számít. Ami fontos, hogy Ön Fordot vezet és mi szeretnénk a gondját viselni, és meghívni egy találkozóra hivatalos Ford márka- kereskedőjéhez, hogy megismerje a Ford családot és szolgáltatásainkat. Ezért most hivatalos Ford márkakereskedőinknél ingyenes; 27 pontra kiterjedő téli műszaki átvizsgálást kínálunk. Hiszen a tél közeleg. Jönnek az esős napok, hó, sötétség. Fontos, hogy Ön megbízhasson Ford autójában. Az ingyenes téli műszaki átvizsgálás október 11 és 22 között tart, és érvényes minden magyarországi Ford autóra, függetlenül az autó korától és származási helyétől. A lap alján megtalálja hivatalos Ford márkakereskedője címét és telefonszámát. Már várja az Ön jelentkezését és hozzá mindig fordulhat, ha a Ford eladási, alkatrészellátási szervizszolgáltatásaira van szüksége. Most és a jövőben. Mert bár az autó az Öné, mi azért továbbra is gondját viseljük. Bennünket Ön vezet. tí'/'í ■> <, OXü Darázs Kft. 5100 Jászberény, Vásár tér 43. Tel.: (57) 312-943 Fax: (57) 312-943 Tanácskozott a Színházi Dolgozók Szakszervezete A színházak óriási anyagi és erkölcsi áldozatvállalással képesek csak működni, ennék ellenére a sztrájk nem lehet eszköz a művészeti dolgozók kezében érdekeik érvényesítésekor - szögezte le Döme Sándor, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szervezet országos értekezletén. Döme elmondta: a közalkalmazotti törvény általánosságban jó keretet nyújt a színházak számára, de a különleges terület speciálisabb szabályozást igényelne. A szellemi szabadfoglalkozás sok esetben színész-munkanélküliséget, egyszersmind „törvényenkívülisé- get” rejt. Megoldatlan azoknak az előadóművészeknek a helyzete is, akiknek lejárt a szerződése, végkielégítés ugyanakkor nem illeti meg őket. Fekete György, a művelődési tárca helyettes államtitkára hozzászólásában kiemelte: a magyar kultúra történetében soha nem volt sztrájk, és azt elképzelhetetlennek tartja a jövőben is. A művésztársadalom követelései egyénileg jogosak, de kollektive nem, mert pozíciói nem rosszabbak más értelmiségi területekénél. A rendszerváltozás időszakában a kulturális terület reális stratégiája csak a szinten tartás lehet - hangsúlyozta a politikus. Különdíjat kapott a Lujza című film Az európai televíziós csatornák Prix Éurópa filmfesztiválján a Fiatal Művészek Stúdiójának Lujza című alkotása a dokumentumfilm kategóriában különdíjat nyert. A filmet Vészi János rendezte, operatőre Szabó Gábor. A különdíjat szombaton adták át Portóban - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Televízió szóvivője.
