Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

1993. október 12., kedd Jászsági körkép 7 n Földbirtokosból” föld nélkülivé vált szövetkezet Csökkenő kézimunka Bérmunkában Németor­szágba gyárt konfekció ruháza­tot a jászárokszállási Hímző és Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezet, míg belföldre a Nép- művészeti, Háziipari Rt. részére kézimunkákat készítenek. A német cégnek április óta folya­matosan termelnek, havonta 1000-1500 hímzett és hímzetlen női blúzt állítanak elő, darabját 500-550 forintért. A német Hess cég megrendelése 35 dol­gozónak ad munkát. A hímzett kézimunka további húsz em­bernek nyújt keresetet. Asztali futók, térítők, terítőgarnitúrák jelentik a munkát. Összesen az adminisztratí­vokkal együtt 60 körüli a lét­száma a szövetkezetnek. 1990-ben azonban még több mint háromszázan voltak! Ak­kor sok bedolgozójuk volt, bent az üzemben csak a mosás, vasa­lás, csomagolás és a szállítási okmányok készítése történt. A bedolgozók most munkanélkü- lin vannak. Tavalyi árbevételük 20 millió forint volt, míg 1990-ben 53 millió. Ebben volt még a sző­nyegféleségekből származó be­vétel is, de a szőnyeggyártást április elsejétől beszüntették. Perzsa és tortontáli szőnyegek készültek belföldre. Jövőre még nincs megrende­lésük. A németekkel szeretnék tartani a kapcsolatot, de hogy ők mit szólnak ehhez, azt bi­zony nem tudni. A harmadik és egyben az utolsó földárverés zajlott a na­pokban Jászalsószentgyör- gyön. A művelődési házban nagy a tömeg és a zsibongás. Dr. Tóth Szilveszter, a földren­dező bizottság elnöke tájékozta­tott minket az események lefo­lyásáról. Döntően a szentgyörgyi Pe­tőfi Téesz által kijelölt földeket árverezték. Némi területet a Jás­zsági Állami Gazdaságtól is visszakaptak, de ez az egészhez képest csekély volt. A kijelölt körülbelül 30 ezer aranykorona utolsó részletét, mintegy 5-6 ezer aranykorona értékű földet készültek árverezni múlt pénte­ken. Némileg kevesebb volt a föld, mint amennyire igény volt - mondta dr. Tóth Szilveszter -, így az állami gazdaságtól visz- szakért 2500 aranykorona ér­tékű terület is talán kevés lesz, bár az is nagyot lendítene az igények kielégíthetőségén. A födrendező bizottság azért, hogy ez a rész visszakerüljön a jászal- sószentgyörgyiekhez, megtette a szükséges lépéseket az Állami Vagyonügynökség és az Orszá­gos Kárrendezési Hivatal felé. Az igénylők nagyobb része döntően 1000 forint/aranyko­rona körül vagy az alatt jutott földhöz, a 2-3 ezer forintos aranykoronánkénti vételek kuri­ózumok voltak. A tanyák hely­zetéről érdeklődve a bizottság elnöke elmondta: - Szentgyör- gyön nagyon sok tanya volt va­lamikor, ma már a két kezünkön meg tudjuk számlálni azokat. A földrendező bizottság, úgy gon­dolom, minden tanyatulajdonos igényét kielégítette. Még azok­ban az esetekben is, amikor vi­tatni lehetett, hogy az a tanya tanya-e még. Mi úgy voltunk vele, senki nem károsodik azzal, hogy ha egy tanyatulajdonos a tanyája mellett földhöz jut, még ha az romosnak is volt te­kinthető.- Hogyan művelik az új tu­lajdonosok földjeiket? - kérdez­tük. - Úgy gondolom, az orszá­goshoz hasonló a földek sorsa. Talán a nagyobbik része marad továbbra is a helyi szövetkezet művelése alatt, azáltal, hogy bérbe adják. A szövetkezet jog­utódai között olyan is van, ame­lyik földműveléssel foglalkozik. Ok, tudomásom szerint, 15 kiló búza! aranykorona haszonbér­leti díjat fizetnek. Aztán ideke­rült egy tehenész vállalkozó is, aki értesüléseim szerint nagy földbérlőnek tekintendő, jelen­tős tehénállományával szintén földet vesz bérbe. Tehát a földek sorsa, már ami a művelést illeti, nem bizonytalan. Az árverésen jelen levő Pe­tőfi Szövetkezet igazgatóságá­nak elnökétől megtudjuk, hogy a szövetkezetnek már nincsen földje, vagyis növénytermesz­tést nem folytatnak. Létrejött egy növénytermesztési kft., amely bérbe veszi a gazdáktól a földet. A kft. megvásárolta a szövetkezet vagyonának egy ré­szét, elsősorban gépeket vett a 30 millió forint reorganizációs hiteléből. Pedig a ma föld nélküli szö­vetkezetnek hajdanában 4200 hektár szántóterülete volt. Az említett kft. 2-2200 hektár föl­det vesz bérbe, a többi, maradék 2 ezer hektáron a tulajdonosok egyénileg fognak gazdálkodni. A Petőfi Szövetkezet tevékeny­sége a nála maradt cipőüzemre és az építőrészlegre korlátozó­dott. A cipőfelsőrész-gyártás­ban 125 asszonyt foglalkoztat­nak. Pedig a téesznek egykoron 1350 tagja volt. Ebből a nö­vénytermesztési kft.-be 111 lé­pett át, míg egy másik kft. 93 tagot számlál. A többi ember gondja változatlanul a jogutód szövetkezeté.- A Petőfinek még nagyon sok kötelezettsége van - ismeri be Tóth István. Az elmúlt évek­ből örökölt 110 millió forintos tartozás bizony nem kevés. Feb­ruárban volt a csődegyezségi tárgyalás, ahol meghatározták a hitelezők, hogy milyen ingatla­nokat kell eladni és mikor. Eb­ből kell őket kifizetni december 31-ig. Sajnos ezekért nem kap­kodnak a vevők, ámbár most van két ingatlan eladás alatt, amiből talán egy nagyobb hi­telezőt, az APEH-et ki tudják fizetni. Az érdeklődés nagy a földek iránt Libát tömni tudni kell A postás Guba Jánosáéval az ország­úton futunk össze. Nem karam­bol, csak egy kis beszélgetés lett a találkozásból. Éppen Szel­lőháton volt, újságot hozott ki az ottlakóknak. Egy éve teszi meg nap mint nap ide az utat Jászkisérről. Két és fél éve dol­gozik a postánál. Korábban li­bát tömött otthon, de abba­hagyta, mert - ahogy ő mondta, nevetve - tömni tudni kell. Drá­gán adták a libát, olcsón vitték el, és ha nem tudta kikészíteni a májat, akkor ráfizetéses volt. Ő tudja, hiszen 10 évig tömte a li­bákat. Még azelőtt meg a Lenin Téesz kertészetében dolgozott. Mindig fizikai munkás volt. Most is kell az erő, naponta több kilométert biciklizik. Ezért nem kap „kalóriapénzt”, az alapfizetése olyan, ami - némi­leg - fedi a munkát. Az újság­százalékkal együtt 12-13 ezer forintot visz haza. Nem sok, de mégis valami. Reggel fél hétre megy dolgozni, délután fél há­romig tart a munkaidő. Előbb kihordja az újságot, aztán be­megy a MÁV jászkiséri jármű­javító üzemébe, és ott egy pavi­lonban árulja a sajtótermékeket. Feladata még munkaideje vége­idé kiüríteni a faluban levő pos­taládákat is. Aztán irány haza. Férje a té- eszben, az állattenyésztésben dolgozik. Három gyermekük született, egy még odahaza van. Nagyobb lánya és fia már csa­ládot alapított. Melyik újságot kérik a leg­többen? - kérdezzük. - A rádió­újságot - vágja rá. A műsorért. Hát a Szabad Föld nem megy? - faggatjuk tovább. - Nem, most a Csók és Könny és a Kiskegyed van felkapva. Mindennap, ami jön újság, abból hord ki, azt ajánlja. Itt Szellőháton egypár Kiskegyedet, Őszidőt, Jászkun Krónikát, Új Néplapot, rejt vény új ságot tud eladni. Nem nagyon kapnak már az emberek az újságokért, főleg a napilapokért, drágák. Télen, ha nagy hó van, hogy jár ki? - Amikor 8 órakor jövök, már csak van egy-két kerék­nyom, abban el lehet menni a kerékpárral. Nem nagy dolog, mert valamikor tanyán laktam, megtanultam én autónyomban is biciklizni. Aranylábú bajnok A Jászszentandrási Általános Iskola nyolcadik osztályában tanul Faragó József aranylábú fiatalember. Aranylábú, mert a serdülő B-kategóriás országos atlétikai versenyen távolugrás­ban 5 méter 97 centiméteres, 80 méteres síkfutásban pedig 9,6-es eredményt ért el. Négy éve atlétizál az iskolában, tes­ne veléstanára, Jámbor Lajosné irányításával. Jóska tavaly nyá­ron is volt már országos verse­nyen, ott az összetettben lett első. Ezenkívül a megyében aratta sikereit. A sport mellett szeret olvasni, tévét nézni. Hogy hova megy tovább ta­nulni, még nem tudja, de vala­milyen szakközépiskolába sze­retne kerülni. Előbb számítógépezett, mint írt, olvasott Három éve kapta meg a Jász­szentandrási Általános Iskola az intézmény közelében levő volt MSZMP-székházat. Az emeletes épület alsó szintjén nyelvi labort alakítottak ki, míg a felső részen számítástechnikai részleget rendeztek be. Itt tartja foglalkozását a számítástechni­kai szakkör, amely több cso­portra oszlik. Tíz számítógépük van, ezeket még korábban kap­ták. Állítólag a közeljövőben ki­látás van egy újabb gép beszer­zésére. Nagy az érdeklődés a számí­tástechnikai szakkör foglalko­zásai iránt. Az iskola összlét- száma 221, ebből négy csoport­ban 18-18 gyerek tagja a szak­körnek. Azonban az vezérelte |az iskola vezetését, .ha nem is tagja valaki a csoportoknak, az is üljön számítógép elé, az is lássa, hogyan is működik a gép. Úgyhogy elmondható, minden­kivel megismertették a gépeket. Kisebb-nagyobb gyerekek járnak a foglalkozásokra. Volt olyan elsős gyerekük, aki előbb tudott a számítógéppel bánni, mint írni-olasni. Persze sok gyereknek van odahaza számí­tógépe, úgyhogy nagyban megy a játék a szakkörben. A gombhoz készült a kabát - mondja Berki István igazgató úr, akivel megtekintettük az* im tézményt. Előbb készült el a tornacsarnok, majd 1984-ben épült hozzá az iskola. Most a tornacsarnokot bővítik, hozzá­építettek egy konditermet, mely azonban még nincs beren­dezve. Biztos lesz érdeklődés az újdonság iránt, hisz annyi szak­kör működik az iskolában, mi­ért pont a kondi iránt ne lenne? A számítógép bűvöletében Kapós termék a tégla Még mulat a magyar Szüreti bált rendeznek a jászalsószentgyörgyi műve­lődési házban október 16-án, szombaton. A 19 órától kez­dődő szórakozásra előzetes asz­talfoglalás lehetséges. A jobb hangulat elérése érdekében diszkózene is lesz, de Szmetena Kálmán zenekara is húzza majd a talpalávalót. A tombolán érté­kes nyereményeket húznak ki. Az oldalt Tóth András és Mészáros János készítette A Hun-Novex budapesti kft. ócskavas-felvásárlással és tég­lagyártással is foglalkozik. Új­szilváson van az ócskavaste­lepe, téglagyára pedig Tápió- györgyén. Hajdúszoboszlón és Jászkiséren található. Amikor ez utóbbi helyre betérünk, két fekete kutya fogad minket. Sze­rencsére nem harapósak. Aztán előkerül egy adminisztrátor is. Megtudjuk, hogy a kft. a nyár elejétől bérli a téglagyárat a he­lyi Agroszövtől. Az új céggel az új termelés augusztus végén in­dult. Egy hónap alatt 520 ezer kisméretű tömör téglát gyártot­tak. Október 2-án leállt a tégla­készítés, mert hat hetet kell szá­radnia az agyagnak. És az ez­után készült téglák szétfagyhat­nak. Jelen pillanatban már csak a szállítást készítik elő. A téglá­kat ugyanis Tápiógyörgyére vi­szik kiégetni, mert itt már meg­szűnt ez a művelet. Tíz állandó dolgozót foglalkoztat most a téglagyár. Kapós a termék, Pest megyében nagyon keresett a tégla, sorban állnak érte. Talán már a világkiállítás érezteti a hatását. Az alapanyag körülbelül 3 évre elegendő. Aztán új terüle­tet kell feltárni, de az már bele­esik a kárpótlásba. Rossz földek jó áron Október 14-én lesz Jász­apáti önkormányzatának képviselő-testületi ülése. Az egyik napirendként a jövő évi költségvetést vitatják meg a képviselők. Az egyik legfontosabb előirányzata az önkormányzati intézmé­nyek működtetésének biz­tosítása. Emellett persze - ahogy a 380 milliósra ter­vezett költségvetés megen­gedi - fejlesztéseket is meg­céloztak. Fő fejlesztési program a gázhálózat kiépí­tése, merthogy a városban eddig még nincs vezetékes gáz. A jászkiséri polgármes­terrel éppen ottjártunkkor volt fenn a helyi városve­zető Budapesten a Fővárosi Gázműveknél, hogy sínre tegyék az ügyet. A másik fő csapásirány a szennyvízhá­lózat fejlesztése. Van már ugyan egy gerincvezeték a városban, amihez folyama­tosan akarják csatlakoztatni a vezetékeket. A megvalósí­tásra pályázatot nyújtottak be a Környezetvédelmi Alaphoz. A munkákat jö­vőre szeretnék indítani. A város részéről már 140-150 millió forintot évek óta tar­talékoltak ezen célokra (meg gázra, telefonra is). A városházán megtudtuk még, hogy pályázatot írt ki a Bábel Könnyűszerkezetes Építési Vállakózás kisváro­sok részére, úgynevezett Laguna üzletház megépíté­sére. A felhívásra a város is reagált. A cég megépíténé a házat, csak 3 ezer négyzet- méter területet kértek hozzá. A város ezt vállalta, elviekben megadta, az OTP és a gyógyszertár mellett, a templommal szemben kije­lölte a kívánt részt. Átellen- ben már ki is alakítottak egy 60 'férőhelyes*parkolói)! A. pályázat elbírálása a kábel­nél folyamatban van. A korábbi években ke­rékpárutat építettek ki a 31-es főút mellett Heves felé. Most Jászberény irá­nyába is meghosszabítanák ezt. A szükséges pályázatot elnyerték, rendelkezésre áll a 3,3 millió forint a 860 mé­teres új szakaszhoz. A kivi­telező november 30-áig akarja a tervet megvalósí­tani, de munkához még nem látott. Szeptember végén lezaj­lott a kárpótlás. Kezdetben a település szinte legjobb minőségű földjei 500 forin­tért mentek el aranykoro­nánként. Most a végére vi­szont a nagy érdeklődés mi­att nagyon gyenge földek is 2-3000 ezer forintot kóstál­tak. Sokaknak nem jutott föld, így elképzelhető, hogy kapnak még állami tulaj­donban levőket. A Jászsági Állami Gazdaság szellőháti telepe jöhet talán szóba. Már messze földön ismerik Harmincnyolcán járnak a jászdózsai háziasszony- képző első évfolyamára, míg a másodikosok har- mincketten vannak. Február óta, amikortól is kollégiuma is van a képzőnek, sok vi­déki tanuló elhelyezését meg tudták oldani. Járnak az iskolába messzebbről is, mint például Túrkevéről, Karcagról, de Gyöngyösről is. Huszonhat tanulót tud­nak elszállásolni a diákott­honban. Az 1990-ben létre­jött speciális szakiskolába a nyolcadikat elvégzett lá­nyokat veszik fel. A ha­gyományos tárgyakon kívül gépírást és háztartási isme­reteket, valamint konyha- technikát tanulnak. A tavaly elsőként végzettek közül volt, aki tovább tanult, de van, aki már elhelyezkedett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents