Új Néplap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-10 / 185. szám
6 1993. augusztus 10., kedd Kiállítások Az Alkotárs Művészeti Egyesület hagyományos nemzetközi képzőművészeti táborára auguztus 12-22-ig kerül sor. A Táncsics Mihály úti galériában ebben az időszakban lesz az ART-CAMP kiállítás is. Augusztus 20-án nyitja meg a Déryné Művelődési Központ díszítőművészeti szakköre idei kiállítását, mely szeptember elejéig lesz látható. A gyönyörű hímzések, párnák, térítők, abroszok, blúzok mind a jászberényi asszonyok keze munkáját dicsérik. Táborok Idén nagy sikere volt Jászberényben a református egyház által szervezett gyermektáboroknak. Az alapfokú németnyelv-tudást igénylő táborozás során a gyerekek tovább mélyítették nyelvismeretüket. Ez a nyári program elnyerte a József Attila Szociális és Kulturális Alapítvány támogatását. Megvalósításához 21 ezer forintot kapott a gyülekezet. Zempléniben, Szemerén rendszeresen táboroznak jászberényi diákok, felsősök, gimnazisták. Idén harmincán töltötték ott szép környezetben, hasznos ismereteket szerezve a nyári szünidő egy részét. Sportsiker A Lehel Vezér Gimnázium női kézilabdacsapata meghívást kapott az olasz- országi Terámébe a XXI. nemzetközi kézilabda-fesztiválra. A torna 1993. július 5-13-ig tartott. Csoportjukban öt csapat volt: Olaszország, Lengyelország, Svájc, Bosznia-Hercegovina és magyar színekben a Lehel diákjai. Az orosz és a lengyel csapattól vereséget szenvedtek, így a harmadik helyen végeztek. Kiemelkedő eredményt nyújtottak a csapatból Jankovics Ágnes és Sas. Krisztina. Testnevelőjük: Nagyné Hajnal Éva. Anyakönyvi hírek Házasság: július 31. Kaszab László és Füleki Krisztina, Nyitó Róbert és Sinka Szilvia, Nagy Sándor és Puskás Éva Születések: Répási Norbert (augusztus 2.), Pócs Levente Tibor (július 29.), Tóth Alex (július 30.), Lengyel Gábor (augusztus L), Galvácsi Szilvia (augusztus 2.), Molnár Sándor (augusztus 4.) Halálesetek: Benke Lászlóné Horváth Ilona (1906), Kovács Sándor (1950), dr. Szikszai József (1930), Kisnémet László (1923), Kis Margit (1919), Tivadar Jánosné Kovács Mária (1906), Völgy; Jó- zsefné Kispál Ágnes (1909), Végh László (1903), Szabó Erzsébet (1914) Elköltöztek A Vöröskereszt helyi szervezete két éve működteti gyógyászati és életvitelt segítő eszközkölcsönzőjét. Sok családon tudnak segíteni olyan eszközökkel, amelyek megkönnyítik az ápolásra szoruló emberek és családjuk életét. A kö- csönző most új helyre költözött. A Lehel vezér téren a volt nyomda épületében (a eipőbolt és a háztartási bolt között) kaptak helyet. Hétköznap 9-től 13 óráig várják az érdeklődőket. Az oldalt írta Kiss Erika Fotók: Imre Lajos Jászsági Extra----Jászberény H armadik csángó fesztivál és konferencia Varázslatos szépségek Az izraeli Gvanim táncegyüttes elkápráztatta a jászberényi közönséget. Úgy kerültek a Jászságba, hogy egy magyar néptáncegyüttessel akartak kapcsolatot teremteni. Az Inter- koncertnél Sallai Sándorral tárgyaltak, aki történetesen jászberényi, a Jászság Népi Együttes egykori zenésze. Ki mást ajánlhatott volna. Ezután oda-vissza levelezés, utazás. A fesztiválra negyvenen jöttek Rishon Le Zion izraeli városból. Tel Aviv- tól 15 percnyire fekszik ez a 160 ezer lakosú nagyváros. A táncosokkal két városi képviselő is érkezett Jászberénybe. Wesztsneider Jakov az együttes vezetője is, tolmácsként pedig Éden Jaffa asszony segédkezett. Róla azt kell tudni, hogy 1949-ben hagyta el hazáját, Magyarországot, azon az éjszakán, amikor Rajk Lászlót letartóztatták. Ő ugyanis Rajk egyik titkárnője volt akkor . . . Az izraeli néptáncegyüttes is amatőr a tekintetben, hogy tagjai dolgoznak, tanulnak, s szabadidejükben táncolnak. Az 1975-ben alakult együttesnek több csoportja van, kicsiktől a felnőttekig. Bejárták már a világot, sok sikerük között tavaly Lengyelországban egy fesztiválon elsők lettek. Most Budapest, Bécs, majd Gyula következik Jászberény után, ahol szintén színpadra lépnek. Produkciójuk több okból különleges. Zsidó egyházi, vallási táncaikat csak a zsinagógákban láthatta eddig az utazó. Másrészt zenéjük, előadásuk nemzetközi. Áz orosz, szláv hangzás, a mozgáskultúra nyomon követhető a műsorban. A harmadik, hogy a zsidó lányok gyönyörűek, csinosak, a fiúk nemkülönben. S a műsor során mindig mosolyognak. Vidámak, boldogok, erőt sugárzók. Nagyszerű, felemelő érzés volt látni őket. Színes a főtér. Főkötős, sokszoknyás asszonyok kínálják a hímzett ingeket, gatyákat, térítőkét, ingvállakat, mellényeket, bekecseket. Van itt csizma, furulya, kaval, mézeskalács, cserge, tányér, köcsög, duda, különleges hangszerek, tarisznyák, szőttesek, szőnyegek, gyönggyel kirakott főkötők, kalapok. Csak győzze szemmel és zsebbel az ember. Az asszonyok szíves szóval kínálják portékáikat.Székről, Kalotaszegről, Kolozsvárról, Csíkbői jött zömük. Ki vonattal, ki busszal. Akad, aki tíz napot töltött Isten szabad ege alatt Jászberényben. A strand vagy a főtér füvén a csergét „munkára” fogva töltötték el éjszakáikat. Mert nem ismernek itt senkit. Nincs hol megszállni. Csak úgy idegenül meg senkihez sem csengetnének be. Az nem való. Az asszonyok - jó szokás szerint - csak kiegészítő tevékenységben varrnak, hímeznek, Télen meg néha megrendelésre is. Földművesek egyébként. Visszaadták a földjüket, de csak azt! A tehenet, lovat, szerszámot nem. Nagy gond hát, hogy mivel műveljék. Beszélgetőtársam, Erzse asszony nyugdíja 2300 lej. Moöst meg 150 ezer kellene, ha a kombájnt (a té- eszé) meg akarja hívni aratni. Nincs pénz. Nincs hitel. Egy hétig se bírná ki azt a világot egy magyarországi magyar. Mert olyan ez nekik, mintha mi Németországba utaznánk. Felbatyuznak, hogy lássanak más világot. Még ha Isten szabad ege is a takaró éjszakára! A városháza hírei Holnap, szerdán tartja következő ülését a városi közgyűlés. A júliusi szünet után maratoninak ígérkezik tanácskozás, napirend szerint huszonhat témáról tárgyalnak. Az első a kötelező dolog, az önkormányzat első féléves gazdálkodásáról szóló jelentés. A tájékoztatók sorában szó lesz többek között a mezőgazdaság átalakulás utáni (közbeni) helyzetéről, a telefonfejlesztés ügyéről, a közérdekű bejelentések, panaszok intézéséről. Minden bizonnyal döntenek a helyi adórendelet módosításáról, s új adónem (iparűzési adó) bevezetéséről. A képviselők előterjesztést kaptak a polgármesteri hivatal létszámának növeléséről, a Hatvani úti szociális otthon területbővítésének lehetőségéről, a Csatornamű Társulat hitelfelvétele kezességének vállalásáról, a kisnyomású gázvezeték- rendszer fejlesztéséről, a Városgazdálkodási Vállalat átalakításáról, a város közigazgatási határának módosításáról. Tavasszal nem sikerült igazgatót találni a Klapka György Szakközépiskola és Szakmunkásképző élére. Most választaniuk kell a négy pályázó közül. Dönteniük kell a Jászberényi SE és a Tanítóképző Főiskola DSE kosárlabda-szakosztályának támogatásáról, segélykérelmek elutasítását követő fellebbezésekről. A moldovai kislányok énekükkel most is tapsvihart arattak Vásárfia Jászberényből Hodorog Luca emlékére Az énekversény eredménye: I. kategória, amatőrök: 1. Tyu- kászné Balázs Katalin (Csóng- rád), 2. Bácskai Emese (Vajdaság, Magyarkanizsa), 3. Bakó Katalin (Kiskunhalas) és Mis- kolczy Mária (Dunaföldvár). II. kategória, hagyományőrzők: 1. Papp Mártonná Filep Mari (Szék), 2. Bálint Erzse (Klézse) és Petrás Kati (Bog- dánfalva), 3. Miklós Nyica, Lukács Magdó, Miklós Máris (di- oszéni asszonyok). A Csángó Fesztivál Kisebbségi Alapítvány különdíját kapták: Estyók Mónika, Estyók Angéla és Ónodi Mária lészpedi kislányok. Nagy sikert arattak a zsidó táncosok A csángók főleg a Kárpátokon túli területeken élnek. Nyelvüket, hitüket őrzik évszázadok óta. Elzártságuk miatt sem a reformáció, sem a nyelvújítás hozzájuk el nem jutott. A beszélt magyar szó sokban eltér a miénktől. Hangzását szinte lehetetlen visszaadni, hisz ez beszélt nyelv, s nem írott. A csángók többsége ími-olvasni magyarul nem tud. így bizony lehetetlen egy cikkben visszaadni a Perka Margittal és Perka Mihállyal folytatott beszélgetés ízét, zamatát. A pedagógus házaspár Szabófalváról jött. Perka Margit szerint ők: a mazsarok kusáik. Azaz a magyarok kutyái, akik rosszat akarnak a magyaroknak. Ezt mondják rájuk a románok, a román papok. A Perka házaspár viseli a keresztet, amióta szólni mertek a romániai népszámláláson történt visszaélések miatt. Felemelték a szavukat a ceruzával kitöltött lapok, a római katolikus csángók román besorolása miatt.- Azóta még mindig nehéz napokat élünk. Fenyegetnek, hátrányokat szenvedünk - mondja Margit. - Körülöttünk sok a román. Azt mondják, Moldovában nincsenek magyarok. A tanfelügyelőket is nyakunkra küldték. Csakhát a munkában nem tudnak hibát találni. Mindent megteszünk a taPerka Margit nításban, így nem tudnak belénk kötni. Nem könnyű világban élünk.- A sajtó állandóan támadja a magyarokat - veszi át a szót Perka Mihály. - Tenger sok hazugságot írnak össze. És ezt mindenki elhiszi. Mi pedig hiába cáfoljuk, hiába mondjuk el a valós tényeket, nem hiszik el. Annyi a hazugság, hogy ha mindet helyére akarnánk tenni, éjjel-nappal csak azzal foglalkozhatnánk. Ki vagyunk közösítve. A papok a népet butítják, minket fenyegetnek.- A magyarok összefogása nem segíthet?- Nincs magyar öntudat! Csak a vallás, ami összefogja az embereket. A papok pedig a magyar nyelv ellen szónokolnak. Jelenleg Erdélyben rosz- szabb a helyzet, mint 1989 előtt volt.- Bátorság kellett ahhoz, hogy eljöjjenek a csángó fesztiválra, Magyarországra?- Kapcsolatokat akarunk teremteni. Megmutatni, hogy más világ is létezik, mint amiben mi élünk. Az erdélyiekkel csak 1956-ban ismerkedtünk össze Kallós Zoltán folklorista révén. A papok a templomban ellenünk prédikáltak. Azt mondták, aki jönni akar Jászberénybe, annak nagy baja lesz velünk együtt. Egy csoportot szerveztünk, kis műsort állítottunk ösz- sze. Erre azt mondták, ez politikai szervezkedés.- Meddig lehet ezt bírni idegekkel? A szü beszél az emberbe — válaszolja Margit. - Azaz, a szív beszél, az eszével már rég feladta volna a küzdelmet.- Abban bízom, egyszer megértik az emberek, hogy nekünk van igazunk, hogy helyes úton járunk. Mi pedig bízzunk abban, hogy Perka Mihály és Margit asszony bírja türelemmel, kitartással a megaláztatást, az állandó gáncsoskodást, a támadásokat. A magyarságukért, a csángókért teszik. Sok Perka Mihályra, Perka Margitra lenne szükség. Nekik van igazuk! Azt mondják, Moldovában nincsenek magyarok
