Új Néplap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-11 / 237. szám
2 Szolnokra látogattak a kormány tagjai 1993. október 11., hétfő (Folytatás az 1. oldalról) A befejező kérdés így hangzott: elő tudja-e teremteni a kormány térségünk gazdasági gondjainak enyhítésére az előterjesztésben szereplő több mi- liárd forintot? Szabó Iván pénzügyminiszter a következőket válaszolta:- A program nem vállalt fel már az előkészítés fázisában sem olyat, amelyre az 1994. évre, vagy akár áthúzódó beruházások esetében a következő évekre nem lenne előteremthető forrás. A jövő évről úgy gondolkozunk, hogy adva van címzett céltámogatásokban, közvetett és közvetlen támogatások formájában a költségvetésben egy mozgástér. A helyi információkhoz és kívánságokhoz szeretnénk igazítani a meglévő forrásokat - úgy, ahogy ezt a régió képviselői a leghatékonyabbnak gondolják -, de nem jelent ez egy külön elkülönített keretet. A megvalósítás prioritásairól folyik a vita, nem pedig újabb bővített forrásokról, amelyekről tárgyalni felelőtlen dolog lenne. Amiről az anyag szól, ezek felelősen felvállalhatok. Kamatmentes hitel a munkanélküli földtulajdonosoknak A mezőgazdaság kétségbeejtő helyzetének megoldását firtató kérdésre dr. Szabó János földművelésügyi miniszter beszámolt arról, hogy az Agrárkoordinációs Fórummal folytatott tárgyalások eredményeként megszületett az a megállapodás, miszerint hektáronként 10-ről 14 ezer forintra emelték azt a hitelösszeget, melyre az állam vállal garanciát. Ezen kívül a kormány befogadta azt a megyei javaslatot, hogy ha 50 százalékot meghaladja az aszálykár, akkor arányosan nagyobb támogatást kapjanak a termelők. (Információnk szerint Gombár Mihály, a megyei FM hivatal vezetőjének meghívására két héten belül ellátogat megyénkbe dr. Szabó János. A miniszter várhatóan felkeres majd több mezőgazdasági nagyüzemet és kistermelőt.) Dr.Szabó Tamás, a privatizációs ügyekért felelős miniszter a Szolnoki Papír Rt.-ről elDr. Szabó János: Nagyobb támogatás a termelőknek mondta, hogy háromféle alternatíva készült a gyár újraindítására, de hogy melyik megoldás lesz célravezető, azt az elkövetkezendő időszak tárgyalásai határozzák meg. Mint ismeretes, a kunhegyesi BHG „újraélesztésére” a magánkézbe adás küszöbén álló Szolnoki Mezőgép Rt.-nek konkrét tervei vannak. A miniszter hangsúlyozta, hogy nagyon jó cégnek tartja a Mezőgépet, ezért a privatizáció elősegítéseként lehetővé tették bizonyos vagyontárgyainak eladását, melyből hiteleit vissza tudja fizetni. Dr. Szabó Iván: A költségvetésben van mozgástér A megye foglalkoztatási gondjainak enyhítésére felmerült egy szolnoki székhelyű regionális átképző- és továbbképző központ létrehozása. Az Új Néplap érdeklődésére dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy már korábban döntés született ezekről a központokról, ezek között azonban Szolnok nem szerepel. A megyeszékhelyen ugyanis léteznek olyan jó feltételekkel rendelkező középfokú oktatási intézmények, ahol megoldhatók ezek a feladatok. Mivel a mezőgazdaságból kibocsátott munkanélküliek száma a megyében nagyobb az országos átlagnál, ezért a Foglalkoztatási Alapból várhatóan 200 ezer forint kamatmentes hitellel támogatják a földtulajdon, illetve földhasználati joggal rendelkező munkanélkülieket. A kölcsönt három év türelmi idő után, négy év alatt kell majd visszafizetni - jelentette be a munkaügyi tárca vezetője. A kunmadarasi repülőtér polgári célokra való átalakítását támogatja a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium - mondotta dr. Gyurkó János miniszter. A reptér hasznosítását elősegítendő, a környezeti károk elhárítását tovább folytatják. Dr. Boross Péter belügy, valamint dr. Schams- chula György, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterek azonban kétségbe vonták a repülőtér lehetséges kihasználását, szerintük Kunmadarason nem jósolható számottevő légi forgalom. A szélesre nyílt közműollóról, a szennyvíz tisztítási és csa- tomázottsági mutatók javításáról dr. Gyurkó János arról szólt, hogy ezek a beruházások óriási összegeket igényelnek és csak több forrásból finanszírozhatók. A Vízügyi Alapból, a Környezetvédelmi Alapból és talán a Területfejlesztési Alapból lehet erre a célra némi pénzt biztosítani, de emellett önkormányzati Dr. Szabó Tamás: Háromféle variáció a papírgyárra és lakossági hozzájárulás, sőt esetleg vállalkozó tőkebevonás is szükséges a megye egyik legnagyobb környezetvédelmi problémájának megoldására. Sürgősebb volt először egészséges ivóvizet adni, és ez a program jövő évre befejeződik, majd az ezt követő időszakban kdl a szennyvízgondokra koncentrálni - fűzte hozzá dr. Boross Péter. Hetényi korház: keresik a kitörési pontokat Dr. Surján László népjóléti miniszter válaszolt az Új Néplapnak arra a kérdésére, hogy: milyen megoldások várhatók kórházaink, különösen a megyei kórház helyzetére? A miniszter bevezetésképpen vázolta azt a sokak által ismert, és lapunkban is többször megírt helyzetképet, hogy a megyei kórház kettős gonddal küszködik: az egyik a tényleges gazdálkodás, a másik a rekonstrukciós probléma. Az előterjesztésekből már kiderült, hogy nemcsak anyagi segítségre, hanem további szakmai egyeztetésekre is igény van ezekben a kérdésekben. A megoldást az jelenti, ha az önkormányzat, a kórház, a társadalombiztosítás és a minisztérium közösen tervet dolgoz ki, keresve a jelen helyzetből való kitörési pontokat. Ugyanez vonatkozik a jászberényi kórházra is, amelynek a rekonstrukciójához kellene támogatás. A megyei kórház ágykihasználtsága egyébként 70 százalékos, ami megfelel az országos átlagnak. Megyénk településeinek, így a megyeszékhelynek is problémát jelent a szennyvíztisztítás és -kezelés. Egy kérdésre válaszolva Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter elmondta, hogy a megoldás óriási beruházási pénzeket kíván. Ezt többféle forrásból lehet előteremteni, amelyben a lakosság hozzájárulása éppúgy benne van, mint a vízügyi, területfejlesztési, környezetvédelmi alap támogatása. Viszont lépni kell, mert a szennyvízkezelés az egyik legnagyobb környezetvédelmi gond ebben a megyében, hiszen az élő vizek minőségét is veszélyezteti. Milyen előrelépések várhatók a Tisza-tó térségének és a megye idegenforgalmának fejlesztésében? - Az Új Néplapnak erre a kérdésére Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a megyében négy, az idegenforgalmat meghatározó kérdést kezelnek kiemelten: a Tisza-tó térségének fejlesztését, a termál- és gyógyvizek jobb kihasználását, a falusi turizmus és a holtágakhoz kapcsolódó turizmus fellendítését. Ez utóbbi azonban óvatos megközelítést kíván, mert a csatornázatlanság miatt a megnövekedett idegenforgalom vízminőségi problémákat okozhat. MINISZTERI EBÉD A GÖSSERBEN Dr. Latorcai János és dr. Kádár Béla kormánytagok az önkormányzati fórumon nem kaptak kérdést. A sajtótájékoztatón a kormány tagjai és a kormányszóvivő. Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válaszol a szennyvízkezelés megoldásáról feltett kérdésre. Rövid fórum érdekes válaszokkal Szombaton a kormánylátogatás a megyeházán egy rövidre szabott fórummal ért véget, mely az önkormányzatok, valamint a munkaadói és -vállalói érdekképviseletek részvételével zajlott. A bevezető elhangzása után dr. Boross Péter belügyminiszter szólt a jelenlegi köz- igazgatás helyzetéről, illetve a szükséges változtatásokról. Hibrid megoldás Elsőként dr. Magyar Levente, Jászberény város polgármestere ostromolta három kérdéssel a kormány tagjait. Először dr. Surján László népjóléti miniszternek címezve ecsetelte azon lehetetlen megoldást, ami az egészségügyben kialakult. Hiszen létezik egy teljesítmény szerinti finanszírozás, s ehhez egy közalkalmazotti törvény - a jövedelem behatárolására vonatkozóan -, ami komoly feszültségeket okoz. „Ennek feloldására létezik-e vala- .milyen megoldás?” - kérdezte.- Az orvos a közt szolgálja, és egyben vállalkozhat is - kezdte válaszát a népjóléti tárca vezetője. Mint mondotta, a törvény megszületésekor a munkaügyi minisztériummal közökönnyebb megoldási lehetőségeket és ellenőrzéseket végezni, mint a viszonylag távolabb működő munkaügyi központokból. Hangsúlyozta, mindez nem azt jelenti, hogy a felelősséget az önkormányzatoknak vagy a polgármestereknek kel viselni. Itt azt értette, hogy a szigorúbb ellenőrzési folyamatokban a helyi hatalmi szervezetnek a jelenleginél sokkal intenzívebben kell részt vennie. Kárpótlás: lesz vége? Jászberény város polgármestere utoljára a kárpótlás gyors befejezésére vonatkozólag kért választ, ugyanis az önkormányzatok a még zajló folyamat miatt számos területen nem tudnak előre lépni, hiszen nem tisztázottak a földtulajdonviszonyok.- Van időbeli korlátja a befejezésének? - tette fel kérdését.- Nagyon rossz beállítani a kárpótlás kérdését úgy, hogy ez akadályozza az önkormányzatokat. Nem akadályozza - válaszolta dr. Sepsey Tamás, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnöke. Folytatásként elmondta, hogy nagyon rossz ez a szemlélet, hiszen ez szembeállítja a lakosságot, a munkanélküliséggel küzd - kihagyták ennek sorából. Ezt a helyi szakemberek nehezen viselik.)' Dr. Kiss Gyula miniszter válaszában arról szólt, hogy az átképző központok hiánya nem jelenti az átképzés hiányát. Elsősorban területi lefedés szempontjai játszottak fontos szerepet, de nem csak ez befolyásolja a döntéseket. A pénz is elfogyott a program végrehajtására. Egyébként ott, ahol nem létesül átképzőközpont, a helyi működő középszintű szakképző intézményekre kívánják rátelepíteni. Túl sok a kedvezmény A rövid fórum legutolsó kérdezője Temesvári Lajos, a KI- SOSZ megyei titkára volt. Azt feszegette, hogy a jelenlegi szabályzók az egyéni vállalkozókat kizárja a munkanélküli ellátásból, bár módja és lehetősége lenne a vállalkozónak fizetni a munkavállalói járulékot. A továbbiakban arról szólt, hogy bár jelenleg sok egyéni vállalkozó működik, ám a feltételek nem éppen a legoptimálisabbak számukra, hiszen az állam jelentős elvonásokkal sújtja Képünkön a fórum résztvevői. Dr. Magyar Levente, Jászberény polgármestere kérdést tesz fel. sen foglalkoztak a témával, ám: „alkalomadtán visszatérünk rá.” Még nem létezik megoldás erre, jövő májusig kívánják ezt rendezni, addig azonban a jelenlegi szabályozások élnek, ezt kell alkalmazni. Másodikként a munkanélküliség került terítékre. Dr. Magyar Levente sérelmezte, hogy kritika érte a polgármestereket ennek tekintetében. Mint mondotta, a jelenleg élő munkanélküli szabályozáson módosítani kell, egyben az önkormányzatokról ennek megoldási terhét le kell venni. dr. Kiss Gúla munkaügyi miniszter válaszában hangsúlyozta, az nem lehet kérdés tárgya, hogy az önkormányzatoknak kell foglalkozni a munka- nélküliség megoldásával vagy sem. Bár a felvetett nyugat-európai példákat nem ismeri részletesen, azonban helyben sokkal kárpótoltakat, illetve az önkormányzatot egymással. Arra nem tért ki, hogy milyen időbeli korlátokat állítanak fel a folyamat befejezésére. A pénz elfogyott Ezt követően Boros Péterné, a Munkaügyi Tanács tagja tette fel az újabb kérdést:- Sajnálattal értesültünk arról, hogy a megyébe átképzőközpont létesítéséről nem lehet szó, bár a helyzetünk ezt indokolná. Milyen szempontok alapján döntenek a megvalósításáról? (A kérdés hátteréhez tartozik, hogy Debrecenben, Miskolcon, és Békéscsabán a megvalósításról döntöttek, valamint Kecskeméten már folyamatban van a létrehozás mechanizmusa. Ezzel szemben Szolnok megyét - bár országos átlagnál nagyobb őket. Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter válaszában utalt arra, hogy a lehetőség - a munkanélküli járadékra jogosultság esetére - létezik a vállalkozók részére, azonban ez nem kormányzati feladat, ennek a kérdésnek az eldöntése nem rajtuk múlik. A vállalkozók terheinek csökkentésére viszont számos jogszabályi lehetőség létezik, melyet a jövő évben tovább növelnek. Elmondta, nála tizennyolc oldalnyi gépelt anyag részletezi, hogy a vállalkozók milyen kedvezményekben részesülhetnek. Véleménye aZ, hogy ez már túl sok, és a vállalkozók nem ismerik saját lehetőségeiket. A fórum végén dr. Boross Péter összegezte az elhangzottakat, s egyben lezárta a kétnapos kormányprogramot. Tudósítottak: Paulina Éva, Laczi Zoltán, Simon Cs. József és Vági E. Zoltán Fotó: Korányi Éva
