Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-27 / 225. szám

1993. szeptember 27., hétfő Sportextra 15 Olasz vendégek a Szandai reptéren Vitorlázásért éjszakai repülés Régi idők sportvezetője Amíg egészsége lesz, addig dolgozik Talán örökké megfejthetetlen titok marad, miként fészkeli be magát az emberi szervezet sejt­jeibe az a szenvedély, amely végigkíséri egy életen át. Már a világrajövetelkor magával hozza vagy egy hirtelen kipat­tant szikra lobbantja lángra, ne­tán egy baráti jótanács, kapcso­lat, esetleg meggyőzés? Ha ez a szenvedély jóindulatú, őszinte, önzetlen, a társadalomra hasz­nos, tiszta és építő jellegű, ak­kor az megbecsülendő, őrizni, ápolni kell. Szinte már legenda számba megy, hogy olyan pedánsan rendbentartott öltöző és sportte­lep, mint Jászboldogházán ta­lálható, talán az egész megyé­ben nincs. Nemcsak a tisztaság ragadja meg a belépőt, hanem a labdarúgók neveivel feliratozott fogasok, alattuk a kitisztított, fényesre kefélt futballcipők. A szekrényben a takarosán egy­másra helyezett mezek, nadrá­gok, törülközők. A játéktér gondosan előkészítve, és ami különösen figyelemre méltó, a sarokzászlók és a partjelzők zászlói nemzeti színűek. Mindez Fabricius Lajos bácsi érdeme, aki szertáros, intéző, de kifejezőbb, ha úgy jellemezzük: az egyesület mindenese. Gömöri Béla edző szerint ab­ban az egyesületben még egyet­len futballista sem tisztította a cipőjét. Segítőjéről csak a leg­jobbakat mondja. Mindenre ki­terjed a figyelme, nincs olyan kérés, amit nem teljesítene. Vi­dékre is elkíséri a csapatot, leül a kispadra, időnként odaszól Gömörinek: „Le kellene már cserélni azt a gyereket.” Ahogy visszapergetjük az idő kerekét, bizony nagyon régen kezdődött. Jászboldogházán 1928 körül kezdett gyökeret ereszteni a futball, mikor a köz­ség fiataljai csapatokba ve­rődve, a mezőn rugdosták a Lajos bácsi hamarosan 85 esztndős lesz labdát. Hivatalosan 1932-ben alakult meg a sportegyesület, amelynek egyik alapító tagja Fabricius Lajos. A vasútnál he­lyezkedett el 1927-ben, pálya­munkás, pályabejáró, egy évig térközőr, kettőig előmunkás volt, pályafelvigyázóként vo­nult nyugdíjba 1968-ban. Na­gyon szerette a sportot. Kezdet­ben tehénszőrből készített, ma­dzaggal összekötött, vízben áz­tatott szőrlabdával játszottak. A háború előtt lovaskocsival jár­tak át a szomszédos települé­sekre mérkőzni, még nem baj­nokságban, csak virtusból. Fabricius Lajost 1934-ben kérték fel szertárosnak. Immár 59 éve megszakítás nélkül végzi sokoldalú munkáját. Felesége is belenyugodott, a szenvedély nem bontotta meg a családi harmóniát. Pedig négy családot neveltek. János fia is futballo­zott, ezért minden mérkőzés után száz forintot adott neki, segítve ezzel családját. A tizen­két unoka és a három dédunoka közül viszont egyik sem spor­tol. Lajos bácsi hajdan átjárt Szolnokra és Jászberénybe fut­ballmérkőzésekre, de vélemé­nye szerint a rossz játék és a ke­vés néző miatt ma már nem ér­demes. A szertároskodásért ke­vés tiszteletdíjat kap, amíg te­henet tartott, az övé volt a játék­térről lekaszált fű. Ma már nincs szükség a szé­nára, csak aprójószág szaladgál az udvaron. Az öltözőben fel­eségével együtt tartanak rendet. Lajos bácsi a mérkőzések előtti reggelen kimegy a sporttelepre, a kapukra felrakja a hálót. Kez­dés előtt kijelöli a rendezőket, megszervezi a pénzbeszedést, ha indokoltnak tartja, leszidja a játékosokat, mert nem vigyáz­nak a szerelésre. Segíti a mun­káját dr. Konkoly Mihály el­nökhelyettes és id. Ménkű Já­nos. Korábban a tanács, most pedig az önkormányzat is meg­adja amit kémek. Matók István polgármester figyel a csapatra, hiszen valamikor ő is kergette a labdát. Örömmel újságolja, hogy Szolnokon, Jászberényben és a tanácsnál is többször meg­jutalmazták munkáját. Amikor a női kézilabdacsapat egy évig a kísérleti NB III.-ban játszott, a lányokról is ugyanúgy gondos­kodott, mint a futballistákról. Most örül, hogy a megyei I. osztályban szerepelnek, hiszen ilyen szintű bajnokságban még nem játszottak. Húsz évvel ez­előtt a megyei II.-ben voltak, de utána a járási bajnokság követ­kezett. Lajos bácsi szerint most a középmezőnyben végeznek.. Mint mondja nem fárasztó amit csinál. Vacsorára is eljár a csa­pattal, megiszik egy üveg sört és este hazaballag. Fáradhatat­lan, pedig október 10-én betölti a 85. életévét. De amíg egész­sége lesz, addig nem hagyja abba. Isten éltesse Lajos bácsit csa­ládja, csapata és a sport örö­mére! (pataki) Igen messziről érkeztek vendé­gek pénteken a szolnoki Tisza- vidék Sportrepülő Egyesület­hez. Az olaszországi Forli város hasonló klubjának képviseleté­ben négy pilóta látogatott a Ti- sza-partjára. De hogyan kerül­tek kapcsolatba a két város sportrepülői? Az előzmények az előző év tavaszáig nyúlnak vissza, ami­kor egy olasz csoport látogatta meg a Repülő Műszaki Főiskola múzeumát. A társaság egyik tagjáról Gino Fabriról kiderült, otthon egy repülőklub tagja, így adott volt a lehetőség, hogy a két egyesület felvegye a kapcso­latot egymással. Még tavaly szeptemberben néhány tagú szolnoki küldöttség járt a Ve­lencétől 100 kilométerre fekvő városban, ezt a látogatást viszo* nozták most az olasz pilóták. Eredetileg légi úton szándékoz­ták megtenni a két város közötti távolságot, ám az időjárási vi­szonyok az Appenini-félszige- ten erre nem adtak lehetőséget. Szombaton délelőtt a küldött­ség többi tagja is megtekintette a Fabri úr által már megcsodált repülőmúzeumot. Ezt követően a Szandai reptéren vitorlázó re­pülésből kaphattak ízelítőt az itáliaiak, akik otthon csak moto­ros repülőgépekkel hódítják meg az ég kupoláját. Nagy élményt jelentett szá­mukra, hogy a világ legtökéle­tesebb - id. Rubik Ernő által tervezett - vitorlázó repülőgé­peivel vitték fel őket a légtérbe vendéglátóik. Délután a két egyesület közötti szakmai tár­gyalásra került sor. Mivel az olasz klubnál vitorlázó kiképzés nem létezik, Szolnokon pedig az éjszakai, illetve rossz látási viszonyok között való repülésre nincs lehetőség, ezért kölcsönö­sen segítik egymást a jövőben. Emellett anyagi támogatást is nyújt a tálján klub, kezdetként egy szolgálati autót és a mú­zeum számára egy II. világhá­borút megjárt repülőgépet aján­dékoznak magyar társaiknak. A vasárnap és a hétfő a pihenésé, kirándulásé volt. Először Eger és vidéke nevezetességeit tekin­tették meg az olasz pilóták, másnap pedig a fővárosba láto­gattak. Folytatás még ebben az esz­tendőben, hiszen néhány szol­noki nemsokára Forliba utazik az itáliaiak meghívására. Motoros repülőgéppel mégis biztonságosabb? Közönségcsalogató programok Martfűn Első ízben rendeztek autóver­senyt Martfűn, melynek ötlet­gazdája és szervezője a Rom­busz Bt. már a májusi Renault csillagtúrán bekapcsolódott a sportot támogatók népes tábo­rába. Ezúttal hazai környezet­ben próbált látványos progra­mot varázsolni a kisváros lakos­sága elé. Országos, nyílt, autós ügyességiversenyt hirdetett, melyre a megye számos telepü­léséről - Kisújszállás, Jászbe­rény, Mezőtúr, Szolnok - érkez­tek nevezések. Három géposz­tályban - 1100 ccm alatt, 1100-1600 ccm köz't és 1600 ccm fölött - mérhették össze tudásukat az indulók. Amint az várható volt, a legnépesebb ka­tegóriát a ladások alkották, de nem hiányoztak a kisebb, illetve nagyobb négykerekűek sem. A zárt parkolóba a szolnoki Autó­klub versenybírói igen gyors, de technikás pályát építettek, ahol a szlalom mellett, beállásból, to­latásból, sőt kézifékes fordulás­ból is vizsgáztak a „pilóták”. Az első három induló alapo­san feladta a leckét az őket kö­vetőknek. A trabantosok úgy száguldottak végig a pályán, mintha kimondottan kedvükért készült volna ilyen kacskarin- gósra az útvonal. Sokáig nem akadt igazi vetélytársuk, pedig néhányan még autójuk épségét is kockára tették a nagy sietség­ben. Aztán a tizenkilences rajt­számmal startoló világoskék Lada sofőrje, a jászberényi Szabó Péter bebizonyította, megfelelő felkészültséggel, ügyességgel, és egy kis szeren­csével legyőzhetőek a Trabik. Szinte mindvégig első sebességi fokozatban hajtotta autóját, re­mek ívben kerülgette a bójákat, végül hibátlanul teljesítette a távot. Néhányan megpróbálták utánozni stílusát - többek kö­zött egy VFTS Lada pilótája is -, ám a legtöbb esetben az út­padka fogta meg a kocsikat. Ennek következtében többen feladásra kényszerültek, mivel a lengőkarok, gólyalábak meg­sínylették az ütközéseket. Nyil­ván a viadal után már sajnálja túlzott sietségét az Opel Kadett és a Porsche 944-es tulajdo­nosa, s talán belátja, nem igazán szalalomversenyre való négy­kerekűvel próbált meg sikert el­érni. Az első Renault Martfű Ku­pának tavasszal folytatása lesz, de akkor már túrasprint jelleg­gel, gyorsasági betéttel együtt rendezik meg a futamot. Eredmények - I. géposz­tály: 1. Pintér Csaba, 2. Szabó, 3. Dorozsmai (minhárom Tra­bant). II. géposztály: 1. Szabó Péter (Lada 1200), 2. Ambrus (Opel Corsa), 3. Felber (Lada 1200). III. géposztály: 1. Zilahi Sándor (Porsche 944). Nők: 1. Vinczéné Kiss Beáta (Peugeot 305). *** Szeptemberben immár évek óta visszatérő rendezvény Mart­fűn a kyokushin karatever­seny, melybe idén először a fel­nőtt női mezőny is bekapcsoló­dott. A horvát és az ukrán fiata­lok mellett ezúttal 25 hazai klub 113 sportolója nevezett a Kai­ser Kupa viadalra. Mivel az if­júságiak a dicker szabályai sze­rint viaskodtak, az igazi látvá­nyosságot a junior fiúk össze­csapásai hozták, akik már teljes erővel bevihették az ütéseket. Az Európa-bajnok női csapatból egyedül a szolnoki Leskó Anna lépett porondra, s imponáló „verekedéssel” harcolta ki a győzelmet. Eredmények - ifjúsági lá­nyok, 51 kg: 1. Vincze Marian (Martfű), 2. Sallai (RTK), 3. Acs (Baktay), Vincze T. (Martfű). -60 kg: 1. Csábi Bet­tina (Baja), 2. Csikesz, 3. Tigyi (mindkettő ARÉV), Olácsi (Stabilitás). +60 kg: 1. Szepesi Éva (Szege), 2. Csábi A. (Baja), 3. Bagsó (RTK), Czeczó (Ban­zai). Ifjúsági fiú, 60 kg: 1. Csontos Csaba, 2. Demény (mindkettő Edelény), 3. Kovács (Banzai), Glusenko (Kijev). -70 kg: 1. Balassi Béla (Tiszafü­red), 2. Keresztúri (Stabilitás), 3. Laczkó (Tamaswari), Zoi- kasz (KOSC). +70 kg: 1. Bruno Garasic (Horváto.), 2. Kázmér, 3. Patyi, Németh (mindhárom KOSC). Junior fiúk, 65 kg: 1. Matúz Gábor (Jánoshalma), 2. Szabó S. (Martfű), 3. Rácz (Debrecen), Tömösközi (Martfű). -70 kg: 1. Németh Gábor (Kapuvár), 2. Fehér (Cegléd), 3. Horváth, Szolnoki (mindkettő Martos DSK). +70 kg: 1. Nikola Banjeglav (Hor- váto.), 2. Bukta (RTK), 3. Kole­szár (Sátoraljaújhely). Felnőtt nők, 52 kg: 1. Molnár Dorottya (RTK), 2. Koszó (Szeged), 3. Kis (Abasár), Németh (Kapu­vár). -60 kg: 1. Tóth Adrienn (ARÉV), 2. Lehr (Martos), 3. Kincses (Várpalota), Simon (Szolnok). 60 kg: 1. Leskó Anna, 2. Király (mindkettő Banzai), 3. Hannai (Szeged), Nagy (Martfű). A legtechniká­sabb versenyző különdíját Leskó Anna és Szergej Glu­senko kapta. (Géléi József) PEPIT A Koper.A férfi kosárlabda Szu­per Liga küzdelmei során a Tungsram-Honvéd szombaton Szlovéniában a Koper ellen lé­pett pályára. A találkozó igen feszült légkörben, nagy izgal­mak közepette zajlott le, s a magyarok ezúttal kitűnően ját­szottak. Az első félidőben már 14 ponttal vezettek, mégis a szünetig döntetlen lett az állás. A második játékrészben is a Honvéd vezetett, végül hat ponttal győzött: Slovenica Ko­per (szlovén) - Tungsram- Honvéd 88:94 (46:46). Leg­jobb dobók: Brodnik 29, Rey­nolds 14, illetve Dávid 26, Kuzmin 19, Heinrich 11, Nagy és Orosz 10-10. Tirana/Madrid. Az albán és a spanyol labdarúgó szövetség is visszautasította azokat a vá­dakat, amelyek szerint „bunda” lett volna a szerdai világbajnoki selejtező mérkőzés. A találkozó Tiranában 5-1-es, fölényes spanyol győzelemmel zárult, majd többen megvádolták a ha­zaiakat: a spanyolok lefizették őket. Eduard Dervishi, az albán szövetség főtitkára hangoztatta: „Nem tudom elképzelni, hogy az albán futballisták megvesz­tegetési ügybe keverednének”. London. A Garri Kaszparov - Nigel Short sakk párosmérkő­zésen, amelyet a The Times vi­lágbajnoki címéért vívnak, szombaton a 9. partira került sor. A világossal játszó Kaszpa­rov az 52. lépésben győzött, s így már 7:2 arányban vezet. Tata. A nőknél kínai, a férfi­aknál svájci egyéni és csapat­győzelemmel zárult a tatai edzőtáborban befejeződött I. rendőr öttusa (pentatlon) világ- bajnokság. A viadalon 15 or­szág, az európaiakon kívül Kína, az Egyesült Arab Emírsé­gek és Szaud-Arábia csapata vett részt. A nők egyéni bajnok­ságát a kínai Wang Tao szerezte meg, a csapatversenyben is Kína bizonyult a legjobbnak, Franciaország és Lengyelország előtt. A férfiaknál a svájciak ér­tek el hasonló eredményt, az egyéniben ugyanis Roland Hö­del, a csapatversenyben Svájc végzett az élen, Franciaországot és Spanyolországot megelőzve. A magyar együttes a 10. lett. Bécs. Bécsben a Karl Schäfer műkorcsolyázó emlékverse­nyen Czakó Krisztina nyerte a női viadalt. Az APA hírügynök­ség jelentése szerint az EB ha­todik helyezettje remek szabad­korcsolyázásával vívta ki a megérdemelt sikert. A verseny eredménye: 1. Czakó Krisztina (magyar) 2.0 pont 2. Tanja Szewczenko (német) 2.5 3. Olga Markova (orosz) 4.5 pont­tal. Budapest. A Marczibányi té­ren a férfi kisöbű sportpuska és a női standard puska, míg a Pongrác úton a férfi gyorstüzelő és nagyöbű pisztolyviadalt ren­dezték meg. Mind az egyéni, mind a csapatversenyben új bajnokokat avattak. Eredmé­nyek: férfi, kisöbű sportpuska, 60 fekvő: 1. Záhonyi Attila (Bp. Honvéd) 698.3 kör 2. Vári Zsolt (UTE) 694.9 3. Nagy Zoltán (BPLE) 693.5. Csapat: 1. Bp. Honvéd 1773 kör 2. BPLE 1762 3. UTE 1761. Női, standard puska, 3x20 lövés: 1. Zsótér Ju­dit (APLE) 678.0 kör 2. Joó Éva (BPLE) 674.8 3. Fórián Éva. (Bp. Honvéd) 671.7. Csapat: 1. BPLE „A” 1714 kör 2. Bp. Honvéd 1708 3. APLE 1690. Férfi nagyöbű sportpisztoly: 1. Győrik Csaba (BPLÉ) 586 kör - országos csúcsbeállítás 2. Ba­logh László (Bp. Honvéd) 585 3. Pető László (BPLE) 579. Csapat: 1. BPLE „B” 1741 2. Bp. Honvéd 1717 3. BPLE „A” 1661. Férfi gyorstüzelő pisz­toly: 1. Balogh László (Bp. Honvéd) 684 kör 2. Jambrik István (Bp. Honvéd) 682 3. Ko­vács Zoltán (UTE) 680. Csapat: 1. Bp. Honvéd. Szabó Péter bravúros ügyességgel pörgette a Lada volánját

Next

/
Thumbnails
Contents