Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

1993. szeptember 28., kedd 5 Kultúra----körkép A hivatal leltározás közben is folyósít... Látogatás az „új” Miközben a nyugdíj-biztosí­tási önkormányzat a megalaku­lása utáni első teendőkről tár­gyal, a társadalombiztosítás bu­dapesti központi székházában szinte minden változatlan ma­radt: a földszinti hivatali szobák előtt nyugdíjasok hosszú sora vár ügyes-bajos dolgainak elin­tézésére. A VIII. emeleten jóval kisebb a forgalom: itt van dr. Barát Gábornak, az Országos Nyug­díj-biztosítási Főigazgatóság vezetőjének irodája. íróasztalán jelentések, kimutatások, akták sokasága.- Leltároz a hivatal? - kér­deztük a főigazgatót.- Olyan értelemben igen, hogy most, az önkormányzat megalakulása után elsőrendű feladat a világos helyzetkép ki­alakítása. Például annak tisztá­zása, hogy pontosan mennyi a kinnlevőségünk, mennyi adós­ság behajtására van esélyünk, kapunk-e vagyont, ha igen, mit és mikor... A múlt évet több Nyugdíj-biztosítási mint 31 milliárdos hiánnyal zárta a társadalombiztosítás, ebből 9 milliárd a nyugdíjbizto­sítást terheli. Az idén a tervezett hiány 40 milliárd, ezen belül 23.5 milliárd a nyugdíjágazaté. Nagy kérdés, hogy miként ren­dezhető ez a hiány. Augusztus elejéig igyekszünk feltárni, ada­tokkal, részletes számításokkal kimunkálni, hogy kötvénykibo­csátással vagy más eszközök igénybevételével lehet-e meg­birkózni a feladattal.- A társadalombiztosítás adósainak tartozása mintegy 100 milliárd forint. Erre keresz­tet vetnek?- Szó sincs róla; jó néhány adóssal már sikerült megállapo­dásra jutnunk. Hajlandók va­gyunk részletfizetési kedvez­ményt adni a törlesztésre, ese­tenként még a késedelmi kamat elengedéséről is szó lehet. Saj­nos, sok adósunk csődeljárás, felszámolás alatt levő cég. Ne­hezen kapjuk meg pénzünket, mert a tartozások lerovásának Főigazgatóságon fontossági sorrendjében nem vagyunk az első három helyen...- Az egészség- és nyugdíjbiz­tosítás szétválása, új alapokra helyezése nyilván leköti az ap­parátus erőit. Nem okoz ez zök­kenőt a járadékok folyósításá­ban?- Az átalakulás minden nagy és sürgős feladatával szemben elsőbbsége van a nyugdíjasok ellátásának. Ez vonatkozik a régi nyugdíjasokra és azokra is, akiknek járadékügyét ezekben a hetekben kell intéznünk. Az év eleje óta nem módosultak a jog­szabályok, semmmi nem indo­kolhatja a folyósítások esetleges késedelmét. Mindenki a meg­szokott időben kézhez kapja te­hát járadékát. Folyamatos a most nyugállományba vonulók ellátásának kiszámítása is - akinek pedig 30 napon belül nem tudjuk lezárni az ügyét, annak átmenetileg nyugdíjelő­leget folyósítunk. Szabó Margit Ferenczy Europress Háromszáz oldalas könyv a szibériai (barguzini) kutatásról Kiszely István: Mégis Petőfi? Az Albex Lap- és Könyvki­adó Kft. gondozásában napvilá­got látott a szibériai Petőfi-kuta- tás irodalma, illetve az ezt meg­előző - nemzeti költőnk vélt ha­lálával, a „szibériai legendával” kapcsolatos, nyomtatásban megjelent - összes publikáció. Az Előszót Morvái Ferenc, a Megamorv Petőfi Bizottság életre hívója és az oroszországi kutatások finanszírozója írta. A kutatás képi dokumentu­maival (fotókkal, ábrákkal) il­lusztrált kötetet dr. Kiszely Ist­ván antropológus, az expedíció szakmai vezetője szerkesztette, aki ezt írja a kronologikus sor­rendbe szedett irodalomjegyzék elé: „A szégyenletes Petőfi-vita vagy immár Petőfi-ügy még so­káig fog tartani. Valószínű, hogy minden részlet tisztázását már nem fogom megérni, hiszen csak a most megnyílt oroszor­szági és burjátiai levéltárak vé­geláthatatlan mennyiségű do­kumentumot tartalmaznak ez üggyel kapcsolatban - ezek mind kiilön-külön további viták alapjául szolgálhatnak. Közre­adom e vázlatos, irodalomjegy­zéket és . eseménytörténetet. E kórkép az egész XX. század végi magyar társadalmat is minő­síti." Az eseménynaptár első fel­jegyzése 1846. augusztus 22-höz kapcsolódik, míg az utolsó, 1992. decemberi érde­kessége (idézzük): „Megjelenik Kovács László szerkesztésében az Akadémiai Kiadónál a Nem Petőfi! című kötet.” A kötet érdekessége, hogy közöl hét, Petőfinek tulajdoní­tott szibériai verset is Nehéz Mihály fordításában. Simon Cs. József Mi teszi a bajnokot? A Transit az egyik legsikeresebb haszonjármű Európában, persze nem véletlenül. Kivételes hasznos terhelhetősége, bámulatos teljesítménye és sokoldalú alkalmaz­hatósága minden vállalkozásnak hasznot jelent. Bizonyított tartósság, alacsony fenntartási költségek: nem csoda, hogy a Transit igazi bajnok. Ford Transit 100 SWB Kis­teherautó 2.51 dízel, 70 LE 1.590.000Ft+áfa ee Amit On ezért kap: • Erős és gazdaságos 70LE dízel motor • Fejtámla az első ülésekhez • Hosszú élettartamú akkumulátor • Dísztárcsák • CL-csomag a nagyobb kényelem érdekében alapfelszereltség Csak amíg a készlet tart. Bármelyiket azonnal hazaviheti! Még ma keresse fel hivatalos Ford márkakereskedőjét. Szeptemberben zajlik a „Bajnokok Hava" akció a Ford-nál. Ne szalasz- sza el ezt a kiváló lehetőséget! Az akció csak szeptember 30-ig tart. Az Ön legközelebbi hivatalos Ford márkakereskedője: Darázs Kft. 5100 Jászberény, Vásár tér 43., Tel.: (57) 312-943 Fax: (57) 312-943 _______________________________________________ B ennünket Ön vezet. J Nyelvoktatói a nézők résen is centrum 77 . 0 Nyíregyházán többet tUCltílk” Új létesítményekkel gyara­podott a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, amely központi támogatásból és világbanki hitelből 100 millió forintot költhetett az idén beru­házásra. A hétfői avatóünnep­ségen Kálmán Attila, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium politikai államtitkára adta át rendeltetésének a korszerű nyelvoktatói centrumot, vala­mint a környezettudományi, az olasz és az ukrán tanszéket, il­letve a Hungarológiai Intézetet. Az oktatási intézményben név­adó ünnepséget is tartottak hétfőn: a főiskola 1-es számú gyakorló általános iskolája és gimnáziuma Eötvös József, míg a 2-es számú általános iskolája Apáczai Csere János nevét vette Tatán Országos fotókiállítás és konferencia Még nagy a feldolgozatlan anyag A hazai fotográfia 150 éves múltját reprezentáló kiállítást nyitottak tegnap Tatán a Kuny Domokos Múzeumban. A tárlatot 38 fővárosi és vi­déki múzeum gyűjteményéből állították össze. A több száz ér­tékes és érdekes fénykép között olyan neves mesterek alkotásait is közszemlére tették, mint André Kertész, Klösz György, Erdélyi Mór, Beszédes Sándor, Heller József. A korabeli fotóalanyok kö­zött szerepel Petőfi Sándor, Paul Verlaine, Arany János, Jó­zsef Attila, Strobl Alajos, Er­zsébet királynő és Ferenc Jó­zsef. Ugyancsak muzeális érté­kűek azok a fotográfiák, ame­lyek az 1890-ben megnyílt első tatabányai szénbányáról, az 1879-es szegedi árvízről, avagy a Vaskapu-csatorna építéséről tudósítanak. A kiállítás október végéig látogatható. A tárlat megnyitásával egy­idejűleg kétnapos országos fotó- történeti konferencia kezdődött a tatai várban. A hazai múzeu­mok képviselői számba veszik, hogy gyűjteményük milyen ér­téket képviselnek és azokat ho­gyan lehetne hiteles forrásként hasznosítani például a történe­lemírásban. Az elhangzottak szerint hihetetlenül nagy tö­megű fotóanyaggal rendelkez­nek a múzeumok, de még sok a feldolgozatlan, raktárakban po­rosodó anyag, különösen a vi­déki intézményekben. (MTI) Interjú Csoóri Sándorral a mai magyar filmről Kellner Henrik gazdatiszt fia, Korda Sándor filmrendező és producer - akit a világ Sir Ale­xander Korda néven ismer - 1893. szeptember 16-án szüle­tett. Mint arról annak idején hírt adtunk, az évfordulóról ünnep­ségsorozattal emlékezett meg a szülőváros, Túrkeve. Az ünnep­ségek egyik vendége volt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akivel stílszerűen a magyar filmről beszélgettünk. *- Beszédében hangsúlyozta, hogy a filmnek óriási szerepe van a kultúra terjesztésében. A hatvanas-hetvenes években Ón is szoros kapcsolatban állt a magyar filmgyártással.- Igen. A filmet nagyon fon­tosnak tartom. A zene mellett olyan műfaj, amelyik - ha igazi művet alkotnak - könnyen el­juthat, érthetővé válhat a világ bármelyik táján. És erre a ma­gyar kultúrának mindig is szük­sége volt. Az utóbbi éveket le­számítva szívesen foglalkoztam - jó tudni, hogy a nagyvilág számára van mondanivalónk - a filmmel.- Mostanában miért nem?- Mert az a véleményem a mai magyar filmről, hogy sok­kal inkább az eszközök kerültek előtérbe, úgy mint a versnél. Az értelmiség magának alkot, nem a nagyközönségnek. Katartikus művekre lenne szükség. Olya­nokra, amelyek mindenki szá­mára érthetők, mint például az Antigoné. Művekre, melyekben az emberi megrendülés nyil­vánvalóvá tesz helyzeteket. Nemcsak azt mutatják be, hogy mi történik, hanem azt is, hogy miért. Az emberek a szellemér­zelem iránti fogékonyságukat - úgy érzem - kezdik elveszíteni.- Mit lehet tenni? Szükség van egyáltalán a művészetekre?- Nagyon nagy szükség! Ép­pen a mindennapi élet megélhe­tési, anyagi gondjainak a felol­dására. És azért is, mert nagyon sok drámát megélt a XX. század embere. Tele van feldolgozatlan élményekkel, melyeken csak a művészetek tudnak segíteni. És az sem lenne baj, ha az emberek lelkileg bíznának önmagukban. Hiányzik a belső irányító erő.- Ezt régen a hit adta . . .- Ma viszont a hit mellett a művészetek - így a film is - hi­tet és biztonságot tudnának su­gározni. Erre volna szükség.- A megelőző két-három évti­zed magyar filmgyártása ezt megadta?- Nem teljesen. Akkor is - még a dokumentumfilmek is - csak nagyjából. A nézők, a mi miért történtről többet tudtak, ezért nem nézték meg a filme­ket. Nem volt jelen a teljes dráma. A rendszer is félt a teljes dráma - ami már tragédia - be­mutatásától. De új korszak kez­dődött. Ezért a szellemi életben a rendezőknek, íróknak, költők­nek igazi kutatóknak kellene lenniük. Czikkely Anna A Mikroszkóp Színpad évadnyitó társulati ülése A Mikroszkóp Színpad októ­ber 8-án, a Zsarukabaré felújítá­sával indítja az évadot. Mikó István Én vagyok a hunyó című kabaréjának bemutatóját októ­ber 22-re tűzték ki - mondta Sas József igazgató hétfőn, a Mik­roszkóp Színpad évadnyitó tár­sulati ülésén. A Bölények című összeállí­tásban elhangzó színdarabrész­letek napjaink aktuális kérdéseit villantják fel és válaszolják meg. A műsor címének magyará­zataként elhangzott: az abban fellépő művészek, mint például Kállai Ferenc, Sinkovits Imre, Jutalom a kincs Százezer forint jutalmat ad­tak át tegnap Körüs Ferencnek a tatabányai múzeumban, mert beszolgáltatta a családi háza udvarán talált kincset. Vízveze­tékárok ásása közben csaknem Agárdy Gábor, Bessenyei Fe­renc legalább olyan védettséget érdemelnek ritka, pótolhatatlan művészetük miatt, mint a bö­lény, amely ugyancsak kihaló- félben lévő állatfaj. Sas József elmondta azt is, hogy színházukat fokozatosan kulturális, szórakoztató köz­ponttá fejlesztik. Ehhez az épü­let több helyiségét át kell alakí­tani. Az új elképzelések megva­lósításához a színházukat támo­gató Multitrade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyújt támo­gatást a Mikroszkóp Színpad­nak. (MTI) megtalálójának 4000 darab ezüstérmét tartal­mazó edényre bukkant, amit azonnal átadott a helyi múze­umnak. A gyűjteményben a ta­tárjárás előtti korszakból talál­hatók fizetőeszközök. NEM CSŐTÖRÉS. A híresztelésekkel szemben nem folyamatos csőtörések miatt bont­ják fel az Ady Endre utat Szolnokon, hanem az elrozsdásodott vascsövek eternitre cserélése miatt. Ezt a munkát lépcsőzetesen végzik. (Fotó: Novák)

Next

/
Thumbnails
Contents