Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

1993. augusztus 31., kedd Körkép 3 Az utóbbi hónapokban nagyon megnőtt a kereslet a Bánhalmi Asztalosipari Kft. termékei iránt. Úgy tűnik, hogy nőtt az építkezések száma, erre enged következ­tetni a forgalom emelkedése. Felvételünkön a beltéri ka­zettás ajtók gyártása látható. (Fotó: Mészáros) A mezőgazdaság Megnyitották Kecskeméten hétfőn a Postharvest nemzetközi szimpóziumot. Szabó János földművelésügyi miniszter, az ötnapos rendezvénysorozat fő­védnöke megnyitójában rámu­tatott: a minisztérium azt várja ettől a kongresszustól, hogy se­gíteni fogja az átalakulóban levő magyar mezőgazdaság munkáját. A postharvest angol kifeje­zés, mindazt a tevékenységet je­löli, ami a zöldség, gyümölcs leszedése után következik: a tá­rolást, csomagolást, tartósítást, a marketingmunkát. Mindezek korábban elhanya­Határhelyzet Hegyeshalomnál két órát kel­lett várniuk a kilépő utasoknak az élénk forgalom miatt. A hét végén a magyar határőrök 134 határsértőt fogtak el, valamint hat személyt, akik segítettek, il­letve részt vettek az ember- csempészésben. Az osztrák ha­tárőrök 32 illegális átlépőt küld­tek vissza a magyar hatóságok­hoz. Ugyancsak a hét végén 7300 külföldi állampolgár be­léptetését tagadták meg a határ­őrök, mert a beutazni szándé­kozók nem rendelkeztek ele­gendő pénzzel, illetve megfe­lelőokmányokkal. (MTI) OTSH: mozogjanak többet az emberek! A lakosság egészségi állapo­tának javítása érdekében Nem­zeti Mozgásprogramot dolgo­zott ki az Országos Testnevelési és Sporthivatal (OTSH) a Nem­zeti Egészségvédelmi Intézettel közösen. A programot hétfőn a Népjóléti Minisztériumban is­mertették. A program alapvető célja a megelőzés - mondta Jakabházy László,, az OTSH elnökhelyet­tese. A Nemzeti Mozgásprog­ram kidolgozói az egészség- megőrzés, a betegségmegelő­zés legjobb és leghatékonyabb eszközének a rendszeres test­edzést tekintik. Magyarorszá­gon jelenleg a lakosság 14-15 százaléka sportol csak rendsze­resen, miközben ez az arány a jóléti államokban a 75-80 száza­lékot is eléri - mutatott rá Ja­kabházy .László. Az óvodások és a kisiskolások között még vi­szonylag jó a helyzet. Ezt erősítendő a Művelődési és Közoktatási Minisztérium mindent elkövet azért, hogy a gyerekeknek a jövőben min­dennap legyen testnevelési órá­juk. Az óvoda és az általános iskola mellett azonban minden oktatási intézményben a szel­lemi neveléssel azonos szinten kell kezelni a testi nevelést - mondta Németh Csaba, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium főosztályvezetője. Ennek az elvárásnak teremthet megfe­lelő tárgyi feltételt az a prog­ram, amelynek során 1996-ra. az államalapítás 1100. évfordu­lójára 1100 tornatermet építe­nek az országban. A Nemzeti Mozgásprogram hangsúlyosan foglalkozik a fel­nőttek „megmozgatásával" is. Ennek érdekében célul tűzték ki egy országos, fittségi vizsgálati rendszer kiépítését. (MTI) „fehér foltjáról” golt területei voltak a hazai me­zőgazdaságnak, a jelenlegi piaci viszonyok között viszont az ér­tékesítés sikere függ tőlük. A zöldség- és gyümölcster­melés évi bevétele átlagosan negyvenmilliárd forint, s ennek körülbelül húsz százalékát ve­szítjük el értékben a nem meg­felelő tárolás következtében. Valójában azonban ennél sok­kal több a kár, mert a kevésbé értékes tennék nagy része meg sem jelenik a piacon. A kecskeméti postharvest kongresszusra 40 országból 200 résztvevő érkezett. (MTI) Centrel-tábor Magyarország energiaellátá­sának biztonságát javítani és az ellátás színvonalát emelni olyan stratégiai cél, amelynek megva­lósítására hazánk mihamarabb csatlakozni kíván a nyugat-eu­rópai villamosenergia-rend- szerhez (UCPTE). Az UCPTE-országok megle­hetősen szigorú technikai és szervezési feltételek teljesítését követően lehetnek tagjai a nagy európai párhuzamosan üzemelő rendszernek. Éppen ezért külö­nös jelentősége van annak, hogy a lengyel, a cseh, a szlo­vák és a magyar villamos társa­ságokból alakult Centrel Szö­vetséget fogadta el a nemzet­közi szervezet első leendő csat­lakozóként. Ezen nemzetközi szakmai szövetség elnöke az idén Halzl József, a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigaz­gatója. A visegrádi országok elektromos szakemberei példát kívánnak mutatni az együttmű­ködés lehetséges formáiról. Úgy vélik, hogy a szakmai együttműködés mellett a kul­turális, a sport- és az ifjúsági kapcsolatok ápolása is nélkü­lözhetetlen. Énnek jegyében szervezte meg az MVM Rt. az első ifjúsági tábort Siófokon. A négy országból 32 fiatal ismerte meg egymás kultúráját, illetőleg a vízi sport örömeit. A tábor ma érvéget. (MTI) Az orvos gyógyít - és egyre többet számol Szolnokiak a gyermekorvosok országos kongresszusán Nemzetközivé bővült az idén a Magyar Gyermekorvosok Társaságának kongresszusa, amelyet Szegeden a közelmúlt­ban tartottak. Az ország gyer­mekorvosai, valamint a szom­szédos álamokból és Nyu- gat-Európából érkezett vendé­gek - összeseit 540-en - több szekcióban, 150 előadást hall­gattak meg a kongresszus két napján. A gyermekgyógyászok kon­ferenciájának szervezését a több mint 15 évig Szolnokon dol­gozó és jelenleg a szegedi kli­nika igazgatója. Pintér Sándor professzor irányította. A Hetényi Kórház gyermek- osztályának orvosai 10 dolgo­zattal szerepeltek a szegedi nemzetközi tudományos ülésen. Orvosaink előadásai élénk ér­deklődést váltottak ki. A ta­nácskozások szüneteiben, az esti fogadáson jó hangulatban folytatódott a kötetlen eszme­csere szakmai kérdésekről, a magyar egészségügy helyzeté­ről. Az ilyen oldott légkörű ta­lálkozásokon sok új ismeretség, barátság szövődik, amelynek hatása mindenkire nagyon ösz­tönző lehet. Módunkban volt ta­lálkozni - többek között - Mar­tin Thomas Barratt professzor­ral, a londoni gyermekklinika igazgatójával, aki nephrológus (vesebetegségek szakértője), és jól ismeri a jelenlegi magyar gyermekorvosi intézményháló­zatot. Az angol gyermekorvosok többsége kórházban dolgozik, s kevesen vannak a helyi köz- igazgatási körzetedben. A 60 milliós népességhez viszo­nyítva 500 kórházi és ugyan­ennyi körzeti gyermekorvos dolgozik az Egyesült Király­ságban, következésképpen a magyar gyermekek - hiszen ná­lunk a népességhez viszonyítva lényegesen több a gyemekgyó- gyász - előnyösebb helyzetben vannak, mint az angolok. Érdekes fejleménye az angol kórházi orvosi praxisnak, hogy a gyógyító orvosok újabban többet foglalkoznak a pénz­ügyekkel, mint korábban. A gyógyításra szánt pénz ugyanis - Angliában is, mint az egész vi­lágon - egyre kevesebb, s a gaz­dasági igazgatóknál sokkal job­ban tudják az orvosok, hogy miként lehet előnyösebben ke­zelni, mondta Mr. Barratt. Sok szó esett a magyar egészségügy válságos helyzeté­ről. Sajnálattal állapítottuk meg, a magyar orvosok is egyre töb­bet számolnak, hiszen a beteg­ágy mellett szembesülnek a gazdasági nehézségekkel. Örök­lött romokon próbálunk épít­kezni. Az egészségügy a rend­szerváltás előtt sem kapott ak­kora társadalmi figyelmet, mint amennyit kellett volna, s jelen­leg sem kezelik prioritásként. Sürgős segítségre van szük­ség, elsősorban a kórházi terüle­ten. Márpedig egy olyan or­szágban, ahol esik a GDP ér­téke, s az egy fő egészségügyi ellátására fordítható összeg 140 dollár évente - szemben a hol­land 800, a német 1100 vagy az amerikai 2700 (!) dollárral - ott rendkívül nehéz okosan működ­tetni az egészségügyet. Bonyo­lítja a jelenlegi helyzetet, hogy a kormány az átalakuló társada­lombiztosítás és a tulajdonos önkormányzatok között távolról sincs összehangolt munka, nem kis mértékben a politikai érdek- ellentétek következtében. Ez megengedhetetlen. Forrásaink egyre jobban apadnak, nincs do­logi és bérautomatizmus, holott tavaly 181 százalékos volt az egészségügyi árrobbanás. Az új finanszírozási rendszer követ­keztében a kórházak helyzete gyökeresen megváltozott, a pá­ciensek után jön a pénz. tehát szükségünk van a fennmaradás­hoz arra, hogy minél többen vá­lasszanak minket. S a beteg per­sze oda megy, ahol minél job­ban, okosabban és gyorsabban gyógyítják meg. Sajnos, az orvosok anyagilag nem lesznek érdekeltek a jobb munkában. A közalkalmazotti törvény lemerevítette a rend­szert, fix fizetéseket kapunk. Ez pedig köztudottan siralmas. Egy kórházigazgató például arról panaszkodott, hogy egy portást 25000 forint alatt nem vehetnek fel, de a pályakezdő orvosnak nem tud 14000 forint bruttónál többet adni. A három műszakos nővérek a létminimum alatt él­nek. Minden jogos béremelési igényt morálisan aláás a hála­pénzrendszer. Ez is tarthatatlan. Csak bizakodhatunk abban, hogy az elismerten jó szakmai színvonalon működő magyar gyermekgyógyászat, a nehéz gazdasági körülmények elle­nerő is működőképes marad. Rajtunk nem múlik. Jó példa erre a Gyermekeink Egészségé­ért Alapítvány számlájára eddig befolyt, nem lebecsülendő ösz­szeg. A gyógyulásra váró gyermekek nevében köszönjük az adományokat a Jász-Nagy- kun-Szolnok megyeieknek. Bár minden szinten tapasztalnánk hasonló segítőkészséget, amelyre továbbra is égető szük­sége lesz megyénk beteg gyer­mekeinek. Zöld utat kapott a több mint 15 éve húzódó gyermeksebé­szeti műtő megépítése osztá­lyunkon. Központi támogatás­ból, a műtő működéséhez szük­séges berendezések megvásár­lása folyamatban van. Komoly anyagi gondot jelent azonban a gyermekosztály területén kije­lölt és építészetileg megterve­zett műtő megépítése. Számítá­saink szerint ehhez megközelí­tőleg 20 millió forint lenne sür­getően szükséges. Régi vágyunk egy modem UH-készülék, melynek segítsé­gével a Szolnokon született új­szülöttek megelőző, szűrővizs­gálata mellett az osztályon fekvő gyermekek kivizsgálása is lényegesen korszerűbb lenne. Terveink megvalósításáért várjuk a további anyagi támoga­tásukat alapítványunk részére. Számlaszámúnk: Országos Ke­reskedelmi és Hitelbank Rt. Szolnoki Fiók, 450-11 999. Tanulságos és eredményes tanácskozás volt a szegedi tu­dományos ülés. A legfonto­sabbnak azt tartom, hogy a színvonalas előadások, szakmai javaslatok reális cselekvési programot adnak a mindenna­pok gyógyító munkájában. Dr. Nemes András gyermek- és ideggyógyász főorvos Keddi jegyzet Sűrű fillér - ritka forint Erzsiké néni napjai nagyon hasonlítanak egymáshoz. Számára különösen gyötrő ez a hasonlóság azóta, amióta élete párja magára hagyta. De az élet megy tovább. Ha szű­kösen, ha keservesen is, min­dig elhozza a holnapot, ami Zsóka néninek már a hajnali ébredést jelenti. Ekkor pa­kolja meg ugyanis kis kétke­rekűjét és indul a piacra. Iga­zítani lehetne hozzá az órát - mondják a kofák, akik mel­lette árulnak. Én rendszerint csak délben látom. A könnyű, madár- csontú, aprócska nénike, ki­nek az arcára már 82 év ba­rázdálta a ráncokat, húzza ha­zafelé a kétkerekű batárt. Es­het az eső, fújhat a szél, lehet tél vagy nyár, görbült hátával házam előtt araszol hazafelé a NYUGDÍJAS SORS. Kény­szerűnek tűnhet, tudom, ez a hasonlat, talán az sem a leg­szerencsésebb, hogy egy fo­galmat élő személlyel próbá­lok azonosítani, de mégis így cselekszem, mert Zsóka néni számomra már egy kicsit szimbólummá vált. Papolhatnék most a becsü­letről, tisztességről, de nem teszem. Cifra szóvirágok, ér­zelmes fordulatok nélkül a té­nyek alapozzák meg ezen szándékomat, mert Zsóka néni életében mindig magá­nak teremtette elő az éppen legszükségesebbet. Ma is ezt teszi, egyedül, magára ma­radva. Mondják, hogy 82 éve­sen is maga termeli, gon­dozza, szedi a piacra szánt portékát. Sűrű fillér jobb, mint a ritka forint, szokták emlegetni az öregek, akik a tanítás szerint bölcsek, de ar­ról is szól az írás. hogy illene őket megbecsülni. Erzsiké néni szigorúan rám parancsolt, hogy ne csináljak neki reklámot. Én most mégis ellenszegültem, mert úgy ér­zem, nem csak róla írok. So­kaknak kell még húzni a kis­kocsit ebben az országban. Szegényen, szerényen, de be­csületesen, munkával kiegé­szítve azt az alamizsnát, amit a szociális védőhálóról nyi­latkozó intellektuellek nyug­díjnak szoktak nevezni. Ám az Erzsiké nénik már elenge­dik fülük mellett ezeket a szó­zatokat, és dolgoznak tovább - ha tudnak -, hogy hó végén is nyugodtan tudják álomra hajtani fejüket. Nagyon is megérdemelnék a pihenést, a békés, nyugodt öregséget. Percze Miklós Nem féltek a helyi adóztatástól A polgármester Martfű „másságáról”- Településünk sajátossága eltérő a megye többi városától, hiszen az iparra épült. Ezért ná­lunk a helyi adó háromról nyolc ezrelékre történő emelése a ’93-as bevételeinket mintegy 60 millió forinttal növeli - mondta Kozma Imre, Martfű városának polgármestere.- Ezek szerint Martfű azon kevés település közé tartozik, amely vetett ki helyi adót?- Igen. Nem féltünk beve­zetni. éppen ezért ennek kö­szönhetően a tervek szerint minden lakásban lesz Martfűn telefon, kábeltelevízió is eljut minden otthonba, valamint nincs földút a városban. Nem kell félni a helyi adó kivetésé­től, mert 1 millió forintos forga­lomra csak 8 ezer forintot je­lent, és ha a többletpénz látszik a településen, akkor senki nem berzenkedik ellene.- A Tisza Cipőgyárból ezer embert bocsátottak el ...- Igen, de ennek jó része nem martfűi volt, városunkban egyébként 400 munkanélküli van, igaz, hogy ez az aktív dol­gozók 13 százaléka, de a mun­kanélküliség kezelése, úgy tű­nik, Martfűn nem nagy gond, mert például a munkaügyi köz­pont tíz státuszt biztosít az ön- kormányzatnak közhasznú munka végzésére, de erre még lasszóval se lehet fogni embe­reket.- Ezek szerint a munkanélkü­liség nem okoz feszültségeket a városban?- Nézze, a városban a vállal­kozók száma ötszöröse a három évvel ezelőttinek. Ma 250 vál­lalkozót tartunk nyilván . . .- Martfű lakosságát nézve, ezek szerint minden családban van vállalkozó? ■- Nem egészen, mert idege­nek is kértek vállalkozási enge­délyt, de nagyjából anyagilag minden családot érint valami­lyen pénzbevételi fonásként a vállalkozások számának meg­növekedése.- A város milyen intézkedé­sekkel segítette, hogy a vállal­kozások száma néhány év alatt így megnövekedett?- Jól kialakított, közművesí­tett telket, üzletet biztosítottunk a vállalkozni szándékozóknak, hangsúlyozom, méltányos áron. így fordulhatott elő ez a nagy létszámnövekedés, és ezért van az, hogy nem okoz feszültsége­ket városunkban a munkanélkü­liség. - span ­Városvédő kezdeményezés A környezeti kultúráért A gazdasági, településfejlesz­tési és környezetvédelmi érde­kek összehangolását, a környe­zeti károk felszámolását, meg­előzését segíti a Zalaegerszeg Környezeti Kultúrájáért Alapít­vány, amelynek programját a városi közgyűlés legutóbbi ülé­sén hagyták jóvá. A 100 ezer forint induló tő­kéjű alapítvány többek között az idevágó köznevelési és mű­velődési programokat, kutatá­sokat, valamint a talaj, a levegő, a lakó- és természeti környezet tisztaságát megőrző és a telepü­lést szépítő kezdeményezéseket támogatja. Ezenkívül segíti a szilárd és folyékony hulladékok korszerű gyűjtési, semlegesítési módszereinek megvalósítását, s a magasabb színvonalú környe­zeti kultúrát szolgáló rendezvé­nyeket. További célja a környezetba­rát technológiai fejlesztések tá­mogatása. a város érdekét szol­gáló pályázatok kiírása és díja­zása. Az alapítványt létrehozó közgyűlés vállalkozásokra is feljogosította a környezetvédő alapítványt. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents