Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-17 / 217. szám
8 Gazdaság 1993. szeptember 17., péntek Megyénkben az első félévben 62 ezren álltak alkalmazásban Hol és mennyiért dolgozunk? Ha fizetésünk nőtt is - fizetőképességünk csökkent A megyei statisztikai hivatal adatai szerint a megyei székhelyű vállalkozásoknál a foglalkoztatottak létszáma 17,6 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. Ugyanakkor a bruttó átlagkereset 33,9 százalékkal nőtt, ami 21.530 forintot jelent havonta. Az anyagi megbecsülés lényeges eltérést mutat foglalkozási ágak szerint is. Míg a fizikaiak átlagkeresete 17.727, addig a szellemieké 32.889 forint volt 1993 első félévében. Dolgozói fogyókúra A statisztikai felmérések a foglalkoztatottak számát tekintve nem biztatóak, ami a munkanélküliség növekedésében is megmutatkozik. A legsajnálatosabb, hogy elsődlegesen a termelő szférából kerül ki a munkanélküliek nagy része. Ezt mutatja, hogy megyénkben legnagyobb mértékben az építőiparban - 52 százalékkal - csökkent az alkalmazottak száma. Követi a sorban 41,2 százalékkal - igaz szolgáltatási ágazatként - a pénzügyi tevékenységet, valamint az ezt kiegészítő szolgáltatásokat végzők csökkenése, majd 32 százalékkal a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat. A megyének -4 és számos szakember szerint az országnak is - a mezőgazdaság stratégiai ágazata. Márpedig a 13,3 ezres fogyásnak a 3/5 része ezen ágazatban következett be. Az üres, betöltetlen álláshelyket sem a mezőgazdaságban hirdetik meg, pedig a vidék számára adott esetben nem feltétlenül az átképzés jelenti a kiutat. Megyénkben két ágazatban nőtt az alkalmazottak száma. Az egyik a bányászat - mely elsősorban az olajos szakmának köszönhető -, míg a másik a szolgáltatási körben tevékenykedőket érinti. A szállítás és raktározás, posta és távközlés területén majdnem 66 százalékos növekedést mutatnak a számok. Összességében azonban csökkent az alkalmazottak száma. (Lásd jobb oldali legfelső táblázatunkat.) Felértékelt „szellem” A alkalmazottakat éppen dolgozóknak is hívhatjuk, és a munkáért fizetség is jár. Ma nem mindegy, hogy mennyi ez, hiszen mást sem olvashatunk, hallhatunk, hogy hol ennek, hol annak emelkedik az ára. Néha meglepően tapasztalhatjuk vásárlásainkkor: tegnap még nem ennyit fizettünk ugyanazon termékekért. Mindezek miatt egyáltalán nem mindegy, hogy tudásunkat, munkaerőnket mennyiért adjuk el. Nézzük a számokat, melyek sok mindent elárulnak. A bruttó átlagkereset 26.013 forint volt országosan, ezzel szemben megyénkben 21.530 forintot regisztráltak, ami több mint 17 százalékos elmaradást jelent az országos átlagtól. A nagyobb anyagi megbecsülést a szellemi foglalkozásúak kapták mind országosan, mind megyei szinten. így az országos „szellemi” átlagkereset 41.722, míg a megyei 32.889 forint volt. A fizikai foglalkozásúak ezzel szemben megyénkben átlagosan 17.727 forintot, országosan pedig 22.212 forintot mondhattak volna magukénak, ha nem kellene még ebből különböző adó jellegű összegeket befizetni az államkasszába. Mivel azonban ettől eltekinteni nem lehet, így haza már csak - országos átlagban - 17.700 forintot vihettünk. Esélytelen fizetőképesség Az átlagkersetek az előző év azonos időszakához mérve közel harminc százalékkal emelkedtek, azonban a fogyasztói árindex mértékét figyelembe véve reálértéken három százalékkal csökkentek. A statisztikai hivatal adatai reprezentatív jellegűek így teljes körű - valódi - képet alkotni nem könnyű. Számos család másképp éli meg a jövedelmének csökkenését, nem mindegy, hogy hány eltartott személyre kell osztani a pénzt, és az sem, hogy a jövedelemforrás milyen egyéb kiegészítő tevékenységeket enged meg a családi kassza kiegészítésére. Sajnos, mivel egyre több a munkanélküli, bár a számok csökkenést mutatnak, a családok bevételi forrása is csökken. Az elhelyezkedési lehetőségek igencsak korlátozottak, ha 100 munkanélkülire 4 állásajánlat jutott a legutóbbi felmérések szerint. Ha az állásajánlatokat böngésszük, akkor megállapítható, hogy az ajánlott bruttó keresetek elmaradnak az előbbiekben említette átlagtól. A nagyobb városokban 15.000, míg a kisebb és esetleg elmaradottabb térségekben a 10.000 forintos ajánlatot lehet átlagnak tekinteni. A munkanélküli-járadékon lévő néhány lehetőség között választhat, bár egyre kevesebb ezen lehetőségek száma. Az egyik az elhelyezkedés, melyre igen kevés eséllyel lehet számítani. Másik, melyet senki sem javasol, azonban igen elterjedt, még büntető szankciókkal sem fogható vissza teljesen - a feketemunka. Harmadikként átképzés jöhet számításba, bár az ezt követő lehetőségek is igen korlátozottak. Talán van még több is, most azonban utolsó helyen a vállalkozás alapítását nézzük. Elszámított vállalkozások Az utóbbi néhány évben igen sokan kényszerűségből alapítottak egyéni vállalkozást. Ez a tőkeerőhiányból, a tájékozottság alacsony voltából adódott, pedig számos helyen, számos szakember hívta fel a figyelmet: a vállalkozáshoz kevés a vállalkozói igazolvány! Ettől fügetle- nül az egyéni vállalkozók száma fokozatosan emelkedik, július végén országosan 671.398-at tartottak nyilván, ami az év eleji számhoz képest 10,8 szzalékkal több. A vállakózások jövedelem- termelő képessége - éppen az előbb említettek miatt - meghatározza azt is, hogy abból hány személy tud megélni. Az IPOSZ-MKK felmérése szerint (lásd jobb oldali középső és alsó táblázatot) az egyszemélyes, alkalmazott nélküli vállalkozások száma a tavalyi 46 százalékról 1993-ra 29-re mérséklődött. Felmérésük szerint ennek oka az elviselhetetlenül magas közterhek alakulása, valamint az, hogy a régebben működő egyéni vállalkozók különböző társasági formákba menekülnek a talpon maradás érdekében. Azonban ezek is kényszervállalkozások ugyanúgy, mint a gomba mód szaporodó egyéniek. Pozitívan értékelhető a társas vállalkozások esetében, hogy növekedett azok száma, melyek 1- 5, valamint 11^10 közötti alkalmazottat foglalkoztatnak. A „nagyok” ideje viszont lejárt, legalábbis ezt mutatja, hogy a 300-nál többet foglalkoztató egységek az összes gazdálkodó 2 százalékát képviselik. Hazánk Budapest-centrikusságát jelzi, hogy a gazdálkodószervezetek 54 százaléka a fővárosban és Pest megyében tevékenykedik. A foglalkoztatottak száma 1993.1. félév Az előző év I. félévének százalékában 200% 175% 150% 125% 100% 75% 50% 25% .0% 173,4% 165,6% 68% 47,9% ■ C.% 82,4% M B 58,8% Sz P M - Mezőgazdaság B - Bányászat É - Építőipar Sz - Szállítás, raktározás, posta és távközlés P - Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai Ö - ÖSSZESEN 50% 40% 46% Hány alkalmazottat foglalkoztat ? Egyéni vállalkozás 1992-es adatok i# 1993-as adatok nincs 1 9% 9% 6% 8% 3% 4% 2% ■ 4% mn 4% ■ la 3% 3 4 5 Alkalmazottak száma 2% Briii ■ 6 7-10 11 -15 11-28 16-35 50% 40% 30% 20% 1 0% . 9% 17% nincs Társas vállalkozás 50% 1992- es adatok 1993- as adatok 30% 24% 19% 13% 1-6 6-10 Alkalmazottak száma 11 -40 IMtiffitlfÄIMi Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1993.09.17-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam {%) Vételi nettó árfolyam(%) Felhalmozott kamat 1993 szept. 17-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 98,60 98,00 15,451994/B 97,65 97,05 13,09 19,50 1995/A 94,18 93,58 19,91 19,44 1995/B 94,35 93,75 17,78 19,39 1995/C 97,40 96,80 10,93 19,50 1995/F 96,25 95,65 3,59 19,50 1995/G 99,84 99,24 2,03 19,50 * 1995/H 99,70 100,00 0,371996/A 94,76 94,16 11,89 18,65 1996/B 96,50 95,90 11,41 19,29 1996/C 96,46 95,86 10,50 19,27 1996/F 96,49 95,89 5,90 19,13 1997/C 94,70 94,10 9,86 18,48 1998/A 100,10 99,50 8,97Privatizációs fórum volt a Hozam Klubban Egy rókáról több bőrt!? Magyarázat: Nettó árfolyam: A felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: Az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesség - vétel/eladás - napjáig felhalmozott kamat, %-ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: Nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: Amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Hozam: az értékpapír-birtoklásból vagy -forgalmazásból származó jövedelem a névérték %-ában.) Megjegyzés: Az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. Mint arról tegnapi lapszámunkban már szóltunk, szerdán privatizációs fórum zajlott a Hozam Klubban, melyen Szabó Tamás miniszter, valamint a megye vállalatainak vezetői is megjelentek, több kérdéssel ostromolva a minisztert. így a fórum alatt megtudtuk, hogy a Mól Rt. privatizációjának ügyében még nincs döntés, nem ismert, hogy egyben vagy részekben kívánják a vállalatot értékesíteni. Füle István többek között rákérdezett a kunhegyesi BHG, valamint a szolnoki papírgyár helyzetére. A BHG kérdésében érdemben a miniszter nem válaszolt, azonban a papírgyár ügyében kifejtette, hogy a jelenlegi részvénytársaság a korábbi törvények alapján került értékesítésre. Ma már ez nem így történne. A helyzeten azonban változtatni nem lehet, így feltételt kötettek ki a külföldi tulajdonos, a Prinzhom csoport további vásárlásainak engedélyezéséhez. Ez pedig abban áll, a hogy a Duna- pack még állami tulajdonban lévő hányadára csak akkor kap vételi engedélyt, ha a Szolnoki Papír Rt.-t újra üzembe helyezi. Igaz, ehhez elképzelhető, hogy bizonyos piaci kényszerintézkedéseket kell hozni. A még Szolnokon üzemelő egységről nem esett szó, mint ahogy arról sem, milyen garanciákat kémek a Prinzhom csoporttól az ígért működtetés leállítása esetén. Fekete László, a GMV igazgatója vállalatának privatizációjával kapcsolatosan kérte a miniszter segítségét, mivel az átalakulásuk határozatát még nem kapták meg. Válaszában Szabó Tamás szólt arról, hogy még az idén meghirdetésre kerül a hazai gabonaipar tulajdon- hányadának 25%-a a termelők között, valamint a választ is megsürgeti. A Sütőipari Vállalat gazdasági igazgatója a decentralizáció végrehajtásának buktatóiról beszélt. Náluk ugyanis a 19 üzemegységből 9-et már értékesítettek, melynek bevételei az államkasszába, az AVU-höz került. A probléma azonban nem ebből adódott. Az eladási ár - mely érvényes felértékelés szerint került meghatározásra - a könyv szerinti értéknél több volt. Ezt a különbözeiét az APEH a vállalat jövedelmének tekintette, és 20 millió forint adóval megcsapolta. Kérdés csak annyi maradt, hogy az állam vajon egy rókáról hány bőrt kíván lehúzni? A miniszter ígéretet tett az ügy kivizsgálására. Dr. Sziráki András, a Mezőgép vezérigazgatója szóvá tette a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét. Ez a vállalatot abban érinti, hogy a privatizáció náluk is napirenden van. Itt jó lenne elkerülni a többi Mezőgép sorsát, hiszen a szolnoki ma világélvonalbeli vállalat. Azonban ha a felelős gazdasági vezetés nem tekinti a mezőgazdaságot stratégiai ágazatnak, és ehhez megfelelő támogatottságot nem nyújt, akkor sajnos az egész iparág - beleértve a termelőket és a gépgyártókat egyaránt, hiszen egymással összefüggésben vannak - a csőd szélére juthat. A kunhegyesi BHG-val kapcsolatosan megjegyezte, hogy tárgyalásokat folytatnak a gyár újraindításáról, igaz teljesen más profillal.
