Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

1993. szeptember 14., kedd Hazai körkép 3 Segítség a vállalkozóknak Beszélgetés Szabó Iván pénzügyminiszterrel a mezőgazdaságról és az adókról A hét végén az MDF kihe­lyezett frakcióülést tartott Haj­dúszoboszlón, ahol a régió gaz­dasági vezetőit tájékoztatta Szabó Iván pénzügyminiszter az ország gazdasági helyzetéről, il­letve az adótörvények módosu­lásáról. A rendezvény után a pénzügyminiszter válaszolt kérdéseinkre.-Az 1994-es új adótörvények a vállalkozók, illetve vállalatok innovációját kezdeményeznék?- Igen, így például megszű­nik a vállalatoknál a központi műszaki fejlesztési alap befize­tése, ezt az adókiesést az állam teljes mértékben magára vál­lalja, és reméljük, hogy a visz- szahagyott pénzt a vállalatok innovációra fordítják majd, és ezt az összeget így akár meg is duplázhatnák. A társasági adó csökkentésé­vel szintén a beruházási kedvet szeretnénk növelni, ez 10 száza­lékkal lesz majd kevesebb, és ez az összeg is felhasználható ter­melésfejlesztésre.- A foglalkoztatás növekedé­sének gátja a drága munkaerő, mert magasak a járulékos költ­ségek . . .- Jövőre ezen is segítünk, nem a társadalombiztosítástól véve el a pénzt, hanem kor­mányzati pénzekből, a tartós munkanélkülit alkalmazó vál­lalkozóknak a foglalkoztatottak tb-járulékának 70 százalékát át­vállalja a költségvetés. Ez főleg a kis- és középvállalkozókat érinti. Ez egy lényeges foglal­koztatáspolitikai lépés, illetve a termelés bővítését elősegítő gazdasági döntés. De nem csak az adótörvé­nyek könnyítésével segítjük a vállalkozások terebélyesedését, tovább kívánjuk fejleszteni a ■ garanciális elemeket a kis- és középvállalkozók részére. Rö­videsen elkészül egy egzitbank jellegű törvényjavaslat, amely a Hitelgarancia Rt.-bői, az export ösztönzésével egyidejűleg pénzintézeti likviditási garan­ciát nyújt.- Az egy főre jutó ipari ter­melés hazánkban egynegyede az amerikainak. Miért nem keres­heti egy dolgozó nálunk az ame­rikai fizetésének egynegyedét? Ez így, gondolom, naiv kérdés, de a mezőgazdasági árstruktúra megkívánná a nagyobb magyar átlagkereseteket.- A támogatás problémáját még Nyugat-Európa sem tudta megoldani, olyannyira nem, hogy bár a támogatás ötszöröse a miénknek, de árban nem tudja realizálni. A mezőgazdasági termékek világpiacán nem ala­kult ki piacgazdaság, még a GATT uruguayi fordulója is megbukott. Az ellentmondások forrása abból adódik, hogy rendkívül különbözőek a mező- gazdasági adottságok. Ha a vi­lágpiaci ár szabadon működne, akkor vannak területek, álla­mok, ahol nem lenne szabad élelmiszer-termeléssel foglal­kozni. Az sem lehet, hogy mondjuk Svédországban egy kiló cukorért tízszer annyit fi­zessenek, mint Franciaország­ban. A világpiacon ámivellálás történik, ennek forrása az állami dotáció. Magyarországon, mi­vel rossz a gazdasági helyze­tünk, nincsenek fölös források, ezért nem tudjuk a termelést olyan mértékben támogatni, mint Nyugat-Európa. A mezőgazdaság differenci­ált támogatását tervezzük, en­nek egy része kamatkedvez­mény, de ez sem igazi megol­dás, belső finanszírozással erre az ágazatra többet kellene fordí­tani, ennek egy lépcsőfoka az 1994-es év, amikor nominál ár­ban és formában is többet köl­tünk majd az ágazatra, mint ko­rábban.- Százmillió ECU érkezik az országba a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások támoga­tására. A bankok viszont olyan garanciális feltételeket kérnek a hitelekre, amelyek megnehezítik a mezőgazdasági termelők pénzhez jutását.- Az ECU-hitelek mögött ál­lami garanciavállalás van, a banki kihelyezések során azon­ban kellenek garanciális feltéte­lek, ezekhez a hitelekhez ka­mattámogatást rendelünk, va­lamint működik a Hitelgarancia Rt. is, tehát ez nem fog elhalni a banki bürokráciában, és haté­konyan hozzá fog járulni, hogy belátható időn belül hozzáfér­hető legyen.-Más témára térve: a közal­kalmazotti törvény '94-es vég­rehajtása az önkormányzatokra újabb anyagi terhet ró. Sérel­mezte Ön, hogy a helyi adók mérsékelt kivetése miatt nincs az önkormányzatoknak pénzük anyagi részvállalásra a törvény végrehajtásához. Ez ellentmon­dás, hiszen a helyi adó befizetői saját településük fejlesztését szeretnék látni a pénzükért, és nem költségvetési terheket kí­vánnak átvállalni.- Az iparűzéssel kapcsolatos adókat mindenhol kivetették, és csakugyan van ellentmondás, de kevés a kivetés a vagyon jel­legű adókra, amelyre az önkor­mányzatoknak módjuk lenne. Az más kérdés, hogy a befize­tett pénzből ki mit szeretne látni. Az a látványos, ha tényleg valami beruházás, illetve útasz- faltozás történne ezekből a pén­zekből, de a közkiadások között első helyen szerepelhetne az ok­tatás. De az sem igaz, hogy egy csatornaépítés fontosabb, ma­gasabb rendű feladat, mint az ott élők oktatási színvonalát fej­leszteni, mert a közoktatás első helyen szerepel abban a rang­sorban, amely determinálhatja a jövő anyagi jólétét. -span­Négy év után - végkielégítés A képviselők speciális jogviszonya Noha az 1994-es választáso­kig még kilenc hónap van hátra, már szóba került a visszavo­nuló, illetve az újra meg nem választott honatyák végkielégí­tésének ügye. A parlamentből kibukó képviselők hathavi vég- kielégítésének összege - óvatos becslések szerint is - mintegy 150-200 millió forintos tétel­ként kerül majd be a jövő évi költségvetésbe. Ez személyen­ként 300-350 ezer forintot je­lent. Mint azt egy munkajogásztól megtudtuk, a végkielégítés az állását elvesztő munkavállalók „bánatpénze”. A munka világá­val foglalkozó törvények - a Munka Törvénykönyve, a köz- alkalmazottak és a köztisztvise­lők jogállásáról szóló törvények- kizárólag a munkaviszony jel­legű, hosszabb ideig tartó mun­kakapcsolat megszűnése eseté­ben írják elő a végkielégítés fi­zetését, de csakis akkor, ha a munkavállaló mond fel. Ez az általános szabály. Nincs azonban törvényes akadálya annak, hogy a szer­ződő felek - a munkavállaló és a munkáltató - a munkaszerző­désben megállapodjanak arról, hogy a munkavállalót akkor is megillesse a végkielégítés, amikor azt számára a törvény nem írja elő, vagy a törvényben előírtnál többet kapjon. De olyan megállapodás is létrejö­het, amely szerint a munkáltató a határozott idejű munkavi­szony lejártakor - valamilyen indok alapján - végkielégítést fizet. Ilyen több menedzseri - például kft. ügyvezető igazgatói- munkaszerződésben is fel­bukkan: ha lejár az illető alkal­mazásának ideje, a munkáltató általában többhavi végkielégí­téssel „bocsátja” útjára. Az utóbbi időben elterjedt az a gyakorlat, miszerint ha a vá­lasztott tisztségviselők párt-, szakszervezeti, önkormányzati munkaviszony keretében látják el tisztségüket, a határozott időre kötött munkaszerződés végkielégítésre vonatkozó kité­telt is tartalmaz. Eszerint komo­lyabb összegű juttatásra számít­hat az, akinek pártállástól függő köztisztsége lejár, mondván, hogy a korábbi munkakörébe, egyáltalán a polgári életbe való visszakerülés a többéves kiha­gyás után időt vesz igénybe. Ugyanez a gyakorlat az or­szággyűlési képviselők eseté­ben is, akiknek mandátuma szintén meghatározott időre szól. Az 1990. évi, az ország- gyűlési képviselők javadalma­zásáról és jutalmazásáról szóló törvény 9. paragrafusa rendel­kezik a képviselő megbízatásá­ról. Eszerint ....ha a képviselő megbízása az Országgyűlés működésének befejezésével szűnik meg, a volt képviselő - újraválasztásának esetét kivéve ' - további hat hónapon keresztül az alap- és pótdíjának a megbí­zása megszűnését megelőző 6 havi átlagának megfelelő ösz- szegű ellátásra jogosult. A vég- kielégítés kérelemre egy ösz- szegben fizetendő.” Hogy végül is mekkora ösz- szeget kap egy-egy képviselő végkielégítésként? Függ attól, hogy az illető hány bizottságban tevékenykedik, milyen tisztsé­get tölt be. A képviselői fizetés a miniszteri illetmény 50 száza­léka. (A miniszteri illetmény a köztisztviselői minimálbér ­18.000 forint - 6.5-szerese, azaz 117 ezer forint.) Az 58.500 fo­rintos képviselői fizetéshez já­rulnak a különböző pótlékok és a költségtérítés. Az állandó és különbizottságok elnökei a képviselői alapilletmény 100 százalékát kapják pótlékként, a frakcióvezetők 120, az ország- gyűlés alelnöke 180, a jegyző 70, a bizottsági alelnökök 80, a bizottsági titkárok 60, a bizott­sági tagok 40 százalékát vehetik fel havonta. A személyijövedelemadó— mentes költségátalány a buda­pesti képviselők esetében az alapdíj 35, a főváros 100 kilo­méteres körzetében lakó képvi­selő esetében 40, 100-200 ki­lométeres körzetben élő képvi­selő esetében 50, 200 kilomé­ternél nagyobb távolságban élő képviselő esetében pedig 60 százalék. Ez az összeg azonban nem számít a végkielégítés kal­kulációjába. (újvári) Ferenczy Europress Beszélő segítő az autóban Két érdi szakember kidol­gozott egy olyan automata be­rendezést, amely képes arra, hogy előre jelezze a gépkocsi vezetőjének, ha vasúti átjáró­hoz közelít, akár emberi han­gon is. Az egyik feltaláló, Koltai Sándor az MTI-nek elmondta: találmányukat fel­ajánlották a rendőrségnek és a MÁV-nak is, és mindkét helyről a dokumentumokat el­juttatták a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Miniszté­riumba, ahonnan azonban még nem válaszoltak beadvá­nyukra. A két feltalálót a pörbölyi autóbusz-tragédia ösztönözte a berendezés kidolgozására. Keddi jegyzet Ilyen „rosszak” vagyunk? Ülök az igazgatóval szemben, és hallgatom őt. Öltönyös, nyakkendős, diplomatatáskás férfi, olyan, amilyennek manap­ság egy igazgatónak, egy menedzsernek vagy egy üzletember­nek kell lennie. Ülök és hallgatom, amint éppen egy másik igazgatót szid. Akiről persze jobb, ha nem is beszélünk, mert ilyen meg olyan... Történetesen néhány nappal ezelőtt éppen annál a másik igazgatónál ültem. Aki - a témától kissé elkanyarodva - szidta az X. cég vezetői székében ülő személyt. Az X. cég vezetői székében ülő igazgatónál még nem jártam mostanában, pedig biztosan ő is föl tudott volna sorolni néhány elmarasztaló tényt vagy pletykát mondjuk Y. cég igazgatójáról, ügyvezetőjéről: hogy az milyen átmentő, milyen „fekete” ügyei vannak, milyen kerülő úton jutott a vezetői pozícióhoz, és már a szocializmusban is köztudott volt róla, hogy lop, hazudik és csalja a feleségét. És ez így megy körbe-körbe. Talán nem is volna magyar em­ber a magyar ember, ha nem szidná a másikat. Amikor szóba kerülnek valakinek az érdemei, a jól végzett munkája, a ki­emelkedő teljesítménye, mindig akadnak, akik sietve hozzáte­szik: igen, de hát az illető ilyen meg olyan... Ezzel a megszer­zett érdemeket próbálják - több-kevesebb sikerrel - csorbítani, kisebbíteni. Milyen jó dolgokat csinál, milyen ügyes, milyen sokat dolgo­zik - az ember már fél is ilyen dicséreteket kinyilatkoztatni va­lakiről, mert abban a pillanatban biztosan akad egy munkatársa, „barátja”, jóakarója, akinek nem lehet nem meghallani az illú­zióromboló harsogását: igen, de az illető mindig a főnökök kö­rül sertepertél, könnyű így... Találkoztam azért olyan emberrel is, aki soha senkiről nem mondott rosszat nekem, pedig bizonyára megtehette volna. Még azokról sem nyilvánított elmarasztaló véleményt, akik köztu­dottan nem tartoztak a jóakarói közé. Ő azt tartotta, nem visz sehová, ha egymást szidjuk. Manapság, amikor szinte „kötelező” már rosszat mondani, de minimum feltételezni a másikról, jó volna meghallani az ilyen intelmeket is. Hogy egymás befeketítése nem visz sehová. Előre pedig biztos, hogy nem... Paulina Éva Amerikai támogatás magyar gazdáknak Nem lesz cukorhiány Import nyújtja a kampányt A Cukoripari Egyesülés igazgatói értekezletén döntöttek úgy az érintettek - az Agrár- rendtartási Hivatallal egyez­tetve -, hogy az alacsony cukor­répatermés miatt „sűrű lét” im­portálunk, és ebből állítanak elő a hazai gyárak mintegy 100 ezer tonna cukrot. Ebből a nem megszokott alapanyagból a szolnoki cukor­gyárba is érkezik annyi, hogy a kampány időtartamát harminc nappal meg tudják nyújtani - hogy melyik hónapban, ez még kérdéses -, de az biztos, hogy így munkát biztosít majd a gyár, még egy hónapig. Az üzem vezetői tudják, hogy nem ez az optimális meg­oldás, mert így pénztől esnek el a megye gazdaságai, de még ez is jobb megoldás és nyugodtabb piacot biztosít, mint a közvetlen cukorimport. Tartós termék Tartós termékké minősítette az Európai Közösség illetékes bizottsága a Szegeden gyártott Pick szalámit. Az átminősítés jelentősége az, hogy a Pick sza­lámi exportját egy esetlegesen újabb hússzállítási tilalom nem érinti olyan érzékenyen, mint ahogy ez történt a fél év során kétszer, amikor a Közös Piac Magyarországgal szemben, ki­sebb megszakítással áprilistól júliusig hússzállítási zárlatot rendelt el. Amerikai farmerek érkeznek hazánkba kedden - közölte az MTI-vel Tóth József, az Agrár- rendtartási Hivatal Piaci Infor­mációs Igazgatóságának veze­tője. Az amerikai gazdák, akik a National Farmers Union ameri­kai szervezet tagjai, azért ér­keznek hazánkba, hogy tapasz­talataikkal segítsék a magyar gazdákat. Az amerikai farmerek a debreceni egyetemen talál­koznak a magyar szakemberek­kel. Már Hippokratész is leírta a pánikbetegséget Kétszázezren szenvednek tőle Pán isten Trákia hegyei között lakott, ahol csak juhászok éltek a birkanyájukkal. Pán isten a juhászok védőistene volt,'nem szerette, ha idegen utazók tévedtek arra. Hátbor­zongató hangokkal riogatta őket, amitől szörnyen megijed­tek. Alapvetően azonban jó szándékú volt, nem okozott ko­moly bajt az utazók körében ezekkel a kísérteties hangok­kal. Innen ered a szorongásos tünetcsoportnak, a pánikro­hamnak az elnevezése. Ez is nagy ijedelmet okoz, de ártal­matlan, mert nincs a roham után szervi következménye. Szorongunk, mert ... mert hisz annyi okunk van rá. Mun­kahelyi, magánéleti bizonyta­lanságaink, sikertelenségeink, önsorsrontó életvitelünk, szá­zadvégi pesszimista világké­pünk, mind-mind ok a szoron­gásra, rosszabbik esetben az ebből kialakuló pánikbeteg­ségre. Dr. Jancsovics Sándor­ral, a Szolnoki Hetényi Géza Kórház pszichiátriai osztályá­nak főorvosával beszélgettünk e régi-új betegségről.- Már Freud is leírta a szo­rongásos betegséget, pánikbe­tegségről azonban még nem be­szélt. Mióta létezik, és miből áll tulajdonképpen e kór?- Mostanában lett egyre na­gyobb publicitása a pánikbeteg­ségnek, noha a szorongás nem új keletű dolog. Az ember léte­zésével egyidős. A szorongásos, neurotikus viselkedés egyik tí­pusát, a fóbiás, elkerülő visel­kedést már Hippokratész leírta. Maga a betegség tehát régóta, míg elnevezése 1980 óta léte­zik. A világon két nagy pszichi­átriai betegségeket osztályozó rendszer van. Az egyik Európá­ban használatos, a betegségek nemzetközi osztályozásának (BNO) nevezik, ennek a kilen­cedik változata van most ér­vényben, a tizedik magyarra fordítását most végzik. A másik az Amerikában kidolgozott, amit mi is használunk, de nem ez a hivatalos osztályozási rendszer. DSM-nek nevezik, a harmadik változat módosítása, a DSM-III-R 1987 óta van forga­lomban. Ez utóbbi rendszer pá­nikbetegségről, míg az előbbi - a nálunk hivatalos - szorongá­sos neurózisról beszél, holott ugyanarról a betegségről van szó.- Mennyire különíthető el az egyéb pszichiátriai betegségek­től a pánikbetegség, és milyen terápiával gyógyítható?- Egyértelműen felismerhető. A betegség kialakulásánál több ok játszik közre, de alapvetőek a mélylélektani, a személyiség mélyebb rétegeiben meglévő okok. Biokémiai eredetűek is lehetnek, amikor az agy anyag­cseréjében fontos szerepet ját­szó anyagok egyensúlya felbo­rul. Mivel a kór eredete össze­tett, a kezelése is az. A gyógy­szeres kezelés önmagában ak­kor segít, ha rövid ideje áll fenn a betegség. Ez a ritkább. Leg­többször azonban létrejönnek a másodlagos tünetképző mecha­nizmusok, amelyek hatását a gyógyszeres kezelés mellett al­kalmazott pszichoterápiás keze­léssel lehet megszüntetni.- Egy, a témával foglalkozó írásban szívpánik és fejpánik kialakulásáról olvastam .. .- Ez fontos, de nem ilyen egyszerűen jelenik meg. Az egyik nagy tüneti csoport a ha­lálfélelem élménye, a szorongá­sos pánik, mint lelki élmény. A másik tünetcsoport testi tünetei: szorító érzés a torokban, szívtá­jékon, szájszárazság, megéli a beteg, hogy elájul, hogy nem 'tud egyenesen járni. A betegek a szervi szakmákat - bel- és ideggyógyászat, fül-orr-gégé- szet, szívgyógyászat - keresik Dr. Jancsovics Sándor: „Az alapellátásban jelentkezők tíz százaléka pánikbeteg, jóllehet nem is tudnak róla.” fel, ahol negatív eredmények születnek. Ezután következik a pszichiáter. Érdekes vizsgálati eredmény, hogy Budapesten a szívproblémával orvoshoz for­dulók között 28 százalékban tudtak szervi betegséget kizárva pánikbetegséget diagnoszti­zálni. A nemzetközi adat erre vonatkozólag ötven százalék. Hazánkban a lakosság mintegy két százaléka, kétszázezer em­ber érintett e betegségben.- A lelkisegély-telefonszolgá- latok csökkenthetik e betegsé­get?- Magát a betegséget nem, de szűrőfunkciójuk nagyon jelen­tős. Munkatársaik felismerik a leggyakoribb betegségtípusokat a pszichiátria területéről. Bizo­nyos kérdésfeltevések után, ha a pánikbetegség gyanúja fennáll, a megfelelő szakellátásra irá­nyíthatják a telefonálót. Segí­teni tud a mentálhigiéniás szol­gálat, amely mára nagyon sokat fejlődött, de a legtöbb házior­vossal is jól kiépült kapcsolata van a pszichiátereknek. Simon Cs. József Fotó: Imre Lajos I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents