Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
8 Sportextra 1993. augusztus 2., hétfő Tilalmas Kupa Karcagon A Karcag Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala és a Szivárvány Üzletház szombaton rendezte meg a Tilalmas Kupa országúti kerékpárversenyt három kategóriában. A rekkenő hőség ellenére is sokan voltak kíváncsiak a versenyre. Három órakor a váltó nélküli kategória résztvevői mindent beleadtak, hogy a nyolc kilométeres távot minél hamarabb megtegyék. Ez Feke Lajosnak sikerült is, alig tizennyolc perc alatt letekerte a távot. A közönség az árnyékot adó fák alól szurkolt a befutóknak, így Nádasdi Lászlónak is, aki a mezőny legöregebbje volt. Ötvenhárom éves vagyok - mondta -, miután szusszant egyet. Rengeteget kerékpározom, de nem szoktam ehhez a meleghez. A táv nem volt nehéz, de nem akartam magam kihajtani, mert féltem, hogy hőgutát kapok. A vászonsapkámat bevizeztem, hogy hűtsön egy kicsit.- Nem rémítette el, amikor látta, hoey itt csak fiatalok indultak?- Egy kicsit, de nagyjából tudtam velük tartani a tempót. Az összesítésnél ez ki is derült, hisz a húsz indulóból tizenharmadik lett! A kategória győztese Feke Lajos, ezüstérmes Kovács Imre, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Balogh Zoltán állhatott fel. A második kategória résztvevőinek tizenöt kilométert kellett letekemi, a forduló a tilalmasi bekötőúton volt. Míg ők a hőséggel, kilométerekkel küzdöttek, az üzletház előtt ügyességi versenyhez készültek a jelentkezők. A lányok közül Nagy Anrea és Bugyik Andrea várakozott, egy anyuka tett egy próbakört, aztán mégsem indult el. Az utolsó próbálkozó a négyéves Körmendi Tibiké volt, akit először apukája végigvezetett a pályán négykerekű biciklijével, aztán egyedül is megpróbálta, de azt a fránya kört nem sikerült megtenni, a hajrá viszont nagyon jó volt. 16.10-kor jön az első! - kiabálták a sarokról, s tényleg! Kitikkadva ért be a célba Szabó Zsolt, majd víz után nézett. A többiek is kulacsukból locsolták magukra a vizet. A nem éppen atlétatermetű Bodnár István a „gyerünk, csapágy!” biztatásra ért a célba. „Ügy otthagytak az elején, azt hittem, sosem lesz vége” - összegezte a távot. Egyébként másodikos lesz a kisújszállási Móricz Zsigmond szakközépiskolában. A fél-versenykerékpárosok- nak húsz kilométeren kellett bizonyítaniuk. Ez a legjobban a huszonegy éves Kovács Sándornak sikerült. Egyedül a hőséggel volt gondja. Hetente többször tíz kilométereket teker az egészsége megőrzése miatt, így edzésben tartja magát az ilyen versenyekre. A helyezettek díjait a Szivárvány Üzletház és a polgármesteri hivatal ajánlotta fel, s az elsők dr. Fazekas Sándor polgár- mester különdíját is megkapták. A 33-as sorszámmal indult Mészáros Istvánt - aki civilben postás - három gyereke is örömmel fogadta. „Azért munka közben jobb, mert ott meg lehet állni két kör között - mondta, s kapkodta a levegőt -, de ez jó verseny volt!” de A túri vásár záró sportprogramja a hármasugrógála volt. Hat országos hírű versenyző mutatta be tudományát. Képünkön Uzsokl János (Uzsó), Mezőtúr elszármazott fia a levegőben. (Fotó: Imre Lajos) A pástok hőseit köszöntötték Az OTSH és a Magyar Vívószövetség közösen köszöntötte az esseni világbajnokságon sikeresen szerepelt versenyzőket és edzőiket. Felkay András, az MVSZ alelnöke üdvözölte a megjelenteket, majd felidézte az esseni napokat. A német városban aranyérmet szerzett a női párbajtőr- (Király Hajnalka, Várkonyi Marina, Horváth Marianna, Szalay Gyöngyi, Nagy Tímea) és a kardcsapat (dr. Abay Péter, Boros György, Köves Csaba, Naverrete József, Szabó Bence), egyéniben második helyen végzett Szabó Bence és a női tőrözőknél Mohamed Aida, míg a dobogó harmadik fokára állhatott a párbajtőröző Kovács Iván. Az MVSZ alelnöke az éremNem hiába nevezik Homok Ralinak a hét végén lebonyolított versenyt. A 3x9 kilométeres homokos földúton bizony könnyen elharaphatja a nyelvét az ember, olyan bukkanok keserítik az életét. Szombaton rendezték meg ezt a Homok Ralit Kálón, Heves megyében. A szolnoki színeket három páros képviselte a három fő kategóriában. A Fejes-Balázs duó csoportjában a második helyet ben mérhető teljesítmények után szólt arról is, hogy a magyar színek képviselői a páston és azon kívül is fegyelmezetten viselkedtek, szorítottak egymásért, s ez a csapatszellem más küldöttségek elismerését is kivívta. Ezután Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke köszönte meg azt az élményt, amivel a vívók ajándékozták meg a sportszerető közvéleményt. Végezetül jutalmakat adott át a versenyzőknek és azoknak a szakembereknek, akiknek munkája hozzájárult az eredményekhez. A vívók programjában következik a megérdemelt pihenő, aztán októberben az Európa-bajnokságon kell ismét számot adniuk tudásukról. szerezte meg, ez az abszolút kategóriában is a dobogó második fokát jelentette. A fiatal Pintér- Rátfai páros negyedik lett saját kategóriájában (abszolút 10. hely), míg a Kanizsa-Bak kettős 10., illetve 19. helyezést szerzett a 46 fős mezőnyben. A továbbiakban először Hevesen lesz hasonló verseny, majd Miskolc és Mezőtúr után Szolnokra költözik a ralis mezőny. Atlétika Molnár Móni csúcsot futott Molnár Móni Kovács Sándor szakfelügyelő szombati telefonjelentése szerint a az ifjúsági Európa-bajnokságon, San Sebastianban szereplő atlétaválogatott tagja, a szolnoki Molnár Mónika a 100 méteres síkfutás középfutamában a harmadik helyen végzett. A 0,5-ös ellenszélben is olyan jól futott a Szolnoki MÁV MTE versenyzője, hogy beállította saját korábbi, 11.78-as országos ifjúsági csúcsát. Ezzel az eredményével kivívta magának a jogot a döntőben való szereplésre. Autósport Homok Rali Kálón Ökölvívógála Mezőtúron Alkudozás helyett kemény ökölharc a piaccsarnokban Talán végre újjáéled Csipkerózsika-álmából megyénk ökölvívósportja. Mindenesetre ezek a fiatalok elszántságukkal reményt ébreszthetnek. A mezőtúriak már megszokhatták, hogy a város piaccsarnokát nem mindig a zöldség- és gyümölcshegyek uralják, másra is használható az épület. Volt már itt többek között sör- és rockfesztivál, pénteken este pedig meghívásos ökölvívógála várta az érdeklődő kedvű nézőket. A több évig tartó szünet után mostanában újjáéledő Mezőtúri AFC ökölvívó-szakosztály afféle kedvcsinálásnak szánta rendezvényét, Lázár Mihály, a szakosztály elnöke elmondta, tudták ugyan, hogy nagy' tábora van a sportágnak a városban, ekkora érdeklődésre azonban nem számítottak. Valóban, legalább kétezeröt- százan eljöttek, így nemcsak az időjárás, a hangulat is forró volt, főleg ha mezőtúri fiú lépett a ringbe. Valami hasonlóra lesz szükség augusztusban is, mivel a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település elnyerte a junior országos bajnokság rendezésének jogát. A gálára a MAFC bokszolóin kívül a Ceglédi SE, Török- szentmiklós, Békéscsaba, Békés, Kecskemét és a Szolnok MÁV-MTE csapata kapott meghívást. Nem verseny volt ez, hiszen mindenki kapott érmet, függetlenül attól, hogyan szerepelt, a részvétel volt a fontos. A mezőtúriak első győzelmét Zsibó Csaba hozta. 1992 novembere óta bokszol, és mint elmondta, ő maga sem számított a győzelemre. Végeredményben elmondható, hogy noha nem verseny, hanem gála volt péntek este a túri piacon, egy komoly győztes mégis volt: a sport, az ökölvívás, amely úgy tűnik, visszahódított egy már-már elveszettnek látszó bástyát. I. L. Jászladányban mindig lesz labdarúgás Döntés a huszonnegyedik órában Vezetők, játékosok, szurkolók gyülekeztek szép számban - de egyesek szerint lehettek volna jóval többen is - Jászladányban a művelődési házban, hogy megvitassák a község labdarúgásának sanyarú helyzetét, egyben keressék és megtalálják a nagyfokú visszaesésből kivezető utat. Az már szinte természetes, hogy az ilyen jellegű megbeszélésekre az idősebbek érkeznek előbb. Azok a régi sportvezetők, akik valamikor a sportág szeretetétől vezérelve önzetlenül, lelkesen dolgoztak a futballért. Mint például a már hetvenéves Kürti Béla egykori szakosztályvezető, aki elmondta, hogy Jászladányban 1901 óta létezik futballcsapat. Többször szerepeltek a megye élvonalában, a kitűnő szakemberek keze alatt számtalan jó képességű játékost neveltek. Most pedig mélypontra süllyedtek. A megbeszélést az önkormányzat kezdeményezte, Szi- ráki Benedek polgármester volt az előadó, aki bevezetőjében határozottan kijelentette, hogy Jászladányban mindig volt futballcsapat, és lesz is. A képviselő-testület nem zárkózott el a támogatástól, ám azt megköveteli, hogy legyen ütőképes, fegyelmezett a vezetés. Ebben az évben már 550 ezer forintot adtak a sportegyesületnek, amelynek jelenleg is 250 ezer forint van a kasszájában. Azt viszont mindenkinek tudomásul kell venni, hogy az önkormányzat egyedül nem képes eltartani az egyesületet, szükség lenne a vállalkozók támogatására is. De a megjelenésből következtetve, nem nagyon tolonganak. Kijelentette: szégyen lenne, ha Jászladányban nem lenne futballcsapat. Azért hívta egybe az érdekelteket, hogy döntsenek egy rövidesen összehívandó közgyűlésről, amelyen megválasztják az öttagú elnökséget, és gyorsan megkezdhessék az edzéseket. Később talán más szakosztályokat is alakítanak, s az is elhangzott, hogy a labdarúgók kerüljenek vissza a magasabb osztályba. A felszólalók többsége a visszaesés okát kereste. Sokan nem értették, hogy a környező településeken honnan tudják előteremteni a labdarúgó-szakosztály működéséhez szükséges anyagiakat, ha ugyanakkor Jászladányban erre nincs lehetőség. Jászalsószentgyörgyre is csábítják a játékosokat, és sokan elmennek - nem csak oda - még akkor is, ha a kispadon ülnek. De önkritikusan szóltak a vezetők és a játékosok magatartásáról is. Úrrá lett a fegyelmezetlenség. A labdarúgók nem hallgattak az edzőre, egymás között döntötték el, hogy ki kivel hajlandó játszani. Áz ifjúsági csapatnak sem vált dicsőségére, hogy amikor komolytalan játék miatt a mérkőzésvezető félbeszakította a játékot, nem voltak hajlandók odaadni a labdát. Kifogásolták a pálya gondozását is, amelynek a locsolását sokszor képtelenek voltak megoldani. Súlyos vádakat hozott fel az egyik játékos. Akadt olyan szakvezető, aki az edzés megkezdése után elment a kocsmába, és csak a végén tért vissza. A vezetők közül senki sem törődött a csapattal, soha feléjük sem néztek. Nem vásároltak cipőt, mezt, labdát, nem beszélgettek el senkivel a gondokról. így érthető, hogy távolmaradt a fiatalság, sokan pedig máshol keresnek boldogulást. A bírálatok kereszttüzéből nem maradt ki a polgármesteri hivatal sem. Vincze Gábor iskolaigazgató úgy vélekedett, hogy minden hullámvölgy után hullámhegy következik. Most nagyon mélyponton vannak. A csapatban kellene egy mag, egy törzs, amely köré tömörülnek a játékosok. Összefogást, fegyelmet, szemléletváltoztatást sürgetett mindenki, amit elvárnak vezetőtől, játékostól egyaránt. A termelőszövetkezet részéről hangzott el egyetlen konkrét javaslat: az utazáshoz autóbuszt adnak. S kérdésünkre a polgár- mester úr kijelenetette, benevezik a csapatot a megyei II. osztályba. Felvetődött az egyesület névváltoztatásának a gondolata is. Végül kijelöltek egy kilenc tagból álló ideiglenes intézőbizottságot, amely dönt a rövidesen összehívandó közgyűlésről, megválasztják a vezetőséget, és gyorsan intézkednek az edzések elkezdéséről. Aggódunk Jászladány labdarúgásáért. Augusztus 22-én kezdődik a bajnokság. Az elhangzottak szerint nincs még sem egyesületi, sem szakosztályvezetés. Nincs edző, a játékosok szétszéledtek, sok meghívott el sem ment a vitára, többen eligazolnak, hiányoznak az ifjúsági labdarúgók. Még az is felvetődött, hogy nem indítanak ifjúsági csapatot. Mire összehívják a közgyűlést és megválasztják a vezetőséget, a nyakukon a bajnoki rajt. Rohammunkával nem lehet alapozni, csapatot kialakítani és felkészülni egy három hónapos mérkőzéssorozatra. Bizakodjunk azonban, hogy aggódásunk alaptalan lesz. Jászladányban nem szűnik meg, hanem folyamatosan egyre nagyobb magaslatokra emelkedik a labdarúgás, sok örömet szerezve ezzel a község sportágért rajongó lakosainak. (pi)
