Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
1993. augusztus 17., kedd 9 Érdekességek Nézzen szét a királynő otthonában! Ki léphet be a Buckingham-palotába? Ki léphet be Európa legnagyobb lakott kastélyába? Akit kitüntetésre, esetleg partira vagy alkalomszerű művészi eseményre meghívnak. Eddig valóban ez volt a hibátlan válasz. De mostantól hozzá kell tenni valami nagyon prózait: és az is, aki megfizeti a belépődíjat. Hosszú és lángoló vita nyomán őfelsége, II. Erzsébet történelmi döntést hozott: késznek mutatkozott arra, hogy megnyissa a londoni királyi rezidencia kapuit a bel- és külföldi látogatók előtt. A nagyközönség csak a 19 reprezentatív hivatalos helyiség, az 52 magánlakrész, a 188 személyzeti szoba, a 92 iroda, a 78 fürdőszoba és mellékhelyiség, valamint a királyi műkincsgyűjtemény egy részével találkozhat. De a ködös Albion fővárosa így is káprázatos idegenforgalmi vonzerővel gazdagodik, miközben - mondogatják az udvarban - „a Buckingham-palota sokat veszít majd évszázados nimbuszából”. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a. királynői döntés az állam és az udvar közötti háború újabb (vesztes) csatája. Április elején leégett az uralkodó kedvenc lakhelye, a windsori kastély jó része, s az udvar természetesnek vette, hogy a 100 millió font kárt - az évszázados szokásoknak megfelelően - a derék alattvalók fizetik meg. Peter Brooke annak idején az alsóházban e bizonyosság jegyében nyilatkozott: „Windsor - mondta a kulturális miniszter, aki az ország műemlékeit is felügyeli - nem egyszerűen fejedelmi lakhely, hanem a Koronához, tehát az államhoz tartozik.” Néhány éve ez rutinnyilatkozat lett volna, most azonban nagy vihart kavart, s a miniszter majdnem belebukott. Változnak az idők. A jelek szerint a közvéleményre ilyen értelemben is nagy hatással volt a királyi család jó néhány tagja (Margit, Anna, Károly, András, Diana, Fergie) körül kavargó botránysorozat. „A claphami busz utasa”, ahogy Angliában az átlagpolgárt megszemélyesítik, már nem érti, miért kellene az ő zsebéből finanszírozni a világ leggazdagabb asszonyának tűzkárát. Annyira nem érti, hogy amikor az udvarhoz közeli álló bankház, a Queen, Coutts and Co. gyűjtést indított a windsori tűzkár helyreállítására, mindössze közel 3,5 millió fontnak megfelelő összeg gyűlt össze, annyi, amennyi egy szakember szerint „a tapétázásra sem elég”. Ez is felért egy népszavazással, és a királynő megértette az üzenetet. Válasza nem váratott soká: megnyitotta a palotát az udvari „háztarás” titkaira oly régóta kíváncsi látogatók előtt. FEB A gépeltérítések hat évtizede 1931. február 21-én, kereken 62 esztendővel ezelőtt puccsista perui katonák új bűntényt „találtak ki” - eltérítettek egy repülőgépet, hogy röplapokat szórjanak le. Az első utasszállító repülőgép eltérítésére azonban csak negyedszázada került sor: 1968. július 23-án palesztinok eltérítették az El A1 izraeli légitársaság sugárgajtású utasszállító gépét. Ez volt egyúttal az eddig leghosszabb ideig tartott géprablás is - az utolsó túszok csak egy hónappal később szabadultak. Azóta kereken 850 gépeltérítés történt. Ezek több mint 50 ezer embert érintettek, közülük Juan Carlos Wasmosy, Paraguay vasárnap beiktatott elnöke az elnöki palotában hangos „szervusz” köszöntéssel üdvözölte Major László nagykövetet, amikor bekonferálták a magyar delegációt. Markó Gabriella, az MTI tudósítója szerint az elnök körül álló politikusok meglepetéssel figyeltek fel a magyar szóra. Wasmosy apai őse, Vámosy József Magyarországon született, és Debrecen környékéről vándorolt ki öccsével együtt Dél-Amerikába 1828-ban. A több mint hatszázan életükkel fizettek. Eddig az 1969-es esztendő tartja a rekordot - 95 gépeltérítéssel - olvasható a DPA hír- ügynökség összegezésében. A „leghíresebb” géprablás a Lufthansa gépének Mogadi- shuba térítése volt, amikor nyugatnémet kommandósok megrohamozták a gépet és kiszabadították a 86 túszt. Az akció során három légi kalózt megöltek, egy negyediket pedig súlyosan megsebesítettek. Ez géprablás abból a szempontból is tipikus volt. hogy bebizonyította: a légi kalózok „nagy hibaszázalékkal dolgoztestvérek először Rio de Janei- róban telepedtek le. Vámosy József néhány év alatt sikeres üzletemberré küzdötte fel magát, és Paraguay fővárosában Asunciónban telepedett le. A családban később volt költő, távirdász, ügyvéd és lapkiadó is. A Vámosy névből - az elbeszélések szerint - egy hivatalos dokumentumba került elírás után lett Wasmosy. Juan Carlos Wasmosy 1938— ban született Asunciónban, s pár szót tud magyarul. nak” - az esetek több mint felénél nem úszták meg szárazon a géprablók. Csak az utóbbi években vált ismeretessé, hogy az egykori keleti tömb országaiban is komoly probléma a légi kalózkodás. Egy valóságos „gépeltérítési hullám” után az Izvesztyija 1990-ben azt jelentette, hogy a Szovjetunióban 1958 óta 69 gépeltérítés történt, amelyek során 120 túszt megöltek, további kétszázat pedig megsebesítettek. Lengyelországban és a hajdani Csehszlovákiában is több gépeltérítés történt. Varrás helyett ragasztó Az orvosok hamarosan ragasztót használhatnak a bőrön ejtett vágások összevarrása helyett a műtétek után - közölte egy brit kutató. Dr. Alan Roberts, a bradfordi egyetem bioanyagokkal foglalkozó laboratóriumának vezetője elmondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának, hogy az új „szuperragasztó” kémiai anyagok valóságos koktélja. - A sebek felületi bezárásához nincs már szükség varrásra, és ugyanígy nincs szükség vastag kötésekre sem - jelentette ki Roberts egy sajtóértekezleten. - Ezt az anyagot jól lehet használni például a harctéren megsebesült katonák kezelésénél - fűzte hozzá. Wasmosy Magyar származású az új paraguayi elnök Csak pár szót tud magyarul Andersen és Walt Disney inspirátora 150 éves a koppenhágai Tivoli A széljárta Dániában a tavasz legbiztosabb jele, ha a Tivoli-park megnyitja kapuit. Koppenhága talán leghíresebb nevezetessége, a főpályaudvar és a tanácspalota között 83 ezer négyzetméteren húzódó míhi- paradicsom az idén 150 esztendős. A Tivoli minden korosztályé. Óvodák keresik fel itt a város legjobb játszótereit. Szerelmespárok bújnak össze az árnyas bokrok mögött, valamirevaló románc el sem képzelhető Hamlet országában e park nélkül, a 200 ezer virág, a szökőkutak nélkül. Üzletemberek puhítják itt egymást a város legjobb éttermeiben, ahol a megejtő környezet néhány százalék engedményt is jelenthet. Politikusok és művészek adnak itt egymásnak randevú», és a Tivoliban szinte mindig akad újságíró is. Egyrészt az itt elcsíphető hírességek okán, másrészt közel vannak a nagy szerkesztőségek és kiadók is. Igaz, ma már a legutóbbi felmérés szerint a látogatók 47 százaléka turista, de a Tivoli valahogy mégis elsősorban a koppenhágaiak öröme maradt. A tavaszi és kora nyári napfényben hatalmas kalapban sütkérező idősebb hölgyek sokat mesélhetnének erről - és persze mesélnek is.- Az idén 82 éve járok ide - mondja a 86 esztendős Sigrid Thorsen asszony -, negyedik születésnapom ajándéka volt a Tivoliban tett látogatás. Nyáron szinte mindennap itt vagyok. Nézem a környezetet, az embereket, felidézem az emlékeket. Itt nem lehet unatkozni. Érdekes, hogy a Tivolinak a matrónák vonatkozásában rendhagyó hagyománya van. Már az 1843-as nyitány közleményében tudtul adatott, hogy „idősebb hölgyek” (vajon miért éppen ők?) árengedményt kapnak a belépődíjból. Ez a tradíció ma is él. De 1843-ban negyvenen felül járt az engedmény, 1993-ban csak 65 év felett. VIII. Krisztián király eleinte húzódozott, amikor Georg Cars- tensen üzletember engedélyt kért „egy nagyszabású városi szórakozópark” alapítására. Az uralkodót - láttunk már ilyet Kelet-Európábán is - azzal győzték meg, hogy „aki szórakozik, nem politizál”. A krónikák feljegyezték, hogy a megnyitás napján 3615 vendég volt, az első teljes szezonban pedig 175 ézer. És azt is feljegyezték, hogy Hans Christian Andersen, a nagy mesemondó innen merítette „A kínai fülemüle” című híres meséje ötletét, és látogatása napján ezt írta naplójába: „Carstensen zseni.” Walt Disney állítólag koppenhágai utazása után kezdett komolyan foglalkozni Disneyland ötletével... Ferenczv Europress Jalta Megjött az üdvhadsereg Egyedülálló, már-már muzeális értékű fotót közölt a minap a Pravda Ukraini című kijevi lap. A képen csinos hölgyek, előttük kotta, kezükben trombita, fejükön pedig az üdvhadsereg ismert kalapja. Mindez 1920-ban, amikor először jártak Szimferopolban és Jaltában. A képet Volodimir Furasko jaltai polgár küldte a szerkesztőségnek abból az alkalomból, hogy augusztus közepén megint a Fekete-tenger partján járt az üdvhadsereg ukrán tagozata. Az idős bácsika így mesélt emlékeiről és a vendégszereplésről: „Könnybe lábadt a szemünk, főleg a hozzám hasonlóknak, akik még emlékszünk arra a 73 évvel ezelőtti találkozóra. Én magam 1920-ban léptem soraiba, és végigjártam Ukrajna összes déli megyéit. A tagokat egyébként üldözték, több ezren munkatáborokban haltak meg emiatt. Nekem csak nagy szerencse folytán sikerült megmenekülnöm” - emlékezett vissza az öreg. Az ukrán tagozat, akárcsak bárhol a földön, most is jószolgálati célokkal végzi munkáját. Jaltában is, mint az ukrán városokban mindenütt, emberbaráti akciókban vesznek részt, és természetesen hirdetik az Evangéliumot, a gyűlölet ellen, a szeretet mellett agitálnak. A nyár elején Kijevben, Harkovban és Lvovban jártak. Több száz kilogramm gyógyszert, orvosi készítményt és a kereszténységről szóló, ukrán nyelvű kiadványt hoztak. Az üdvhadsereg ukrán részlegét Jungholm százados vezeti, aki ezt megelőzően Moszkvában teljesített szolgálatot. Ez önmagában még nem is lenne érdekes. Ä kapitány azonban megtanult ukránul, és kitűnő kapcsolatot épített ki a különböző ukrán felekezetekkel, azok vezetőivel.- Ha rosszra fordul az emberek sorsa, ha nagyon nehéz elviselni a szegénységet, a nyomort, ha erősíteni kell a lelki tartást, akkor ott van az üdvhadsereg. Ukrajnában ma rendkívül nagy szükség van erre - mondta a százados. Mester Nándor Iszlám törvénykezés Levágják a tolvajok végtagjait Multan dél-pakisztáni városban egy bíró két tolvajt arra ítélt, hogy levágják jobb kezüket és bal lábukat. Az ítéletet az iszlám törvények alapján hozták - jelentette az AP amerikai hír- ügynökség. Az iszlám törvénykezést 1979-ben vezették be Pakisztánban. Eddig azonban még nem hajtottak végre végtag-am- putációt. A két tolvajt, Mohammed Junist és Gúlám Musz- tafát „kiegészítő büntetésként” 20 évi börtönre és 3 300 dollárnak megfelelő pénzbüntetésre is ítélték. 1992-ben Navaz Sarif akkori miniszterelnök állította fel az úgynevezett különleges bíróságokat, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy gyorsított tárgyalásokat tartsanak. Ilyen bíróság hozta a tolvajok elleni ítéletet. Benazir Bhutto korábbi miniszterelnök erőteljesen ellenezte a különleges bíróságok felállítását, mondván, hogy azok működése ellenkezik a nemzetközileg elfogadott jogelvekkel. Az orvosok is tiltakoztak a különleges bíróság ítélkezései ellen, és kijelentették, nem hajlandók végrehajtani a végtagok levágását. A különleges bíróság szabályzata szerint az elítélt csak egy fórumon fellebbezhet, mégpedig az ítéletet követő 30 napon belül.
