Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-08 / 209. szám

1993. szeptember 8., szerda Kultúra — hirdetés 5 A karcagi Déryné Művelődési és ifjúsági Központban Csíkos Sándorné kunsági hímző, tervező, a népművészet mestere és Tóth László bútorműves népi iparművész közös ki­állítását tekinthetik meg az érdeklődők. (Fotó: N. Zs.) Óbudán Ismét lesz kulturális piac Színházak, könyv- és lemez­kiadók, művelődési intézmé­nyek, kulturális alapítványok, művészeti csoportok, zenekarok közreműködésével immár ne­gyedik alkalommal rendez kul­turális piacot a hét végén az Óbudai Társaskör. Szombaton neves együttesek és előadók lépnek pódiumra. E napon tartják meg azt az árve­rést, amelyen ismert személyi­ségek tárgyai kerülnek kalapács alá. A ritkaságok kedvelői pél­dául licitálhatnak Kocsis Zoltán egy kéziratára, Török Adám 20 éve napvilágot látott - és azon­nal elkelt - lemezére, valamint Ungár Anikó több bűvészkellé­kére is. Az esti programban sze­repel Mozart Bastien és Basti- enne című vígoperájának bemu­tatója. A vasárnapi programot kon­certek és vetélkedő alkotják. A Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni:- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény feltételei Elnevezése: Államkötvény 1995/H. Kibocsátás dátuma: 1993. szeptember 10. Futamideje: 2 év - 1993. szeptem­ber 3.-1995. szeptember 3. Kamato­zása: évi bruttó 19,5%. Kamatfizetések: 1994. szeptember 10- én és 1995. szeptember 10-én. Tör­lesztés: 1995. szeptember 10-én. Az Államkötvény 1995/H, 10 000 Ft-os címletekben kerül kibocsátásra. Tőzsdei bevezetés: A kibocsátást követő két hé­ten belül. Az átlagáras értékesítés feltételei Az átlagáras értékesítés kezdőnapja: 1993. szeptember ó. Az átlagáras ér­tékesítés zárónapja: 1993. szeptember 10. Kibocsátási árfolyam: 100%, azaz száz százalék. A Magyar Államkötvény 1995/H-t az átlagáras értékesítési időszakban ter­mészetes és jogi személyek, valamint jpgi személyiség nélküli gazdasági tár­saságok vásárolhatják meg. Az állam- kötvény bármely természetes és jogi személyre, valamint gazdasági társa­ságra bármilyen korlátozás nélkül átru­házható. Mit kell még tudni az Államkötvényről? Állami garancia van rá. Mind a kamat- fizetést, mind a törlesztést az állam sza­vatolja. A kibocsátást követően az MNB, a meghirdetett feltételek mellett, forgal­mazza, eladja és visszavásárolja az ál­lamkötvényt. Amennyiben a pénzre szükségünk lenne a futamidő lejárta előtt, az MNB igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárol­ják, vagy amennyiben venni akarunk, akkor eladnak államkötvényt. A Magyar Államkötvény így rövid távú befektetésnek is jó. A Magyar Államkötvényt nem kell ha­zavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenye­getne. A későbbiek során, ha mégis ki­kérjük a papírt a címletváltásért és ki­szállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kapcsolatos díjait kell megfizetnünk. A fő forgalmazó és kifizető helyek: • MNB Főpénztára 1051 Budapest, Hold u. 4. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Apáca u. 6. ' MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. » MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • MNB BAZ Megyei Igazgatóság 3525 Miskolc, Hősök tere 3. 1 MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. 1 MNB Fejér Megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. » MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazg. 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. > MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. ' MNB Heves Megyei Igazgatóság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. 1 MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. 1 MNB Komárom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya, Fő tér 32. 1 MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. 1 MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. 1 MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 440Ö Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. ’ MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. 1 MNB Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. 1 MNB Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém, Budapest u. 4. 1 MNB Zala Megyei Igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. MAGA BIZTONSACi A tévé képernyője előtt Nem mindig új, ami annak mondja magát, a képernyőn sem! Legutóbbi jegyzetemben, a Vasárnapi turmix búcsúja kapcsán - merthogy ő is ki­múlt a képernyőről - bátor­kodtam megkérdeni: hol vannak az újabb értékes, ér­dekes, izgalmas programok, melyek az eltűnő régiek he­lyébe lépnek? S lám, mond­hatni, már is itt a válasz: az elmúlt héten ugyanis több új­donsággal is jelentkezett a te­levízió, villogtatván frissítő szándékát. Halló, vasárnap! Kezdve mindjárt a turmi­xot felváltó magazinnal, a Halló, vasárnappal, aztán szaporodtak a játékok is, a ma oly divatossá lett műso­rok sorában megjelent a Mindent vagy semmit. Vágó István műveltségi játéka, de Sándor György humorai ista is feltűnt a képernyőn utcai „tévéjátékaival”, Keresek egy embert címmel kíván hozzánk szólni öt alkalom­mal a maga szokatlan, gro­teszk, fanyar hangján. Persze, hogy mennyire va­donatúj műsorok ezek, azon lehet vitatkozni. Mert például mi is történt a vasárnap dél­előtti új magazinban, a Hal­lóban? Jóformán csak átfes­tették a címtáblát, a tartalom, a bolt maradt a régi! Olyan ez, más hasonlattal élve, mintha egy képet, festményt új keretbe raknánk, ami ter­mészetesen semmit nem vál­toztat a lényegen. De még a cím is ismerős: hajdan Antal Imre vezetett ifjúsági maga­zint Halló fiúk, halló lányok névvel. Újdonság? Ezúttal a stúdióban végig hallgatóság is van jelen, szó szerint véve, merthogy szerepük csupán az, hogy hallgatnak és néz­nek, egyéb fontosabb dolguk nincsen. De ismerősök a rek­lámok is, hogyisne, hisz ezt a magazint is a régi szponzo­rok vásárolták meg, több­nyire, s az elemek, a műsor elemei is visszaköszönnek, legfeljebb valamennyire a Halló bélyegét sütötték rá - Halló, zsaru, Halló, időjós, Halló, Rocker -, még a men­tőkről szóló tájékoztató is ez­zel a megszólítással indul. Halló tehát minden mennyi­ségben! Mélyebb változás? Pörzse Sándor egymaga viszi a szót, régebben ketten tették ugyanezt, és meghirdették a dallampostát, most már Szív küldi alapon bárki rendelhet dalt kedvesének vagy isme­rősének. A csapat, mely be­mutatkozott, az ugyan új, a nóta azonban a régi. Több eredeti ötletre lenne szükség a megújuláshoz. Sajnos, Sándor György ut­cai játékainak sincs igazán friss íze. Sőt egy kicsit meg is avasodott ez a humor már; pláne úgy, hogy régebbi fel­vételek is tarkítják az újab­bakat. Félórányi válogatás, összeállítás - talán valamiféle összegzés szándékával. Eny- nyi azonban, félórányi, egy­szerre sok belőle, nehéz e furcsa villanásokból össze­tartó tartalmú, kohéziós ké­pet alkotni - a képernyő előtt. Vágó István játékában is lát­hatunk ismerős mozzanato­kat, de hát mentségére, any- nyiféle játék után nehéz egy merőben újat előteremteni - de legalább ez értékes, szó­rakoztató, még ha a reklám erősen érezteti üzleties hatá­sát. Játék határok nélkül Nemzetközi viadal, hét or­szág televíziója rendezte a já­tékot, állta a cehhet, köztük tehetős nyugati intézmények. Hát ami azt illeti, volt is fel­hajtás, nem akármilyen. A főképp ügyességre épülő, mozgásokban tobzódó játék - a nyelviséget ezúttal ki kel­lett kapcsolni, hisz hét ország csapata hét különböző nyel­ven - parádés díszletekben zajlott valamennyi színhe­lyen és pompás jelmezekben. Más kérdés, hogy olykor dí­szes ruha ide, díszes ruha oda, meg is kellett mártóz­niuk a játékosoknak a vízben. Az utolsó fordulóban is, a döntőben, amelyet Karlovy Varyban tartottak, s amelyet végül is a kecskemétiek csa­pata nyert bravúros teljesít­ménnyel. A finálé egyébként a cirkusz és a varieté tarka vi­lágát idézte. S közben a csa­patokat küldő város is bemu­tatkozott képekben, néhány perces kisfilmben, csalogató szépségeivel, így természete­sen a hírős város is. Ami kár. hogy a döntőt csupán felvé­telről láthattuk, amikor már hírül adták az újságok az eredményt. így aligha tehet­tünk eleget a hét közben, szerdán tett műsorközlői kí­vánságnak, hogy tudniillik szurkoljunk majd együtt va­sárnap este a magyar csapat sikeréért. Hisz a döntőt már a győzelem tudatában, karos­székből, nyugodtan nézhet­tük. Olyan ez, mintha egy labdarúgó-mérkőzést tekin­tenénk meg, a gólok, az eredmény ismeretében! Csak fél élvezet. Márai itthon Az utóbbi időben megje­lenő regényei, munkái után hétfőn este a képernyőn végre a drámaíró Márai is megjelent, méghozzá két olyan egyfelvonásosával, mely emigrációs éveiben, Amerikában született, tehát először jutott el és szólalt meg magyar földön. Ősbe­mutatót tartott a televízió, amikor képernyőre vitte a Szerepet és Az alibit, Márai Sándor két tévéjátékát. Még­hozzá azzal a színésznővel az egyik főszerepben, aki haj­dan Melinda volt a Bánk bánban, Éva a Tragédiában, Tünde Vörösmarty mese­drámájában, Desdemona Othello oldalán és aki szám­talan női szerepet formált meg vonzóan magyar filmek egész sorában. Most egy újabb szerep, amelyben egy előkelő grófnőt alakít, aki ugyanakkor eljátssza egy zül­lött, az élet perifériájára szo­rult színésznőt is; játszik, hogy így menthessen meg két embert, osztályának két tag­ját. S ez akár jutalomjáték is lehetne Szörényi Évának. Az érett művész benne egyszerre mutathatta meg színészi tá- lentumát, hisz pillanatok alatt kell szerepet cserélnie a tévé­játékban, másrészt vallomása is lehet e játék, mely szerint a színész sorsa valójában a sze­rep, mely akár több az életé­nél is, hisz nincs annál fáj­dalmasabb, mint mikor hiába vár rá egy művész, és nem jön, legfeljebb már csak az öregség érkezik. Szörényi Éva játszik, s nem is rosszul, ahogy partnere, az otromba Don Casello (Huszti Péter) meg is állapítja a grófnő tel­jesítményéről. A méltóságá­ban megbántott nő tiltakozá­sát, lelki rezzenéseit ponto­san ábrázolja és ugyanakkor teljes illúziót kelt, amikor a züllött, romlott erkölcsű szí­nésznő szerepére vált. Ját­szik, lubickol a feladatban. Igazán ezt élvezhettük az egyébként kissé elvont, ide­gen tárgyú tévéjátékban, melynek láttán mélyebb gon­dolatokig, valóság és szerep- játszás bonyolult összefüggé­seinek felismeréséig azonban aligha jutunk el. Az alibi ha­tározottabb, tisztább drámai- ságával, lélekábrázoló fi­nomságaival ízelítőt adott Márai Sándor művészi eré­nyeiből is. Itt mind Szörényi Éva, mind Huszti Péter re­mekel, kettősük izgalmas párharc. Az ősbemutatót ren­dezőként Horváth Ádám jegyzé. Va,kó Mihá)y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents