Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-31 / 202. szám
6 Jászsági Extra----Jászberény 1993. augusztus 31., kedd Kerékpárral az Északi-középhegységben A nevem: Győrffy Béla A világ környezetvédelméért A jászberényi Gyakorló Általános Iskola tanulói mintegy hét éve hagyományosan nyári kerékpáros táborozáson vesznek részt, ezzel is elősegítve hazánk legszebb tájainak, nevezetességeinek megismerését. Mindemellett a több száz kilométeres kerékpározás egy kemény fizikai erőpróba mindenki számára. Az előző években a Dunántúl néhány nevezetesebb vidékét jártuk be, így a Szigetközt, az Őrséget, a Balaton-felvidéket. Ebben az évben az Északi-középhegység megismerését tűztük ki célul. 1993. július 27-én indult a 30 fős csapat a közel ezer kilométeres útra, amely augusztus 8-ig tartott. A csapat összetétele igen változatos volt. Többségben voltak a fiúk, huszonhármán, és heten a „gyengébb nem” képviselői, de mint kiderült, nem kisebbségben. A korosztály széles skálája ellenére (10-57 évesig) a csapat rendkívül egységessé kovácsolódott a két hét alatt. A túra Jászberényből indult, s 120 kilométer megtétele után érkeztünk a vattai általános iskola gyönyörű kastélyépületébe, mely első szálláshelyünk volt. Itt kissé fáradtan, de annál jobb hangulatban, tábortűzzel, szalonnasütéssel zártuk az első napot. A következő nap sem ígérkezett könnyűnek, ugyanis 115 kilométert kellett megtennünk a hegyes-völgyes terepen az I. sz. bázishelyig, Sárospatakig. Itt két napot töltöttünk. Megnéztük a pataki várat, a vártemplomot, s kipróbáltuk a helyi strandot. Következő állomásunk Boldogkőváralja volt. ahol egy iskolában szálltunk meg. Útközben megálltunk Széphalmon, s megtekintettük a Ka- zinczy-mauzóleumot. E két napon többen kiélhették szakácstudományukat. ugyanis magunknak főztünk igen komoly ételeket, például virslit, teát, lecsót, palacsintát, tejbegrízt. Szép gyalogtúrát tettünk várhoz, valamint a kilátóhoz. Az időjárás eddig mintha végig kedvünkbe kívánt volna járni, mert napsütés, meleg, szélcsend jellemezte az eltelt napokat. Az ötödik nap reggelén azonban hatalmas szélviharra ébredtünk, de szerencsére „jó szélnek” bizonyult, ugyanis végig 30-40 km/órával tolt bennünket a harmadik bázishelyünkre, Szikszóra. SzállásheHárom szomszédos ország, három felsőoktatási intézménye - a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológiai Tanszéke, a linczi Pedagógiai Akadémia Felnőttoktatási Csoportja és a jászberényi Tanítóképző Főiskola Művelődéstudományi és Felnőttképzési Tanszéke - egy közös falukutató programban vesz részt. A jászberényi Tanítóképző Főiskola docensét, a szociológiai tudomány kandidátusát, dr. Pethő Lászlót erről az együttműködésről kérdeztük:- Több mint másfél évtizede foglalkozom falukutatással. Idén adódott először alkalom arra, hogy egy ilyen jellegű vizsgálatot nemzetközi együttműködés keretében végezzünk el. Főiskolámról másodéves tanító-művelődésszervező szakos hallgatók vesznek részt a 4 hónapja elkezdődött kutatásban. A program októberben Ausztriában fejeződik be. Az utak pénzügyi feltételeit sikeres pályázatokkal teremtettük meg.- Milyen falvakat kutattak?- Kiindulópontként a város vonzáskörzetéhez, agglomerációjához tartozó településeket kerestünk, fgy esett a választás a Jászberény tőszomszédságában lévő Jászjákóhalmára, az Erdélyben fekvő Kalotaszentki- rályra, amely Bánfihunyad és részben Kolozsvár vonzáskörzetéhez tartozik, valamint két lyünk itt is iskolában volt. igen jó napközis menzával. Kevés volt e környéken a látnivaló, de pótolt bennünket a közeli Her- nád folyó, melyben jókat fürödtünk. Már közel 600 kilométerrel a lábunkban indultunk tovább a Egervölgybe. Itt egy festői környezetben, völgyben, elhelyezkedő ifjúsági táborban kaptunk szállást. Útközben megmártóztunk a Rakacai-víztározóban. Másnap gyalogtúrát tettünk a közeli hegyben lévő Ördög- lyuk-barlanghoz, délután pedig a csapat kettévált hegyi kerékpárosokra és versenykerékpárosokra. Külön útvonalakon közelítettük meg a közeli hegyi tavat (Ménestó). A hegyi kerékpárosok valóban izgalmas sziklás tereppel küzdöttek és 30 km-t kerekezve érkeztek meg a tóhoz. A verse- nyesek pedig aszfaltúton, a környék nevezetességeit megtekintve jutottak el ugyanoda, ahol jólesett a frissítő habokba vetni magunkat. Utolsó állomáshelyünk a nem kevésbé szép Aggtelek volt, ahol a barlanggal szembeni gyönyörű kempingben szálltunk meg. Természetesen itt a fő programunk a barlang megtekintése volt. Első napon az aggteleki részt néztük meg egyórás túra keretében, majd másnap egy kétórás túrát tettünk a vörös-tói bejárattól Jósvafőre. Legtöbbeknek annyira elnyerte tetszését a hatalmas cseppkövek látványa és a fényjátékkal egybekapcsolt Vangelis-zene, hogy legszívetelepülésre Ausztriában. Ezek a falvak közel egyforma nagyságrendűek. El kell még mondanom azt, hogy a falu mezőgazdasági dominanciája leginkább az erdélyi településre jellemző. A fiatalok többsége azonban itt sem akar már gazdálkodni. Az osztrák falu pedig az idegenforgalomból él.- Hogyan fogadták az erdélyi településen a falukutató csoportot?- Kalotaszentkirályon magyar és román családoknál laktunk a nyáron. A háziak kíváncsiak voltak Magyarországra, s nagy szeretettel láttak bennünket vendégül. Azt tapasztaltuk, hogy a magyar és a román nép között a nagypolitikában meglévő ellentét helyi szinten, a falvakban kevésbé létezik. A családok millió szállal összefonódnak, segítik egymást.- Milyen témákban vizsgálódtak?- A foglalkoztatásszerkezet témakörében elsősorban a fiatalok munkába állási lehetőségeit vizsgáltuk. A családot, a gyerekvállalást és a párválasztást tekintve eddig azt állapítottuk meg, hogy a szerelmi házasságok csökkenőben vannak. A gazdagság, vagyon szerepe egyre nő ebben a kérdésben. Elemeztük még a civil társadalmi szerveződéseket, a fiatalok szabadidő-felhasználását és sebben fordultak volna újra a következő túrára. Másnap korán indultunk haza. illetve a félúton lévő régi szálláshelyünkre, Vattára. Itt a tábor zárásaként egy kerékpáros ügyességi versenyt rendeztünk, mely mind a lányoknak, mind a fiúknak nagyon tetszett. Ezt egy záró tábortűz követte, melynek fényénél egy eddigi élményekből összeállított 13-t-1 -es totó kitöltése volt a feladat. A parázson sült kolbász elfogyasztása után következett az est fénypontja. a félős kíváncsisággal várt avatás. Ekkor ugyanis az újonc kerékpárosokat avatták fel a már rutinos, több tábort megjárt társaik tenyérütései, illetve vizeskulacsai „kerékpáros vándortáborozókká”. A végső „pecsétet” pedig a táborvezető fakanala adta meg az újaknak. Ezekkel az élményekkel gazdagabban indultunk haza Jászberénybe, ahová szerencsésen megérkeztünk augusztus 8-án este negyed hétkor. így még aznap volt idő családi körben mesélni az eltelt napok szép és izgalmas élményeiről. Ez a túra nem jött volna létre, ha nincs a Gyermekek Táboroztatásáért Alapítvány, aki az útvonalat berendezte, ha nincs túravezető Jakkel Imre tanár, ha nincsenek jó segítői, mint Pa- rádi Csaba. Bartos Lóránd, id. Szerdahelyi Gábor, Boros Csaba és Móczó Erika tanárnő, s nem utolsósorban a tanulók szüleinek áldozatvállalása s még sokan mások ... De létrejött, és köszönet érte mindenkinek. Jövőre ismét! .lakkel Imre az erdélyi településen a migrációt. a népmozgást is. A fiatalok a szabadidejüket a falvakban is sokféleképpen tölthetik el, igaz ugyan, hogy a mozi Jákóhalmán és Kalotaszentkirályon megszűnt, de a művelődési ház átalakuló szerepe betöltheti ezt az űrt. A helyi értelmiség vélemény- formáló szerepének vizsgálata fontos pontja volt eddigi kutatásainknak. Láttuk, hogy Kalotaszentkirályon a tanítók többsége nem kötődik a faluhoz, Jászjá- kóhalmán viszont már jobb ez az arány. Az erdélyi településen a helyi plébánosnak is jelentős szerepe van. A jászsági településen az értelmiség körében csökken a közéleti szerepvállalás. Úgy gondolom, hogy az osztrák kutatás befejezése után a jövő év elejére, 15 különböző tanulmány készülhet el.- Lesz-e folytatása ennek a közös kutatásnak?- Egy ilyen együttműködést nehéz előkészíteni. Néhány váratlan tényező, ilyen volt például a nyári román vasutas- sztrájk, programborító lehet. Egyébként, mivel a 3 oktatási intézmény első közös kutatása csak októberben fejeződik be, még korai a folytatásról beszélni - fejezte be a beszélgetést dr. Pethő László.- Sz. T. Nyáron kerékpártúrán vettem részt, és Gyulára érve az előre lefoglalt szállásról egyszerűen kihajítottak bennünket. Ott álltunk a hosszú úttól elcsigázottan, hogy hajlékot. keressünk. Az Arany János Gimnázium kollégiumába érve egy ősz hajú, idősebb úr fogadott bennünket. Igaz, hogy ő is vendég - közölte -, azonban egy festésre váró szobába kalauzolt bennünket, s megnyugtatott, pihenjük csak ki nyugodtan a fáradalmakat, majd holnap elintézzük az adminisztrációt. Az ott töltött két nap igen kevés lehetőséget nyújtott arra, hogy közelebbi ismeretséget kössünk, ám Jászberényben újra találkoztunk.- Kérem, mutatkozzon be!- A nevem Győrffy Béla. Hertelendifalván, egy Pancsova melletti településen születtem 1912-ben. Szüleim Bukovinából származnak, onnan települtek át nagyszüleimmel. Nyolcasok neves, híres, népszerű, elismert - és még sorolhatnám a jelzőket - személyiséget adott már Jászberény országnák-vi- lágnak: Néhány példa a ma élő egyéniségek közül: Gál Tamás - a MÁV Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, karmestere, testvére, Gál Zoltán - híres Koller Vonósnégyes tagja, Káplár F. József - újságíró, sportújság- író, népszerű televíziós személyiség, Fridvalszki Katalin - az állami énekkar tagja, Halmai Katalin - nemzetközi díjas, külhonban is elismert operaénekesnő, Pecha László - népszerű futballista és még sorolhatnám ... A nívós kategóriába tartozik: Száraz Sándor, 29 éves. Nős. Egy három és fél éves kisfiú édesapja.- A feleségemmel a Közgazdasági Egyetemen ismerkedtem meg. O tatai származású. (Tata nem messze - 19 kilométerre - fekszik Tatabányától.) O csalt el engem a Dunántúlra. Egyetemi hallgatóként lettem a Tatabányai Bányák Vállalat ösztöndíjasa - kezdi rövid bemutatkozással a beszélgetést.- Hogyan lesz egy tősgyökeres alföldi jászból jelentős politikai személyiség a Vértes hegység lábánál, a Turulmadár árnyékában? .- 1990-ben volt a hatósági önkormányzati választás, ebben a politikai harcban indultam a Fidesz jelöltjeként. Tekintettel arra, hogy ennek a pártnak igen sok tagja bejutott a Tatabánya város képviselő-testületébe, így választottak meg engem a polgármester első helyettesévé.- Konkrétan mit takar ez a funkció?- Én vagyok az alpolgármester, a polgármester általános helyettese. Főállásban látom el ezt a tisztséget, a gazdasági, pénzügyi területek tartoznak hozzám.- Hogyan sikerült ilyen fiatalon, egy távoli, idegen környezetbe Önnek beilleszkednie?- Mondjak egy meglepőt? A polgármester fiatalabb tőlem egy évvel. Amikor 1990-ben megválasztottak minket, ő 25 éves volt, én 26. Ketten lettünk főállásúak, mivel a másik alpolgármester csak társadalmi megbízást kapott. Ketten együtt 51 évesen is fiatalabbak voltunk dik gyermek voltam a családban, s mikor másfél éves lettem, édesapám elhalálozott. Igen szegény sorban nőttem fel, mert az első világháborúban mindenünket elvittek, még a jószágainkat is elhajtották. A gimnáziumot szerb nyelven Pancsován végeztem. A belgrádi egyetemen biológia szakon voltam hallgató.- Hol kezdett el dolgozni?- Tanulmányaim befejezése után tizenhét évig tanítottam Pancsován, majd 1945-től Becskereken. egy magyar nyelvű gimnáziumban, végül 1958-tól a Becskereki Tanárképző Főiskolán dolgoztam nyugdíjazásomig, biológiát és ökológiát oktattam.- Mikor járt először Magyar- országon?- Szerencsémre 1964 óta van módom erre. Nagyon sok városba ellátogattam, sok szakmai konferencián és összejövetelen vettem részt, miközben számtalan barátra, ismerősre tettem szert. Ha így összeadnám, háromszáz fölött lenne, velük rendszeresen tartom a kapcsolatot.- Igen gazdag szakmai video- és diaarchívuma van. Mondana erről néhány szót?- Tanári pályám során több alkalommal jártam külföldön, különböző konferenciákon és speciális tanulmányutakon. Itt minden alkalommal fotóztam és videofelvételeket készítettem, de vannak rögzített anyagaim, melyeket barátaimtól kaptam. más települések városi honatyáinál. Nem jelentett problémát a beilleszkedés, természetesen voltak olyan kritikák, hogy túlzottak ifjak vagyunk ehhez a feladathoz. Én azt hiszem, hogy ez alatt a három év alatt kiderült, hogy a város az irányításunk alatt példásan tudott és tud működni. A választott cél a programbeszédemben az volt, hogy legalább hasonló szinten fogjuk a várost az utódainknak ‘átadni, mint ahogy átvettük. Ezt az ígéretet tudjuk tartani. Tatabánya várost - egy általános megítélés alapján - magasabb színvonalon adjuk át utódainknak, ha egyáltalán ez a „stafétaváltás” szükséges lesz.- Jövőre lesznek a választások, mennyire lesz „befutó” a Fidesz, és hogyan ítéli meg az Ön újraválasztásának esélyét?- Mi lesz 1994-ben? Ma még nehéz erre választ adni. Az ön- kormányzati választásokig még több mint egy év. Ma még azt sem tudom, hogy jövőre indulok-e a választásokon. Azt megítélni, hogy hogyan fog szerepelni a Fidesz, még nehezebb. Volt egy közvélemény-kutatás, melyet 1993 júniusában végzett a Médien Kft. Kimutatták, hogy a legnépszerűbb párt a Fidesz. Ámbár az elmúlt esztendő óta egy kicsit veszített népszerűségéből. Nagyban számít az elkövetkezendő parlamenti választások eredménye. Ez az eredmény a helyhatósági választásokat is befolyásolhatja.- Hogyan lehetne a mai Tatabánya gazdasági arculatát jellemezni?- 76 ezer lakosú megyeszékNapjainkban a környezet- és természetvédelem problematikáján munkálkodom intenzíven. Az ifjúságnak magyarázom előadásaim során, mit szükséges tenni a meglévő állat- és növényvilág kipusztulásának megakadályozása érdekében. Ehhez a már említett rögzített anyag nagy segítségemre van a természet megismerésében. Komplett „táram” van például a Nagy-korallzátornyról Ausztráliából, Alaszkáról, a Serengethi Nemzeti Parkról Afrikából. Ezekkel vállalok előadásokat szerte Magyarországon, hiszen mit sem érnek, ha csak a polcon porosodnak.- Hogyan finanszírozta Utazásait?- A kutatásokat többnyire a saját zsebemből fizettem. Igyekeztem az adott ország állatkertjeinek, nemzeti parkjainak állatait, míg botanikus kertjeiben a növényvilágát minél jobban megismerni. Az ausztráliai öt hónapig tartó kinntartózkodá- somat pedig kivándorolt tanítványaimnak köszönhetem. Az Adriai-tengerben harminc évig búvárkodtam, így volt rá módom, hogy az úgynevezett likto- rális zónában megismerjem a szabad szemmel észlelhető növény- és állatvilágot. Béla bácsi rövid jászberényi tartózkodása alatt már tartott egy előadást. Felvette a kapcsolatot helyi iskolákkal is, hogy a tanévkezdést követően visszatérhessen és kincseit megoszthassa velünk. -mghely, Komárom-Esztergom megye székhelye. Megyei jogokkal rendelkező város. Mivel köztudott, hogy a magyar köz- igazgatásban az 50 ezer lélek- szám feletti városok, amelyek regionális feladatokat is ellátnak, megkérhették a megyei jogot, melyet 1981-ben' kaptak meg. Tatabánya is így lett ennek a címnek a birtokosa. A település neve is elárulja - és köztudott az országban az emberek jelentős része a bányászatból él. Az ásványkincsek kimerülőben vannak, illetve a megmaradt készletek felszínre hozatala gazdaságilag nem kifizetődő, műszakilag nehezen kivitelezhető. Egyre nagyobb költségekkel hozták felszínre a romló minőségű szenet. A bányavállalat termelése egyre kevesebb lett. Ez addig fajult, hogy ebben az esztendőben megindult a cég ellen a felszámolás. Az emberek legnagyobb többsége iparvállalatnál dolgozott vagy dolgozik. Olyan jelentős cégeket említhetünk a bányavállalaton kívül, mint a Cement- és Mészművek, Alumíni- umkóhó és a BHG. Ezek a cégek - mint ahogy a nevük is fémjelzi - a nehéziparban tevékenykedtek, nagyobb helyi munkaerőt kötöttek le. Jelen pillanatban sem az Alumíniumkohó, sem a cementgyár nem működik. A felsorolt problémákat sajnos párhuzamosan követi a nehezen kezelhető munkanélküliség, melynek nagysága, rátája 13-14 százalék között mozog. Szomorú tény: magasabb, mint az országos átlag. Talán ezek a legfontosabbak, amit a város gazdasági életéről elmondhatok.- Jászberény. Mennyire tudja tartani a kapcsolatot a szülőfölddel?- Szüleim, rokonaim élnek Jászberényben, akikkel állandó kontaktusban vagyok. Fontos számomra, hogy nagyon sok barátom és ismerősöm van és volt a Jázságban. Ez a kötődés a gyökerekhez természetesen hazahúz. Elég gyakran vagyok otthon. Ellenben hazudnék, hogyha azt mondanám, hogy nem sikerült az új környezetemet megszoknom. Már csak a hivatásomból is adódik? Megkedveltem ezt a várost, Tatabányát. Molnár Károly Közép-Európa felfedezése Jászberényi, linzi és kolozsvári falukutatók Ketten együtt: 51 évesek
