Új Néplap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-10 / 211. szám
1993. szeptember 10. Társadalmi tükör 5 _ Egyedüllét Sokan élnek ma Magyarországon egyedül. Mondhatnánk, hogy ez közhely, s hogy e jelenség az európai országok többségében ugyanúgy fennáll mint nálunk, mégis fel kell rá figyelnünk, s okait szükséges elemeznünk, különösen, ha növekedést mutat. Márpedig ami a laikus szemlélőnek feltűnik - már akinek egyáltalán feltűnik -, azt a statisztika adatokkal is alátámasztja. Egyben azt is megmutatja, hogy az egyedülállók életkörülményei is rosszabbak általában, mint a családban élőké, tehát előbbiek növekvő hányada a társadalom egésze kevesebb, mint tíz évvel korábban. Ez a folyamat 1980 és 1990 között lényegesen gyorsabb volt, mint az azt megelőző két évtizedben. A háztartás-összetétel változások iránya továbbra is a „család-háztartások’ ’ arányának csökkenése, illetve a „nem család-háztartások’’ hányadának növekedése felé mutatott. Ezek mértéke azonban az egy évtizeddel korábban jellemzőnél nagyobb volt a vizsgált tíz esztendőben. Az előbbiek között - nagyrészt a mind gyakoribb válások és kisebb mértékben a középkorúak növekvő halandósága Korcsoport (év) Az egyedülálló férfiak nők férfi- . ak és nők férfiak nők férfiak és nők száma a megfelelő korú és nemű összes háztartásban élő százalékában- 19 475 509 984 0,8 0,9 0,8 20 - 29 1 405 894 2 299 5,5 3,6 4,6 30 - 39 2 143 829 2 972 6,5 2,6 4,6 40 - 49 2 068 1 451 3 519 7,6 5,2 6,4 50 - 59 2 151 3 855 6 006 8,9 14,0 11,6 60 4 951 16 558 21 509 14,5 35,0 26,4 ÖSSZESEN 13 193 24 096 37 289 6,4 11,0 8,7 Az egyszemélyes és a család-háztartások lakáskörülményeinek főbb jellemzői, 1990. január 1. Megnevezés Egyszemélyes Családháztartások Tulajdonosi^ 1 Főberletr 83,4 89,5 jogcímen használt 10,4 9,6 Albérleti 3,3 0,4 Ágybérleti 1 0,4 0,1 1 30,6 10,5 2 szó50,8 48,3 3 bás 15,0 31,4 4-x 3.6 9,9 Összkomfortos lakások 11,2 31,3 Komfortos aránya, % 27,8 33,4 Félkomfortos 8,1 9,4 Komfortnélküli 47,0 22,7 Szükség5,5 3,0 Fürdőszobával 49,8 77,1 Melegvízzel ellá46,1 74,0 Vízöblítéses WC-vel tott 44,1 69,2 a/ A tulajdonos, illetve a fóbérlő rokona jogcímen lakó háztartásokkal együtt. II. számú táblázat A LEGGYAKORIBB HÁZTARTÁSTÍPUSOK LÉTMINIMUM ÉRTÉKEI“7 1993. június hó (Forint) Megnevezés Egy háztartásra Egy főre városok községek városok községek AKTÍV HÁZTARTÁSOK b/ 1 aktív körű felnőtt 15 400 14100 15 400 14100 1 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 23800 22 300 11900 11150 1 aktív korú felnőn 2 gyermekkel 32500 29700 10830 9900 2 aktív korú felnőtt 27 000 25 500 13 500 12750 2 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 36 200 33 300 12070 11100 2 aktív körű felnőtt 2 gyermekkel 43 900 41 300 10980 10 330 2 aktív korú felnőtt 3 gyermekkel 49 900 46 800 9 980 9 360 2 aktív korú felnőtt 4 gyermekkel 55 300 51800 9 220 8630 3 aktív korú felnőtt 39400 36500 13130 12170 ’ 3 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 47 600 44 900 11900 11230 3 aktív körű felnőtt 2 gyermekkel 55 000 51600 11G0Q 10320 3 aktív körű felnőtt 3 gyermekkel 60400 56 600 10070 9430 3 aktív korú felnőtt 4 gyermekkel 65 700 61600 9 390 8800 NYUGDÍJAS HÁZTARTÁSOK ej 1 személy 11400 10400 11 400 10400 2 személy 19 700 17 800 9 850 8 900 3 személy 28500 26 200 9500 8730 &' Országos adatok. tol A gyermek 0-14 éves, a 15 évesnél idősebb személy felnőttként van figyelembe véve. c/ Aktív kereső nélküli háztartások. Országos fogyasztói árindex 1993. júniusában t.iei mi szerek Szeszes italok, dohányárúk Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia Egyéb cikkek, üzemanyagok Szolgáltatások Összes kiadás 0 20 40 60 80 100 120 14Í Százalék Az előző hónap %-ában Dl 992. júniusának %-ban szempontjából nézve is figyelmeztető jelenség. Hogy ők miképp élik meg az egyedüllétet, abba a statisztika nem „lát bele”... Az elmúlt tíz esztendőben - az országoshoz hasonlóan Jász-Nagykun-Szolnok megyében is folytatódtak a többségébep negatív népesedési tendenciák. Ez a háztartás-összetétel változásán keresztül is kimutatható. A háztartások száma 1980 és 1990 között 3 százalékkal, 4000-rel, 160,1 ezerre nőtt. A növekedési ütem a megelőző tíz évhez képest egyharmadára mérséklődött, de elmaradt 60-as években kialakulttól is. A háztartásokban élők száma az utóbbi két népszámlálás között 4 %-kal, 18700-zal, 418,0 ezerre fogyott, az ezt megelőző tíz esztendőben 2 %-os növekedés, 1960 és 1970 között egy %-os csökkenés történt. Az előbbiek következtében 100 háztartásra már csak 261 személy jutott, 19-cel I. számú táblázat következtében - egyre több lett az ,,egy szülő gyermekkel” típusú család. Ezzel szemben szám szerint és relatíve is fogytak a „házaspáros” és a „két, a három vagy több családból álló” háztartások. A , , n e m család-háztartásokon ’ ’ belül leggyorsabban az „egyszemélyes” háztartások száma növekedett az elmúlt tíz esztendőben, több mint kétszer akkora ütemben, mint az „egyéb összetételű” háztartásoké. Az évtized elején 100 háztartásból már 23-at (húsz évvel korábban még 16-ot) ők alkottak. Az egyedülállók száma az 1980 és 1990 közötti tíz esztendőben a megyében 9400-zal, 34 %-kal 37300 főre emelkedett, amely éppen kétszerese az 1960. évinek. A 90-es évtized elején a háztartásban élő személyek számának 9 %-át tették ki, tíz évvel korábban ez az arány még csak 6 %-os volt. Az egyedül élők lakóhelye leggyakrabban a külterületeken, valamint a községekben található, de e tekintetben számottevő különbségek tapasztalhatók településenként is. Az egyszemélyes háztartások összes háztartáson belüli aránya a megye 8 településén (Csépán, Jászdózsán, Jászszentandráson, Jásztelken, Nagyréven, Tiszainokán, Tiszakürtön és Vezsenyben) volt igen magas; 30 % feletti. Az egyedülállók között - arányait tekintve - jóval több idős ember található, mint a hagyományos háztartásokban. A legutóbbi népszámláláskor az előbbiek közel háromnegyede elérte vagy meghaladta az 50 éves kort, míg a család-háztartásoknál ez az arány csak 27 %-os volt. A kor mellett a nemek szerinti megkülönböztetésben is jelentős eltérések mutatkoztak. Általában véve, 50 éves korig a férfiak, ezen felül pedig a nők „relatív többségéről” lehet beszélni (utóbbiról abszolút értelemben is). Ez összefügg a két nem eltérő halandósági viszonyaival, illetve várható átlagos életkorával, valamint azzal, hogy a korábban „egy szülő (döntően anya) gyermekes” családokból a gyermek önállóvá válásával sok nő marad mgára. Az említetteket támasztják alá a két nem egyedülállóinak családi állapotában kimutatható különbségek is. Az egyedül élő férfiaknak 1990. elején egyharmada nőtlen, egynegyede-egynegyede özvegy, illetve elvált és 15 %-a házas volt. Ezzel szemben az egyedülálló nőknek a döntő hányada, több mint kétharmada özvegy családi állapotú, a hajadonok és az elváltak részaránya egyaránt 13, a házasoké pedig 7 %-ot tett ki. (Lásd az 1. számú táblázatot) Az egyedülállók gazdasági aktivitásakorösszetételüknek megfelelően alakult. Körükben az aktív keresők és az eltartottak aránya (29, illetve 5 %) lényegesen (16, illetve 29 %-ponttal) alacsonyabb, mint a család-háztartásokban. Nincs ugyanakkor lényeges különbség a munkanélküliek relatív arányában. Az egyedülállók lakáskörülményei 1990. elején is rosszabbak voltak, mint a családháztartásban élőknek. Önálló (tulajdonosi és főbérleti, valamint ezek rokonai jogcímen lakó háztartások) lakással 94 %-uk rendelkezett, ez az arány a család-háztartásoknál elérte a 99 %-ot. Emellett a szobák számát és a lakás alapterületét figyelembe véve kisebb felszereltségét tekintve pedig rosszabbul ellátott lakásokban laktak. (Lásd a II. számú táblázatot) Az egyedülállók minőségi lakásviszonyai is számottevően elmaradtak a család-ház tartás okban élőkétől. A komfortos és a félkomfortos lakásokban lakók még mindkét csoportban megközelítően azonos volt. Ezzel szemben a komfortnélküli és a szükséglakást használók hányada kétszeresét, az összkomfortosoké pedig csak egyharmadát érte el az egyszemélyes háztartásokban a család-háztartásokhoz képest. Mit tehetünk mindehhez hozzá? Gyakran közhelyként emlegetjük; egyedül élni nehéz. Az adatok azt bizonyítják, hogy a közhely - sajnos - igaz is. A KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága adatainak és elemzéseinek felhasználásával írta és összeállította: Székely Péter
