Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-24 / 223. szám

1993. szeptember 24., péntek Előkészületek a kormány látogatásra 13 Tárgyalás jó szándékkal, gondokkal, kétségekkel Csodavárás helyett a realitások talaján A környezet- és természetvé­delem, terület- és településfej­lesztés, illetve az idegenfor­galmi kérdések voltak központi témakörei annak a tanácskozás­nak, melyet az 1993. október 9-re tervezett kihelyezett kor­mányülés előkészítése érdeké­ben tartottak Abádszalókon. A tanácskozáson részt vettek: dr. Skultéty Sándor címzetes állam­titkár, dr. Tóth Albert ország­gyűlési képviselő, az illetékes minisztériumok szakemberei, valamint a fenti témakörben érintett szervezetek és önkor­mányzatok képviselői, tisztség- viselői. A helyszíni szakmai megbe­szélés valóban munkajellegű volt, ahol a jelenlévők megvitat­ták Kovács Gyuláné dr., a kör­nyezetvédelmi felügyelőség igazgatója és Lakatos István, a megyei önkormányzati hivatal irodavezetőjének előterjeszté­sében elhangzott vitaanyagot. „Csodavárás helyett a realitások talaján, súlypontozottan kezelve a megyei prioritásokat.” Ebben a rövid mondatban összegez­hető a nap tapasztalata. Bár, ha azt nézzük, hogy megyénk inf­rastrukturálisan fejletlen, csök­kenő népességű, közepesen ur- banizálóídott régió, ahol az ag­rárválság, a munkanélküliség, a műszaki infrastruktúra fejlet­lensége az országosnál is mé­lyebb gyökerű problémákat hoz a felszínre, nem lesz lényegte­len azon előzetes határozati ja­vaslatban foglalt témakörök kormányszintű kezelése, mint: a kunmadarasi repülőtér, a szol­noki felszíni vízmű tartalék víz­bázisának kialakítása, az Al- csi-holtág rehabilitációja, a Ti- sza-tó infrastrukturális fejlesz­tése, a kistérségi összefogáson alapuló szennyvíztisztító és csa­tornaépítési programok támoga­tása, a TVM területén felhal­mozódott 600 ezer tonna veszé­lyes hulladék ártalmatlanítása, a tiszai és Körös menti holtágak védelme és hasznosításának le­hetőségei, az idegenforgalmi projekteknek „zöld út” biztosí­tása, a települések és egyes tér­ségek külvilággal való kapcso­latának - úthálózat, hírközlés ­erősítése. Talán az sem volt vé­letlen, hogy a szervezők a ta­nácskozás helyszínéül Abádsza- lókot választották, mert többen felelősséggel szóltak egy Ti- sza-tavi regionális tanács meg­alakításának igényéről, a kiskö­rei tározó - vízgyűjtőjével együtt - egy tájegységként való kezeléséről, valamint fel­merült egy szolnoki székhelyű „Alföld-fejlesztési Koordiná­ciós Iroda” létrehozásának lehe­tősége is. Az abádszalóki közel 4 órás tanácskozás jó alapul szolgálhat a kormánynak ahhoz, hogy reá­lis ismereteket szerezzen me­gyénkről. Az már az illetékes tárcák feladata lesz, hogy vég­legesítsenek egy olyan - kor­mány lehetőségeit is figyelembe vevő - javaslattervezetet, mely hosszú távon gondolkodva ugyan, de a legégetőbb megyei problémákat előtérbe helyezve segíteni tudja a régió fejlődését, jól illeszkedve ezzel a kormány Kelet-Magyarország felzárkóz­tatását támogató elképzelései­hez is. P. M. Az előterjesztés így kezelhetetlen Szolnokon oktatási, közmű­velődési, egészségügyi, szoci­álpolitikai, honvédelmi, sport- igazgatási, ifjúsági és közbiz­tonsági kérdések szerepeltek a megbeszélések témáiként. Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere köszöntötte a megbeszélések résztvevőit. An­nak a reményének adott hangot, hogy a kormánylátogatáson olyan döntések születnek majd, amelyek kedvezően befolyásol­ják a város, a megye életét. Ezután szekciókban folytató­dott a tanácskozás. Ami rosszul kezdődik, úgy is végződik - vonhatnánk le a kö­vetkeztetést a népjóléti kérdé­sekkel foglalkozó szekció ülése után. A tanácskozásra a minisz­térium képviselői egyórás ké­séssel érkeztek meg. Ám ezután sem volt zökkenőmentes a megbeszélés. A kormánylátogatásra készí­tett, egészségügyi és szociális helyzetet feltáró előterjesztés és a legfontosabb problémákon enyhítő határozati javaslat lett volna ugyanis a tanácskozás tárgya. Ezt az anyagot azonban a tegnapi népjóléti tanácskozáson részt vevő, egészségügyben és a szociálpolitika különböző terü­letén dolgozó szakemberek nem kapták meg. így hozzászólás, javaslat is csak elvétve érkezett a Népjóléti Minisztérium jelen lévő képviselőinek, dr. Gyulai Gabriella és dr. Gréher Pál osz­tályvezetőnek. A kormány elé kerülő előter­jesztés elsősorban az intézmé­nyi ellátást kiemelve próbálta összefoglalni a megye egész­ségügyi és szocális helyzetét. Kiderül az előterjesztésből, hogy a megyében a halálozási arány meghaladja az országos átlagot, mint ahogy a daganatos, a keringési, a szenvedélybeteg­ségek és az erőszakos halálne­mek is. A rendelőintézetek zsúfolt­sága nő, és az átlagos napi be­tegforgalom is növekvő tenden­ciát mutat. A kórházak többsége anyagi problémákkal küszködik. Isme­retes, hogy a megyei kórház több mint 200 millió forintos költségvetési hiánnyal küzd. A szolnoki rendelőintézet felújítá­sához 150 millió forint hiány­zik. A volt szovjet kórház átala­kításához több mint 2 milliárd forint kellene, amelyet központi címzett támogatásból remélnek, csakúgy, mint a karcagi kórház rekonstrukciójához szükséges másfél milliárd, a jászberényi kórház felújításának folytatásá­hoz szükséges 660 millió forin­tot. • A tegnapi ülésen azonban legkevésbé ezekről folyt a vita. Inkább szervezeti kérdésekre te­relődött a szó. Az előterjesztést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szervezete készítette. A részt­vevők közül többen kifogásol­ták, hogy az előkészítésben nem vettek részt, nem kérdezték meg véleményüket az előterjesztés szerkesztése előtt. Szóvá tették, hogy a szociális problémákról igen röviden és lényegi kérdé­seket kihagyva készült az elő­terjesztés. Csak az idősekről és a gyerekekről szól, a közbeeső korosztályok problémái mintha nem is léteznének - vélte pél­dául dr. Sziszik Erika, a szolnoki népjóléti iroda vezetője. A megbeszélés végül így ku­darcba fulladt, mert - egy-két kivételtől eltekintve - érdemi javaslatot nem tudtak tenni a résztvevők. Mint dr. Gyulai Gabriella minisztériumi osz­tályvezető megállapította, a kormánylátogatásra készült egészségügyi és szociális kér­désekkel foglalkozó anyag ke­zelhetetlen, mert nem emeli ki a lényeges problémákat, nem súlypontozza, hogy miben kéri a kormány támogatását, és az egyes kérdések nem a fontossá­guknak megfelelő szerepet kap­tak az előterjesztésben. P. E. A szolnoki tanácskozások résztvevőit Várhegyi Attila polgármester köszöntötte a városházán (Fotó: Nagy Zsolt) Útról, telefonról, vízről és gázról Polgármesterek, megyei vezetők és minisztériumi tisztségvise­lők vitatkoztak a kormányrendelet előkészítésén- Mielőbb dönteni kell arról, hogy a 4-es számú főúttal pár­huzamosan főút, autóút, autópá­lya vagy gyorsforgalmi út épül- jön-e - hangzott el tegnap dél­előtt Kunszentmártonban a vá­rosházán, ahol a kihelyezett kormányülés asztalára kerülő Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági társadalmi helyzeté­nek javítását szolgáló intézke­dési tervet öntötték az illetéke­sek végső formába. A „szekció” megyénk út-, te­lefon- és gázellátásának javítá­sát szedte pontokba, valamint az idegenforgalom fejlesztésé­ről, illetve a Tisza-tó helyzeté­nek javításáról, ivóvíz- és szennyvízhálózat, illetve tisztí­tótelepek létesítéséről tesz aján­lást a kormánynak. A tanácskozáson - ahol jelen volt Boros Lajos, a megyei közgyűlés elnöke, valamint az érintett minisztériumok munka­társai - elfogadták az előterjesz­tés végső formáját. Eszerint elő­reláthatólag megépülnének Martfű-Kunszentmárton, Jász- ivány-Heves, Kunhegyes-Kar- cag és Dévaványa-Túrkeve va­lamint Tiszavárkony-Vezseny összekötő útjai, ha az érintett önkormányzatok az út bekerü­lési költségének 35 százalékát mint saját erőt elő tudják terem­teni, a fennmaradó részt az út­alapból biztosítaná a kor­mányzat. A 4-es számú főút is korszerűsödik, középtávú ter­vekben megépülne Szolnok-Tö- rökszentmiklós között még két forgalmi sáv, illetve ’95 nyará­tól elkezdődne a Törökszent- miklóst elkerülő szakasz épí­tése. Ajánlás született a fontosabb kompátkelőhelyek uszályhídra történő kiváltására. Ennek né­miképp ellentmond, hogy a Ti- sza-hajózás újraindításának rendeleti javaslata is a kormány asztalára kerül. Fejlesztési programjának elkészítésére a kormány 70 százalékkal járul hozzá. A legnagyobb vitát a megye telefonhálózatának fejlesztése, ezen belül is a Jászberény és Szolnok primer körzetének ki­építése volt terítéken. Több cég képviselője sérelmezte: egyenlőtlen a verseny. Várhatóan az alsó-jászsági gázprogram befejezéséhez a kormány 500 millió forintos, négyéves türelmi idejű hitelt biztosít úgy, hogy közben a kamatokat átvállalja, a többi térségi gázfejlesztési progra­mokhoz pedig 1994-ben a terü­letfejlesztési alapból 2 milliárd forint támogatást nyújtana. Elő­reláthatólag az Alcsi-holtág re- habilitásához ’95-től 350 millió forintot kapna a megye, a Ti­szazugban új kutak fúrásához már jövőre 430 millió forintos állami támogatást várhat a tér­ség, a Jászságban - mivel a kö­zeljövőben ivóvízgondok lehet­nek - tervet kell készíteni a fej­lesztés kivitelezésére, amelynek költségeit szintén a költségvetés állja. Szolnok város és környéké­nek szennyvíztisztítására az elő­terjesztés szerint: a város mint­egy másfél milliárd forintot kap, a Tisza-tó vizének „sterili­zálására” pedig 2 milliárd forint érkezhet folyamatosan az állami büdzséből. Regionális kerékpárút kiépí­tését is megkezdik jövőre, amelyre az útalap pályázati rendszerének megfelelően, ön- kormányzati pénzek mellé a kormány az útalapból 300 mil­lió forintot biztosít. A kétkere­kűek betoncsíkját előrelátható­lag Tiszasüly, Szolnok, Csong- rád nyomvonalon, a Tisza jobb partján építik majd meg.-span­Átképző központ Szolnokon „Üres maradt a tarisznyánk” A legcsalódottabbaknak a me­zőgazdasági szekcióülés résztve­vői bizonyultak. Itt ugyanis rend­kívül kevés kézzelfogható ered­ményt értek el a Pénzügyminiszté­rium, a Földművelésügyi Minisz­térium és a Kömyzetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium képviselőivel folytatott tárgyalá­sok során. A megye agrárgazdasá­gán segíthet, ha aszály sújtotta ré­giónak nyilvánítják, s ily módon emelt szintű támogatásra esetleg lehet számítani. Más jellegű, az ágazat működőképességének hely­reállítását, az adóskonszolidációt célzó javaslatokra a pénzügyi tárca - legalábbis ez évben - nemet mondott. Ahogyan Szilágyi Fe­renc, a megyei FM hivatal he­lyettes vezetője, a szekcióülés levelező elnöke fogalmazott: „Üres maradt a tarisznyánk.” Kunhegyesen a kormánylá­togatást előkészítő munkabi­zottságok három szekcióban ta­nácskoztak. Az egyik csoport­ban Miskó Istvánná, a megyei munkaügyi központ igazgatójá­nak elnökletével szűkebb ha­zánk foglalkoztatáspolitikai problémáit tárgyalták meg. Elhangzott, hogy a Munkaügyi Minisztérium megvizsgálja egy szolnoki székhelyű regionális át­képző központ létesítését, mely már régi vágya a megyének. Ki­emelt figyelmet kapott emellett a martfűi Tisza Cipő Rt. jelenlegi helyzete is, ahol megelőző intéz­kedésekkel meg lehet akadá­lyozni a nagyarányú létszámle­építést. További tárgyalások szükségesek azonban a mezőgaz­dasági munkanélküliség csökken­tését célzó cselekvési program előkészítésére. A kárpótlással foglalkozó szekció munkáját tökéletes kon­szenzus jellemezte. A dr. Hor­váth Gabriella vezette tanács­kozás résztvevői egyetértettek valamennyi, a kormány aszta­lára szánt javaslattal. Szó volt többek között arról, hogy hama­rosan befejeződik a szövetke­zeti földek árverése, ezért az igények kielégítésére sürgősen dönteni kell az állami tartalék­földek sorsáról éppúgy, mint a természetvédelmi területek problémakörében. A tanácsko­záson felhívták a figyelmet arra is, hogy mielőbb tisztázni kell a gyakran tapasztalt joghézago­kat, az átfedő jogszabályok ér­telmezési különbségeit. Indo­kolt a földhivatalok megsegí­tése is, hisz az itt jelentkező anyagi gondok súlyos problé­mákat idézhetnek elő. Á szek­cióülésen természetesen fel­színre került, hogy mikor lesz ingyenes a részarány-tulajdono­sok földjeinek kimérése. Konkrét megfogalmazások szükségesek A kormánylátogatás előké­szítéseként Jászberényben az ipart, a privatizációt, valamint a vízgazdálkodást érintő kérdé­sekben tartottak szakmai meg­beszélést. A megjelenteket dr. Magyar Levente, a város polgármestere üdvözölte. Mint mondotta, Jászberényre azért esett a vá­lasztás, mivel a régió ezen kér­désekben jelentősen érintett. Ezt követően két szekcióra oszlott a bizottság. Az ipar és privatizációs szekcióban a szakmai előterjesztést Nagy Gábor, az Elektrosoft elnök-ve­zérigazgatója tartotta. Az illetékes minisztériumok képviselői kiemelték, hogy a kormányhatározat előterjesz­tése nem kellően megalapozott, nagyon kevés konkrétumot tar­talmaz. Hiányolták azt is, hogy nem kapták meg sem a felméré­sek anyagát, sem a döntéshez, szükséges információkat. A tanácskozás ettől függetle­nül eredményekkel zárult, bár ezek a megye számára nem a legkedvezőbbek. Elsőként a foglalkoztatáspo­litikai kérdések kerültek terí­tékre. Itt a martfűi Tisza Cipő Rt. élvezett kiemelt helyzetet, azonban megoldás legfeljebb 1994-ben jöhet számukra. Az ügyben egyébként nem az IKM az illetékes, mint az előterjesz­tésben szerpelt, hanem a Mun­kaerő-piaci Bizottság. Részük­ről viszont döntés az idén már nem születik - vélték az IKM képviselői. Az NGKM részéről elhangzott: a Tisza Cipő és a Papír Rt. számára piacvédelmi intézkedésekről szó sem lehet, mivel ezek nemzetközi szerző­déseken és megállapodásokon alapulnak, s egy megye „kedvé­ért” nem lehet változtatni. Az erre vonatkozó előterjesztést el­vetették a minisztériumok szak­emberei. Többször szóba került a kun- hegyesi BHG, viszont a konkrét döntés nem a kormánynál szüle­tik az ügyben. A BHG, valamint a többi, jelenleg nem üzemelő állami vállalat esetében az ÁVÜ illetékeseivel kell tárgyalni a megyei elképzelésekről. A vállalkozásokat érintő kér­désekben, melyek elsősorban az információ átadásra, valamint vállalkozásfejlesztésre terjedtek ki, az illetékesek részben elfo­gadták a megye kéréseit. A megbeszéléseken több mindenre is kitértek, egyben azonban a felek megegyeztek: meg kell maradni a realitások talaján, és pontosan meg kell fogalmazni a kormány elé tá­randó igényeket. - vági -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents