Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-17 / 217. szám

1993. szeptember 17., péntek 3 Hazai körkép Siketek nemzetközi hete Magára zárja az ajtót A szeptember 20-26. közötti hét jelentősnek számít bizonyos embertársaink körében. Ezen időszak alatt tartják meg ugyanis a siketek nemzetközi hetét. Második alkalommal rende­zik meg, hiszen azelőtt siketek napja volt csak. 1991-ben, a Tokióban összeült Siketek Vi­lágszövetségének tanácsára bő­vítették ki hazánkban is a napot egy teljes hétre, azért, hátha jobban odafigyelnek a siketek problémáira. Mint azt Faragó Pétertől, a szolnoki MAV-kórház audioló- giai műszerészétől, a Hallássé­rültek című lap szaktanácsadó­jától megtudtuk, Budapesten és Szentendrén lesznek a rendez­vények. Számos színes program, mű­sor teszi szebbé pár napra a si­ketek életét. Jász-Nagy- kun-Szolnok megyéből a mező­túri hallássérültek kultúrcso- portja lép fel. Hogy megyénkben mennyi hallássérült található, azt nem lehet pontosan tudni, mert a hal- lássérültségről bejelentési köte­lezettség nincs. Becsült adatok vannak, amelyhez onnan kell kiindulni, hogy hazánk lakosai­nak 10 százaléka hallássérült. A megyei szervezet tagjainak száma 332. Bár a siketeket is meg lehet tanítani beszélni, ők csak száj­ról olvasással értenek. A be­szédtanulás nehézsége miatt azonban az ő nyelvük inkább a jelnyelv. Sajnos csak nagyon kevés éphalló van, aki ezt is­meri. Ebből adódnak aztán azok a gondok, hogy ezek az emberek semmit nem tudnak intézni. Nagyon sokunknak inkább arti- kulátlan hang az ő,_ beszédük. Ebből adódik, hogy a siketeket •'Sokszor nem halláskárosultnak, hanem szellemi fogyatékosnak tartják, és így is kezelik. Ennek elkerülésére hasznos volna, ha a nagyobb intézményekben lenne valaki, aki érti a jelnyelvet. A szövetség kommunikációs csoportjának törekvése a hiány­pótlás. így Szolnokon is indul egy jelnyelvtanfolyam a mun­kaügyi központ és a mozgássé­rültek megyei szervezetének támogatásával pályakezdők számára. Más országokban na­gyon sok éphalló van, aki is­meri a jelnyelvet. Megyénkben azonban nincs egyetlen hivatá­sos jeltolmács sem! Úgyhogy nagyon nehéz a siketek hely­zete. Bezárkóznak, csak egy­mással tudnak kontaktust terem­teni. Mi lehet ennek a hétnek az eredménye? Jobb elfogadtatás. De sajnos lépten-nyomon nega­tívumok tapasztalhatók. Egy gyerek, aki siket vagy nagyothalló, elvégzi a nyolc ál­talánost. Általában a csúszá­sokkal 16-17-18 évesen. Eset­leg szakmunkástanulónak még elmehet. Ha ezt az iskolát el­végzi, mi történik vele? Rok­kantnyugdíjas lesz. Ezzel kész, vége. Jó, ha 5-7 ezer forintot kap. Magára zárja hát az ajtót, és nem látja senki. Ezért mond­ják illetékes helyen, hogy a hal­lássérültek nagyon jól be tudnak illeszkedni a társadalomba. Hi­szen alig lehet hallani róluk. Tőlük bőven van elvonás. Más sérültcsoport kap segéd­eszközökhöz támogatást, de a siketek, akiknek sok-sok min­denre lenne szükségük ahhoz, hogy normális életet éljenek, egy fillérhez sem jutnak. Bátran mondható, a siketek semmi tá­mogatást nem kapnak. Aki nincs hasonló helyzet­ben, annak fogalma sincs a ne­hézségektől. Pedig a zajártalom miatt nagyon könnyen válhat az ember halláskárosulttá. Tóth András Áremelés előtti cementvásár a GULYÁS-TÜZÉREN! Bélapátfalvai 350/20-as cement 510 Ft/mázsa áfával, gyári kiszolgálással! •34112/1H­Kft. Debrecen, Vámospércsi u. 1. Telefon: 52-319-629, 319-999. MEGHÍVÓ A BÁBOLNA RT ÉS AZ IKR RT TISZTELETTEL MEGHÍVJA ÉS SZERETETTEL VÁRJA ÖNT A 2. NEMZETKÖZI BÁBOLNAI GAZDANAPOK RENDEZVÉNYEIN SZEPTEMBER 22-23-24 BÁBOLNA TERMÉKKIÁLLÍTÁS FAJTABEMUTATÓK SZÁNTÓFÖLDI GÉPBEMUTATÓK SZAKMAI FÓRUMOK e TAPASZTALATCSERE | SZAKTANÁCSADÁS 1 VÁSÁR IKR BÁBOLNA A FÖLDDEL BARÁTSÁGBAN! Két év hitegetésre A törvényhozás lassú, ezért nincs telefon Törökszentmiklóson tavaly nyáron lehetett telefont igé­nyelni, és aki úgy gondolta, hogy lakását összeköti a külvi­lággal, 15 ezer forint befizetése után ígéretet kapott arra, hogy a távközlési törvény megszüle­tése után, két éven belül meg- csörren a készülék a szobájá­ban. Később a lelkesedés és a fel­gyorsult események nyomán olyan jóslatok is elhangzottak, hogy a hálózat már idén őszre kiépülhet. A napokban azonban már bizonyos, hogy az igénylők legfeljebb csak jövőre kapnak telefont. A késés okáról, illetve az ígé­retek meghiúsulásáról a Kő- rös-Com Rt.-nél - ez a cég vál­lalkozott a térség telefonellátá­sának megszervezésére, és a gazdasági társaság tagjai a kör­nyék önkormányzatai is - el­mondták, hogy a szerződéshez képest lemaradásuk nincs. A tervezésnél optimistán ítélték meg a kivitelezés várható idő­pontját. Ugyanis késett a táv­közlési törvény megszületése, amelynek hiányában nem írható ki a beruházásra és üzemelte­tésre a koncessziós pályázat. A régi viszonyok szerint ugyanis csak a Matáv Rt. jogosult háló­zatbővítésre, illetve szolgálta­tásra, de a céggel sem az ön­kormányzatok, sem a Kö- rös-Com nem tudott meg­egyezni. A hálózatot kiépítették volna, de a Matáv nem adott ga­ranciát annak átvételére, illetve a szolgáltatások beindítására. A törvénytervezet egyébként már 1991-ben a parlament előtt volt, de csak idén júliusban lá­tott napvilágot, és a késlekedés miatt nem lehet Szolnok primer körzetében telefon, majd csak 1995-ben. Állítólag évente az országnak mintegy egymilliárd dollár kárt okoz a telekommu­nikáció hiánya, szűkebb ha­zánkra lebontva ez havonta kö­rülbelül 100 millió forint. Az erkölcsi veszteségről ne is szóljunk, hiszen a Körös-Com Részvénytársasághoz csatlako­zott önkormányzatok szavahi­hetősége megrendült, mivel a városok lakói már 1992-ben be­fizették a pénzt azzal az ígéret­tel, hogy két év múlva telefon­hoz jut minden igénylő. Most már kiderült, hogy Tö- rökszentmiklós, Mezőtúr, Kun- szentmárton lakossága hiába várja a távolságokat leküzdő te­lefon beszerelését az idén, leg­feljebb csak két év múlva hasz­nálhatják a XIX. század csodá­ját. Azt is csak akkor, ha a még szükséges miniszteri rendeletek elkészülnek.-Sp­Látlelet Lesz-e elég golfpálya? Akár jelentéktelen eseménynek is tűnhet, hogy a napokban közel húszezren tüntettek a Kossuth téren. Mert százezren sem voltak. Szerencsére, hiszen ha az a kétszázezer munkanélküli is csatlakozik a demonstrációhoz, akik az agrárágazatból kerültek ki, minden bizonnyal félelmetes erőt jelentettek volna. Csak­hogy ennek ellenére sem lehetünk nyugodtak, még kevésbé bi­zakodóak. Ha ugyanis tovább tart a mezőgazdaság kifosztása, ha jövőre még több szántóterület marad parlagon, s ha búzát és kukoricát is importálnunk kell, előbb-utóbb tömeges elégedet­lenséggel lehet számolnunk. Hiába a naponta hangoztatott szó­lamok a farmergazdaság fontosságáról, a kisvállalkozások min­dent megoldó szerepéről, ha hiányoznak a gazdasági-pénz- ügyi-értékesítési feltételek, az „emberarcú feudalizmus” lehe­tősége senkit sem tölt el reménnyel. Már csak azért sem, mert hetven-nyolcvan évet visszacsúszni az újrakezdéshez, aligha vonzó perspektíva. S miközben egyes nyugati országokban azért részesülnek kedvezményben a mezőgazdaságból élők, hogy termelési kedvüknek korlátot szabjanak, ennek visszáját nehéz igazságként elfogadni. Egyebek között a növénytermesz­tés sem kedv vagy vágy kérdése. Ártalmas illúziókat táplálnak mindazok, akik ennek létjogo­sultságában hisznek. Jóllehet szép számmal akadhatnak kivéte­lek, s a kormányzathoz hű és kevésbé hű sajtó tanulságos esetek sorával mutathatja be, hogyan lehet a földből megélni, a nem­zetgazdaság talpra állása szempontjából mégis esetleges érvé­nyű példákról van szó. Jórészt azért is, mert a mezőgazdaság­ban az elmúlt két-három évben tapasztalt veszteségtermelés már-már visszafordíthatatlan. Nem szólva arról, hogy a nyugati országok többsége a legkevésbé sem érdekelt a magyar mező- gazdaság újbóli megerősödésében. A piaci viszonyok figyel­men kívül hagyását jelentené mindez, s olyan gondolkodásmód elfogadását, mely merőben idegen a piacgazdaságtól. Mint má­sutt, itt is a piac felvásárlásának alig leplezett szándéka érvé­nyesül. Ám míg egy gyár viszonylag könnyen átalakítható rak­tárrá vagy diszkont áruházzá, a termőföld más irányú hasznosí­tásának súlyos következményei lehetnek. Noha Magyarország bizonyos tájegységei kiválóan alkalmasak több száz golfpálya kialakítására, félő azonban, hogy a golfozók létszáma ezzel nem lenne arányos. A golfütő is pénzbe kerül, mint ahogyan az sem kétséges: a csaknem hétszázezres létszámot elérő munka- nélküliek meglehetősen nehezen győzhetők meg arról, hogy az , amúgy elegáns sportágnak hódoljanak. Kerékgyártó T. István Valami újat szeretnének... Húsz ember összefogott Tiszafüreden a munkanélküliség ellen A Velencei-tónál Folyamatos vízpótlás Folyamatos vízpótlásra vari szükség a Velencei-tónál. Szabó Mátyás, a Közép-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság veze­tője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca előterjesztésben kéri a kormányt: tegye lehetővé, hogy a tóba folyamatosan en­gedhessék a rákhegyi karsztvi­zet mindaddig, míg szintje el nem éri az optimális 150-160 centimétert. Az idevágó döntés értelmében ugyan a három évre tervezett pótlás jövő évi rész­feladatának a megvalósítására 80 millió forintot juttatnak, ah­hoz azonban, hogy egész évben folyamatosan működni tudja­nak a vízpótló berendezések, további hatvanmillióra lenne szükség. A többletköltséget a tó környéki önkormányzatok - amelyek egyébként a kiadások 20 százalékát vállalták magukra - nem tudják már előteremteni. Az idén július eleje óta tartó vízpótlás során eddig mintegy 1,2 millió köbméternyi vizet engedtek a tóba. Ez nem hozott még látványos javulást: a szá­mítások szerint csupán 5 centi­méterrel növelte a vízszintet, s a pótlás ellenére is az utóbbi évek legalacsonyabb, mindössze 71 centiméteres vízállását jelzik a mércék, merthogy az idén a le­hullott csapadék a felét sem érte el a korábbi évekének. Az év. végéig összesen mintegy 3 mil­lió köbméternyi - tehát további 1,8 millió köbméter - vizet en­gednek a tóba. A jövő nyárig összesen 5-6 millió köbméter­rel szeretnék megnövelni a tó­beli mennyiséget. Ha ez sikerül, az idegenforgalmi idény kezde­tére akár 20 centiméterrel is nö­vekedhetne a vízszint. Kábítószer Kábítószer-kereső kutya se­gítségével találtak kábítószert egy gépkocsiban elrejtve a ha­tárőrök. A gyulai átkelőnél egy német és egy török állampolgár ellenőrzése során a kutya a gép­kocsi kesztyűtartójából egy ci­garettásdobozt emelt ki, amiben 49,5 gramm hasist rejtettek el. Tiszafüreden a hatalmas ha­jógyári telephely már jó ideje csendes. A gyárkapun belül sem „zakatolnak” a gépek, a szerelő­téren maradt két daru gémje is legtöbbször mozdulatlanul várja sorsának alakulását. Nem veri a vasat a nagykalapács, nem vakítja a szemet a hegesztő eletródák viliódzó fénye. A gyár csődbe menetele óta nem járnak erre a munkásbuszok, és elnémult a műszakváltásokat jelző hajókürt. Az Örvény felé vezető úton is megszűnt a 8 órás intervallumokban váltakozó forgalmi dugó. Ám a volt hajógyári dolgo­zók közül húszán naponta mégis erre indulnak. Ők a Bi­ankó Kft. dolgozói. 1993. feb­ruár 5-e óta ismét van munká­juk. A többit - kérdéseimre vá­laszolva - Kun Lajos ügyvezető igazgató mondja el.- Mikor és hogyan született meg a kft. alapításának ötlete?- Februárban fogtunk össze tizenketten. Úgy éreztük, nem szabad ölbe tett kézzel vámunk sorsunk alakulását. Adva volt az emberek szakmai tudása, emellett adódott egy olyan te­vékenységi kör, mely hiánypi­acnak számított, nemcsak me­gyénkben, hanem tágabb kör­nyezetünkben is: Ikarus és bár­milyen más kelet- és nyugat-eu­rópai haszonjárművek részleges vagy teljes körű felújítása és belső korszerűsítése. Miután le­hetőségünk volt a régi hajógyári csarnok hátsó hajójának bérbe­vételére, belefogtunk. Azóta a kisvállalkozások összes gond­jait hátunkon cipelve sikerült talpon maradnunk, s ma már húsz fővel dolgozunk.- Ezek szerint vannak a kis- válalkozásoknak gondjai. Mit jelent ez a Biankó esetében?- Mi nem rendelkezünk szá­mottevő törzstőkével, sem je­lentős vagyontárgyakkal, így nehéz hitelhez jutnunk. Nem is beszélve a kamatokról. Jó, hogy bérelhetjük ezt a helyet, hosszú távra azonban biztonságosan nem tervezhetünk. Szükség lenne például egy szerelőak­nára, de nem nyúlhatunk a terü­lethez. Kedvezőbb hitelekkel, esetleg egy elővásárlási jogot is tartalmazó kedvezményes bér­leti szerződéssel előre tudnánk lépni. Jó, hogy igénybe vehet­tük a megyei munkaügyi köz­pont támogatását, mely a tartós munkanélküliek foglalkoztatá­sát segíti. Most az ő segítségük­kel 2-3 első munkahelyes fiatal gyakornoki foglalkoztatását tervezzük. Ezen támogatások nélkül nehezen boldogultunk volna. De a lényeg az, hogy ál­lami szinten nagyobb támoga­tást érdemelnének az ilyen hi­ánypótló vállalkozások.- Ezek szerint tervez a Bi­ankó profilbővítést is.- Lényegében idáig is foglal­koztunk szélvédők cseréjével, a buszhoz kapcsolható hír­adás-technikai eszközök beépí­tésével, a haszonjárművek kom­fortfokozatot növelő berende­zésekkel való bővítésével, jár­műszerelvények gyártásával. Mi készítettük el az örvényi ki­kötő vasszerkezetét is. Ám idő­vel 30-35 főre kívánjuk bővíteni a létszámot, mert valóban az idegenforgalmi igényekhez iga­zodva bővíteni akarjuk profi­lunkat, amibe az utcai padoktól kezdve a kishajók gyártásáig minden belefér, csak megfelelő áron és főleg kiváló minőség­ben kell produkálnunk. Az itt dolgozó volt hajógyári munkások, akiknek kicsit laka­tosnak, kicsit kárpitosnak, fes­tőnek és elektromos szakember­nek is kell lenniük, megtalálhat­ják számításukat így. Ehhez persze az kell, hogy továbbra is gyorsan, gazdaságosan és mi­nőségi reklamációk nélkül ke­rüljön a picra a Biankó produk­tuma. Mindenesetre itt egy szel­lemi kapacitás összefogott a ki­vitelező munkáskezekkel. Úgy néz ki, hogy hatékonyan, ami azt bizonyítja, hogy kicsiben is érdemes tervezni. Pláne, ha így pár ember munkához is jut!- Percze -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents