Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-03 / 205. szám

1993. szeptember 3., péntek Hazai körkép 3 A szolnoki Kartus Kft. faipari üzemet nyitott Csataszögön. Megrendelésben nincs hi­ány, húsz személyt is tudnának foglalkoztatni, ám csak tíz-tizenegyen dolgoznak, mert a jelentkezők között kevés a jó szakember. (Fotó: Korényi) Információs butik Megnyílt az MTI új épületé­nek aulájában a Naphegyen az az információs butik, amely a hírügynökség kiadványainak és papíralapú szolgáltatásainak ér­tékesítésére szakosodott. Pro­filja elsősorban a sajtószervek - beleértve a lapokat és az elekrt- ronikus sajtót -, valamint a köz- igazgatás, politikai és társa­dalmi szervek, vegyes vállala­tok, diplomáciai testületek, il­letve a hazai vállalatok politi­kai, gazdasági és marketing in­formációs igényeinek helyszíni kiszolgálása. Az információs termékek lehetnek napszakiak - például a minden reggel megje­lenő Reggeli hírösszefoglaló, napi, heti, kétheti, havi, ne­gyedéves és éves periodikák. A mintegy 40 féle kiadvány olyan információforrásokból táplál­kozik, amelyek mind a külföl­det, mind a belföldet illetően el­sődlegesnek tekintendők.(MTI) A nyolcvanas évekről Ne csak a vám védje iparunkat Beszélgetés Latorczai János miniszterrel „80-as évek” címmel három­napos rangos konferenciát szer­vez a miskolci Apollon irodalmi folyóirat és kiadója, a Felső- Magyarország Irodalmi Ala­pítvány szeptember 17. és 19. között a lillafüredi Palota Szál­lóban. A rendezvény célja, hogy összefoglaló előadások, korre­ferátumok, viták révén átfogó képet rajzoljanak a magyar és az egyetemes irodalom-, eszté­tika-, filozófia-, színház-, zene- és filmtörténet 80-as évekbeli helyzetéről, eredményeiről. A konferencia fölött Makk Károly filmrendező, Mészöly Miklós író és Szabó György, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke vállalt véd­nökséget. Az előadók listáján ismert itthon és külföldön élő magyar tudósok, írók és művészek sze­repelnek, például Almási Mik­lós, Bacsó Béla, Radnóti Sán­dor, Heller Ágnes, Fehér Fe­renc. Szerepel továbbá Vajda Mi­hály, Jancsó Miklós, Báron György, Koltai Tamás, Spiró György, Esterházy Péter, Sel- meczi György, Fejtő Ferenc, Jeney Zoltán, Kenyeres Zoltán és Angyalosi Gergely. (MTI) Mint arról beszámoltunk, Latorczai János ipari és ke­reskedelmi miniszter a hét elején Mezőtúron - mint az ot­tani középiskola volt tanulója - tanévnyitó ünnepségen vett részt. Ekkor kértük rövid be­szélgetésre a minisztert.- Iparunkat a belső piac szű­külése, a liberalizált export és a keleti piacok összeomlása egy­szerre sújtotta. A hazai ipar számíthat-e nagyobb véde­lemre?- Nem az az elsődleges szempont, hogy saját iparunkat mennyire védjük vagy meny­nyire nem, hiszen már egy fo­lyamat közepén, helyesebben mondva már a végén tartunk. Sokan elfelejtik, hogy a libera­lizációt még az előbbi kormány engedte rá a magyar iparra.- Szolnok megyében a legsú­lyosabban a cipő- és a papír­ipart érintette a behozatali korlátok felszabadítása. Egyik gyár bezárt, a másik pedig 30 százalékos kapacitással megy...- Nem az a probléma, hogy az importliberalizációval minőségi termékek árasztották el az or­szágot, hanem az, hogy sok el­lenőrizetlen minőségű termék, például pont cipőipari, került be az országba, amelyek meggáto­lására szigorú intézkedéseket hoztunk. Most lépett életbe a minősí­tési rendszer, a termékazonos- sági intézkedések így előtérbe kerültek. A vásárlónak tudnia kell, hogy honnan, milyen mi­nőségű árut vásárol, és ez olyan intézkedés, amely már a hazai gyártók érdekeit is védi.- Iparunk védhető-e vámsza­bályozással?- Azt nem lehet várni, hogy azokkal a társulási szerződé­sekkel vagy szabadkereske­delmi megállapodásokkal kap­csolatban bármilyen intézkedés következhet be, amelyek a megkötött szerződések módosí­tásával járnak, mert ezen szer­ződések módosítása csak ko­moly tárgyalássorozat után le­hetséges. És akkor is csak va­lamit valamiért alapon lehetne megváltoztatni az egyezmé­nyekben. Ennek ellenére a miniszté­rium nyitott minden olyan ész­szerű kezdeményezés előtt, és szeretném hangsúlyozni, hogy termelőtől jövő kezdeményezés előtt, amely piacvédelmi intéz­kedést kér. Áz ilyeneket meg­vizsgáljuk, és amennyiben jo­gosnak és szükségesnek tartjuk, pozitív javaslattal küldjük to­vább a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának.- A cipőgyártók sérelmezik legjobban a feketeimportot.- A törvényi szabályozások, amely az ipari és kereskedelmi miniszteri rendeletekben jelen­tek meg és a kereskedelmi for­galmazást érintik, a vámszabá­lyok, illetve a vámoltatás meg­erősítése gátat fog szabni a fe­ketekereskedelemnek .- Szolnokon most kezdi első évét a gazdasági főiskola. Bál­áz oktatás más tárcához tarto­zik, de az innen kikerülő szak­emberek az ön tárcájának szür­keállományát gazdagítják majd.- Nem teljesen így van, mert a főiskola létrehozásában tár­cánk is nagy szerepet játszott, az év végéig, mint minden ke­reskedelmi főiskolát, így ezt is én felügyelem, és majd csak az új felsőokatási törvény életbe­lépésével kerül át más tárcához. Meggyőződésem, hogy az or­szágnak művelt koponyákra van szüksége, növelni kell a 100 fi­zikai munkásra jutó felsőfokú végzettségűek arányát.- span ­Kártevők, növénybetegségek a kertekben A jelenlegi házikerti növény- védelmi munkákat úgy kell vé­gezni, hogy az egyes kultúrák érési idejét, azok betakarítását figyelembe kell venni. Az al­kalmazott szerek egészségügyi várakozási idejének le kell tel­nie még a betakarítás megkez­dése előtt. Különösen fontos ez most, amikor a gyümölcsök érése folyamatos. A kezelések megtervezésekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Ázzál, hogy egyes gyümöl­csök termését betakarítottuk (cseresznye, meggy, barack, részben szilva és őszibarack stb.), nem szabad az éves nö­vényvédelmi munkáit befejezni, illetve elhanyagolni. Ez ugyanis negatív hatással lehet a követ­kező év termésére. Továbbra is, ahol szükséges, védekezni kell a takácsatkák, pajzstetvek, ak­názómolyok, amerikai fehér szövőlepke és néhol ősziba­rackban és szilvában levéltetű ellen. A gyümölcsmolyok közül károsít még az almamoly, szil­vamoly, keleti gyümölcsmoly, barackmoly második nemzedé­keinek lárvái. Szőlőben pedig a szőlőmolyok lárvái tesznek kárt a fürtökben. Érdemes tehát a kertekben rendszeres felvétele­zést végezni, mert a helyi keze­lési időpontot, a leghatéko­nyabb védekezést csak úgy le­het elvégezni. A megye külön­böző részein lévő kertek mik­roklímája eltérhet egymástól, így az ott fellépő károsítok meg­jelenési idejében, a fertőzések erősségében eltérés lehet. Ezért érdemes minden kezelést előze­tes felmérésre alapozni. Ha a kertben olyan károsítót találnak, amely ismeretlen vagy nem biz­tos a meghatározásban, érdemes növényvédelmi végzettségű vagy ilyen ismeretekkel rendel­kező szakember segítségét kérni. Ezzel is gazdaságosabbá, környezetkímélőbbé válhat a kezelés. A káposztaféléket korábban nagy mennyiségben károsítot­ták a földibolhák. Ahol sikerült megvédeni a növényeket, ott most a bagolypillelárváktól is mentesíteni kell. Öntözött kö­rülmények között nagyobb a veszély, mert a tojások nem száradtak be, és a lárvák kezelé­séhez volt elegendő nedvesség. A károsító lárvája okoz kárt, előbb hámozgatással, majd az­zal, hogy berágnak a káposzta­fejbe, és ürülékükkel szennye­zik azt. Hatékony védekezést a fiatal lárvák ellen lehet elérni. Erre felhasználható többek kö­zött a Karate 5 EC, Fendona 10 EC, Chinmix 5 EC. így szeptember elején, nagy vonalakban már egyféle össze­sítést lehet végezni az évi nö­vényvédelmi munkákról. Ilyen­kor már többé-kevésbé látszik, hogy ki milyen munkát végzett. Most még elevenen él minden­kiben, hogy a házikertjében mi volt az a károsító, amely prob­lémát okozott, és vannak ta­pasztalatok, hogy mely károsító ellen melyik szer volt eredmé­nyes és melyik volt kevésbé az. Ismertek a környezeti tényezők is. Nos, ezeket a tapasztalatokat ajánlatos néhány sorban leírni, lejegyezni saját magunk szá­mára, hogy ezzel is az elkövet­kező évek hasonló munkáit megkönnyítsük. Persze ezeket az adatokat, feljegyzéseket, egy más mikrokömyezetben - re­mélhetőleg csapadékosabb idő­járásban - ugyanúgy nem lehet alkalmazni - hiszen eltérhetnek a károsítok megjelenési ideje, a felszaporodást kiváltó környe­zeti tényezők -, de jelentős támpontot adhatnak az éves nö­vényvédelmi munkák megter­vezéséhez. Ennek a munkának az elkövetkező időszakban ott lesz jelentősége, akik a hobbi szintet és a család ellátását szolgáló mezőgazdasági tevé­kenységet túllépve, vállalko­zásban vagy kisebb-nagyobb szövetkezetekben végzik azt. Ez utóbbiaknak is próbálunk néhány, elsősorban figyelem­felhívó segítséget nyújtani munkájukhoz nemcsak kerté­szeti, hanem szántóföldi nö­vényvédelmi információkkal. Kasza Imre megyei NTÁ Magyar-olasz kapcsolatok A magyar-olasz kereske­delmi kapcsolatokról cserélték ki tapasztalataikat csütörtökön a Magyar Gazdasági Kamarában a hazai vállalkozók, külkeres­kedők és az Olaszországban te­vékenykedő magyar gazdasági szakemberek. Kompos László kereskedelmi tanácsos, a Ma­gyar Köztársaság Római Keres­kedelmi Kirendeltségének veze­tője elmondta: a két ország azo­nos gazdasági gondokkal küzd, a magyarhoz hasonlóan az olasz gazdasági növekedés is megtor­pant. Kisebb lett a kereslet, kö­vetkezésképpen kiviteli lehető­ségeink beszűkültek. Ugyanakkor Olaszországban a kis- és középvállalkozások je­lentős exporttámogatást kap­nak. Olaszország exportja az elmúlt évben 178 milliárd dol­lárt tett ki, importja megközelí­tette a 190 milliárd dollárt. Ma­gyarország részesedése ebből a forgalomból csak ezrelékekben fejezhető ki, ám pozitívum, hogy a 65 milliárd líra értékű külföldi tőkebefektetésből mintegy 28 százalékot Ma­gyarországon invesztáltak be az olasz cégek. A magyar-olasz külkereske­delmi forgalom tavaly 1,6 mil­liárd dollárt tett ki, s mintegy 300 millió dollárnyi volt a ma­gyar aktívum. (MTI) Látlelet Kötelező búskomorság? A nemzeti sorskérdésekről - ahogy újabban tapasztal­hatjuk - csak kellő búskomorsággal illik írni vagy be­szélni. Mert tényleg fogy a magyarság, s az ország kiárusí­tása is szakadatlanul zajlik. Ám, ha mindenáron hinni aka­runk abban, hogy a jelenlegi kurzus minden erőfeszítése nemzetpolitikai jellegű, akár bizakodóak is lehetnénk. Csakhogy a hatalmi elit túlnyomó többsége a legkevésbé sem a halálozási és a születési adatok mérlegelésével van elfoglalva, hanem önmaga helyzetét igyekszik stabili­zálni. A választási ciklus utolsó évében szinte mindenki feddhetetlennek akar látszani, s - feltehően - ki így, ki úgy választ majd magának pártot vagy frakciót. Hiúságból, esetleg becsvágyból, hiszen nem kevesen számítanak arra, hogy a hatalom közelében maradhatnak. De az irigység és a büszkeség is közrejátszhat ebben, s még inkább a társa­dalmi elfogadtatás motívuma. Ha valaki képes volt négy esztendőn keresztül bizalmat ébreszteni maga iránt, miért ne gondolná úgy, hogy még egyszer megpróbálja? A vá­gyott siker illúzióját amúgy is a választópolgárok rombol­ják szét. Ha szétrombolják. A rendszerváltás tréfája lenne, ha túlságosan kicserélődne a parlament. Ez idáig is annyira zárt társaságként működött, hogy legfeljebb a névtelenek buknak ki. S amint a jövő évi vá­lasztások időszaka közeledik, egyre inkább a megegyezés kényszere válik hangsúlyossá. Nyilván nem abban az érte­lemben, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok valaha is megegyeznének egymással, hanem a személyi szerep­lők szintjén. Mert történelemtanárként, levéltárosként vagy jogászként csak látszólag könnyű visszavonulni. A veszteség sokkal nagyobb annál, mint amennyire kívülál­lóként akárcsak érzékelni is lehet. Nem beszélve arról, hogy a küldetés magasztosságában mindenki megvan győződve. Más kérdés, hogy az állampolgárok miről „álmodnak”; mindenekelőtt létbiztonságról s arról, hogy ne kelljen mél­tatlan körülmények között élniük. Azzal még semmi sem dől el, hogy jövőre megint választások lesznek. Vélhetően az új politikai elit éppúgy kényszerpályán mozog majd, mint elődje. Ha fájdalmasan is, bele kell nyugodnunk abba, hogy 1994 után sem lesz könnyebb. Meglepetések ugyan várhatók, de nem a gazdasági és társadalmi fel- emelkedés szempontjából. így valóban tipródhatunk a végzetszerűségben, vagy keresett természetességgel tű­nődhetünk a nemzeti sorskérdéseken. Kötelező búsko­morsággal vagy anélkül, hiszen már most is annyi hátrány termelődik, hogy az új politikai kurzusnak szinte mindent elölről kell kezdenie. Még akkor is, ha a jogállamiság in­tézményei végtére is kiépültek. Kerékgyártó T. István • Keserű játék a cukorárral? • Van-e Csurka-Pozsgay tengely? • Kik gyújtogatják az erdőket? • Hogy látják külföldön Horhyt? URI • • * G gyszerűeit minden ____________i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents