Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-23 / 195. szám

1993. augusztus 23., hétfő Sportextra 11 Edzés lesen Túr kévén Az inkvizítor sem volt szigorúbb Tizenhét kerékpár állt a túr- kevei sportcsarnok bejáratánál. A késő délutáni edzésen vala­mennyi NB I. B-s játékos beöl­tözött, hogy folytassa a július 5-én megkezdett felkészülési munkát. A kézilabdás lányok véleménye szerint az edzőnél, Lakatos Tibornál egy inkvizí­tor sem szigorúbb, hiszen már a lebukó nap utolsó sugarai szárít­ják az izzadságcseppeket, ame­lyek a másfél órás kemény munka eredményeként jelent­keztek. Az eddig eltelt hat hét során szakaszos terveknek megfele­lően készül első NB I. B-s baj­nokságára a kevi együttes. Lab­dát ez idáig elég keveset láttak, mert a program szerint a dina­mikus láberőt, a gyorsaságot és ezt megelőzően az állóképessé­get kellett előtérbe helyezni azért, hogy a hamarosan mű­sorra kerülő edzőmérkőzések - és nem beszélve az egy hónap múlva induló bajnokságról - so­rán ne legyenek erőnléti hiá­nyosságok. Látogatásunkkor gimnasztika, szökdelések, bor­dásfal, gumikötél, medicinlabda és egyéb nyalánkságok sorjáz­tak megállás nélkül egymás utánban, a foglalkozás második felében aztán páros támadásve­zetések következek a pálya tel­jes hosszában. Nagy Judit csapatkapitány az edző feleségével, Koós Már­tával szaggatta sűrűn a hálót, szélről és középről egyaránt. Egy lélegzetvételnyi szünetet felhasználtunk, hogy szóra bír­juk őket. Nagy Judit nem diszkóra me­legít, hanem szélvészgyors türzshajlításokat végez-Én még soha nem játszottam az NB I. B-hen, ezért nagy vá­rakozással tekintek a szeptem­ber tizennyolcadikai első talál­kozóra, amelyet a tavalyi har­madik helyezett Debreceni Sportiskola otthonában vívjuk - fogalmazott némi szorongással Nagy Jutka. - Attól függetlenül, hogy még nincs rutinunk ebben az osztályban, nem félünk senki­től. Kicsit szomorúsággal tölt el az, hogy a beígért Balaton Kupa-szereplés elmaradt, amint az edzőtáborozás is - vélekedett csapatkapitány. Lakatosné sem állta meg zokszó nélkül. Szerinte a kaló­riapénz csúszása miatt valami­vel kisebb az intenzitás az edzé­seken, néhányan emiatt elma­radtak a foglalkozásokról.- Ennek ellenére hangulatunk kitűnő, az itt lévők rendkívül lelkesek, és valamennyien na­gyon várjuk azt a pillanatot, amikor a játékvezető sípjába fúj az első meccsen. Mi sportbarátok mindnyájan tudjuk, hogy egy váratlanul ért „csapás”, mármint a lányok fel­jutása az NB I. B-be, megvisel bármely egyesületet. Nagy La­jos szakosztályvezető arról tá­jékoztatott, hogy az önkor­mányzat után a helyi áfész a legnagyobb segítőjük, ellenben az egyéni vállalkozókkal csak az ígéret szintjéig jutottak el a támogatások kiegészítésében. A szakosztályvezető megígérte a lányoknak, hogy az elmúlt két­havi pénzt szeptember 2-án ínyben megkapják. Tudjuk jól, hogy már az ama­tőr együttesek helyzete sem ró­zsás manapság. Úgy véljük, tiszta amatőrségről azonban a magyar kézilabda második vo­nalában kár gondolkodni, mert az nem vezet eredményes sze­repléshez. Mivel az együttes va­lamennyi tagjának személyi száma 2-essel kezdődik (Lau- rencz László szövetségi kapi­tány szerint), fokozottabban fi­gyelni kell arra, hogy az ígére­tek ne váljanak pusztába kiáltott szavakká, mert az oly mérték­ben megbosszulhatja magát ké­sőbb, hogy azt már nehezen le­het jóvátenni. (néder) Hajómodellek bemutatója Robbanómotoros naszádok szelték a Tisza-tó habjait Az egykori MHSZ megszű­nése után a modellezők saját maguk, otthonukban, egyéni költségeik terhére készítik mi­niatürizált hajóikat, vitorlásai­kat, repülőiket. A hét végén Abádszalókon gyülekeztek a sportág legjobb­jai, akik a megye szinte minden részéről érkeztek a Tisza-tó partjára abból az alkalomból, hogy bemutatóval és versennyel adjanak számot minigépeik tu­dásáról. Két kategóriában (rá­dióirányítású robbanómotoros és rádióirányítású vitorlás) in­dultak a hajómodellek, rajtuk kívül nemzetközi harci és ke­reskedelmi hajók működőképes hasonmásai kápráztatták el az érdeklődőket. A szolnoki To- perczer Jenő hat kiváló „épít­ménnyel” jelent meg, aki kö­zépiskolás korától fogva gyako­rolja a mesterséget. Kivétel nél­kül tervrajzról készíti hajóit, alaposságára és türelmére jel­lemző, hogy egy nagyobb mé­retű modellt legalább másfél esztendeig épít. Valamennyi ki­csinyített, ám méretarányos jármű osztatlan elismerést vál­tott ki főleg akkor, amikor a né­zők meggyőződhettek arról, hogy vízen és levegőben is ott­honosan mozognak. Indulás előtt közelről is megcsodálhatták a helyszínen véglegesen összeszerelt hajókat Férfi kosárlabda, Bessenyei Kupa Tornagyőzelem a Nyírség fővárosában Meglepően gyér érdeklődés mellett rendeztek tornát Nyír­egyházán, csupán a fél tucat jó hangulatú Olajbányász-szur­koló próbált meg némi színt vinni a lelátóra. Az első csoportmérkőzésen az NB I. B-csoportjának tavalyi élcsapata, a Salgótarjáni KK volt a piros-feketék ellenfele. Mint az eredmény is mutatja (102-43). végig nyomasztó fö­lényben játszottak a szolnokiak, de még ennél is fontosabb volt, hogy az eddig begyakorolt tak­tikai elemeket remekül hajtották végre a játékosok. Külön ki kell emelni a fiatal center, Góbi tel­jesítményét, aki huszonnyolc pontot szórt. Rövid pihenő után a jóval na­gyobb játékerőt képviselő Deb­receni Sí ellen kellett pályára lépnie az Abeljanov-legénység- nek. Ezúttal két exszolnoki, Kmézic és Horváth is a hajdú­ságiakat erősítette. Negyedórán keresztül fej fej mellett haladtak a csapatok, ám ekkor Walke ve­zérletével jól használták ki a debreceniek a Tisza-partiak megtorpanását. Fordulást köve­tően mindvégig a DS1 vezetett, bár Knézy eredményes játéká­nak köszönhetően egyszer (84-82-re) felzárkózott az Olaj­bányász. A végjáték dobópárba­ját Walkéék bírták jobban, és meglepetésre 96-89-re legyőz­ték esélyesebb ellenfelüket. A döntőbe jutásért a Dom­bóvár ellen szálltak harcba a szolnokiak. A mérkőzés egyes szakaszaiban látványos, közön­ségszórakoztatójátékot nyújtot­tak Hosszúék, s könnyedén gyűrték le vetélytársukat (102- 87). A döntőben a horvát elsőligás Gerok-kal néztek farkasszemet a piros-feketék. A torna to­ronymagas esélyese ellen reme­kül kezdtek a szolnokiak. Nem­csak jól tartották magukat, ha­nem az első félidőben folyama­tosan vezettek is. Az addigi meccseken csöndesen üldögélő horvát edző az egész félidőt fel­állva kiabálta végig, de ez sem segített csapatán. Szinte nem volt gyenge pontja az Olajbá­nyásznak, Tóth Attila pedig legszebb napjait idézően reme­kelt. Általános meglepetésre a második „felvonást” is jól bír­ták a Tisza-partiak, s tartani tud­ták a saját maguk által diktált tempót. A horvátok csak el­vétve kerültek tíz pontnál köze­lebb Hosszúékhoz. A kitűnő védekezés és az eredményes támadás meghozta diadalát, a szolnokiak magabiztosan fek­tették két vállra a horvátokat (117-102). A csapat sikere mellett a szakemberek Sztojan Ivkovi- csot választották a torna legjobb centerének. A Bessenyei Kupa vég- eredmémnye: 1. Szolnoki Olajbányász, 2. Gerok (horvát), 3. Debreceni Sí, 4. Dombóvár. Vereb Lövészet Turul (Kupa) szállt a szolnoki tüzérekre Ismét dörögtek a fegyverek az MTTSZ Szolnoki MÁV Lö­vészklub rendezésében a Véső utcai lőtéren, amelynek a sorsá­ról még mindig nem született megnyugtató döntés. A másod­szor kiírt Szent István-napi Tu­rul vándorkupáért tizenkét csa­pat lépett lőállásba. Bár valami­vel kevesebben voltak, mint ta­valy, de örvendetes, hogy jöttek csapatok Tiszaföldvárról, Kar­cagról. Kisújszállásról és Jászla- dányból, a MÁV LK pedig négy együttessel képviseltette magát. Dobos Mihály, a MÁV LK edzője elmondta, hogy a sportág jelenleg stagnál. Nem rosszabb, mint volt korábban, de nem is jobb. Szolnokon hatvan felnőtt és húsz ifjúsági, valamint ser­dülő tagja van a klubnak, a lőte- ret ők üzemeltetik. A Turul va­dászbolt által felajánlott vándor­kupáért a háromfős csapatok tíz próbalövés után 2x15 perc alatt 40 értékelt lövést hajtottak végre. Az első három helyezett a vadászbolt díját kapta, míg a csapatgyőztes egy évig őrzi a vándorkupát. Amint az várható volt, a Légvédelmi Tüzérdandár tagjai céloztak a legjobban, de nagyszerűen szerepeltek a tisza- földváriak is. Eredmények. Csapatban első és a Turul kupa védője a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Légvédelmi Tüzérdandár (Er­dős Mihály 353, Hamar Dezső 319, Fekete Ferenc 370) 1042, 2. MTTSZ Tiszaföldvár 1010, 3. MTTSZ Karcag I. 983 kör. Egyéni: 1. Fekete 370, 2. Rö­mer (MTTSZ Tiszaföldvár) 354, 3. Erős 353,4. Bagi (MÁV LK C) 352, 5. Burik (MÁV LK B) 349, 6. Kocsi (Tiszaföldvár) 348 kör. Pataki .Nagyüzem" a Kiállásokban (Fotó: Novák) Autósport Tóth nyert, de Ranga a bajnok .Rekkenő hőségben, mintegy 8000 néző előtt rendezték meg Ádándon az autós ralicross or­szágos bajnokság hatodik futa­mát az AutóHíd Kupáért. Az I. divízióban Dudás Gyula rajt-cél győzelmet ara­tott, míg a második helyért Fo­dor György, Móczár Péter és Nagy Sándor viaskodott. A hódmezővásárhelyi pilótát egy féltengelytörés szorította vissza a negyedik helyre, míg Móczár és Fodor közül az utóbbinak si­került a második helyet megsze­rezni. A H-csoportban Ferjáncz At­tila meggyőző fölénnyel nyert a tavalyi bajnok Kotán Péter előtt, Maruzsi László pedig az inkább dudorászó, mint haladó Ford Sierrával csak a harmadik helyet tudta elcsípni. Ä II. divízióban a hazai autó­sport két sztárpilótája, ifj. Tóth János és Ranga László csapott össze. A pécsi versenyzőnek már a hatodik hely is elegendő lett volna, hogy a hátralévő fu­tamoktól függetlenül megsze­rezze a bajnoki címet, ám fel­vette a harcot Tóth Jánossal szemben. Ennek ellenére a ha­zai pálya előnyét élvező ifj. Tóth győzött, Ranga második lett. Strandröplabda OB A csúcson búcsúztak el A nyári hat forduló alapján tíz férfi és tíz női páros kvalifi­kálta magát a strandröplabda országos bajnokság siófoki dön­tőjébe. Ezúttal körmérkőzéses formában, két nap alatt bonyolí­tották le a sorozat záróesemé­nyét, melyen szolnoki kettősök is szép számmal képviseltették magukat. Dobogós - sőt győ­zelmi - reményekkel utazott a Balaton partjára az Európa-baj- nokságot is megjárt, búcsúfel­lépését az OB döntőjére időzítő Hajdú-Gulyás duó. Mellettük az Illés-Tóth páros szeretett volna az élmezőnyben végezni. Az elmúlt hetekben bátran vi­tézkedő két fiatal, Budai és Makai közül sajnos csak az előbbi lépett a közönség elé, ideiglenes társával, Koperdák- kal csupán versenyen kívül in­dulhatott. A nők mezőnyében Bordás Móni és Sipos Judit - az Axon színeiben - reményke­dett a jó szereplésben, de a Va- sicsek-Göblyös kettős is a leg­jobb hat közé pályázott. Az első napon Hajdúék mindvégig megőrizték veret­lenségüket, fölényes biztonság­gal gyűrték le ellenfeleiket (- Kupik, Vejter 11-3, -Szabó, Vígh 11-2, -Somogyi, Kása 11-5, -Budai, Koperdák 11-5), s formájuk alapján méltán biza­kodtak a vasárnapi folytatásban, lllésék sem sokkal maradtak el mögöttük, ők három győzelmük után csupán Budaiékkal szem­ben maradtak alul. Annak érde­kében, hogy ne csak a szolnoki férfiak öregbítsék a Tisza-parti röplabdások hírnevét, mindent elkövettek Bordásék a nők közt. Egyből a nyitó találkozójukon 11-6-ra legyőzték a nagy esé­lyes Fésűs-Bóta duót, majd ugyanezzel a lendülettel 11-0-ra a Brethner-Balázs párost. Len­gyelék sem tudták megállítani a remeklő axonosokat (13-11), ám a szombati utolsó összecsa­pásra sikerült felőrölniük erejü­ket, s ezt kihasználva a Né- meth-Szalai kettős megfosztotta őket veretlenségüktől. Vasárnap újult erővel folytat­ták csatározásaikat a játékosok, s mivel még többüknek volt esé­lye a végső sikerre, igazán lát­ványos, izgalmas mérkőzések­nek lehettek tanúi a nézők. Hajdú és Gulyás úgy látszik megfogadták egymásnak, a csúcson válnak szét egymástól, hiszen mindvégig megőrizték veretlenségüket a zárónapon is (-Szabó, Szűcs 11-0, -Mészá­ros, Sárik 11-7, -Tóth, Illés 11-8), és magabiztosan nyerték az országos bajnokságot. A nők közt nem sikerült ennyire a má­sodik nap a Sipos-Bordás pár­nak, s végül „csak” a hatodik helyen fejezték be a versenyso­rozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents