Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

1993. szeptember 14., kedd Kultúra 5 Alapítványok a kultúráért Vállalkozni kénytelen művelődési házak A pénzhiány a kultúrát sem kíméli. Különösen drámai a helyzet - kulturális szempontból is - a kistelepüléseken. Az egyetlen művelődési intézmény fenntartása évről évre nagyobb nehézségekbe ütközik. Mégis: ha felröppen a híre, hogy kény- szerűségből bezárnak egy mű­velődési házat, az egész sző­kébb közösség megmozdul, til­takozik ellene. Jelenleg mintegy 2.500 mű­velődési ház működik az or­szágban. Az elmúlt három év­ben mindössze egy-kettőt zártak be, de ezek funkcióit is átvette más intézmény, a könyvtár, az iskola. Jellemző azonban a ha­zai viszonyokra, hogy több új házat nyitottak meg, mint amennyit bezártak. Elsősorban a szétvált telelpülések alakítot­tak ki a maguk számára külön intézményeket valamilyen régi épületben, de elvétve újak is épültek. A központi költségvetés által nyújtott normatív támogatás há­rom év alatt a két és félszeresére nőtt: 1991-ben 100 forint jutott lakosonként a közművelődésre, 1993-ban már 250 forint. A tá­mogatás persze így sem fedezi a fenntartási költségeket. A házak üzemeltetésének kö­rülbelül 60 százalékát adja a központi költségvetés, illetve a helyi önkormányzat, a további 40 százalékról az intézmé­nyeknek maguknak kell gon­doskodniuk. Ez a saját erő az elmúlt években nagyobb mér­tékben nőtt, mint az önkor­mányzati és központi támogatás együttvéve. A forrásnövekedést elsősorban saját gazdálkodásuk ésszerűsítésével, jövedelmük növelésével érték el. Főként rendezvények jegyeiből, tanfo­lyamok szervezéséből, a terem bérbeadásából származnak a pluszbevételek, csakúgy, mint eddig. Alaposan megváltozott a művelődési házakban rendezett tanfolyamok jellege. A hagyo­mányos nyelv- vagy kézműves­tanfolyamokat felváltották a munkanélküliek részére szerve­zett átképzések. De az eddigi fa­lugyűlések, lakossági fórumok mellett a földárveréseknek is a művelődési házak adnak ott­hont, gyakran kedvezményes áruvásárokra és használt ruhák árusítására is bérbe adják a há­zat, hiszen erre a célra szintén nincs alkalmasabb hely egy-egy településen. Egészen újszerű „vállalkozá­sokat” is életre hívnak az in­tézmények. Például Kata- lin-pusztán lovasiskolát működ­tet egy művelődési ház, Daba- son alapítványt hoztak létre a Galéria működtetésére. Az ala­pítvány nyitott, így bárki csat­lakozhat hozzá. Az adományok, hozzájárulások, felajánlások összege leírható az adóalapból. A művelődési házak egy ré­sze saját nyomdával rendelke­zik, amelynek szolgáltatásai éppúgy megvehetők, mint bár­mely más intézményé. A házak programfüzeteiben, kiadványa­iban is reklámlehetőséget kínál­nak a helyi vállakozóknak, bol­tosoknak, üzletembereknek. A rendezvények támogatóinak nevét fel szokták tüntetni a pla­kátokon, a ház falain, a meghí­vókon, a szórólapokon, ami szintén felér egy helyi hirdetés­sel. A felsorolt példák persze csak ötletek lehetnek azok szá­mára, akiknek a lehetőségeik egyáltalán megengedik, hogy tegyenek valamit a művelődési házak életben tartása érdeké­ben. Azokon a településeken azonban, amelyeken már nincs munkaalkalom, s a lakosság is egyre fogy, ott legfeljebb a központi költségvetésből finan­szírozott pályázati pénzek tart­hatják életben a kultúra utolsó bástyáit... Ferenczy Europress Ennek a világnak van gazdája Előadások ember voltunk legalapvetőbb kérdéseiről Mint arról már tegnapi lap­számunkban írtunk, szeptember 17-től 19-ig a történelmi egyhá­zak szervezésében előadások hangzanak el Szolnokon a Vá­rosi Művelődési Központ szín­háztermében az emberi élet cél­jairól, értelméről. Az elő­adás-sorozat céljáról, menet­rendjéről Hamar István refor­mátus lelkésztől kaptunk tájé­koztatást.- Szeretnénk előadásokat tar­tani a kereszténység lényegéről. Evangélizációnak nevezzük, ami azt jelenti, hogy az evangé­liumot szeretnénk ismertetni Szolnok városában elsősorban azokkal, akik ezt még nem hal­lották, vagy tisztán nem hallot­ták.- Az evangélium az, hogy ennek a világnak van gazdája, van Istene, ez az Isten nem ha­ragszik erre a világra, hanem szereti azt. Keresi az embert - gyermekét -, mindnyájunkkal személyes kapcsolatot akar fel­venni Krisztus által.- Az elődásokat dr. Barsi Ba­lázs ferences novícius mester tartja. Mint címéből látszik, a rendben az ifjúság nevelésével foglalkozik. Mély hitű, komoly felkészültségű és nyílt szívű előadó - mindnyájunk bizalmát élvezi. A televízióból és a rá­dióból az egyházon kívül is so­kak számára ismerős. Azokról az alapvető hitigazságokról be­szél, melyek minden felekezet- ben közösek. Együtt szeretnénk tartani ezeket az alkalmakat, demonstrálva ezzel azt, hogy minden lényeges dologban egyek vagyunk, és nem úgy van, hogy ahány templom, any- nyiféle beszéd hangzik az Isten­ről. Azért választottuk ezt a pro­fán színhelyet, mivel úgy gon­dolom, hogy sokakban bizo­nyos gátlások vannak a temp­lomokkal kapcsolatban.- Talán még olyan hívő em­berekben is, akik valamilyen templomba járnak, de ugyanak­kor fönntartásaik vannak más felekezet szertartásaival szem­ben. Amiről itt szó lesz, az nem bizonyos speciális vallásos igé­nyeknek a kielégítése, hanem azoknak a legalapvetőbb emberi kérdéseknek a tárgyalása, ame­lyekre a Biblia válaszát szeret­nénk tolmácsolni. Ezt a lehető­séget a további ismerkedés kez­detének is szeretném tekinteni. Nemcsak előadások hangzanak majd el, hanem kiscsoportos beszélgetések során szeretnénk arra is lehetőséget adni, hogy az érdeklődők elmondhassák érzé­seiket, majd később rendszeres kapcsolatba juthassanak azok­kal, akiket mint lelki gondozó­kat megkeresnek. Itt szigorúan figyelembe akarjuk venni és tiszteletben tartani mindenkinek a felekezeti hovatartozását.- Az előadások szorosan vett témái a teremtés, a megtestesü­lés csodája Krisztus által és az újjászületés. Felkértük néhány középiskola énekkarát, hogy vegyen részt ezen a rendezvé­nyen, így az első este a Széche­nyi, a második esten a Verseghy gimnázium énekkara fog szere­pelni, a harmadik alkalommal pedig egy olyan cigány közös­ség spirituális énekkara, mely­nek életét alapvetően megvál­toztatta Krisztus tanítása.- A rendezvényre szeretettel várnak minden érdeklődőt. Szathmáry Szeptember 20-ig tart nyitva Túrkevén a művelődési házban az a gobelinkiállítás, me­lyet a helyi díszítőművészeti szakkör munkáiból, illetve különböző családi hagyatékok­ból rendeztek. (Fotó: Mészáros) Évmilliók közelsége Látogatás Dinoszauriában Évadnyitó a Nemzetiben Nem valószínű, hogy a közel­jövőben sikerül megépíteni a Nemzeti Színház új épületét. Az ország közismerten nehéz gaz­dasági helyzetében már az is örvendetes, hogy idén sikerült 10 millió forintot biztosítani fi­zetésemelésre a Nemzeti Szín­házban. Ezt a teátrum hétfőn megtartott évadnyitó társulati ülésén, a külföldön tartózkodó Mádl Ferenc kultuszminiszter képviseletében Kálmán Attila jelentette ki. A művelődési tárca politikai államtitkára - mint mondotta -, lévén matema­tika, fizika, ábrázoló geometria szakos tanár, a színházak művé­szi teljesítményeit nem tudja összehasonlítani. Meggyőző­dése azonban, hogy erkölcsé­ben, szándékában a Nemzeti Színház ma is az ország első színháza. Ablonczy László szín- igazgató ünnepi beszédében szólt arról, hogy 49 év után is­mét bemutatják Szigligeti Ede Liliomfi című művét, Shakes­peare Hamletje 41 esztendő után kerül vissza a teátrum re­pertoárjába. Egy évtized eltel­tével ebben az évadban ismét játsszák Madáchtól Az ember tragédiáját, s színre kerül Andr­zej Wajda Menyegzője is. Át­törő lesz az évad az új magyar darabok szempontjából. Gyur- kovics Tibor Császármorzsa című művét Verebes István rendezi vendégként, Dunai Fe­renc Párhuzamos pofonok című darabját Ivánka Csaba állítja színre. A Fehér ló című Czakó-darabot Kozák András rendzi. Bemutatják Sütő András Ugató madarát is, Sík Ferenc rendezésében. Az évadnyitó társulati ülésen bejelentették: a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta Benedek András dramaturgnak. (MTI) Az ember gyakran rácsodál­kozik a világra. Különösen ak­kor keríti hatalmába ez az érzés, ha évmilliók köszönnek vissza rá. Velem pontosan ez történt Bécsben, amikor ellátogattam a Természettörténeti Múzeumba, ahová egy időre beköltözött a múlt. A nagy hirtelen keményen hűvösre váltó esős bécsi őszelő különös látványossággal szol­gált a császárváros polgárainak. Aki tehette, a „Naturhistori- sche” Múzeumban megtekin­tette földtörténetünk legna­gyobb testű növényevőit, a di­noszauruszokat. Az őshüllők nem is gondol­hatták életükben, hogy mekkora eseménynek számítanak majd évmilliókkal a kipusztulásuk után is. Persze ebben közreját­szott az is, hogy szeptember első hétvégéjén volt Steven Spielberg Jurassic Park című filmjének bécsi bemutatója, melynek főszereplői a számító­gép XX. század végi csúcstech­nikájának köszönhetően éppen ők voltak. Akit a bécsi köz- és kulturális élet jegyez, az részt vett a film- bemutatót követő partin, ki­fogyhatatlan témát szolgáltatva ezzel az újságíróknak. Persze ez jó propaganda volt a hatalmas növényfalóknak is, mert más­nap az esős idő ellenére több száz méteres sorban vártak az emberek a múzeum előtt arra, hogy beléphessenek Dinosza- uriába. Mivel nekem sem volt lehetőségem a filmbemutatón, illetve az azt követő partin részt venni, maradtam - a 85 schil­linges belépő ellenére - a ha­talmas, élethű bokorpusztítók­nál. Nem bántam meg, hogy fél óráig áztatott a hűvös bécsi eső, mert a találkozás rentábilissá tette költekezésemet. Közelsé­gük még úgy is félelmetes volt, hogy tudtam: csak a technika csodája mozgatja végtagjaikat, dobbantja szívüket, lélegezteti tüdejüket, villantja elő hatalmas fogaikat, hallatja üvöltésüket. A félelmem csakhamar tiszteletté változott, és két órán keresztül ámultam és bámultam, mérics­kéltem, körbe-körbejártam ha­talmasságukat. Egy farzsebben elférő ha­sonmásukat azonban hazahoz­tam. No meg a fotókat, abban a nem titkolt reményben, hogy visszaadnak valamit abból az élményből, amit én szemé­lyesen átélhettem a múzeum­ban. P. M. Jövőre még tovább bővül a képzés Idegenforgalmi szak a főiskolán Idegenforgalmi és turisztikai szakemberek képzése kezdődik meg az idei tanévben a székes- fehérvári Kodolányi János Ala­pítványi Főiskolán. Az új sza­kon 159 fiatal kezdi meg a ta­nulmányait. Számukra a város önkor­mányzatának segítségével egy régi szakközépiskolás kollégi­umban, az épületet átalakítva rendeztek be tantermeket, a fő­iskola ugyanis kinőtte korábban birtokba vett épületét. Az új tanévben 445 első és második évfolyamos, angol, illetve né­met szakos jövendő nyelvtanár, valamint 295, az úgynevezett alapozó évfolyamra járó fiatal kezdi meg a tanulmányait az in­tézményben. Az alapítványi főiskola ­amely immár a második tanévet kezdi - jövőre tovább akarja majd bővíteni a szakok számát: megkezdik az úgynevezett kommunikátorok - újságírók, jövendő tévé- és rádióriporterek képzését is. Ennek előkészítéseként már kialakították a televízióstúdiót, amely gyakorlóterepül szolgál majd a hallgatóknak. (MTI) Látogatóban a környezetgazdálkodási szakközépiskolában Iskolagyarapítás pályázatokkal 1972 óta folyik Szolnokon vízügyiszakember-képzés, az iskola ’75 óta önálló intézmény, ’85-ben építőipari profillal egé­szült ki. Ettől az évtől kezdő­dően az iskola neve Környezet­gazdálkodási és Építőipari Szakközépiskola, ami azt je­lenti, hogy egy általános kör­nyezeti és egy általános építő­ipari képzésen belül a legkü­lönfélébb speciális tudást sajá­títhatnak el az ott tanulók. Világbanki pályázaton nyert az iskola 300 ezer dollárt, hogy új szakképzést vezessen be, eu­rópai tapasztalatokkal. Az iskolában az idegen nyelvből való érettségi vizsgát kötelezővé tették, melyet a gimnáziumi alapóraszámhoz képest nagyobb óraszámban ta­nulnak. Különösen kiemelten kezelik az orosz, angol, német mellett a franciát, hiszen az a vízgazdálkodás nemzetközi nyelve. Másrészt érettségi tárgy az informatika és a számítás- technika is. A környezetgazdálkodás ok­tatása szempontjából a szolnoki iskola a tantervgazda, három követője van az országban, az ottani középiskolák tanárai ide járnak továbbképzésre. A tan­órákon a környezeti elemek (víz, levegő) minőségének megóvása és romlásuk elkerü­lése érdekében elképzelhető technológiákat sajátíthatnak el a fiatalok - a képzés így alkal­mazkodik a jelenlegi rossz helyzethez. Harmadik osztály­tól lehet választani két lehető­ség közül: biológia-agronómia és ipari-szennyezési képzés kö­zött, mely ötödikre komplex tisztítási technológiává szinteti- zálódik. Az építőipari tanulók ötödikre általános technikusi oklevelet szerezhetnek, széles alapokkal, melyre a munkaköri specializáció rátehető. Általá­nos társadalmi feladat a munka- nélküliség megelőzésében, hogy ha tud, a munkaerő-piaci szereplő és a kibocsátó intéz­mény fogjon össze. Az iskola csak környezetba­rát papírt használ - jómagam is egy szürke papírt kaptam to­vábbi jegyzetelésre. Ä gazda­sági árkalkuláció, a jogi, mun­kaszervezési vállalkozási isme­retek önálló tárggyá váltak. Gépkocsi-vezetői, kis­hajó-vezetői vizsgát is lehet tenni az iskolában, nem teljes térítés mellett. Továbbá szintén önkéntes alapon laboráns és számítástechnikusi képesítést is szerezhetnek. A többi középiskolához ké­pest az általános képzés feltétel- rendszere egyenlő vagy rosz- szabb. Az iskola eredeti épülete a jelenlegi főiskoláé, melyet természetesen örömmel adtunk a városnak - mondta Kovács Líbor -, azonban nem kétséges, hogy iskolánknak szükséges lenne az egykori elemi épületét tágasabbra cserélni. A tanműhelyeket, az iskola- szerkezetet, a tantervet önerő­ből és pályázat útján folyamato­san bővíti a tantestület vezető­sége. Világbanki pályázat útján tudta megvásárolni a nagykörűi gátőrházat, ahol nyári időszak­ban egy egész osztály, téli idő­szakban kisebb csoportok töltik majd kihelyezett tanóráikat. Egy-két év alatt újabb pályáza­tokból származó forrásokból teljesen rendbe hozzák az épüle­tet, ahol „vizes” telefon is van. (Kovács Líbor igazgató évente 50-60 pályázatot ír, ebből rend­szerint 20-30 sikeres.) A gátőr­házban lehet majd laborálni, vizsgálni a talajt, a vizet, a tájat, százötven méterre a Tiszától le­het kóborolni, s más iskolák is jöhetnek ide.

Next

/
Thumbnails
Contents