Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-13 / 213. szám
1993. szeptember 13., hétfő Sportextra 15 Nemzetközi mércével mérnek Régi idők vívója Néhányszor még Balczót is helybenhagyták Alig negyedszázada még fénykorát élte a szolnoki vívósport. A MÁV szakosztálya az ország legjobbjai közé tartozott, a vidékiek közül pedig magasan kiemelkedett. Olyan egyéniségeket nevelt, mint az olimpiai bajnok B. Nagy Pál, aztán De- mecs Béla, aki válogatóversenyen végigverte a teljes magyar élmezőnyt. Többen felnőtt és ifjúsági válogatottaká váltak, három fegyvernem csapatbajnokságán éveken át az első osztály oszlopos tagjai voltak. Neves edzők - Józsa János, G. Kiss Gyula, Platényi Mihály és Szentistványi József - irányították kivételes szakmai és pedagógiai érzékkel a munkát. A szolnoki vívás egyik erőssége hosszú éveken át Pákái György volt. Kezdetben ő is, mint a legtöbb gyerek futballozott, de barátai egyszer elcsalták a Bajcsy-Zsilinszky Úti Általános Iskola tornatermébe vívóedzést nézegetni. Kíváncsiskodott, tetszett neki, amit látott, de csak 13 éves korában kezdett rendszeresen edzésekre járni a Verseghy Gimnáziumba Platényi Mihályhoz. Ott tőrt oktatott, társai voltak többek között Da- nics, Raskó, Kapitány István, Báli István. Kezdetben nem jöttek az eredmények. Kedves emléke maradt, amikor a G. Kiss Gyula csoporttal versenyeztek, majd ők is átmentek a Bajcsy iskolába. Akkor már együtt dolgozott a két csapat, Pákái is fokozatosan haladt előre. Tőrben és párbajtőrben harmad-, másod-, aztán első osztályú minősítést szerzett. Megnyert több ifjúsági párbajtőr-válogatót, és 1966-ban a magyar válogatott tagjaként részt vett Bécsben az ifjúsági világbajnokságon. A magyarok közül fegyvernemében ő érte el a legjobb (9.) helyezést, de kis szerencsével előbb is végezhetett volna. Ettől kezdve tagja lett a felnőtt utánpótlás-válogatottnak, Pákái György a csapatversenyeket szerette jobban járt Bulgáriában, Romániában és a Koreai NDK-ban. Párbajtőrben B. Nagy előtt felnőtt válogatót is nyert.- Nem voltam kiejezetten technikás, inkább a küzdőszellem, az erőszakos harcmodor jellemezte a vívásomat - vélekedett önmagáról. Feledhetetlenek maradnak a csapatbajnokságok is. Női és férfi tőrben, valamint párbajtőr- ban képviselték a legjobbak között a Szolnoki MÁV színeit. A csapattagok közé tartozott férfiaknál B. Nagy, Demecs, Da- nics, Hang, Póta, a két Feke, Báli Imre, Pákái, majd az öccse, János is. Nőknél a Németh testvérek, Danics Zsuzsa, Radácsi Teréz és Lapis Judit alkotta az együttest.- Mindig a csapatversnyekre gondolok vissza szívesen - mondotta. - A nagyszerű közösségi szellem, az összetartás, a barátság forrasztott össze bennünket. Sokszor szembe kerültünk a közvetlen, nagyon tisztelt Balczó András öttusázóval is, aki nemcsák csapatban, hanem az egyéni versenyeken is elindult. Sokat humorizált velünk, de jó néhányszor megvertük. Abban az időben a szigorúság, a rend, a fegyelem jellemezte a szakosztályt. G. Kiss Gyula az edzéseken hat órakor bezáratta a szekrényeket, és aki akkorra nem jelent meg, mehetett haza. Mi annyira szerettük a vívást, hogy sokszor éjfélkor fejeztük be. Pákái György rendszeresen elindult a magyar bajnokságokon és a Tokaj Expresszen, csaknem mindig eljutott a legjobb tizenhatig, de a sportág fortélyai miatt tovább már nem. Szívesen emlékszik a mindenki által közkedvelt és szeretett Kiss Andrásra, aki a szakosztály mindenese volt. Versenyeken még a székeket is a vívók alá rakta pihenőidőben. A szolnoki vívás erejére az is jellemző volt, hogy ha vidékbajnokságra utaztak, már előre megállapodhattak, ki melyik fegyememben legyen első. A vívás szeretete egyébként hagyomány a Pákái családban. János öccse három fegyvernemben versenyzett, tőrben első osztályú minősítést is szerzett. Gyuri lányának, Laurának is megtetszett a vívás, de iskolai tanulmányai miatt 14 évesen befejezte. A fénykor után még nevelkedett néhány tehetséges versenyző. Szentistványi keze alatt Zimonyi, Gyergyói, Dávid, aztán az eltávozottak, mint nőknél Pusztai, férfiaknál pedig Szelei, Orosz, Köves. Pákái György 1977-ben fejezte be a vívást, utána két évig, az egyesülésig a Szolnoki MÁV ügyvezető elnöke volt. A MÁV és az MTE összevonása óta létesítmény-csoportvezető. A sporttelepen esztétikus környezetet alakítottak ki, szinte minden sportágnak lehetőséget adnak táborozásra, versenyzésre. A vívószakosztály viszont mélypontját éli. Sok idő kell ahhoz, amíg B. Nagyhoz, De- mecshez, Pákáihoz és társaikhoz hasonló tudású versenyzőket nevelnek. (Pataki) Szolnok város önkormányzatának intézményeként működik a Városi Sportcentrum. Kezelésében van többek között a Tiszaligeti Stadion, a sportcsarnok és a teniszpályák. A sportcentrum igazgatóhelyettesével, Kiss Istvánnal beszélgettünk jelenlegi helyzetükről.- A város sportlétesítményeinek jelentős része az önök kezelésében van. Milyen állapotban vannak ezek az épületek?- A létesítmények közül néhány már a hatvanas években is állt, a stadion 1974-ben, a körcsarnok egy évvel később készült el. Utóbbi már az építéskor sem volt kifogástalan, álla-' pota az elmúlt években csak romlott. Óriási összegeket kellene fordítanunk minden egyes épületre, hogy állagukat megtartsuk, illetve javítsuk.- Melyek lennének a legsürgetőbb feladatok?- A salakos pálya mellett álló öltözőnk felújítása tovább már nem nagyon halogatható, ehhez azonban 12 millió forint kellene. A munkák elvégzésére a tisztiorvosi szolgálat decemberig adott haladékot. Sajnos a pénzt még nem sikerült előteremteni még a lépcsőzetes felújításhoz sem. Holott ez az épület naponta két-háromszáz embert szolgál ki. A sportcsarnokra is ráférne a fűtés korszerűsítése, a nyílászárók cseréje.- Sok pénzt igényelne a megfelelő üzemeltetés, de gondolom, ennek csak a töredékével rendelkeznek. Milyen az idei költségvetésük?- Az anyagiak ötven százalékát a város önkormányzata fedezi, a többit magunknak kell előteremteni. Ezt szolgálják tanfolyamaink, táboraink, de a létesítmények sporttól eltérő célú felhasználása is, mint például a koncertek. Pályázatokkal is próbálkozunk, helyi és országos szinten egyaránt, amik szintén segítenek a működésben. A város az idén 2.2 millió forintot biztosít az elektromos rendszer felújítására, emellett 600 ezret kaptunk a volt vízügyes evezősház rendbetételére. Szerencsére nemcsak panaszra van okunk, azért sikerült néhány dolgot megcsinálnunk. Felújítottuk a parkettát a sportcsarnokban, normális atlétikai pályát alakítottunk ki a Mátyás király úti Ifjúsági Sporttelepen. Azt hiszem, az épületeket küllemükben és belsejükben is olyan állapotba hoztuk, hogy nem kell szégyenkeznünk. Nekünk itt már nemzetközi mércével kell mérnünk, hiszen egyre több a rendezvényünk.- Az utóbbi időben valóban szaporodtak a rangos események a sportcentrum területén. Nem szűkösek ilyesmihez a város sportlétesítményei?- A tiszaligeti csarnok 890 férőhelyes, de egy-egy Olaj-meccsen több mint 3500 nézőt fogad be. Való igaz, egyre jobban kinövi a város ezeket a létesítményeket. Azonban csak a méretek szempontjából kicsik az épületek, a fenntartás költségeit nézve egyelőre annál nagyobbak.- Ilyen szűkös anyagi körülmények között nem tudom, lehet-e a terjeszkedésre gondolni? Például mikor lesz Szolnoknak műjégpályája, fedett teniszpályája vagy akár csak igazi szabadtéri színpada?- Ezek elképzelés szintjén léteznek, de a jelenlegi pénzügyi helyzetet figyelembe véve kevés esély van megvalósulásukra. Akkor, amikor az iskolák üzemeltetése is komoly gondot jelent az önkormányzatnak, örülünk, ha a jelenlegi létesítményeink működőképesek maradnak. Egyedül a szabadtéri színpad az, amire komoly esélyt látok, arra már nagyon nagy szükség lenne. De a legolcsóbb fedett teniszpálya megépítéséhez is jelenleg 5 millió forint kellene, s erre kevés a remény.- Talán a helyi cégeket, vállalkozókat meg lehetne nyerni az ilyen célokra. Mennyire van lehetőségük ezzel élni?- Nagy erőfeszítéseket teszünk megnyerésükre egy-egy programunkhoz. Mára kialakulóban van egy olyan vállalkozói réteg, akik a sport keretén belül találkoznak nálunk, és lehetőségeikhez mérten próbálják segíteni a működésünket. Nekik ezúton is szeretném megköszönni a támogatást, mert ha ők nem lennének, messze nem tudnánk ilyen körülményeket biztosítani. bazs Munkakutya - világbajnokság, Hollandia Jászberényiek adják a válogatott felét Ma indult Hollandiába a magyar munkakutya-válogatott, hogy szeptember tizenhetedike és húszadika között a világ legjobbjainak versenyén részt vegyen. Szakmai körökben már nem meglepetés, hogy jászberényi tagja is van a válogatottnak. Ráadásul nem is egy, hanem mindjárt kettő. A négyfős csapatban ugyanis a Védelem Kft. két képviselője, Baráth László Dzsimivel és Csibra István Blackkel próbál szerencsét világbajnokságon. Mellettük két budapesti versenyző, Adorján András Kiruval és Sasvári Frigyes Hobóval alkotja a magyar válogatottat. A jászberényiek közül egyébként Csibra István már többször indult számos világversenyen, míg Baráth László a tavalyi vb-n mutatkozott be. A versenynek három fázisa lesz: a nyomkövetés, a fegyelmezés és az őrző-védő munka. Várhatóan mintegy 20-25 országból érkeznek kutyák és gazdáik. Az európaiak mellett Japán és az Egyesült államok is képviselteti magát. A munkakutyák számára először 1987-ben rendeztek világbajnokságot. Ezt megelőzően csak Európa-baj- nokságokon mérhették össze tudásukat. A magyarok már több mint egy évtizede rendszeres szereplői ezeknek a versenyeknek, s lehetőségeikhez képest jól is szerepelnek. A tavalyi, ausztriai világbajnokságon válogatottunk 22 csapat közül a 11. helyen végzett. Az idei versenyre meglehetősen mostoha körülmények között készültek a kerettagok. Edzőtáborozásra például nem volt lehetőségük. Ének ellenére mindenképpen szeretnék megtartani helyüket a középmezőnyben. Ezt pedig az ellenfelek lehetőségeinek ismeretében nem kis teljesítmény. Szántai A frissen felújított Mátyás király úti futópálya Egyedülálló az országban: dzsúdó az óvodásoknak! Szolnok sportjában meghatározó szerepet játszik a Török Ferenc neve által fémjelzett dzsúdószakosztály. Szép eredményeik eléréséhez természetesen elengedhetetlen a színvonalas utánpótlás-nevelés, ami viszont szakképzett edzők nélkül nem lehetséges. Jó néhányan kikiáltják magukat komoly szakembernek, csak olykor éppen a megfelelő képzettség hiányzik. Ezért csábította el a szakoszály vezető edzője Szegedről egykori katonai beosztottját, Vörös Zoltánt, aki a dél-alföldi városban edzőskö- dött öt évig. Néhány évvel ezelőtt a fiatal dzsúdóedző nagy fába vágta a fejszéjét. Öt-hat esztendős gyerekeket oktatott a cselgáncs alapjaira, „ovi- dzsúdó” tanfolyamot vezetett. De honnan jött az ötlet, hogy ilyen apróságokkal foglalkozzon? Valamivel idősebbeket edzett a Szeged SC-nél, és az egyik tanítvány édesanyja, aki mellesleg óvónő volt, megkérte, hadd hozza el a csoportját az edzőterembe délelőttönként, amikor az amúgy is kihasználatlanul áll. Ekkor még csak szokványos, tantervi testnevelés foglalkozások zajlottak, később azonban egy-két alkalommal Vörös Zoltán vezette ezeket. Innen már adott volt a lehetőség: a város többi óvodájában is plakátok hirdették, hogy nagy- csoportosok számára dzsúdó-előkészítő tanfolyam indul. Akkortájt járt a Testnevelési Egyetemre Vörös Zoltán. Diplomamunkáját mi másról készíthette volna el, mint amivel foglalkozott, az óvodások dzsú- dóoktatásáról. Talán mondani sem kell: jelest kapott szakdolgozatára. A szeptemberi tanévVörös Zoltán kezdéskor minden évben 30-40 gyermek várta nagy izgalommal az első edzést, és persze a szülők sem voltak sokkal nyugod- tabbak. Hamarosan rájöhettek azonban, hogy féltve őrzött csemetéjükön nem a fejen átdobást fogja gyakorolni valamelyik társa, hanem a cselgáncs alapjait - eséstechnikákat, különböző fogásokat - tanulják meg a tanfolyam résztvevői, és nem utolsósorban azt is, melyik a jobb és bal kezük. A heti két alkalommal zajló, egyórás edzést talán kicsit késői időpontra (18.30-19.30 között) tette - teszi - Vörös Zoltán, de ezáltal legalább jut idejük a szülőknek arra, hogy elkísérjék fiukat, lányukat. A későbbi versenyszerű sport legfontosabb bázisa lehetett volna Szegeden az ovidzsúdó, de nem ez történt. így anyagi és egyéb okok miatt kényszerült a kiváló szakember arra, hogy áttelepüljön Szolnokra. Nemcsak a cselgáncsszakosztály fogadta nagy örömmel a régi ismerőst, hanem a Szolnok Városi Sportiskola igazgatója, Szalay Ferenc és helyettese, Nagy György is. Önálló munkájától várják az utánpótlás fellendítését, hiszen a keze alól kikerülő iskolába menő gyerekek sokkal biztosabban, határozottabban mozognak, mint hasonló korú társaik. Természetesen az „idősebb korosztállyal”, a 7-14 évesekkel is foglalkozik, nekik már igazi dzsúdóedzést tart a Tiszaligeti Sportcsarnokban kedden és csütörtökön 15.30 és 16.30 között. Ám az óvodások előkészítő tanfolyamára sem csak az 5-6 éveseket várja, akár a négy esztendős gyerekeket is elvihetik a szülők cselgáncsozni, hétfői és szerdai napokon. Bár szülővárosához, Szegedhez továbbra is kötődik, nem érzi magát idegennek a Tisza partján, hiszen felesége szolnoki. Emellett Vörös Zoltán azt tartja, hogy: „Minden embernek ott van az otthona, ahol megbecsülik.” SZS Balatonaliga. Szombaton a negyedik futammal befejeződött a Formula 42-es szörf Eu- rópa-bajnokság. Amint azt már sejteni lehetett, a magyar versenyzők a szörfsport eddigi legrangosabb eredményét érték el, miután két bronzérmet szereztek. Végeredmény, nők, Eu- rópa-bajnok: Aneta Nerling (Lengyelország) 2. Kata Prygiel (Lengyelország) 3. Ilona Dzelme (Lettország) ...5. Cseh Klára (Magyarország). Férfiak, könnyűsúly, Európa-bajnok: Hrdina Patrik (Cseh Köztársaság) 2. Pawel Gardasiewicz (Lengyelország) 3. Király Zsolt (Magyarország) ...5. Gáborfalvi Áron (Magyarország)....7. Kec- zéry László (Magyarország). Férfiak, nehézsúly, Európa-bajnok:. Juraj Vitko (Szlovákia) 2. Harry Negry (Olaszország) 3. Körtvélyesi Miklós (Magyaro.) Budapest. A hazai pálya sem segített a női kosárlabda Szuper Kupában próbálkozó BSE-Merci csapatán. A fővárosi gárda 16 ponttal veszített szlovén riválisával szemben az idén bemutatkozó sorozat nyitányán. BSE-Merci - Diamond Je- zita Ljubljana (szlovén) 60-76 (29-48) Városmajor, 200 néző, v: Janac, Jancovic (szlovákok) legjobb dobók: Nagy 21, Rausch 20, Csák 10, illetve Domik 14, Pre- perger 13. A vendéglátók a lefújás előtt tíz perccel még 10 pontra feljöttek, elsősorban Rausch villogott, de a vendégek, amikor kellett, kosarat dobtak, s ezzel megérdemelten győztek. Budapest. Közönségsikertől kísérve zajlott le szombaton a Parlamentnél megrendezett 4. R plusz R Konstrukt Triatlon Gála. Eredmények, férfiak: 1. Hóbor Péter (ÚTÉ) 2. Kuttor Csaba (Miskolci Vízmű) 3. Slett Tamás (Oxigén) 4. Fazekas Attila (R plusz R) 5. Varga Ferenc (ZKSE) 6. ifj. Márkus Gábor (Tiszaújváros). Nők: 1. Perczel Zsófia és Eszesné Vas Éva (R plusz R) 3. Walkó Andrea (Du- napack) ifjúsági fiú: 1. Peleskei Zsolt (KSI) ifjúsági leány: 1. Walkó Andrea (Dunapack) junior férfi: 1. Hóbor Péter (ÚTÉ) junior leány: 1. Molnár Erika (UTE) senior: 1. Ferenc Ferenc (Szeged) különdíjat kaptak: Emhő Balázs, Csömör Erika (JGYTF). Kairó. Harmadik, egyben utolsó csoportmérkőzésén két győzelem után váratlan vereséget szenvedett a magyar válogatott az egyiptomi fővárosban zajló férfi junior kézilabda-világbajnokságon. Az együttes 28-20 (12-8)-ra maradt alul Algéria legjobbjaival szemben, de így is továbbjutott. Mint ismeretes, három szolnoki fiú. Bendó Csaba, Erdélyi Péter és Harta Béla is tagja a magyar delegációnak. Nyíregyháza. Az atlétika történetének első félmaratoni bajnokságát rendezték meg szombaton. Eredmények, férfiak, bajnok Jáger Péter (BVSC Futó Kör) 1:04:23.20 ó 2. Gergely Zoltán (Kaposvár) 1:04:34.50 3. Hóiba Zoltán (Újpesti TE) 1:05:21.90 nők, bajnok: Barócsi Helén (Szolnoki MÁV MTE) 1:13:08.80 ó 2. Visnyei Márta (BVSC Futó Kör) 1:14:40.80 3. Farkas Ágota (Székesfehérvári Hunyadi) 1:15:14.50. Junior férfiak, bajnok: Talabér Attila (BVSC Futó Kör) 1:06:22.00 ó 2. Molnár Tibor (BVSC Futó Kör) 1:07:01.10 3. Sági József (Szupermaraton SC) 1:07:10.80 nők, bajnok: Jakab Ágnes (MAFC) 1:15:42.60 2. Pásztor Kornélia (DMTE) 1:16:48.80 3. Korom Andrea (Szegedi VSE) 1:36:11.20. Ifjúsági fiúk, bajnok: Imre Péter (Miskolci VSC) 1:08:15.00 2. Bácskái Zsolt (NYVSC) 1:09:26.30 3. Füleki Zsolt (Vasas) 1:10:51.20. A lányoknál - induló híján - nem hirdethettek eredményt.