Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

1993. augusztus 31., kedd 9 Körkép Szeptemberben elkészül az erdőtörvény javaslata A tiszai kikötő még csak álom Miután nem csekély belpoli­tikai vihart kavart a földtörvény javaslata, érdeklődéssel várjuk, mi lesz az erdőtörvény sorsa? Dauner Mártonhoz, a Földmű­velésügyi Minisztérium Erdé­szeti Hivatalának elnökéhez fordultunk e kérdéssel, aki elöl­járóban azt mondta, hogy míg az előbbi javaslat most van tár­caközi egyeztetésen, s majd az Országgyűlés hivatott dönteni fölötte, az erdőtörvény javaslata szeptember végére készül el. Vezető megyék- Igazodni fog a földtörvény­hez, ami nem is képzelhető el másként - mondja a 40 eszten­dős, kétdiplomás elnök, aki má­jusig főosztályvezetője volt a tárcának. - Meg kell hogy je­gyezzem: már a Németh-kor- mány idején kezdeményezték téeszek a magántulajdonlást. 1989-et írtunk akkor, ám a Pol­gári Törvénykönyv szerint az állami erdő forgalomképtelen volt. Rá egy évre tették forga­lomképessé, ám csak újabb esz­tendő múltán, vagyis 1991 ele­jén fogadta el az Országgyűlés, mégpedig az önkormányzati törvény keretében, hogy a volt tanácsi kezelésű erdők a jog­utódként is fölfogható önkor­mányzatokéi lehessenek. Ily módon vagy 10-15 ezer hektár erdő juthat birtokukba, majd jött két lényeges törvény: a szö­vetkezeti, valamint az átalaku­lási, ami egyaránt vonatkozott a földre és az erdőre.- Ma hol tartunk?- Július elsején 126 ezer új tulajdonost tartottunk számon, de hogy ebből mennyi az erdő­vel bíró, arról nem tudnék sza­batos képet nyújtani. Minden­esetre erdőben leggazdagabb három megyénkben - Vasban, Somogybán és Zalában - van alighanem a legnagyobb érdek­lődés a magánosítás iránt. Hoz­závetőleg 40^15 ezer hektár erdő jutott már kívül a szövet­kezeti és állami tulajdonból.- Éppen az említett megyék­ben volt a legtöbb téeszek által birtokolt fa, ha nem csal emlé­kezetem!- Nem csal, mert az ország erdeinek a 30 százaléka, tehát vagy 500-550 ezer hektár volt szövetkezeti kezelésben, nem okvetlenül tulajdonban - így Dauner Márton. - Ma 18 száza­lékra tesszük az ország erdőte­rületét, ami 1,7 millió hektárnak felel meg - ebből tehát 1,2 mil­lió az állami. A kárpótlási tör­vény következményeként „megmozdulhat” 200-250 ezer hektár, részben szövetkezeti, részben állami tulajdonból megy át magánkézbe.- No mármost: ismervén az emberi gyarlóságot, nem kerül ez a hatalmas fatömeg rögvest fűrész és balta alá?- Erre figyelünk, mégpedig szigorúan. Jó, ha ezt tudomá­sára hozhatom az új tulajdonosi rétegnek - emeli föl szavát az Erdészeti Hivatal elnöke. - Ugyanis mindenkinek erdőter­vet kell készítenie! Amit ugyan finanszírozni fog az állam, de ez lesz az alapja minden hatósági engedélyezésnek, mint amilyen például az ültetés, ápolás, végül a kivágás.- Az engedélyt hol adják?- Tíz erdőfelügyelőség mű­ködik az országban. Hogy né­hányat említsek: Kaposvárott, Veszprémben. Kecskeméten, de Budapesten is található ilyen felügyelőség, amelynek határo­zatai ellen csakis hozzánk lehet fellebbezést benyújtani. Ha te­hát valaki akár jóhiszeműen áll neki a fák kivágásának, akkor is komoly pénzbírságban része­sülhet. Köbméterenként leg­alább kétezer forint a büntetés tarifája.- Mennyire rúghat a majdani magánerdők mértéke?- Az összesnek mintegy 35- 40 százalékára, tehát a döntő hányad az államé marad. Speci­alitásként több forma közül is választhatnak az új erdőbirtoko­sok: akár szövetkezetként, akár kft.-bett, bt.-ben, rt.-ben, gaz­dasági társaságban dolgozhat­nak, a választás joga az övék.- Ami a legnagyobb vissz­hangot keltette a földtörvényja­vaslat okán: külföldi is vehetne Magyarországon földet. Erdő­ügyben milyen az idevágó kép?- Politikai kérdés, amit nem én, de nem is a minisztérium, hanem az Országgyűlés hivatott eldönteni. Ha a magánvélemé­nyemre kíváncsi, nem tartanám szerencsésnek, ha külföldi vásá­rolhatna erdőt nálunk, de ha úgy adódik, el tudom képzelni a meghatározott időre szóló bérle­tet. Ekkor ugyanis nem indul el visszafordíthatatlan folyamat, amit esetleg szemünkre hány­hatnának utódaink. Három törvény egy csomagban- Erdő, természetvédelem, vadászat - három összefüggő fogalom. Korábban sokfelől hallottam, hogy célszerű volna egyazon csomagban megalkotni e három törvényt...- Valóban így volna jó, ám ez a parlament kapacitásának a függvénye, magyarán bírják-e még a képviselők azt a tempót, amit eddig tőlük tapasztaltunk. Miniszterünk kifejtette egy kö­zelmúltbeli, Kaposvárott rende­zett tanácskozáson, hogy azt szeretné, ha valamennyi agrár- törvényt még az idén elfogadná a parlament.- Az idea, mondhatni, szép, ám kétséges, hogy megvalósít­ható. A vadászati védegylet el­nöke szerint már a következő Országgyűlésre (túzódik át az őket legjobban izgató vadászati törvény. És akkor még nem is beszéltem az erdészek és a va­dászok, illetve a leendő földtu­lajdonosok közt feszülő ellenté­tekről...- Ilyenek valóban szép számmal adódnak, aminek leg­alábbis egyik magyarázata, hogy nagy a vadsűrűség! Pályázatok erdőtelepítésre- De ha enyém az erdő, kite- hetem a táblát: vadászni tilos?- Nem: érvényben van még az 1961. évi VII-es számú, az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény, amely szerint a vadászati jog az államé. Ha te­hát én vagyok a tulajdonos, meg kell hogy egyezzek a vadásztár­sasággal, mennyit fizet a vadká­rokért.- Erdőtelepítés? Egyáltalán: van erre állami pénz?- Mi tagadás, nincs elegendő, sőt éppen az idei a legkritiku­sabb esztendő. Egyesek szerint pedig akár egymillió hektárnyi földet lehetne kivonni a műve­lésből, s betelepíteni fával. Pá­lyázatok révén van erre mód, az eróziótól védő erdők esetében 100 százalékos állami támoga­tás jár, míg a gazdasági célú er­dőtelepítésekre 40, illetve 70 százalék. Felvilágosítást e pá­lyázatokról az erdőfelügyelősé­gek nyújtanak. Exportból 7,8 milliárd- Ha már így belemerültünk az erdők sűrűjébe, mondana egy-két adatot a háború utáni és a mai helyzetről? Dauner Márton nem vesz elő semminő jegyzetet, úgy mondja-vágja adalékait. Esze­rint 1945-ben 145 millió köb­méter volt a faállomány, ma 290 millió.' S míg az előbbiből évente 2-3 milliót lehetett - szakszóval - kitermelni, a mai­ból 8-8,5 milliót lehetne. De csak lehetne, mert valójában 6,5 millió köbmétert vágnak ki, s nem azért, mert hiányoznék a fűrész, a favágó - nincs többre piaci kereslet.- Van egy 1990-ben elfoga­dott kormányprogram, amely az ezredfordulóig 150 ezer hektár új erdőt irányoz elő, amit azon­ban - mint már említettem - a költségvetés nem bír el. Vagyis a kívánatos, évi 15000 helyett az idén csak 3-3,5 ezer hektár az, amit valójában el is telepí­tünk. Pedig a nemzeti vagyon nem csekély része a fa, amely­ből tavaly 7,8 milliárd forint tiszta forgalmú bevétele volt az országnak. Főbb vevőink? Ausztria, Németország, Olasz­ország. Persze importálnunk is kell például fenyőárut, de a szaldó, magyarán a mérleg mindenképpen pozitív! (MTI-Press) Keresztényi Nándor LÁNGOKBAN ÁLL A VEZÚV! No, nem a vulkán kitörése fenyegeti Nápoly lakóit, hanem az utóbbi hetek száraz, forró időjárása okoz gyakori bozóttüzeket Dél-Olaszország- és Szicília-szerte. Catania környékén mostanában nem ritkaság a 40 C-fok fölötti hőmér­séklet. (Fotó: Szekeres Ferenc) Beszélgetés a MASPED vezetőivel Felröppent a hír, hogy újra felvirágzik a tiszai hajózás, és ehhez öt kikötőt kell építeni a folyón, amelyek közül az egyik Szolnokon létesülne. A rend­szeres hajózás alapfeltétele lenne még többek között a csongrádi vízlépcső megépí­tése, mert csak így lehetséges egy olyan vízszint biztosítása, amely lehetővé tenné nagy te­herbírású hajók közlekedését egész évben. A realitásokról kérdeztem Kautz Istvánt, a MASPED Rt. elnök-vezérigaz­gatóját és Bertók Tibomét, a MAFRACHT Nemzetközi Ha­józási és Szállítmányozási és Ügynöki Kft. ügyvezető igazga­tóját.- A magyarországi fuvarozás hány százaléka tehető át a fo­lyami hajózásra, illetve meny­nyivel lenne olcsóbb hajón fu­varoztatni, mint tengelyen?- A folyami hajózás minden­hol a legolcsóbb a világon - kezdi válaszát a vezérigazgató. - A Tisza sajnálatosan kiesett a vízi útjainkból, helyesebben so­kat veszített mint szállítási út­vonal. Pedig a lehetőségek óriá­siak, hiszen hármas határnál lép be az országba, valamint nagy tranzitforgalom is lehetséges a folyón, hogyha rendeződik a szerbiai helyzet. Az pedig előbb-utóbb bekövetkezik.- A folyami áruszállítás költ­ségei mintegy 40 százalékkal olcsóbbak, mint a más fuvaroz- tatási formák árai - veszi át a szót az ügyvezető asszony. - Már évekkel ezelőtt tanulmá­nyok készültek arról, hogy a Ti­sza előnyeit hogy lehetne ki­használni, de még ezek a ta­nulmányok ma is csak asztalon, illetve asztalfiókokban hever­nek ...- Nem pénzügyi akadályai vannak annak, hogy ezek a ter­vek még nem valósultak meg? Kautz István optimista, a tiszai áruszállítás megtöbbszörözhető- Ez is közrejátszik - foly­tatja az igazgató asszony -, hi­szen az öt kikötő megépítésére és az esetleges vízlépcső létre­hozására milliárdok kellenek. De hadd fejezzem be az előbbi gondolatsort. A Tisza adta lehe­tőségeket csak feleannyira pró­báljuk kihasználni, mint a Du­nát, ehhez tényleg beruházások szükségesek, ám a szállíttátók sok pénzt takaríthatnának meg a folyami hajózás olcsósága mi­att.- Térjünk vissza a pénzre. A vállalatok mai gazdasági hely­zetét ismerve, a részvénytársa­ságnak van-e annyi szabad tő­kéje, amelyből ezeket a beruhá­zásokat megkezdhetné?- Sajnos nincs - válaszol őszintén Kautz István elnök-ve­zérigazgató -, csak központi be­ruházásként képzelhető el a ki­kötők, illetve a vízlépcső meg­építése. De mindenféleképpen megfontolandó egy ilyen lépés , hiszen jelenleg a FAK-orszá- gokból jövő áruforgalom vas­úton bonyolódik, ez költséges, záhonyi átrakás stb. miatt így sokkal egyszerűbb lenne a vízi utat választani.- Jelenleg a Tiszán szállított áruk nagy része alapanyag, üt­és egyéb építkezésekhez - veszi át a szót Bertók Tiborné -, tiszai sódert és kavicsot szállítunk Oroszországba egy betongyár építéséhez, 80-100 ezer köbmé­tert . ..- Régen jelentős volt a ter­ményfuvarozás is a Tiszán. Ez most megszűnt?- Igen, ez megszűnt. A ter­mények tengelyen érkeznek du­nai kikötőkbe, Mohácsra vagy Csepelre, és innen indulnak to­vább. Pedig értelmetlen kerülőt tesznek, hiszen megfelelő inf­rastruktúra kiépítéssel az ország északkeleti része, illetve a sok termést adó középső része, így az Önök megyéje is közvetlen összeköttetésbe kerülhetne a fe­kete-tengeri kikötőkkel.-A szolnoki tárház mint táro­lási puffer fontos szerepet játsz­hat egy szolnoki kikötő megépí­tésekor, hiszen erre épült. En­nek hasznosítására is van terv?- Ezt így konkrétan nem tu­dom Önnek megmondani, hi­szen már korábban említettem, hogy a tanulmányok asztalokon és fiókokban hevernek. De ha konkréttá válik a beruházások megépítése, akkor biztos, hogy figyelembe veszik ezt a tárolót is.- A hajópark adott - veszi át a szót a vezérigazgató -, jelen­leg a mostani eszközök minél nagyobb kihasználtságára tö­rekszünk, és így fejleszteni sze­retnénk a folyami hajózást a Ti­szán, az északkeleti részeket összekötni az ország középső és déli részével, illetve mindenfé­leképpen szerencsés lenne a FÁK és a déli dunai országok tranzitforgalmának egy részét ezen a folyón lebonyolítani, de konkrét időpontok a teljes ki­épülésre még nincsenek. Is­merjük az ország anyagi helyze­tét. - span ­Pártok találkozója a Világkiállítási Fórumon Kibővített elnökségi ülést tar­tott hétfőn a budapesti Aquin­cum Szállóban a Világkiállítási Fórum. A rendezvényen - melynek a fő témája az volt, hogy lehet-e politikai vita az expo kérdése - a Világkiállítási Programiroda, a Fővárosi Ön- kormányzat, valamint a vállal­kozói érdekképviseletek szak­emberei mellett megjelentek a parlamenti pártok képviselői is. A fórum meghívására egyedül a Fidesz nem reagált - mondta a tanácskozást követő sajtótájé­koztatón Kassai Róbert, a Vi­lágkiállítási Fórum elnöke. A fórumhoz tartozó tagszer­vezetek továbbra is határozottan kiállnak az 1996-os Budapesti Expo megrendezése mellett, szerintük ugyanis a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben méginkább szükség van a vi­lágkiállításra és az azzal össze­függő beruházásokra. Szükség van azonban arra, hogy a hazai és a külföldi közvélemény ér­deklődését a mielőbb megkez­dett reklám- és PR-tevékeny- ség segítségével ösztönözzék. Mind a házigazdáknak, mind pedig a meghívott országok döntéshozóinak és lakóinak ugyanis legalább annyit, de in­kább többet kell hallaniuk és tudniuk a budapesti rendez­vényről, mint Sevilla vagy Taejon esetében. Barsiné Pataky Etelka, a vi­lágkiállítás főbiztosa elmondta: bár a BIE (Kiállítások Nemzet­közi Irodája) csak a budapesti hivatalos rendezvényre mondott igent, így ez lesz a hivatalos vi­lágkiállítás, Magyarország az expók történetében először az egész országot be kívánja kap­csolni az eseménysorozatba. A különféle helyszínek közötti kapcsolatot pedig az idegenfor­galom jelenti majd. Az expo előkészítése egye­lőre az ütemterv szerint halad, némi késés csak a különféle ki­vitelezési engedélyek kiadásá­nak elhúzódása kapcsán merült fel. Kristóf László fővárosi ex- pobiztos leszögezte: a főváros számára az expo nem politika, hanem mint a világon eddig mindenütt, városfejlesztési ügy. Budapest fogadóképessé téte­lére 20 milliárd forintos prog­ramot dolgoztak ki, melynek mintegy 10 százalékára vállal­kozók jelentkezését várják. A fórumon végezetül az is kiderült, hogy a meghívást el­fogadó pártok egyikének sin­csenek olyan aggodalmai, me­lyek az expo megrendezésének újragondolását indokol­nák. (MTI) A közalkalmazotti tanácsválasztások eredményei A még nem véglegesített ada­tok szerint önálló szakszerve­zetként csak a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) ért el 10 százaléknál nagyobb szavazati eredményt - 28,9, illetve 13.2 százalékot - a közalkalmazotti tanácsválasztá­son. így ezek a szakszervezetek eleve reprezentatívak, részt ve­hetnek a közalkalmazotti orszá­gos érdekegyeztetés ülésein. Konföderációként, illetve az adott konföderáció szakszerve­zetei által a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) ért el 10 százaléknál jobb, 50,8 százalékos ered­ményt országos szinten. A szakszervezetektől független je­löltek is igen magas, 26,6 száza­lékos szavazati részarányt értek el a választáson. A többi konfö­deráció 10 százalék alatti ered­ményt ért el a még nem végle­gesített adatok alapján. így az MSZOSZ 9, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) 7,2, a Liga 4,7 százalé­kot. A többi konföderáció 1, il­letve 1 százalék alatti ered­ményt ért el a választáson. Az országos reprezentativi­tást elérhették még a szakszer­vezetek a három szakmai fő­csoport - így az oktatás, az egészségügy-szociális ellátás és a vegyes kategória - eredmé­nyei alapján is. Az egy-egy szakmai főcsoportban megszer­zett legalább 10 százalékos sza­vazati arány szerint erre az or­szágos reprezentativitásra tart­hat igényt a Honvédségi Dolgo­zók Szakszervezete (Hodosz), a Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezete (FDSZ), valamint a Közalkalmazottak Szakszerve­zete (KSZ). Az ülésen a KSZ eredményével kapcsolatban vita bontakozott ki. Ezt az ered­ményt a vízügyiekkel és más szakszervezettel választási koa­lícióban érte el a KSZ. A szava­zólapon viszont nem szerepelt a választási koalíció ténye. Az eredményt jogi szakvéleményt követően véglegesítik. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában (KIÉT) egy-egy hely illeti meg szakmai csoportonként az adott szakmai csoportban legalább 10 százalékos eredményt elérő szakszervezeteket. Az országos reprezentativitását elérőkön kí­vül ilyen eredményt ért el az Agrár Oktatási és Kutatási Dol­gozók Szakszervezete (AOKDSZ), a Tudományos Dolgozók Szakszervezete (Tu- dosz), a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ), a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), a Színházi Dolgozók Szakszerve­zete, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszerve­zete és a Belügyi Dolgozók Szakszervezete. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents