Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-19 / 193. szám
4 Koronák, uralkodók — római zarándoklat 1993. augusztus 19., csütörtök Trón beszéd három kilós koronával Séta - királyi fejékek körül A hivatalos királyi fotón V. Harald norvég uralkodó „kalap nélkül”, feleségén viszont jelképes korona Korona. „Az uralkodói méltóság és hatalom jelvénye, szimbóluma” - olvasható az Akadémiai kislexikonban. Múltja az ókori Egyiptomba nyúlik vissza, s vezet a római császárok fejékén keresztül napjainkba. Az európai nemzetek és népek méltó kegyelettel őrzik történelmük e becses ereklyéit. Hol található a legtöbb korona? Természetesen a királyságok királyságában - Angliában. Közelebbről Londonban. A Buckingham-palo- tában és a Tower szigorúan őrzött páncéltermében? A válasz helyes is. meg nem is. Valóban az angoloké a világ leggazdagabbnak tartott koronagyűjteménye, de még a királyi családnak sincs annyi koronája - szám szerint csaknem kétszáz -, mint a London központjában található McCul- lagh-féle Múzeumnak. A néhai tulajdonos, Miss Eveline McCullagh, a világon nagy valószínűséggel egyedülálló hobbinak hódolt: koronákat - pontosabban koronamásolatokat - gyűjtött. A különös szenvedélyt édesapjától örökölte. Az ír származású történész lánya a hozzáértésen kívül több koronát is kapott édesapjától, de valóban jelentős értékké az ő munkálkodása és sok-sok pénze árán vált a gyűjtemény. Egy londoni újságnak adott interjú szerint Miss McCullagh saját bevallása szerint több mint 3 millió dollárt költött nem mindennapos hobbijára. Évtizedeken keresztül utazott a világ minden tájára, levéltárakban kutatott, királyi udvarokban kért engedélyt a koronák tanulmányozására. hogy az eredetivel összetéveszthető, pontos másolatokat tudjon készíttetni. A londoni koronagyűjteményből természetesen nem hiányzik a magyar királyoké sem. Sir McCullagh annak idején az amerikai kormánytól kért és kapott engedélyt a tanulmányozására. így a családi ékszerésszel el tudta készíttetni a magyar nemzeti ereklye pontos mását is. A csillogó koronákon minden valódi, az arany és a rengeteg drágakő is. Európa történelmének több mint egy évezredét eleveníti meg a gyűjtemény. Legrégebbi az a koronamásolat, amelynek eredetijét Kr. után 800-ban a római Szent Péter-bazilikában III. Leó pápa tette Nagy Károly római császár fejére. Egy másik „Nagy” előnevet szerzett uralkodó. Katalin orosz cárnő fejékének mását csaknem ötezer drágakő díszíti. A brit alattvalók kedvencei természetesen az angol királyok ékszerei. Az úgynevezett Szent Edward-korona 1660-ban készült. A korona csak egyetlenegyszer, a koronázáskor kerül a király vagy királynő fejére. Ünnepélyes alkalmakkor - például a parlament felsőházi ülésének megnyitásakor - az 1838-ban Viktória királynőnek készült, úgynevezett birodalmi koronát viseli napjainkig a brit uralkodó. Nem lehet könnyű dolga II. Erzsébetnek a háromkilós fejdísszel elmondani a trónbeszédet! Legfőbb dísze az Afrika csillaga névre keresztelt 317 karátos gyémánt, a 2783 darabból álló gyémántkollekció legértékesebbje. A Fekete herceg néven számon tartott rubin mellett még rengeteg zafír, smaragd és igazgyöngy ékesíti a birodalmi koronát. Ahány királyi ház - annyi szokás, módosíthatnánk a közmondást. Norvégiában utoljára 1906-ban, VII. Haakon trónra lépésekor használták az 1818-ban készült hivatalos koronát. A jelenlegi uralkodó, V. Harald is csak ..kalapos” király. Az oslói Nidaros-dómban ugyanis nem koronázzák, hanem felszentelik a norvég uralkodót. A korona és a többi királyi jelkép az ünnepélyes ceremónia alatt az oltáron pihen, hétköznapokon pedig a Norvég Nemzeti Bankban őrzik. Dániában hat évszázad óta II. Margit az első nő a trónon. Bár diplomáciai fogadásokon, állami ünnepeken különböző tej- ékekkel látható, valójában nem ..igazi" királynő, mert őt sem koronázták meg. Hollandiában több mint másfél évszázada, II. Vilmos beiktatási szertartásán vitték utoljára körbe a koronát. Bár a királyság jelképe ma is a korona, a tulipánok földjén ez a hatalmi jelvény csupán gondosan őrzött ereklye. Beatrix holland királynő mesteri hajdísszel pótolja a koronát A holland trónon ebben az évszázadban csak a gyengébb nem képviselői ültek, azonban egyiküknek sem hiányzott a kdroná- zási ceremónia. Beatrix, a jelenlegi uralkodónő ünnepélyes alkalmakkor mesteri hajdísszel pótolja a csilfogó fejéket. Belgium címerében is látható korona, napjainkban ’ azonban a mpst elhunyt Baudouin király felesége, Fabiola, kizárólag ceremóniákon viselte a kilenc belga tartományt szimbolizáló diadémot. Spanyolországban sokáig az alkotmányra tettek esküt az uralkodók, az 1975-ben trónra került királyi párt sem koronázták meg. A Bourbon-családból származó uralkodó, János Károly és felesége, Zsófia - az utolsó német császár unokája - életéből azonban nem maradt ki a koronázási ceremónia. 1962-ben Athénban tartott esküvőjükön, Pál, az akkori görög király, két koronával írt három-három kört a jegyespár feje fölé. Az utolsó osztrák császári pár az első világháború alatt, 1916. december 30-án lépett a magyar trónra. Károly és Zita beiktatása a korabeli hírlapi tudósítások szerint meg sem közelítette II. Ferenc József és Erzsébet koronázásának pompáját. A kiegyezés évében, 1867-ben ugyanis soha nem látott pompával köszöntötte új uralkodóit az ország. A Mátyás-templomban tartott szertartáson Erzsébetet olyan megtiszteltetés érte, mint azelőtt egyetlen magyar királynét sem: nem a férje koronázását követő napokban, hanem Ferenc József királlyá avatásával egy időben tartották az ő válla fölé is Szent István koronáját. Azt az ereklyét, amely a legújabb kutatások szerint aligha lehetett az államalapítóé, hiszen annak halála után, 1074 körül készült valamelyik bizánci műhelyben. A magyarok legbecsesebb ereklyéje a hosszú évszázadok során olyan megpróbáltatásokon ment át, amelyekhez hasonlón talán a világ egyetlen koronája sem. Ellopták, elrejtették, elásták, külföldre vitték .. . Csak a múlt század óta a budai várpalotán kívül „őrizték” Munkácson (1805), Egerben (1849), Debrecenben, Szegeden, Nagyváradon, Aradon (1849). A szabadságharc leverése után Orsován ásták el, onnan 1853-ban került elő. Viszonylag békés korszak következett ezután, egészen 1944-ig hivatalos helyén, a budai királyi várban pihent. Ahogy azonban a front Németország felé vonult, a menekülő koronaőrök mind nyugatabbra vitték a koronát is. Először a veszprémi sziklabarlangban, majd Kőszegen, Velemben, később Mattsee mellett és Frankfurt am Mainban rejtegették. Ott került az amerikai hadsereghez. 1978 elején, több mint három évtized után érkezett magyar földre . . .-szabó- (Ferenczy Europress) Zarándokúton Rómában A Szent István-i forrásnál A kereszténység központja, a római Szent Péter-székesegyház Szent István hosszú évszázadokra megszabta hazánk sorsát, amikor a pápától kért királyi jelvényeket. Róma a nyugati világ szellemi fővárosa, az európai kultúra letéteményese volt. Jól tudták ezt elődeink, akik ezért kötődtek a szent városhoz. Ezért ott nemzetünk nagyjainak emlékezetét sok minden. őrzi a Lateráni Bazilika ódon emléktáblájától a Szent Péter-bazilika modern magyar kápolnájáig. A zarándokok ma is útnak indulnak, hogy megtalálják a forrást, amely szellemiségünket táplálja. Nemrégiben egy ilyen utat vezetett Czakó István kanonok. az egri érseki iroda igazgatója. A zarándokok természetesen nem gyalogosan vágtak neki a hosszú kilométereknek, mint századokkal ezelőtt, hanem a Budapest Tourist autóbuszán. Az út végén érdeklődtünk arról, hogy mit jelenthet a ma emberének Róma.- Az Örök Város sok ember számára sokfélét jelenthet - hangsúlyozta. - A kultúra felől nézve az emberiség egyik bölcsője. A keresztények számára pedig az egész keresztény világ fővárosa. A magyarság számára is jelkép: az a hely, ahol Jézus Krisztus által a kereszténység vezetésével megbízott Szent Pé- ter-utód székel. Róma tiszteletét és szeretetét még Szent István oltotta belénk, aki a római pápától kapta királyi jelvényeit. A városban zarándokházat is építtetett, hogy a magyarok szállást találjanak, amikor odaérkeznek.- A Szent Istvánt követő évszázadokban hogyan alakult ez a kapcsolat, milyen jellemző állomásait lehet felsorolni?- A magyarság Rómához kötődése ezer éven át töretlen volt. Például az egri bazilikában az orgona előtti kupolában is ábrázolják ezt a töretlen hűséget. De a pápák is viszonozták ezt a nagyrabecsülést. Elég, ha csak XI. Ince pápára emlékeztetek, aki minden erejét latba vetette, hogy a török uralom alól felszabadítsa Magyarországot.- Később, a történelem más korszakaiban volt ehhez hasonlatos állásfoglalása a pápáknak?- A legújabb korban is megmutatkozott a hazánk iránti jóindulatuk. Természetesen bizonyos személyes kapcsolatok is közrejátszhattak abban, hogy milyen intenzív érdeklődéssel fordultak országunk felé. Fel lehet idézni például azt, hogy 1938-ban Magyarországon rendezték meg az eucharisztikus világkongresszust. Ezen az akkori egyházfő delegátusa a későbbi XII. Pius pápa volt.- Mit jelent ma egy zarándoklat, hogyan látják Rómát, akik korunkban keresik fel?- A magyarok őszinte tisztelettel veszik körül azt a férfit, akiben Krisztus helyettesét, az egyház vezetőjét látják. Róma városának csodálatosak a műemlékei, közülük is leginkább a négy nagy pápai bazilika a zarándokok legfontosabb célja. Nagy tisztelettel járják végig a kereszténység legjelentősebb emlékeit. Ezek a zarándoklatok egyénileg és szervezetten is történhetnek. Kétféle élményt keresünk bennük. Az egyik magányos Isten-élmény, a másik a tömeges átélése a vallásnak. Azok az emberek, akik együtt mennek egy szent helyre -.így Rómába is -, egymás hitén is épülnek.- Az elmúlt évtizedek során kevés alkalom nyílhatott arra, hogy hivatalos zarándoklatok induljanak Rómába. Hogyan lehet újjáéleszteni ezt a hagyományt?- Valóban. Magyarországról hosszabb időn keresztül nem mehettek ilyen zarándoklatok. Hívő magyar emberek is elutazhattak az Örök Városba, de nem az egyház hivatalos szervezésében. Egy kivétel azért mégiscsak volt: a magyar kápolna szentelése. Akkor majdnem az egész püspöki kar, s egy vonatnyi hívő indult útnak, sőt a Nyugaton élő magyarság képviselői is eljöttek. Legközelebb idén ősszel indítanak a magyar katolikus egyházmegyék római zarándoklatot. Ez egyrészt vi- szontlátogatás lesz a két éve hazánkban járt II. János Pál pápánál, másrészt a Magyarok Nagyasszonya napját ünnepeljük meg ott. Közös szentmisére kerül sor a bajor katolikusokkal, a magyarok régi római templomában, a Santo Stefano Roton- dóban.- Ezen több kimagasló egyházi esemény várható. De a legutóbbi úton is számos rendkívüli élményben lehetett részük a híveknek. A pápai kihallgatások példáid ma is a különböző nemzetek találkozói. Mindig szép számban képviseltetik ott magukat a magyarok. Láthatóan élő, folytonosan megújuló a kapcsolatunk a világ kereszténységével . . .- Ennek számos jele van, így például a magyar egyháznak ma is tanulnak papnövendékei Rómában, akik készülnek jövendő hivatásukra, hogy az ottani szellemet hazahozva, vezető személyiségekké váljanak.- A hívekkel való találkozás is gyakori, szerdánként a pápa kihallgatást tart, ahol valóban katolikussá — azaz egyetemessé - válik az élmény. Ilyenkor találkoznak a világ minden tájáról érkezett zarándokcsoportok: a színes sokaság valóban azt érzékelteti, hogy a kereszténység betölti az egész világot. Gábor László Ahol a kereszténység világvallás lett: az antik Róma központja, a Forum Romanum
