Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-27 / 225. szám
1993. szeptember 27., hétfő Hazai tükör 5 Vállalkozói alapelv: Tisztességes munkával boldogulni Marton Ferenc jónevű vállalkozó. A szolnoki Stukkó Kft. ügyvezető igazgatója. Negyven embernek biztosít munkát, kenyeret. Könnyű neki - mondhatná valaki, hiszen manapság gyöngyélete van a vállalkozónak. Lehet, hogy igaz ez a vélemény - bár a közmondás szerint „minden szamár maga érzi a terhét”. Az emberek hajlamosak arra, hogy csak a jövedelmet nézzék, s nem gondolnak arra, hogy az élet folytonos újrakezdés, megannyi erőpróba. Mindenkor - napjainkban különösen - csak az emelkedhet ki, akit olthatat- lan szenvedély sarkall arra, hogy többet tudjon, hogy azáltal többet tehessen, hogy minden helyzetben feltalája magát. Marton Ferencre ez jellemző. Festő-mázoló szakmunkásként kezdte pályafutását. Esti tagozaton elvégezte a közgazdasági technikumot, az építőipari szakközépiskolát, majd a főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett. 1958 ót dolgozik az építő- • iparban. Volt brigádvezető, művezető, építésvezető és főépítésvezető. Nevéhez fűződik a 350 személyes katonai kollégium, a szandaszőlősi iskola, a szolnoki posta központi épülete, a Kereskedelmi és Hitelbank székháza, a Szántó körúti 140 lakásos épülettömb, a Mezőgép irodaháza, a kenyérgyár süteményesüzeme és kazánháza s megannyi létesítmény építése. Egyszóval eljutott arra a csúcsra, amire egy magafajta munkásgyerek eljuthat. S akkor egyszerre kicsúszott alóla a megváltoztathatatlannak tűnő pálya: tönkrement minden nagy építőipari vállalat. Egyetlen út maradt: a vállalkozás. Igen ám, de számára abban a helyzetben „se pénz, se posztó”. Csak a lelemény és az ismerősi kör jó szándéka maradt. Akkor derült ki, hogy mennyire fontos egy ember számára, hogy számíthatnak rá, s ő is számíthat másokra. Az egyik barátja üres lakását ajánlotta fel irodának. Az egyik cégtől betont, a másiktól gépeket kapott utólagos elszámolásra. Embereivel együtt az első héten egymillió forint értékű munkát végzett el. Az „előleget” haladéktalanul visszafizetve megbízható nevet szerzett. Jó két éve vállalkozó. Azóta számtalan kisebb-nagyobb építkezés fűződik a Stukkó Kft. nevéhez. 1993 első nyolc hónapjában például 40 millió forint értékű munkát végeztek. Úgy tűnik, végképp meggyökeresedtek Szolnokon. Erre vall az is, hogy a Dózsa György úton székházat akar építeni Marton Ferenc, akinek alapelve: tiszteséges munkával hosszú távon boldogulni. S nem máshol, hanem itt, Szolnokon, hogy az embereknek ne kelljen messzi tájakra ingázni. S. B. Amikor nekiláttak az egészségügy átalakításának, az optimisták azt hitték, jobb lesz a helyzetük. A házi orvosi rendelőkbe minilabort, EKG-készüléket álmodtak, mondván: olyan jól fizetik majd ezeket a praxisokat, hogy ilyen masinákra is telik. Nos, a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb. EKG-ról már nem is álmodnak a háziorvosok... Hová tűntek az EKG-s álmok? Csökken a házi orvosok fizetése. Egy doktor a korábbi hu- szonkétezer forint helyett 15 ezret kap majd (bruttóban), egy asszisztens a korábbi tizenháromezer helyett alig valamivel többet 9 ezernél - érkezett a hír szerkesztőségünkbe. Amikor — néhány évvel e- zelőtt - az egészségügy átalakításába belekezdtek, nem erről volt szó. Nem ezt ígérték. Hanem azt, hogy a teljesítmények arányában nőnek majd az egészségügyi dolgozók jövedelmei, ami ugyancsak rájuk fért volna már. Akkor arról beszéltek, hogy csak annak csökken a fizetése, aki rosszul dolgozik. Mostanára kiderült, hogy nem így van. Amikor Danyi Csabát, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgató-helyettesét megkerestem azzal, hogy igaz-e, hogy csökken a házi orvosok fizetése, a válasza az volt, hogy ez így nem igaz. A beszélgetésből azonban kiderült, hogy mindez tulajdonképpen elképzelhető:- Egy új kormányrendelet a tavalyihoz képest megváltoztatta az egészségügy finanszírozását, - magyarázta az igazgató-helyettes. - Ennek alapján új szerződést kellett kötni minden házi orvosi praxissal. Ez megtörtént, a megyében 254 praxissal (198 felnőtt, 56 gyerek) kötöttünk szerződést. A változást az okozza, hogy megszűnt egy fix összegű támogatás, amit alap-előirányzatnak neveztek. Ugyanakkor a kártyapénz duplájára nőtt.- Ennek ellenére úgy tűnik nekem, hogy a pénz mégis csökkent . ..- Tavaly a megyében havonta 45 millió forintot kaptak a praxisok - ebből 27 millió volt az alap-előirányzat. Ez most megszűnt, a kártyapénz 33 millió lett, és ehhez jön 6,3 millió forint fix összeg. Tehát a megyében havonta 6 millió forinttal kevesebbet fizet ki a társadalombiztosítás a praxisoknak, mint eddig. A háziorvosi praxisokat általában az önkormányzat működteti. Az pedig, hogy mennyi a bérük az orvosoknak, a szakdolgozóknak, a működtetőn múlik. Már az a hír is felröppent Szolnokon, hogy azért csökken a fizetés, mert az önkormányzat kiszállt az egészségügyi alapellátás támogatásából. Mint dr. Lengyel Györgyi alpolgármestertől megtudtuk, ez nem igaz. Amit eddig is fizettek - karbantartás, felújítás stb. - azzal ezután is hozzájárulnak a házi orvosi praxisok működéséhez. A szolnoki házi orvosok kollegiális vezetője dr. Urbán László bár bizakodó, de látja a problémákat is.- Én már idén januártól tudtam, hogy így lesz, hiszen aki belegondolt a dolgokba, az kiszámíthatta a folyamatokat. A helyzet idén júliustól vált élessé. Gondot okoz a betegkártya után kapott pénz is. Mert azon, hogy a teljesítménnyel arányos-e az az összeg, amit a társadalombiztosítás fizet, lehet gondolkodni. Ugyanis csak ezerhétszáz betegig éri meg vállalni. Ha ennél több betegem van, levesznek a pontszámaimból, ami után a kártyapénzt fizetik. Ha valakinek kétezer-kettő fölött van a betegei száma, onnantól kezdve gyakorlatilag egy fillért se kap értük. Az én praxisomban például 360 beteggel van több, mint amennyinél a határt meghúzták. Tehát én 360 beteget ingyen látok el.- Itt éppen a teljesítményt nem fizetik meg, mert teljesen mindegy, hogy a betegeit hogyan látta el, és hány beteget kellett gyógyítani mondjuk az adott hónapban.- Ezen kellene változtatni, mert ez a finanszírozás nem arányos a teljesítménnyel, nem a végzett munkát fizeti. Akinek ezerháromszáz-ezerkétszáz betege van, nem kap érzékelhetően kevesebb pénzt, mint aki ezernyolcszáz-kétezer beteget lát el.- Mennyi pénzzel gazdálkodnak a szolnoki házi orvosi praxisok?- Idén július 1-től 20-30 ezer forinttal lett kevesebb a költség- térítés a korábbinál. Vagyis egy praxis 130-160 ezer forintot kap. Ezzel az ember nemigen tud mit kezdeni.- Mit kell ebből a pénzből fedezni?- Négy ember bérét (a társadalombiztosítási járulékkal együtt), a takarítást, fűtést, világítást, telefonszámlát stb., a gyógyszert, a kötszert, a fecskendőket... Az önkormányzat a lehetőségeihez képest támogat bennünket, de az ő feladata elsősorban a rendelők állagának megóvására terjed ki. Mindenképpen lesz tehát fizetéscsökkenés. Ebből a praxispénzből kellene fejlesztenünk is. Tehát ha új gépeket akarunk vásárolni, ebből a 130-160 ezerből kellene „félretenni”. Kérdés, hogy a kevesebb bér lesz-e annyi, amennyit a közalkalmazotti törvény minimumként állapít meg.- Mi a véleménye, hogyan fognak kijönni a kevesebb pénzből?- Ez komolyan nehéz helyzetbe hoz bennünket. Azt tartjuk a legsérelmesebbnek, hogy akármilyen jól dolgozik valaki, akkor se lehet több a kártyapénze. A betegek ettől függetlenül eljönnek a rendelőbe, mi pedig dolgozunk, és reméljük, hogy csak megérti a társadalombiztosítás, a kormány, az ország, hogy a helyzetünket nem lehet tovább rontani. A szolnoki praxisokkal például ezekben a napokban folyik az egyeztetés: a csökkent ösz- szegű praxispénzből mire mennyit szánjanak? Csökkent- sék-e a béreket,vagy máshonnan ’’csípjenek le” a pénzből? Az egyeztetésben részt vesz Kozák Mihály, Szolnok Megyei Jogú Város Egészségügyi Szolgálatának gazdasági igazgatója:- Csökken a házi orvosok fizetése Szolnokon?- A fizetés, a közalkalmazotti bér nem csökken. Az viszont elképzelhető, hogy bizonyos praxisokban a jövedelemben visszalépés történik. A kártyapénz ugyanis pluszként jelent meg. A házi orvosi szolgálatra eddig 160 ezer forint jutott átlagban egy hónapban, most 153 ezer. A gyermekorvosoknál 121 ezerről csökkent 120 ezerre. Én inkább az árváltozásokat, az áfa-változások hatását tartom nehéz helyzetet előidézőnek. Ezenkívül olyan új kötelezettségek vannak, mint pl. a 13-ik havi fizetés, amelynek nincs más fedezete, csak a praxispénz. Azt például nem lehet tudni, hogy az idén esedékes tizenharmadik havi bért miből fizetjük ki. Ráadásul az a bérfejlesztés, amelyet szeptembertől minden közalkalmazott megkapott az állami költségvetésből, az egészségügyben a mai napig nincs végrehajtva. Azért is nehéz megítélni, hogy csökken-e a jövedelem a háziorvosoknál, mert egyszerűen nem lehet tudni a következő havi közüzemi díjakat, amelyet szintén ebből a praxisnak szánt pénzből kell kifizetni. A helyzet akkor sem lenne jó, ha a jövedelmek nem csökennének. Ugyanis az egészségügyben ma átlagban bruttó 16 ezer forintos béreket fizetnek ki. Paulina Éva Fekete László tanácsaival segíti Pál Gyulát az autó elhúzásában. Bemutató gyakorlat egy malomkőre Izomemberek parádéja Szolnokon A megye legerősebbje Pál Gyula Ulviczki Mihálynak, az egykori válogatott súlyemelőnek a fejéből pattant ki az isteni szikra: mi lenne, ha egyszer mi is megrendeznénk a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei erős emberek bajnokságát? Az elképzelést sokan támogatták, amely eredményeképpen szombaton a megyei súlyemelő szövetség, továbbá a MÁV MTE és a Szolnoki ÁÉV súlyemelő szakosztályai szervezésében a Véső úti sportpálya volt a helyszíne az egésznapos parádénak. A megye izomemberei öt versenyszámban mérték össze szívósságukat, kitartásukat, erejüket. Először búzás-zsákokat kellett minél fürgébben elhordani. Ebben Dobos Henrik bizonyult a legjobbnak. Kapott is érte három zsák búzát. Ezután egy behemót malomkövet vettek fel, hajítottak el minél messzebbre: itt megint Dobos Henrik jeleskedett, 311 centivel nyert. A harmadik tusában, a gépjármű-húzásban Csík László állhatott a dobogó tetejére. Negyedik megméretésként egy-egy kö- teg szalámit kellett oldalt kitartani, ami Bódi Lászlónak sikeredett legtovább. Utoljára pedig a futópályán két, dögnehéz söröshordót cipeltek a fogójánál fogva minél messzebbre a virtuskodók. A két hordó összesen 130 kilót nyomott, amelyekkel egyszuszra Pál Gyula gyalogolt a legtávolabbra, valamivel több mint hetvenhat méterre. Amíg a zsűri a helyezéseket számolgatta, body-boulding, erőemelő, aerobic-bemutatókban gyönyörködhetett a 250-300 néző. Az esemény fénypontjának a nap díszvendége, Fekete László fellépése bizonyult, aki jelenleg A világ legerősebb embere cím birtokosa. Hogy mivel ejtette ámulatba a publikumot? A teljesség igénye nélkül néhány mutatványa: egy kézzel tartott a feje fölött egy 94 kilós malomkövet; felemelt, majd magas állványra rakott egy 155 kilós kőgolyót, hosszasan kitartotta a petrencerudat. (A vele készült beszélgetést lapunk egy későbbi számában közöljük.) Délután négy körül az izgalom a tetőpontra szökött, mivel elkezdődött az eredményhirdetés. Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke adta át a legerősebbeknek a különböző elismeréseket, díjakat. Harmadik helyen végzett Kövér Gyula, másodikon Dobos Henrik, míg a megye legerősebbje 1993-ban Pál Gyula. Ő 23 éves, kétméteres, 120 kiló. Hobbija a súlyemelés, edzés. A versenyben egyébként nyolcán indultak, és fájdalom: mindahá- nyan szolnokiak. Pedig színesítette volna ezt az egésznapos seregszemlét, ha a legerősebb jászok, kunok közül is próbálkoznak. Jó volt az idő Fekete László szavaival élve, erősek az indulók, színvonalas a verseny. Rövid tudósításom ezért úgy fejezem be, akár egy többrészes, közreadott regényrészletet: folytatása következik .. . mondjuk jövőre, valamikor ... D. Szabó Miklós Olykor elkelt a sportorvos - dr. Boros Zoltán segít sége is. Pál Gyula, a legerősebb szolnoki birkózik a malomkővel Ez bizony tus! Az erős embereket a nehéz zsákok sem tudták kétségbe ejteni
