Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

1993. szeptember 1., szerda Hazai tükör 5 Szaktanodéból a kézművességig A szakmunkásképzés korsze­rűsítése, a gyakorlatcentrikus képzés és a vállalkozói ismere­tek oktatása elemi érdeke a ma­gyar gazdaságnak. Az IPOSZ Magyar Kézműves Kamara folytatja az új típusú képzés ki­alakítására 1991-ben elkezdett programját. Emellett azt is sze­retnék elérni, hogy a szakmun­kásoktatást, illetve a pályakez­dők alkalmazását anyagilag is ösztönözze a kormányzat - fej­tette ki szakmunkástanév esz­tergomi ünnepélyes megnyitó­ját megelőző budapesti sajtótá­jékoztatón Szűcs György, az IPOSZ MKK elnöke. Az IPOSZ elnöksége úgy döntött: a szakmunkás-tanév­nyitó napja legyen ezentúl a magyar kézművesség napja is. A visszatérő értékelésre nagy szükség van, hiszen másfél év­századdal a első hazai szakta­nodák megalapítása után a honi szakmunkásképzés válságos időszakot él át - mondta az MTI kérdéseire válaszolva Szűcs György. 1991-ben német-ma­gyar kormányközi megállapo­dás született egy hároméves képzési programról, melynek végrehajtása a vége felé közele­dik. Az IPOSZ MKK e program célkitűzéseit követve dolgozta ki az IPOSZ-osztályok koncep­cióját, melyekben fokozott hangsúlyt helyeznek a gyakor­lati, a vállalkozói ismeretek és a német nyelv oktatására. Új tananyagtervet 1991-ben három, 1992-ben hat szakmá­ban dolgoztak ki, és a Szakkép­zési Alap támogatásával újabb 19 szakma oktatási tervét készí­tik elő jelenleg. Idén már 70 is­kola 83 osztályában 2000 fiatal tanul az új tananyagtervek alap­ján. A 150-160 ezer szakmun­kástanuló közül ma már több mint 30 ezret kisipari műhe­lyekben képeznek. Mivel a nagyvállalatok egyre inkább felhagynak az oktatással, az IPOSZ MKK rendkívül fontos­nak tartja, hogy adókedvez­ménnyel támogassa a kormány­zat az e tevékenységet vállaló­kat. A szakmunkásvizsgát köve­tően két évig pályakezdőt al­kalmazóknak pedig a Foglal­koztatási Alapból meg kellene kapniuk a kezdő munkavállaló bérének és az ezt terhelő járulé­koknak 50 százalékát. A szakképzési törvény to­vábbra sem rendezi megnyugta­tóan a kötelező mestervizsgára vonatkozó előírásokat. Az IPOSZ MKK reményei szerint e kérdést a gazdasági kamarákra vonatkozó törvény véglegesen megoldja majd. Emellett tör­vényben kellene garantálni a szakmánkénti képző- és to­vábbképző központok létreho­zását is. Öt ilyen központ meg­alakítása német műszaki segít­séggel már folyamatban van. (MTI) Gyógyóvoda Magyarországon egyedül­álló, a cukorbeteg és lisztérzé­keny gyermekek elhelyezésére is alkalmas óvodát adtak át kedden Rákospalotán, a Szent­korona út 3. szám alatt - tájé­koztatta a MÁV Rt. az MTI-t. Az óvoda megnyitása nagy segítséget jelent a cukorbeteg gyermekek szüleinek, akik ed­dig egyáltalán nem, vagy csak 1-2 órára tudták az óvodai elhe­lyezést megoldani. Ezt is csak akkor, ha naponta magukkal vit­ték a beteg gyermekek ételét. Az új óvodában a II. számú gyermekklinikán __ felkészített óvónőkkel, a MÁV-kórházból szállított diétás ételekkel, vala­mint az intézmény mellett mű­ködő orvosi szolgálattal a gyermekek egész napos bizton­ságos elhelyezése is lehetővé vált. A kétcsoportos óvodába idén 40 gyermek jelentkezett, akik közül 4-en cukorbetegség­ben, 10-en pedig lisztérzékeny­ségben szenvednek. (MTI) 1995/H 1993. szeptember 3-án a Magyar Nemzeti Bank aukciót hirdet új államkötvény kibocsátásra. Az Államkötvény 1995/H 2 éves futamidejű, évi bruttó 19,5%-os kamatozású értékpapír. A kibocsátás napja: 1993. szeptember ÍO. A kötvény lejárata: 1995. szeptember ÍO. Kamatfizetési időpontok: 1994. szeptember ÍO. és 1995. szeptember ÍO. Az aukció feltételei: Az aukción ajánlatot csak bróker­cégek és bankok tehetnek, min­denki más csak a brókercégeken keresztül tehet ajánlatot. A minimális ár a névérték 100%-a. Az ajánlatokat úgy kell a brókercé­geknek megadni, hogy azt a cég az aukcióra legkésőbb reggel 10 óráig benyújthassa. Aznap délután két órakor az eredményhirdetésen kiderül, hogy sikeres volt-e a be­nyújtott ajánlat. Aukciós ajánlataikkal kérjük for­duljanak a brókercégekhez! Átlagáras értékesítés: 1993. szeptember ó. és 10. között átlagáras értékesítésre kerül sor, ahol magánszemélyek is kibocsá­tási áron vásárolhatják meg az Ál­lamkötvény 1995/H-t. Az Államkötvény ideális befektetés! A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingat­lan vásárláshoz vagy vállalkozás beindításához. Mit kell még tudni az Államkötvényről? Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A kibocsátást követően a Magyar Nemzeti Bank forgalmazza - elad­ja és visszavásárolja - az állam- kötvényt. Amennyiben pénzre van szüksé­günk, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságai a tőzsdei árfolyam­hoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, eladnak államkötvényt. Az államkötvény így rövidtávú be­fektetésnek is jó. Az államkötvényt nem kell haza­vinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszé­lye fenyegetne. Ha később mégis kikérjük a papírt, a címletváltásért és kiszállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kap­csolatos díjait kell megfizetnünk. A fő forgalmazó és kifizető helyek: > MNB Főpénztára 1051 Budapest, Hold u. 4. 1 MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Apáca u. 6. 1 MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. 1 MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. 1 MNB BAZ Megyei Igazgatóság 3525 Miskolc, Hősök tere 3. ’ MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. 1 MNB Fejér Megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. 1 MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. 1 MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. ' MNB Heves Megyei Igazgatóság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. 1 MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. 1 MNB Komárom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya, Fő tér 32. 1 MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. 1 MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. 1 MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. MNB Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. MNB Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém, Budapest u. 4. MNB Zala Megyei Igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. MAGA BIZTONSÁG A tévé képernyője előtt Megmaradni mások emlé­kezetében, netán az utókoré­ban - jogos emberi vágy, már ha van miért, ha valaki életé­ben rászolgált. De még akkor is csak keveseknek adatik meg ez a kitüntetés, mert az utókor bizony gyorsan felejt. Csak hát ki-ki reménykedik, hátha akadnak emlékének őrizői - ahogy a tragikusan elhunyt Déry János is mondta - hitte és ki is fejezte a vele készült utolsó riportban, beszélgetés­ben, amelyet most újra sugár­zott a televízió a kettes prog­ramjában, a múlt héten. Megőrző arcképek Bár nem először hangzottak el Déry búcsúszavai, mégis megrendítő üzenetként hatot­tak ezúttal is. Hasonlót legfel­jebb Nagy Lászlótól hallhat­tunk, akit szavaiban Déry maga is idéz. Megrendítő, hisz egy halálba „készülő” ember (még leírni is mily rettenetes) megnyilatkozása ez, mond­hatni végrendelete, ha nem hatna itt ez a kifejezés is nagyképűen, hiszen Déry üzenetében épp az a végtele­nül megható, hogy szerényen és mélységesen emberi. Bár a maga sorsát mérlegeli, mind­nyájunk számára is készít mérleget. S mi kerül a serpe­nyőbe? Három dolog feltétle­nül, amit újólag látva a ripor­tot, megerősödhetett a néző­ben. Az első: mindannyian szerepet játszunk az életben, legfőképp akiknek élettere a nagy nyilvánosság (színház az egész világ), ne áltassuk tehát magunkat a teljes őszinteség mindenkori vállalásával. Sze­repet játszunk, s jaj annak, aki rosszul játssza szerepét, vagy épp el is játssza azt. A másik az előzőből fakad: bármilyen szerepet töltsünk is be az élet nagy játékában, a halhatatlan­ság csak keveseknek adatik meg, és a harmadik, ami leg­inkább hozzánk szóló böl­csesség: mennyi haszontalan- ságra fecséreljük is el életün­ket, ahelyett, hogy csupán a lényegesre, az igazán fontosra ügyelnénk! Csak egy-egy tra­gikus pillanatban döbbenünk aztán rá, hogy másképpen kel­lett volna sáfárkodnunk a ne­künk adatott idővel. Halálom után felbontandó - ezzel a címmel adta közre a tévé a Fodor János készítette „Déry-búcsúlevelet”, melynek emberi igazságai - úgy vélem - másodszori „felbontását” is indokolták. Hogy könnyebb legyen az emlékezés, s nehezebb a fe­ledés, ezért televíziónk sokat tehet, szerepe óriási lehet, sőt az is. A rendre születő arcké­pek, portréfilmek, dokumen­tumműsorok segítenek meg­őrizni az értékeket, elraktá­rozni az utókor számára is. Miként a most hétfő esti ösz- szeállítás is véleményekből és vallomásokból, a Volt egy ember, amelyben Donáth Fe­renc, a Jászságban született politikus és gondolkodó egyé­niségét, személyiségét sikerült megrajzolniuk a film készítői­nek, rendező Hanák Gábor, a forgatókönyv Kövér György munkája. Egy drámákkal teli életút elevenedett meg a ké­pekben és az elhangzott sza­vakban. Hallhattuk őt magát, Donáthot is. Megszólaltak elvbarátai, ellenzékiek, tiszte­lői és pályatársai meg fogoly­társai, hisz ’56-osként - Nagy Imre tanácsadója a forradalmi napokban - hosszú börtönre ítélték; beszélt róla felesége, s életének, tiszta erkölcsű vilá­gának summáját Csoóri Sán­dor fogalmazta meg, aki az elmúlt idők tragikus hőseként jelölte meg helyét a nemzet panteonjában, akinek fájdal­masan kellett rádöbbennie vé­gül is vallott és vállalt ifjúkori eszméinek, pártba vetett hité­nek hamisságára, s ez a kiáb­rándulás, a csalódás keserűsé­gét hozta számára. Volt egy ember, egy kiváló ember, ne feledkezzünk meg róla, mondja a sok elemből, doku­mentumrészletekből szőtt te­levíziós arckép, életteli moz­galmasságával. És egy másik arckép, a Gaál Istváné, mely ugyan aligha az utókornak szólott, hisz szüle­tésnapi köszöntő, vele a tele­vízió ünnepelte az immár 60 esztendős filmalkotót. A cel­luloidszalagra rögzített be­szélgetés azonban maradandó, míg az anyag konzerválható, így megőrző szerepe is nyil­vánvaló. Mit csinál most a Sodrás­ban alkotója, aki a ’60-as évek elején szinte berobbant a film világába, a fiatalság friss fu­vallataként érkezett, s akiben a modern képi látásmód és a gyökeresen népi gondolko­dásmód oly szervesen és erő­teljesen kapcsolódott egybe. Min gondolkodik a Zöld ár, a Keresztelő, aztán a Magasis­kola rendezője - életének gaz­dag pillanatai ezek a filmek, a Magasiskolát le is vetítették éppen azon az estén, szerdán, amikor a vele készült beszél­getés is elhangzott. Nos, aki hajdan a pályamunkásokról készített remekbe szabott kis-* filmet, Sára Sándorral közö­sen, aki a Tiszának gyönyörű­ségét pompás képekben örökí­tette meg (első játékfilmjének színtere is a Tisza vize, partja, világa), most összegez: mű­vészként és emberként. S hallhattuk, büszke rá, hogy egyik minőségében sem tett olyat, amit ne vállalna szíve­sen. A saját útját járta és járja ma is, nem kenyere a megal­kuvás. Az indulás, a pásztói, hazai környezet is erre pre­desztinálta, jelölte ki őt, az út­ját, amelyen ha rövid időre, Szolnok is állomás volt, sihe- derkorában ugyanis gyakran merült alá játékosan a Tisza fenekére (ahogy a Sodrásban is bolondosán buknak mélybe a fiatalok), emlékezik egy he­lyütt az itt töltött napokra. Summázta sorsát a kamerák előtt, belső, lelki kiegyensú­lyozottságát is tükröző békés, otthoni környezetben, dorom­boló cicával a térdén és vizs­lató kutyus társaságában, igazi családi idill. Visszatekintett, de előre is nézett, filmekre gondolt, vannak elképzelései, hisz még csak 60 éves! Szavaiból érezhettük, bár csend veszi körül, alkotó nyu­galom ez, melyből előbb-utóbb tettekben robban elő a felgyülemlő energia. Röviden Még mindig emlékezés: va­jon néhány év múlva ki tudja már, hogy volt egyszer egy Vasárnapi turmix. Pedig 109 adást ért meg, ami éppen eny- nyi vasárnap, és most elbú­csúzott tőlünk. Nincs tovább, lehúzták a rolót, becsukott a bolt. S milyen érdekes: egy olyan eseményről adott képet, ott ütötte fel sátrát, amely most indult útjára, remélhe­tően hosszú útjára. Mintha csak jelképezné ez a tény az elmúlás és a születés a dialek­tikáját. A szolnoki expóról festettek színes körképet, a ki­állítókat is bemutató részle­tekkel, s az összképben ha nem is teljesen, de vázlatosan kirajzolódtak a megye gazda­sági életének bontakozó voná­sai. Amire a televízió hírmű­sorában egyetlen percre sem futotta - a vásár megnyitásá­nak napján nem egy kevésbé érdekes és jelentős esemény kapott benne helyet, a híradó­ban - arra bőven futotta az időből a vasárnap délelőtti magazinban, hála a vásárgaz­dák szponzorálási kedvének és erejének. Kimúlt hát egy „régi” tele­víziós műsor, s ahogy elhang­zott az alkotóktól, újabb kon­cepció áldozata lett, ahogy ez másokkal is megesik mostan­ság. Rendjén is volna ez, mű­sorok mennek - de hol vannak az újak? Mert egyre égetőbb szükség lenne rájuk, a fris­sekre, érdekesekre, értéke­cplzrp I Vaikó Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents