Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

6 Szolnoki Extra 1993. szeptember 16., csütörtök • • Üzletek a piacon köttetnek Nem csökkent a termelés a Bőrtexnél Az ipari termelés csökkenése különösen érződött a fogyasz­tási cikkeket előállító üzemek­nél, ezek között is a cipő és a bőripari szakma sínylette meg legjobban a keleti piac össze­omlását, illetve a belső kereslet csökkenését. A szolnoki Bőrtex Részvény- társaságot azonban nem ren­gette meg a kedvezőtlen piaci hatás, termelése nem csökkent, dolgozókat nem kellett elbocsá­tani a cégtől. A vállalat el- nök-vezérigazgatónőjétől, dr. Lits Józsefnétől kértem és kap­tam választ napjaink gazdasági csodájáról.- A Bőrtex már a rendszer- váltás előtt is jelentős üzleti kapcsolatokkal rendelkezett a fejlett országokban - magya­rázza a vezérigazgatónő. - A Szovjetunióba is szállítottunk mi, évente mintegy 500 ezer táskát, ez a piac elveszett, de si­került új kapcsolatokat terem­teni nyugat-európai kereske­dőkkel. Ezt a megrendeléskiesést azért sikerült rövid időn belül pótolni, mert vállalatunk az el­sők között kezdte el az önálló külkereskedelmet, vagyis, ami­kor új piac után kellett néznünk, nem okozott gondot, nyelvi ne­hézséget a kapcsolatteremtés. Munkatársaink idegennyelv-is- merete akkor még ritkaság- számba ment, és segítette cé­günket a piachoz jutáshoz. A vezérigazgató asszony még azt is elmondta, hogy megren­deléseik megtartása, illetve nö­velése csak úgy volt lehetséges, hogy állandó jó minőséget pro­dukáltak, valamint a szállítási határidőket percnyi pontosság­gal tudták tartani. Ez pedig vé­Garantált minőség, pontos szállítás, önálló marketing- és nyelvismeret - a siker záloga leménye szerint meghatározó a nyugati piacon. A két ismérv fontosságát a vállalat dolgozói már korábban megtanulták, hiszen az Adi­das-szál kötött bérmunkaszer­ződésük már jó néhány évvel ezelőtt megtanította velük a nyugati gazdasági kapcsolatok normáit.- A termékszerkezet átalakí­tása nálunk nem okozott prob­lémát, hiszen a szakmai irányí­tás és a képzett munkaerőlét­szám adott volt, technológiai felszereltségünk is jó, vagyis a minőségi munkakövetelmé­nyeknek megfeleltünk. Más iparágakban pont ez az átállás okoz nehézséget, főleg pénzte­lenség miatt. Azt is elmondta az elnöknő, hogy részvénytársaságuk főleg kis szériában nagy munkaigé­nyű, ezért drágább termékeket állít elő, mert nyugat-európai országok piacaira csak ilyen termékekkel lehet betömi, hi­szen az olcsó árfekvésű döm­pingárukat szállító távol-keleti országok alacsony áraival nem lehet versenyezni. — Természetesen profilunk átállítása még nem fejeződik be - magyarázza tovább dr. Lits Józsefné -, példaként megemlí­tem, hogy most nagy tételben gyártunk sebességváltó-takaró­kat német megrendelésre, va­lamint az olaszországi Fiat cégnek is szállítani fogunk au­tóüléshuzatokat. Azt is elmondta a vezérigaz­gatónő, hogy az új piacok felfe­dezése szinte csak azon múlik, hogy egy-egy vállalat jelen van-e az adott ország piacán, mert így a gyártók egymásnak ajánlgatják a jó minőséget ga­rantáló és pontos beszállítókat. Szerinte ezért fontos az önálló külkereskedelem, ahol a cég sa­ját marketingpolitikát folytat az idegen piacon, és így a termelő és vásárló között közvetlen kapcsolat jön létre, egy esetle­ges külkereskedelmi mamut ki­zárásával.- Reklámra, marketingre a magyar átlagnál lényegesen többet költünk, de megéri, mert az egyik leggyorsabban megté­rülő befektetés. Az autógyártók megrendelé­seit nem a Magyarországon megszokott „útvonalon” kap­tuk, ezt is marketingünk ered­ményének könyvelhetjük el. A Bőrtex Részvénytársaság eredményei is bizonyítják, hogy az önállóan döntő, és nem fel­sőbb tanácsra váró gazdasági egységek életképesebbek, il­letve a rossznak ítélt gazdasági feltételek között is talpon lehet maradni. - span ­Zöld kártyák a General Service-tői A megyében a General Ser­vice Kft. egyedül vállalja az au­tóbuszok nemzetközi vizsgára való felkészítését. Nemrég kap­tak Németországból olyan mű­szereket, melyekkel a tachográ- fokat hitelesítik. Eddig csak Budapesten foglalkoztak e szerkezetek bemérésével. A General Service Kft. Jár­műjavító, Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Fe­lelősségű Társaság 1992. már­járművel rendelkező szolnoki magánvállalkozó is. Javítanak autógumit, akku­mulátorokat értékesítenek és újítanak fel. Tevékenységi kö­rük része a járművek füstkibo­csátásának mérése, csökken­tése. Az amerikai Carbon Clean-eljárással leoldják a mo­torok égésterében lerakodott kormot. A tisztítást követően 30 százalékkal kevesebb a leve­gőbe kerülő káros anyag. Ennek A Carbon Clean-eljárással nemcsak a levegőbe kerülő szeny- nyező anyag mennyisége csökken, hanem a jármű is kevesebbet fogyaszt köszönhetően minden jármű rendelkezik zöld kártyával. A másfél éve kialakított új szervezeti forma egyik előnye, hogy a megtermelt pénzből ará­nyosan többet juttathatnak a dolgozóknak is - jegyezte meg Nagy Ferenc ügyvezető igaz­gató. Elmondta, a dolgozók sa­játjuknak tekintik a vállalko­zást. A General Service Kft.-ben 95-en dolgoznak, mindössze 9 alkalmazottal. A kezdeti nehézségek után helyre­állt gazdálkodásuk. A társasági forma már előnyösebb a koráb­binál. Százharminc Volán autó­buszt javítanak. Tizenegy beál- lásos javítócsarnokukban fo­gadják a járműveket. Rendel­keznek az úgynevezett ZT2-es jogosítvánnyal, ami azt jelenti, hogy technikai felkészültsé­güknek köszönhetően a kft. sa­ját hatáskörben érvényesítheti a forgalmi engedélyeket. Terve­zik, hogy a jövőben személy- gépkocsik vizsgáztatására is megszerzik ezt az engedélyt. Az oldalt szerkesztette: Szurmay Zoltán Sikeres Tanévbontó Az Ifjúsági Iroda múlt heti Tanévbontó című rendez­vénysorozatára több száz fia­tal volt kíváncsi. Ezúttal sem az érdeklődők száma a lénye­ges. Fontosabb, hogy meg tudtak felelni baráti körük kí­vánságainak, vagy máskép­pen: a résztvevők azt a szel­lemi táplálékot kapták, ami leginkább megfelel ízlésük­nek. A Művésztelepen, a Cso­móponti Művelődési Házban, a Varga Katalin Gimnázium­ban, a Verseghy Könyvtárban és a Tisza moziban olyan elő­adók léptek fel, akiket a zö­mében tizenöt-huszonöt év közötti ifjúsági réteg kedvel. A fellépők és az iroda prog­ramjainak látogatói között kölcsönös kapcsolat alakult ki az évek során. Az előbbiek bemutatkozási alkalmakat ta­láltak, melyeken nem a pénz­ügyi szempontok vagy az ott­hont adó intézmények haszna a legfontosabb, hanem a mű­vészet, a próbálkozás. A kö­zönség cserébe ritkán látható alternatív műsorokon vehetett részt. Mindez persze nem je­lenti azt, hogy a műsorokat ürességtől kongó termekben kellene bemutatni. Ahogy ed­dig is történt, a fiatalok vá­lasztanak, s az az elképzelés valósul meg, amelyik iránt nagyobb az érdeklődés. A múlt heti „bulisorozat” és a többi hasonló rendezvény az iroda tevékenységének csak egy része. Továbbra is működik lelki és jogi tanács­adó szolgálatuk. Kulturális programokat, tanfolyamokat szerveznek. Szolgál­tató-szakmai egyesületről van szó, amely egy országos háló­zat tagja. Fennmaradásukat a várostól kapott és a pályáza­tokon nyert pénz biztosítja. Az ötéves Ifjúsági Iroda rendezvényei eddig is több ezer érdeklődőt vonzottak. Igyekeznek az igényeknek megfelelni. Ezért lehet telt ház történelmi szabadegye­temeiken, filmklubjaikon. A Városi Művelődési Központ­ban tartott előadásokon ma­guk az előadók is meglepőd­tek a résztvevők nagy szá­mán, ugyanis a fővárosban jóval kisebb érdeklődéshez szoktak hozzá - meséli Baricz Péter irodavezető. Politikával átitatott jelenünkben érthető az emberek kíváncsisága az átértékelt múlt tényszerű megismerése iránt. Mivel az alternatív művé­szetek iránt van igény, meg­próbálnak ennek a feladatnak is megfelelni. Természetes, hogy egy akkora városban mint Szolnok, létezik olyan réteg, amely ízlésben, gon­dolkodásban eltér az átlagtól. A programok egy részét a fia­talok körében jól ismert So­mogyi Béla l. szám alatti iro­dában tartották. Sokadik fészke ez az egyesületnek. Bízni kell abban, hogy a mos­tani végleges lesz. Sz. Z. cius 1-je óta működik a Nagy­sándor J. úti telephelyen. Fő te­vékenységi körük a haszongép­járművek javítása; foglalkoznak tehergépkocsik, autóbuszok, pótkocsik és rakodógépek fel­újításával, teljes körű szervize­lésével. Ehhez több kiegészítő tevékenység kapcsolódik: for­gácsolás, asztalos- és lakatos- munkák. Több mint száz szakmunkás- tanulót foglalkoztatnak a Jász­kun Volán Rt.-vei közösen. A tanműhelyben a diákok többek között személygépkocsik javí­tását is megtanulhatják. Kevés az a vállalat, amelyik ilyen nagy számú diákot foglalkoztat. A kft. alapításakor az anya- vállalat a 6 millió forintos indu­lótőkébe 4 milliót adott, 2 mil­lió a dolgozói rész. A kft. kapa­citásának 60 százalékát a Volán köti le. Külső megrendelőjük a MÓL Rt., a tűzoltóság, a PIV-TEFU, de megfordul itt számos, autóbusszal, tehergép­Azért azt még nem lehet(ne) Városunk egy kicsit felléle­gezhetett. Pár hónapja már, hogy elkerüli a 4-es számú fő­közlekedési út, így kisebb lett az átmenő forgalom. Azzal, hogy nincs akkora gépjármű­áradat, kimerészkedtek né- hányan a volt négyes belvá­rosi szakaszára - kerékpár­ral. A bátrak - bátran állít­hatjuk - mind-mind fiatalok. Jól menő mountain bike-kal, versenykerékpárral szágul­doznak - a korántsem ritkán előforduló tehergépkocsik mellett. Megváltozott-e a volt 4-es „státusa” azzal, hogy már nem főút? - kérdeztük meg a rendőr­ség illetékesétől; lehet-e már a város főutcáján bringázni? Nem! A közlekedési táblák még a régiek, amelyek a kerék­párt - is - kitiltják a főútról. Mint a rendőrség munkatársa elmondta, ő maga is tapasztalja ezt a jelenséget. Sőt, nagyon jól látja, hogy a járdán is kerékpá­roznak. Ha az ember rájuk szól a renitenskedőkre, hogy ne ke­rekezzenek a járdán vagy az út­testen, mert az nem megenge­dett, ráadásul élet- és balesetve­szélyes, akkor még nekik áll fel­jebb. Mivel a fiatalkorúakat nem lehet megbüntetni, a szü­lőnek tett figyelmeztetés is falra hányt borsó, mert azok is ugyanúgy megsértődnek, ha szól a rendőr. Tisztelet a kivételnek. Mert azért van ilyen is, de nem ez a jellemző. A közömbösség, az a „divat” nálunk. Szerencsére baleset még nem fordult elő, de nem sokon múlik - mondja a rendőr. Előfordul persze, hogy valaki a figyelmeztetés hatására - fel­nőttek esetében a helyszíni bír­ság hatására - leszáll a biciklijé­ről, és tolja. De csak a követ­kező sarokig. És már pattan is vissza a nyeregbe a rendőr tisz­tes távolságában. Hisz nem azért van biciklije, hogy gyalo­goljon . .. Viszont ha már polgári „en­gedetlenségi mozgalom” indult a biciklizésben, meddig lesznek kint a tiltó táblák? Nem a rend­őrség dolga a táblák elhelyezése a főutcán, hanem a kezelőé, tör­ténetesen az önkormányzaté. A rendőrség csak érvényt szerez a táblának. Biztató azonban, hogy hamarosan alaposan átformáló­dik a belváros képe, többek kö­zött lesz kerékpárút. Addig is reméljük, baleset viszont nem. T. A. Vörös és fekete- Tudod, kiről beszélek? - kérdi ismerősöm. - Arról a vörös hajú nőről, aki a nyol­casban lakik. Aha. Vörös, vörös . . . Ki­nek is ... A kolleganőmnek, a fogorvosnőnek, a pénztáros­nak az ABC-ből, a szomszéd- asszonyomnak, sőt, a lányá­nak is . .. sőt, a fél utcának ... Értem már, miért nem jö­vök rá, kiről beszél. Mosta­nában több vörös hajú nőt látni egy négyzetméteren, mint monokinit a tengerpar­ton. Divat lett a „bemosás". S már ott tartunk, hogy aki nem próbálta még ki a narancs­sárgától a bordóig terjedő színskála valamelyikét, ápo­latlannak érezheti magát. Mert a vörös izgalmas. Érde­kes, ritka, sőt, különleges - volt. Mára annyira szokvá­nyossá vált, hogy akkor kap­juk fel a fejünket, ha valaki egyszerű samponnal mosott hajával járkál közöttünk. Most pedig itt az ősz. Sár­gulnak a levelek, a hölgyek haja újabban feketül, s egyre gyakrabban - feketéink.-Te - mondja vörös hajú ismerősöm. - Tudod, hogy az a csaj a harmadikról.. . hogyhogy melyik? Hát az a fekete! - em ­Mindennapi küzdés Két éve jött létre és idén feb­ruárban már el kezdtek benne dolgozni. Mi az? A szolnoki székhelyű Betegszállító Betéti Társaság. Az eltelt két év is mutatja, hogy igen küzdelmes volt a tár­saság engedélyeztetése. De si­került, és a két alapító, két fiata­lember, Szeghy Gergely és Tóth László, röviden elmesélik az ol­vasóknak a sztorit. A bejegyzés utáni első neve­zetes időpont a Társadalombiz­tosítással kötött szerződés dá­tuma, amely 1992. december 1-jén lépett érvénybe, majd az érdemi munkát idén február 1-től datálják. Két bérelt autó­val, egy Ford Transit-tal és egy Fiat Ducatóval hordják az ülve szállítható, művesekezelésre szoruló betegeket. Körzetük meglehetősen nagy. A Jászság­ból, Mezőtúrról, Kisúszállásról, Kunszentmártonból és környé­kükről szállítják a rászorulókat Szolnokra. A megyeszékhelyen az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) látja el ezt a feladatot, ahogyan a megye más részein is, ahonnan a karcagi művese- osztályra viszik a betegeket. Az OMSZ-szel jó a kapcsolatuk. Ez igen örvendetes, hiszen ha valami gond adódik a beteggel, akkor a jól szervezett mentő- szolgálat segítségére vannak csak utalva. A szállítás gondosan kidol­gozott program szerint megy. Minden beteget hetente három­szor szállítanak be a Hetényi Géza Kórház műveseosztályára, hogy 4-4,5 órás kezelés után visszavigyék őket otthonukba. Hetente 90 beteggel foglalkoz­nak, havonta 20 ezer kilométert tesznek meg. Szerződésük sze­rint 40 forintot kapnak egy ki­lométerért, de az üresjáratokkal ez csak 20 forintra jön ki. Hogy meg lehet-e ebből gaz­dagodni? Hát nem. Az ország­ban mindössze öt-hat ilyen bt. működik, és egyiknek tagja sem jár Rolls-Royce-on. Mint ahogy ők sem. Akkor mi a pláne benne? Mindketten mentősök voltak. Úgy érezték, hogy a művesére szoruló betegeken sokat tudnak segíteni, hiszen ez egy olyan krónikus betegség, ami nagyon hosszú ideig tart. Azzal, hogy csak őket szállítják, a betegeknek 1-3 óra pluszt tudnak adni, amit családjuk kö­rében tölthetnek el. mta Tánc a döntőért Öten egy csapásra. A zsűri rájuk szavazott, a közönség nekik tapsolt Szombat este új produkció­val lépett a közönség, a kame­rák elé a Tisza Táncegyüttes Kamaracsoportja. A Ki mit tud? középdöntőjébe jutott csoport Mihályi Gábor művé­szeti vezető irányításával ké­szült: Vágják az erdei fát című műsort mutatta be nagy siker­rel. S mint látható, hallható volt, nemcsak a közönség tet­szését nyerték el. A zsűri a színvonalhoz illő pontokat adott. Mivel tévéadásonként húsznál is több a fellépők száma, a műsoridő meglehető­sen szűkre szabott, a tánc nyelvén - feszes. Négy perc alatt kellett bemutatnik tudá­suk legjavát. A táncegyüttes fiúkarából Horváth Róbertnek, Nagy Zoltánnak, Simon Gyu­lának, Szabó Lajosnak és Varga Péternek szurkolhat­tunk szombat este. Meglepőnek tűnhet talán, de sem ők, sem a nagyegyüttes nem lépett még fel a televízió egyik legnépszerűbb műsorá­ban, a Ki mit tud?-ban. Ennek az az oka, hogy meghívásaik, fellépéseik eddig mindig a ve­télkedő idejére estek. Szomba­ton az öttagú csoport képvi­selte a többieket is. A tét nem csak presztízsz- szempontok miatt nagy. Meg­lehetősen költséges vállalko­zás egy ilyen fellépéssorozat. Az egyesületté, önálló jogi széméllyé átalakult csoportnak gondoskodnia kell az új kore­ográfiáról, a ruhákról, a kellé­kekről, az utazásról. Szeren­csére jelentős támogatást kap­nak a Városi Művelődési Központtól és a megyeszék­hely önkormányzatától. A fellépés előtti utolsó pró­bájuk szerda este volt a Városi Művelődési Központban. Csü­törtöktől a Ki mit tud? hely­színén, a Madách Színházban folytatták a gyakorlást a kame­rapróbákon. Megyénkből csak a tiszások jutottak tovább, e műfajban ők képviselik egyedül pátriánkat. Ahogy bíztak a továbbjutás­ban, úgy számítanak a későb­biekben is a néptánc mecéná­saira. A döntőre már elkészült új számuk. Mi lehetne más a címe, mint az, hogy: Jászkun­sági gyerek vagyok.-SZ-

Next

/
Thumbnails
Contents