Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-28 / 200. szám

1993. augusztus 28., szombat Hazai tükör 3 Szárszó, 1943-1993 Történelmi visszapillantó Ezen a héten fejeződött be az 1943-as szárszói konferencia 50. évfordulójára megrendezett jubileumi találkozó. Az idei és az 1943-as szárszói konferen­ciáról Mojzesné dr. Székely Ka­talinnal, a debreceni Kossuth Tudományegyetem docensével, a szociológiai tudományok kandidátusával, Fehér Ákos fegyverneki református tisztele- tessel, valamint dr. Törőcsik. Mihállyal, a Magyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt alelnöké- vel beszélgettem.- Az 1943-as találkozót a Soli Deo Glória nevű református if­júsági mozgalom és a Magyar Elet Könyvkiadó szervezte - kezdte Fehér Ákos. - Az SDG 1921. júlis 10-i alakulásától az ország középiskoláiban biblia­köröket, kollégiumokat alakított ki. A ’30-as években azonban már nemcsak vallásról, hitről, Bibliáról vitatkoztak, hanem éles polémiát folytattak a népi irodalomról is. Az SDG-nek volt egy üdülője Balatonszár­szón. Itt 1928 óta, évente ren­deztek református ifjúsági talál­kozókat. A Soli Deo Glória és a népi írói mozgalom az 1943-as szárszói találkozón kapcsoló­dott össze. T Az 1943-as találkozó törté­nelmi hátterét nézve elmondhat­juk - folytatta a beszélgetést Mojzesné dr. Székely Katalin -, hogy a németek bukásának a je­lei már látszódtak, s nyilván­való volt, hogy a hivatalos ma­gyar társadalom rossz helyre állt. Számomra Kodolányi Já­nos író vázolta legjobban a kon­ferencia társadalmi, politikai légkörét: „Mennél olcsóbbak a szavak, annál drágább a hallga­tás”. Különböző világfelfogású és gondolkodású emberek az összefogás lehetőségéről és a cselekvési alternatívákról tár­gyaltak Szárszón, 1943. augusz­tus végén. Én a találkozó jelen­tőségében a problémákkal és az egymással való szembesülés felelősségét látom.' A. vitán nemcsak politikusok vettek részt, hanem írók, költők, társa­dalomkutatók, az érdekképvise­letben dolgozók, valamint munkás- és parasztfiatalok is felszólaltak. A résztvevőknek különböző elképzeléseik voltak hazánk jövőjéről. Kovács Imre modern polgári társadalmat akart, Erdei Ferenc viszont ezt a társadalmi formát átmenetnek gondolta egy szocialisztikus be­rendezkedés előtt, Németh László pedig egy népi értelmi­ségi vezetésű, független állam- alakulatot vázolt fel. A paraszti-népi társadalmat felemelő szándék azonban benne volt áz elképzelésekben. A konferencián elfogadtak egy­fajta cselekvési minimumot is. Vagyis azt, hogy törekedni kell a társadalmi egyenlőtlenségek korrigálására, a demokratikus átalakulás véghezvitelére. Cél a szabad és független Magyaror­szág. Szólnom kell még Erdei Ferenc és Németh László vitájá­ról. Németh elképzeléséhez, amelyben a szuverenitást abszo­lutizálta, a dokumentumok alap­ján közelebb állt a többség. Er­dei a társadalomról alkotott tu­dományos tanulmányát mar­xista megközelítésben tette meg. Az ő gondolatait egy mar­káns kisebbség támogatta. Erdei, annak ellenére, hogy későbbi politikai álláspontjáért sokan bírálják, kiváló agrárszo­ciológus volt, aki Arany János székében, az Akadémián is dol­gozott. A Szárszón vázolt el­képzelése, vagyis a társadalmi kettős struktúra, a magyar szo­ciológia történetében kiemelt helyen van.- Nagy történelmi esemény­nek tartom mind a mostani, mind az 50 évvel ezelőtti - Püski Sándor által szervezett - szárszói találkozót - vette át a beszélgetés fonalát dr. Törőcsik Mihály, a Magyar Néppárt - Nemzeti Parasztpárt szolnoki alelnöke. A szervezők úgy ítélik meg, hogy idén - nemcsak a jubileum kapcsán - újra össze kell hívni az értelmiséget. Ismételten fon­tossá vált a nemzeti összefogás. Saját véleményem szerint, ha nemzeti összefogást hirdetünk, akkor abban a liberálisoknak is helyük van. Vitázni róluk jelen­létükben kellett volna. Én a szárszói eredeti, 101 főt szám­láló előadói névsorban nem vol­tam benne. Később, Nagy Ta­más, az Agrárszövetség elnöke lemondta a részvételt, s így én csütörtökön elmondhattam elő­adásomat. Gondolom, a szerve­zők pártomat és tudományos munkásságomat is értékelték a meghívással. A szárszói dekré­tumban szerepel majd mondni- valóm; vagyis a tudományos kutatások állami szintű támoga­tása és a korszakalkotó felfede­zések államérdekké nyilvánítá­sának tézise. Ez a szárszói nyilatkozat az utolsó kísérlet arra. hogy Ma­gyarországé legyen az a talál­mány, melyet kutatócsoportunk fejlesztett ki. Az 1993-as szárszói találko­zón a nemzetpolitika, gazda­ságpolitika és érdekképviselet, valamint a kultúra, tudomány és. tájékoztatás témakörében hall­hattak előadásokat. -Sz. T.­Mostanság Az ellenálló Gyermekkoromban a kisdobos-, majd az út­törőmozgalomban vettem részt, több ezer kor­társammal együtt. Ünnepségeket tartottak, ki­rándulásokat, táborozásokat szerveztek. Minden ünnepségre meghívtak a szónokokon kívül néhány, kitüntetésekkel karácsonyfasze­rűre dekorált öregurat is. O volt a példaképül választott ellenálló. No nemcsak fagynak, szélnek, hőségnek és hóviharnak, hanem politikai rendszernek állt el­len. Sok ellenálló, partizán és egykori illegális munkásmozgalmi aktivista élt az országban, hi­szen minden úttörőcsapatnak szüksége volt né­hányra. Évtizedeken keresztül voltunk önellátóak el­lenállókból, partizánból ezres nagyságrendű tar­talék állt rendelkezésre. Gyermekfejjel nem értettem meg, felnőtten még kevésbé, hogy ennyi igazolt partizán szí­vós küzdelme ellenére hogyan tudta megszállni a Wermacht mindössze három hadosztállyal hazánkat. A vasárnap délelőtti matinéról elne­vezett mozielőadások főhősei is legtöbbször szovjet vagy magyar partizánok voltak. Meg­emlékeztek a hősökről minden évfordulón. A kitüntetés osztogatásának szigorú, csak a spanyol udvari etikett szabályaihoz hasonlítható külsőségei alakultak ki. Bizonyos ordók és grá- dusok elérése nyugdíj-kiegészítéssel és más jut­tatásokkal járt. Évről évre elmesélték a titáni lelkű aggok, hogy hány meg hány száz üldözött életét mentették meg. Bizonyára némelyiket többször is, hiszen egy tízmilliós országban nem fordulhat elő tizenkétmillió üldözött. Kü­lönösen tanulságosak voltak a különféle fegy­veres csoportok tettei: még emlékezetemben cseng Nógrádi, Úszta, Szír és más egységek neve. Nem is lehet véletlen, hogy a harmadik birodalom hadseregének legendás tábornoka, Rommel is inkább melegebb éghajlatra, Afri­kába ment el, egészen Alameinig. Ottó Skor- zeny is iszkolt Budapestről, ahogy tehette 44 késő őszén. Voltak szolidabb, finom lelkű hősök. Közü­lük például Oleg Kosevoj és Martos Flóra még az olvasókönyvbe is bekerült. Martos Flóra ta­lálta fel a vörös segélyt. A nyolcvanas évek vé­gén az iskolában így kezdtük nevezni a kollé­gákkal a fizetésünket, nem csak azért, mert kö­lyökkorunkban azonos volt az olvasókönyvünk. Á partizán- és második világháborús filmek közé lassan igazi wésternek kezdtek beszivá­rogni. Igazi felüdülést okozott, hogy Johin Wyne ugyanannyit lőtt, mint Csapajev, és még­sem akart senkit a Komszomolba agitálni. Mostanság újra feltűnt az ellenálló, illetve ennek szolid csírafigurája, aki tetteivel és kiha­gyott tetteivel előmozdította a diktatúrá buká­sát. Elődjéhez képest meglepően fiatal, néme­lyik alig múlt negyvenéves. Néhányat magam is ismerek, de a többségük olyan titokban működött, hogy senki sem gyaní­totta, hogy éppen ellenáll. Ezt a körmönfont módon harcoló hőst. aki mikor gyári anyagból maszekolt, egyszersmind privatizált is a maga módján, nem tudta megfélemlíteni a várható ül­döztetés. Az ellenállók természetesen utólag igyeksze­nek összeismerkedni és érdekeik védelmére szövetkezni. Néhányat ismerek is közülük. Ők sem tudják rólam, hogyan ténykedtem a brezsnyevi stagnálás korszakában, én sem ró­luk. Ezért nyugodtan beléphetek hozzájuk tag­nak. Egészen biztosan emlékeznek majd néhá- nyan rám. Mikorra eljön a nyugdíjkorhatár, jó hasznát vehetem a múltamnak, lehetséges, hogy nyugdíj-kiegészítést kapok. Tuladjonképpen meg is érdemelném, hiszen gyermekként kény­telen voltam végighallgatni a XX. század első felének ellenálló-történetét, sőt megtanulni az iskolában. Az a lényeg, tudni kell, Hogy minek, kinek és mikor álljunk ellen. Csakugyan nagy a kísértés, hogy sokan vállalják az ellenálló szerepét, hi­szen az ifjúságnak élő és mesélő példaképekre van szüksége az ünnepségeken, meg valakit időnként ki is kell tüntetni. Ha elég ügyes leszek, a kiegészített nyugdí­jamból majdcsak kihúzom valahogy. Kérdezhetné a kedves olvasó, miért kell ilyen eszközökhöz folyamodni, hiszen a tanerőknek, pedagógusoknak tisztes bért helyeztek kilátásba a közalkalmazotti törvényben. Ez igaz, kérem, de amikorra abból készpénz lesz nekem, már lehet, hogy nem kell jegyet váltanom a buszon, és időnként csak a személyigazolványomat ké­rik. Gambrinu.s TEMETÉS VAGY FELTÁMASZTÁS'’ HORTHY 1868 - ? • Honnan töltik fel az üres államkasszát? • Vége a francia-német szerelemnek? • Agrár-szabotázs a minisztériumokban? • Magyar műfaj az újratemetés? • Melléklet: Bankvilág ...egyszerűen minden Van megfelelő hely a jászladányi iskolásoknak Szeptember elsején jobb kö­rülmények között kezdődhet meg a tanítás a Jászladányban, mint ahogy az júniusban befeje­ződött. Az Erzsébet iskola élet- veszélyessé nyilványítása miatt az elmúlt tanévet két műszak­ban fejezték be a gyerekek. Eb­ben a tanévben erre nem lesz szükség. Az időközben bontásra került épület kilenc tantermét a község központjában, három helyen pótolják. Ä művelődési házban, az idősek napközi otthonában és a polgármesteri hivatal egyik épü­letében kezdhetik meg a tanévet az alsó tagozatosok. Mint a pe­dagógusok elmondták, az ideig­lenesen kialakított tantermek sokkal tisztábbak, egészsége­sebbek és tanításra jóval alkal­masabbak a lebontott helyisé­geknél. Az Erzsébet iskola falai vizesedtek, az osztályok fűthe­tetlenek, az ablakok szigetelet- lenek voltak. Még ebben az át­meneti időszakban is sokkal emberibb körülmények között folyhat a tanítás. A bontás alatt álló épület he­lyén hamarosan elkezdődhet az új, 16 tantermes iskola építése. Ha minden jól halad, elképzel­hető, hogy két éven belül már ott is megkezdődhet az oktatás. A bontott anyag egyelőre a köz­ség raktárába kerül, értékesíté­séről később döntenek. A bon­tott anyagból csupán az önkor­mányzat kezelésében lévő épü­leteket javították és bővítették. Ebből készül el a Hősök terén lévő iskola mellékhelyisége is. A szülők megnyugtatására elmondható, hogy szeptember elsején nyugodt körülmények között kezdődhet a tanítás a jászladányi általános iskolában.-bazs­Ideiglenesen ilyen tanterem várja a gyerekeket! Részvénykibocsátások az őszelőn Szeptember elejétől a Credi­tanstalt Értékpapír Rt. és a Re­álbank Rt. nyilvános részvény- kibocsátással emeli alaptőkéjét. A Creditanstalt Értékpapír Rt. tavaly 205 millió forintot fi­zetett ki osztalékként. A régi tu­lajdonosok elővásárlási joggal rendelkeznek, de ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonosok auto­matikusan visszaforgatják az osztalékot. A Reálbank 1 milliárd forint­ról 1,5 milliárd forintra kívánja felemelni alaptőkéjét a szep­tember 1-jétől október 29-ig tartó kibocsátással. A piacra ke­rülő 5000 darab 100 ezer forin­tos névértékű részvény közül a 2250 szavazó részvény dara­bonként 160.000 forintért, a 2750 nem szavazó osztalékel­sőbbségi részvény 120.000 fo­rintos áron szerezhető meg. Orgonahangverseny a Belvárosi Nagytemplomban Valamennyi lényeges stíluskorszak irodalmából merített A Szolnokon mostanában zajló sok-sok esemény vonzó hatása ellenére szépszámú ér­deklődőt vonzott a Belvárosi Nagytemplomban Koloss Ist­ván csütörtök estére meghirde­tett orgonakoncertje. Koloss István az orgonamű­vészek középnemzedékének je­les képviselője. Hajdani tanárai között nem kisebb hírességek nevei szere­pelnek, mint Szelényi Istváné vagy Gergely Ferencé, impro­vizálni pedig Marcel Dupre-től tanult. Koloss István orgonajátéká­ban leggyakrabban a Szent Ist­ván-bazilikában gyönyörköd­hetnek. emellett ország- és vi­lágszerte gyakorta koncertezik. Az orgonaművész elismert ze­neszerző, komponistaként első­sorban szeretett hangszere iro­dalmát gyarapítja. A művész szolnoki koncert­jének műsoráról elmondható, hogy az a hangszer szempontjá­ból érdekes, valamennyi lénye­ges stíluskorszak irodalmából merített. Kezdő darabként a barokk szerzőóriás: J. S. Bach c-moll fantáziáját és fúgáját adta elő Koloss István, a bécsi klasszi­kát Mozart ritkán hallható a-moll rondója képviselte mű­során. Liszt Ferenc három rö­vid lélegzetű orgonadarabja. Bonnet és Boelmann egy-egy remekbe sikerült kompozíci­ója pedig kiváló kontrasztként szolgált az előadóművész-ze­neszerző Húsvéti fantáziája mellett. Az orgonaművész karakte­réhez minden bizonnyal a ro­mantikus stílus áll legköze­lebb. ez szinte minden interp­retációján érződött. Az előadott darabok közül kitűnt szépségével a Mo- zart-rondó, annak is elsősor­ban karakterisztikus közjáté­kai. Vitathatatlan érték Koloss István Húsvéti fantáziája, melyben kitűnően megférnek egymással gregorián dallamtö­redékek és kortárs harmóniák. Koloss István interpretációi közül mégis Liszt Ferenc há­rom orgonadarabját és a kon­cert záródarabját, Boelmann Gótikus szvitjét őrzi majd a szolnoki közönség jó emléke­zete. Szathmáry Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents