Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-13 / 188. szám
6 Színházi évad 1993/94 1993. augusztus 13., péntek Színigazgató a nézőkhöz Nagy nehézségekkel küszködnek a mai magyar színházak - és ezek közül az anyagi lehetőségek egyelőre még nem katasztrofális szűkülése csak az egyik. A 89-es változással egy sajátos, alapvetően szellemi beállítottságú korszak ért véget a magyar kultúrában, amikor a kultúrát egyszerre támogatták anyagilag és korlátozták cen- zurálisan. A színházak anyagilag biztos helyzetben voltak, ami még lényegesebb, fontosnak érezhették magukat. A közönség megtanult rendszeresen színházba járni, a színészek népszerűségnek örvendtek, jelzés volt egy-egy jól sikerült előadás politikailag is. Ez a fajta szellemiség mostanában hanyatlani látszik. Közönség még van, itt, Szolnokon különösen, az állam és az önkormányzatok még adnak pénzt, de a lényegtelenné válás lehetősége benne van a levegőben. Ezt a színészek, ezek a kivételesen érzékeny lények már megsejtették, és ettől eléggé idegesek is. A színészek az anyagi romlásnál is jobban félnek attól, ami részben már bekövetkezett: filmek, tévéjátékok már alig készülnek, az arcuk ritkábban látható a médiában, hangjuk ritkábban hallható a rádióban, az új viszonyok között mintha már le is értékelték volna őket. Úgy gondolom, azért jöttem ebbe a színházba, hogy a színművészeknek segítsek ezt a nehéz korszakot átvészelni. Azt szeretném, ha a közönség továbbra is úgy szeretné őket, mint eddig. A szolnoki közönség egyébként igen érzékeny és fogékony, és az ő szeretetük komoly értékmérő. Nemigen van még egy olyan nagyszerű szórakozási lehetőség, mint a színház. Ezért pedig áldozatokat is érdemes vállalni. Ezt a műfajt csak elvakult szeretetből lehet művelni. És újra, meg újra meg kell harcolni érte. Közönség nélkül nincs színház, mi a közönséget szolgáljuk. Nem kiszolgáljuk, csak egyszerűen érte vagyunk. Szórakoztatni akarunk, nem pedig nevelni. A legmagasabb rendű szórakoztatás esetenként akár szakrális élményt is adhat - ez titkos vágyunk, de előre sose tudjuk megmondani, melyik elődás válhat olyanná. De mindig reménykedünk, az évadban lesz olyan is. És azt is akarjuk, hogy a közönség képes legyen derülni. Nem árt, ha az emberek nevetnek a színházban, másutt úgysincs rá alkalmuk. Spiró György Bérletek ára az 1993/94-es évadra Bérletára Átvételnél fizetendő 2-3 részlet SZIGLIGETI BEMUTATÓBÉRLET 1. rendű bérlet 1900,-Ft 950,-Ft 475,-Ft II. rendű bérlet 1500-Ft 750,- Ft 375,-Ft III. rendű bérlet 1260,-Ft 630-Ft 315,-Ft IV. rendű bérlet 860,-Ft 430,-Ft 215,- Ft TÖBBI BÉRLET 1. rendű bérlet 1000,-Ft 500-Ft 250,-Ft II. rendű bérlet 860,-Ft 430,-Ft 215,-Ft III. rendű bérlet 660,-Ft 330,-Ft 165,-Ft IV. rendű bérlet 440,-Ft 220,-Ft 110,-Ft IFJÚSÁGI VAGY NYUGDÍJASBÉRLET Bérlet ára Átvételnél fizetendő 2-4 részlet 1. rendű bérlet 700,-Ft 175,-Ft 175,-Ft II. rendű bérlet 570,-Ft 150-Ft 140,-Ft III. rendű bérlet 450,-Ft 120-Ft 110,-Ft IV. rendű bérlet 300,-Ft 90,-Ft 70,-Ft Zágon István-Harsányi Zsolt-Eisemann Mihály: XIV. René operett '«< .. M i történik akkor, ha kiderül; XIV. René, Lodoméria királya szerelmes György főhercegbe? Mi történik akkor, ha kiderül; XIV. René - nő? Mi történik akkor, ha I. Irina, a szomszédos, hatalmas Illyria királynője feleségül kíván menni XIV. René- hez? Mire aláírják az illyr-lodomér alapszerződést, és rendezik a lodomér rádiumbányászat vitatott tulajdonjogát, szoknya kerül egy uralkodóra, és egy szerelmes éjszakán a sóvár Irina is emberére akad... Jiri Voskovec-Jan Werich: A nehéz Barbara zenés komédia Eidam városka gyanútlan polgárai nagy veszélyben vannak: a szomszédos Iberland hadserege már felsorakozott a határ mentén, s csak az ürügyre vár, hogy rátörhessen a békés és fegyvertelen sajtállamra. Legfőbb fegyverük azonban a testes ostromágyú, a nehéz Barbara, két lüké iberlandi katona hathatós közreműködése következtében Eidam piacterére kerül. Miközben az eidamiak azon vitatkoznak, turisztikai látványosság, harang vagy szobor legyen a váratlan ajándékból, az iberlandiak mindent elkövetnek a nehéz Barbara visszaszerzésére. Törekvésük egyetlen eredménye azonban csupán a levegőbe repített eidami városháza lesz. A két gügye iberlandi végül eidami börtönbe kerül, ahol kimondják rájuk a halálos ítéletet. Megvan végre a háborús ok: az iberlandi hadsereg benyomul Eidamba. pedig ha tudnák, hogy saját ostromágyújukból kilőtt eidami sajtzápor fogadja majd őket...! Színházkedvelőknek A szolnoki Szigligeti Színház idei évadjában jó szerzők jó darabjait láthatja a közönség. Az itt ismertetetteken kívül számos stúdió előadás, szobaszínházi bemutató tarkítja a műsort. Az évad nagyszínpadi bemutatóiról az ismertetőket írta: Matuz János dramaturg. A csodák kapujában Friedrich Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba komédia Angyal száll le Babilonban, s az Úr ajándékát hozza magával: Kurrubit, a csodálatos leányt kell átadnia a föld legszegényebb emberének, Akkinak, az utolsó igaz koldusnak. Babilonban a bérek egyre nyomorúságosabbak, minden évben rossz a termés, bűnözők és költők tengődnek kegyelemkenyéren, földrengés és ingadozó valutaárfolyam teszi még bizonytalanabbá a jövőt Nebukadnecár király államában. A földre érve Kurrubi szerelemre lobban egy ismeretlen koldus iránt, akit Akki a koldusversenyen legyőz. Későn tudja meg, hogy álruhás szerelmese nem más, mint a véreskezű uralkodó, Nebukadnecár. Állami és dinasztikus érdekek ütközőpontjába kerülve Kurrubi élete is veszélybe kerül. Csupán Akki segíthetne rajta - a koldus azonban állítólag már nincs az élők sorában... Arthur Miller: A salemi boszorkányok dráma 1692 tavaszának egyik éjszakáján a Salem melletti erdőségben pogány szertartás zajlik. A szellemidézés egyik vezéralakja Parris tiszteletes unokahúga, a gyönyörű Abigail, aki titkos szeretője, Hon Proctor gazda feleségére szeretne ártó varázst küldeni. A barbár szertartás másnapján két résztvevő lány ideglázzal ágynak esik. Néhányan suttogni kezdenek: az ördög fészkelte be magát a városba. Viszgálóbiztosok érkeznek Salembe, de működésük egyetlen alapja Abigail társnőinek vallomása. A lányok, hogy tettüket leplezzék, boszorkánysággal vádolnak néhány asszonyt, régi sérelmekért így adva vissza kamatostól a kölcsönt. Abigail elérkezettnek látja az időt John Proctor feleségének elítélésére: ördöngösséggel Vádolja az istenfélő asszonyt. John Proctor nem tűr tovább. Elhatározza, hogy leleplezi Abigailt. A döntő küzdelemben azonban elszámítja magát... A csodák kapujában. Ez nem színdarab, csak én, a néző nevezem így a színházat. Állok a vitrin előtt, ahol az új évadban bemutatásra kerülő darabok címe van kifüggesztve, és azt hiszem, hogy bent, mindig valami csoda történik. Belépünk, és mi nézők átéljük azt, amit Aliz csodaországban. Átváltozunk hol ezzé, hol azzá, piciny kulcslyukakon bebámulunk, és ott egy fantasztikus világ. Ez a színház. Tenyérnyi, elvarázsolt darabja a mindennapi életünknek. Amig a nézőtéren sötét van, fényárban úszik' a színpad, addig mi nézők csak ülünk, nem gondolva holmi áfa-kulcsokra, zálogcédulákra, zsíros kenyérre, hanem legfeljebb arra, hogy de rossz ez a darab, vagy de jó, hogy jó ez a darab. Állok a színház kapujában, és valami nagyszerűre várok. Hogy ne lássak mást, csak a játékot. De azt is csodának találom, amit kivül látok: ezt a játékos, gyönyörű épületet. Ebben a városban, ahol sok minden olyan nyomasztó, van egy ilyen épület, amelyről valaki egyszer tényleg azt írta, hogy „ház, a csodák csodája”. Varázsdoboz zeneszóval, cintányérral, síppal, dobbal, vagy drámákkal. Mindegy. Elvégre nekünk ez akkor is csak játék. Fotók; Mészáros János, Nagy Zsolt és MTI archívum Weöres Sándor: A kétfejű fenevad történelmi panoptikum Magyarországon teljes a zűrzavar. A három részre szakadt országot mindenki kormányozza - és senki nem ért semmit. Nincs morál, a törvények csak arra jók, hogy megszegjék őket. Minden álnokság mindenki képmutató: az iszlám vallású, Mekkát járt pécsi kádi befelé buzgó Mózes-hitű, a császári tanácsos török szimpatizáns, a magyarverő, rettegett török főtiszt valamelyik magyar faluban látta meg a napvilágot, a török sereg szultáni parancsra tönkreveri saját magát Buda vára alatt... A zavarosban halászva menti magát Ambrus deák, a szoknyabolond református prédikátor, asszonytól asszonyig, pártfogótól pártfogóig, miközben „forog a história, a nagy hús-öllő, vér-kalló malom”... _____:__________* J.M . Synge: A nyugati világ bajnoka komédia A vén iszákos Flaherty kocsmájába egy este elgyötört, rémült fiatalember toppan be. Mikor kiderül, hogy apagyilkos, azonnal felfogadják csaposnak. Egy pillanat alatt híre fut a környéken: első számú látványosság lesz, bújtatják, félik és csodálják. A gyámoltalan fiatalember egyre jobban érzi magát a rettentő gyilkos szerepében, s már úgy tűnik, a kocsmáros lánya is hajlana hozzá, amikor váratlanul megjelenik a kocsmában a halott...
