Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
1993. július 8., csütörtök Szolnoki Extra 7 Az egyháznak kell elmozdítania bizonyos köveket Védi ön az ötletét? A templombelső teljes felújítására várakozó szentek Barotai Imre kanonok úr kalauzolta munkatársunkat a belvárosi plébánia épületeiben, a templomkertben, s elmesélte, miféle gondokkal küszködik az egyház, aki nem kívánja, hogy kárpótolják az elmúlt évek alatt elszenvedett erkölcsi és anyagi károkért, csak adják vissza azokat az épületeket, amelyekben az egyház folytatni tudja tevékenységét. Az egykori ferences rendi kolostor jelenleg is kollégium, a 633. sz. szakmunkás- képző iskola leánytanulói laknak ott. A régi Templom utcai kultúrházban, mely egy szép, klasszicista stílusú épület, pedig a Jendrassik György szakközép- iskola diákjai kaptak helyet. 1985-ben szabadtéri színpaddá alakította a templomkertet az akkori tanács segítségével az MMIK, ahol Hobótól kezdve Csepregi Éváig mindenki fellépett, s ezzel zavarta a híveket, az áhítatot. A betonszínpad eltávolítása hatmillió forintba kerül. A plébániai könyvtár egy részét a városi könyvtár számára megmentette Kaposvári Gyula, a kifejezetten egyházi tárgyú könyvek viszont a templom egyik folyosóján penészed- tek, s itt volt a tanyája egymással kevéssé jó barátságban lévő kutyáknak és macskáknak is, akik ürüléküket rendszerint otthagyták az említett folyosón, s kergetőzéssel zavarták az istentiszteletet. A teljesen lepusztult folyosó mára tiszta, a belőle nyíló három terem maradt az egyháznak az államosítás után, ezeket is rendbehozták, ma hittantermek. A törvény értelmében a helyi önkormányzatokból tíz esztendőt át lehet visszaigényelni és visszakapni az ingatlanokat. Az egész épületegyüttes a ferences rendé volt, használatra adta, működtetését az egyház világi papokra bízta, vállalják fel a hitéleti, karitatív tevékenységet. A Ban-Vertikál Kft. két éve folyamatosan munkálkodik a templomban és körülötte, a műemlékek felújítását első osztá- lyúan végzi. A templom tatarozása közben találták meg a kriptát, melyet bezártak, s a napokban alakítottak ki három szellőzőnyílást. Az egyház eddig 13 millió forintot költött a felújításra, ebből egymillió külföldi támogatás volt, 2 millió telekeladásból származik, a többit a hívek adományozták. A Pletykafaluban a TIGÁZ a lakosság részvételével kisnyomású rendszert állít üzembe. Ezzel teljessé válik a városrész gázellátása. Képünkön a körzeti gáznyomás-szabá- lyozó építése. (Fotó: Novák) Nincs földje a magyar narancsfának A helyi Fidesz-csoportok hivatottak arra, hogy megválasz- szák a Narancs Klub vezetését, legutóbb a háromtagú vezetőségbe választották Szemők Györgyöt, a színház díszletfestőjét, aki olykor szomorkodva, olykor lelkesen beszélt a klubról. Szomorkodva, mert nincs klubhelyiségük, a párt igényt tartott a Nemzeti Mozi félreeső folyosóján arra a szobára, amely a sajtó fogadására szolgál majd. Az egy kézen megszámolható klub tagsága használhatja a szövetség irodaeszközeit, és kérésére szervez programokat, helyi közönség híján más alföldi városokból is toboroz a klubvezető egy-egy kulturális, rockzenei előadásra rajongókat és érdeklődőket. Nem egyedülálló jelenség a szolnoki Narancs Klub pangása, az országban máshol is nagyjából ugyanez a helyzet, amelynek talán oka az, hogy a Fidesz, mint párt nem éleszt maga mögött mozgalmat. A Narancs Klubok nem jogi személyek, bejegyzett társadalmi szervezetként kevésbé függenének a párttól. A Soros Alapítvány támogatja a Narancs Alapítványt, amely igen kevés pénzzel támogatja a klubokat, így azok olykor arra kényszerülnek, hogy a minimális eszközeikből szervezzenek vonzó rendezvényeket. A szolnoki Narancs Klub kezdetben szorosan együttműködött a JAM Művészeti Egyesülettel, aztán a viszony kissé elhidegült, mára ismét rendeződni látszanak a dolgok. Közös közszereplésekről szól az az egy éves program, amelynek összeállításában Kovács Feri (JAM) és Spagetti (Narancs) együtt dolgoztak. B. G. Jack Lemmonnal történt meg, hogy éppen megint egy filmet forgattak főszereplésével, nyakkendőket rángatott elő a szekrényéből, egyik sem tetszett neki, maga mögé dobálta őket. Eközben egy széktologató megszólalt valahonnan a kamerák mögül, hogy szerinte nem a fürdőszobában kellene megtalálni a hullát, hanem egy nyakkendővel előhúzni. A rendező csak annyit mondott: ötezer dollár. Az ötletért. Tóth István, politikus:- A politikával foglalkozó embernek ugyanúgy készen kell lenni azonnali reagálásra, improvizációra, mindig az a kihí- vásos helyzet, amelyben éppen van, az szüli az ötletet s ehhez csak emocionális alapokra lehet támaszkodni. Más pártok előtt, világos, hogy titkolom az ötleteimet, főleg akkor, ha még nem időszerű, egyszerűen elspájzolom, s a legközelebbi aktualitásnak megfelelő variációban használom fel. Az igazán jó ötlet - szerintem - nem születhet görcsös lelkiállapotban, kell hozzá egy kis lazaság. Nyilván olyan is előfordult, hogy ültem egy társaságban, ahol beszélgettünk, s egymás gondolatát gerjesztve jutott eszembe valami, s ezt nem feltétlenül én találtam ki. Ondrék András, üzletember:- A munka ott kezdődik, hogy az ember elkezd gondolkodni, hogyan lehetne egy adott dologból többet kihozni. A Hozam Klub megnyitásának ötlete éppen nem az enyém, hanem a feleségemé, ő mondta, hogy nem lakást vegyünk a Mária utcában, hanem alakítsunk egy olyan klubot, ahová a megye, a város mindenkori vezetői elhozhatják magas rangú vendégeiket. Régebben, amikor még nem működött a klubunk, és jártam a várost, láttam az építkezéseket, s arra gondoltam, csak nehogy valaki valami hasonlót akarjon csinálni. Dián Róbert, dzsessz-ze- nész:- Az ötletet a zenében azonnal meg kell valósítani, meg kell mutatni, hiszen az benne a lényeg, hogy valaki hallja. A magunk kicsi, zárt körében működik ez a dolog, és az ötlet legelőször engem tesz boldoggá, aztán lehet, a többieket. Az lenne baromi jó, ha olyan menő zenekar lennénk, mint mondjuk a Guns’n’Roses, akkor igen, akkor szerzői jogdíjakkal, egyebekkel vigyázni kell az ötletre, hiszen nagyon sok pénzről van szó. Tizennyolc éves koráig az ember ilyenekről álmodik, aztán letesz róla. Egy közepes minőségű lemez kiadásához minimum háromszázezer forint kell. Nem tolonganak a támogatók. Pernyével nem lehet edzeni Két hete a Testedző és Szabadidős Egyesület vagyona elégett. A tüzet az épülettől nem messze lévő vállalat egyik alkalmazottjának gondatlansága okozta. A kár egy része forintokban mérhető (egymillió-háromszázezer), másik része viszont nem téríthető meg: ez pedig több ember többéves lelkiismeretes munkája. Buday György és Lengyel Györgyi alpolgármester a saját szemükkel látták, hogyan emésztik fel a lángok az egyesület pénzét, irodai felszereléseit, iratokat, képeket, a testépítés eszközeit, a fából készült házikót. A megsemmisülés után azonnal megbeszélés kezdődött a város vezetői, valamint az egyesület munkatársai, Túróczy Sándor és Ribár Zsuzsa között, ennek eredményeképpen kaptak egy új irodaépületet, amiben még jelenleg semmi sincs, a sporteszközökről nem is beszélve. Az elégett súlyzókra előzőleg nem kötöttek biztosítást, a vagyonnal együtt pusztult el több kisgyermek ruhája, akik a tűzvész idején éppen a strandon tartózkodtak, és akiknek a kárt okozó cég térít. De hogy az egyesület honnan szerez pénzt további működéséhez, miből fogja újra a sportszerető embereket magához csábítani, miből fogja szervezni a szeptemberi „Aranysárkány” gyermeksportnapot, a nemzetközi aerobic-ta- lálkozót, s hogyan működteti csoportjait, az kérdéses. Lapunk már támogatja őket. MTB. Rt. 459-98915/11053. Találja ki! Folytatódik játékunk, melyben kedves olvasóink feladatául szabtuk, hogy találják ki, mely régi vagy valamikori épületet, épületegyüttest ábrázolnak a Kardos Tamás fotóművész gyűjteményéből származó felvételek. Legutóbbi feladványunk helyes megfejtése: a Hunyadi és Dobó utca sarkán volt a „nagylábú” Vígh kocsmája a harmincas években. Nagyobb ünnepeken bálokat is rendeztek ott, de az italmérés sztrájktanya is volt. A rejtvényt helyesen megfejtők közül a szerencsések: Barcsik Józsefné, Fuchs Lajosné, Szőrös Lívia, Baunok Agnes, Jenes Tamás. Nyereményüket, a Szolnoki Mozaik című kiadványt és a bele való képecskéket szerkesztőségünkben átvehetik. Kedves olvasóinktól pedig várjuk a következő megfejtést. Ami nekem az égbolt Olyan magas vagyok, mint az óvó néni térde. Mártika is, Juliska is, akik a Kolozsvári úti óvodába járunk, ők a legjobb barátnőim, mert együtt szoktunk homokozni, kezet mosni, hintázni meg fogócskázni meg hunyókázni, az uzsonnánkat is együtt esszük meg. Bár Juliska mindig sokkal éhesebb, mint én, ezért odaadom neki a lekváros kenyerem felét. Azért néha szomorú vagyok. Mikor jön már értem az anyu? Az óvó néni azt mondta, még sokára, mert most délelőtt van, és az anyu csak este jön, munka után. Az óvó néni azt is mondta, hogy most nagyon szép délelőtt van, süt a nap, ezért játszhatunk az udvaron, mert biztosan nem fázunk meg. Jaj! Egy lepke! Az én jelem! Olyan nehéz elkapni, az óvó néni lába elé szállt, onnan biztosan nem repül el, mert az óvó néni mindig tud nyugodtan üldögélni, és nincs rajta neylon harisnya, de ez nem olyan fontos, csak a lepke el ne szálljon .. . Csak azt nem tudom, miért nézi az a csomó bácsi, ott a kerítésen túl, hogy én hogy fogom meg az óvó néni lába mellett a lepkét. Kócos Az oldalt összeállította: Blahó Gabriella «
