Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

1993. július 8., csütörtök Hazai tükör 3 Egy százalék - hárommilliárd forint Lesz évközi nyugdíjemelés? Az Országgyűlés ez év elején foglalta határozatba, hogy fel­kéri a kormányt: a társadalom- biztosításnak átadandó vagyon hozamának figyelembevételé­vel vizsgálja meg egy esetleges további évközbeni nyugdíjeme­lés lehetőségét. Akkor még szó sem volt a pótköltségvetésről, az általános forgalmi adó növe­kedéséről. A gyógyszerek és villamosenergia árának várható emelése az egyébként is létmi­nimum közelében élő idősek ’százezreit hozná lehetetlen helyzetbe. Van-e reális lehető­ség a járadékok emelésére? - kérdeztük Dr. Barát Gábort, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság vezetőjét.- Mint ismeretes, a törvény értelmében a nyugdíjakat a nettó átlagkeresetekkel meg­egyező mértékben kell emelni. A most rendelkezésre álló ada­tok szerint várható, hogy az át­lagkeresetek az idén 18 száza­lékkal nőnek, a nyugdíjak vi­szont az eddig elfogadott már­ciusi és szeptemberi emelések­kel együtt is mindössze 14 szá­zalékkal. Ezért további 3-4 szá­zalékos emelésre látunk szak­mailag lehetőséget.- Ez „mennyibe” kerülne a nyugdíjbiztosításnak?- Minden egy százalékos emelés - éves szinten - 3,2 mil­liárd forint kiadást jelent. A kormánynak a nyugdíjbiztosí­tási önkormányzat is beterjeszt­het konkrét javaslatot, mi hiva­talként csak a szakmai számítá­sokhoz nyújtunk segítséget. A mi véleményünk szerint az át­lagnyugdíjakat kellene - januá­rig visszamenően - havonként 3-4 százalékkal felemelni. 10000 forintos átlag esetében ez 3600 vagy 4000 forintot jelen­tene, ezt a pénzt egy összegben lehetne kifizetni.- Honnan lesz erre pénz?- A TB vagyonának hozamá­val nem számolhatunk, mert még most, az év közepén sincs vagyonunk. Továbbra is a gyé­ren csordogáló járulékfizetésre tudunk csak hagyatkozni. Úgy néz ki, hogy a társadalombizto­sítás 40 milliárdos tervezett hi­ányába még beleférne egy 4,5 esetleg 5 milliárdos nyugdíj- emelés. Az azon túl is hiányzó összeget a költségvetésnek kel­lene állnia annak a kompenzá­ciós alapnak a terhére, amelyet a tervezett áfa-emeléssel egy- időben hoznak létre.- Mikor várható döntés’- Gondolom csak azután, hogy a honatyák már határoztak a pótköltségvetésről. A kor­mánynak egyébként augusztus 31-ig kell a nyugdíjemeléssel foglalkozó javaslatot az Or­szággyűlés elé terjesztenie. Mi most úgy látjuk, hogy az esetle­ges emelést leghamarabb késő ősszel kaphatnák meg a nyugdí­jasok. Szabó Margit (Ferenczy) Van gyom és kártevő, nincs víz Sírnak a cukorrépatáblák A Szolnoki Cukorgyár Rt. nyersanyag-szükségletét 14 ezer hektáron kívánta megter­meltetni, azonban nem valósult meg csak 13100 hektáron a ve­tés a tulajdonjogok tisztázatlan­sága miatt, amelyből nem kelt ki kétezer, mert annyira csere­pes volt a föld, hogy a gyámol­talan csíranövény nem tudta át­törni. A gondokat csak szaporí­totta, hogy az áprilisi, májusi hirtelen beköszöntő kánikula segített a kártevők szaporodá­sának, amelyek ki is rágták több hektáron a fejletlen növényeket. Pedig a gazdaságok a vegysze­res védekezést végrehajtották, volt olyan gazdaság, ahol a szo­kásos kétszeri permetezés he­lyett nyolcszor kellett a kárte­vőket irtani. Ilyen előzmények után a ter­mőterület már alig több, mint 9 ezer hektár maradt, amelyek terméskilátásai siralmasak. Te- nyészidőszak alatt idáig nem esett 100 milliméter eső sem, és ha belátható időn belül nem kapnak a répaföldek 30 milli­méter csapadékot, akkor a ter­mésátlagok várhatóan alig ha­ladják majd meg a 20 tonnát. A szárazság miatt a répa „ligete­sen” kelt, ez viszont segíti a gyomosodást, amely ellen a vé­dekezés további költségeket je­lent. A gyár a vetőmaggal egy­ütt a teljes növényvédelmi tech­nológia vegyszerszükségleteit hitelben biztosította a termesz­tőknek, mégpedig olcsó áron, mivel közvetlenül a vegyszerek termelőitől vásárolták meg a kemikáliákat. A gyomosodás egyébként nagy gond, hiszen rontja a fel­szedett répa tárolhatóságát, il­letve a gyári technológiában is fennakadást okozhat. Mint ahogy azt dr. Kilinger János, a gyár mezőgazdasági főmérnöke elmondta, a répatermesztőket rendszeresen figyelmeztetik a túlgyomosodás veszélyére. A főmérnök kérdésünkre azt is elmondta, hogy ahol ki kellett szántani a répát vagy az ala­csony termésátlag nem fedezi a hitelbe biztosított vetőmag nö­vényvédőszerek árát, azt jövőre a gazdaságok répában kifizethe­tik. Ez egyébként arra is bizo­nyíték, hogy a magyar cukor­gyáraknak Magyarországon megtermelt répára van szüksé­gük, így fölösleges az aggoda­lom, hogy import cukorral vagy alapanyaggal biztosítják majd hazánk cukorszükségletét. Kedden délután Rákóczifalva határánál egy Martfű felé szabályosan közlekedő AVIA tehergépkocsiba rohant egy Mercedes kisteherautó. Képünkön a vétlen gépjármű veze­tője „emeli poharát” arra, hogy életben maradtak. (Fotó: Novák) Abonyban indul szeptembertől Beszéd- és készségfejlesztés óvodásoknak A február 22-i képviselő-tes­tületi határozat alapján habilitá- ciós óvodáscsoportot hoznak létre az abonyi Tószegi úti böl­csőde egyik szárnyában. Ezt a döntését a napokban ismét megerősítette a testület. Négy helyiséget választanak le a böl­csődéből, melynek átalakítási terve és költségvetése is elké­szült már. Személyi és pénzügyi átcsoportosítással szeptember 1-től indul a csoport. Az egész­ségügyi bizottság elnöke indít­ványozta a kétéves kortól való fejlesztést, hisz ezt a beszéd- és készségfejlesztési komplex program is megkívánja. A kora- szülötti ráta 11 százalékos. A beszédkészség fejlesztésére mi­nél korábban szükség van, hogy ezzel a programmal 6 éves korra érett gyermekek kerülje­nek ki az óvodából. így 2-6 éves korú gyermekek számára mű­ködne a habilitációs óvodáscso­port. Javasolták, hogy az állami támogatást - melyet a habilitá­ciós csoport tagjai fejkvótaként kapnak - a csoport vezetője önállóan használhassa fel ön- kormányzati támogatással. A csoport 10-12 gyermekkel in­dul, két óvónő és 2 dajka fog­lalkozik majd a kicsinyekkel. Gyógypedagógus, logopédus, valamint rendszeres orvosi fel­ügyelet alatt állnak majd a gyermekek. Várják az értelmi fogyatékos, hallás-, látás- és mozgássérült kicsiket is. A ha­todik életév betöltése után kide­rül majd, kinek lesz szüksége korrekcióra, ki lesz iskolaérett, egészséges gyermek. Az érintett gyermekek kiszűrésénél számí­tanak a védőnők segítségére, együttműködésére is. Helyes lenne, ha a szülők előítélet nél­kül támogatnák az ügyet, és a rászoruló gyermekeket időben vinnék el a habilitációs cso­portba. Mint minden újat, ezt is vá­rakozással, örömmel fogadják az érintettek, s remélhetőleg a kívülállók is. A többit majd meglátjuk! Bálint Zsuzsa Sütő-bemutató Ornitológusként tevékenykedett Tudós-tanárra emlékezve Sütő András Az ugató madár című történelmi drámájának az ősbemutatója július 8-án, csü­törtök este fél kilenckor lesz a Gyulai Várszínházban. Az erdé­lyi író évek óta készülő új mű­vét Sík Ferenc állítja színre; az előadás a budapesti Nemzeti Színház és a Gyulai Várszínház közös alkotása, s a darabot ősz­től a fővárosi közönség láthatja. A Sütő-dráma főszerepében (Bodor Péter múlt századi erdé­lyi szobrász-műszerész-épí- tész-geométra alakítójaként) Koncz Gábor lép színre. A to­vábbi főbb szerepekben Gáspár Imola, Ferenczy Csongor, Szántó Gyöngyi, Fonyó István, Kőmíves Sándor, Szersén Gyula, Csíkos Gábor és Bitskey Tibor játszik. A díszletet Kemény Árpád, a jelmezeket pedig Pap Judit ter­vezte. (MTI) Lovassy Sándor 1855-ben született Abonyban. A tudo­mány ornitológusként, a ma­dárvilág tudós kutatójaként és faunakutatóként tartja számon. Gazdasági tanulmányait Debre­cenben, a bölcsészetieket a pesti egyetemen végezte. Középiskolai tanári oklevelet 1878-ban kapott, 1884-ben dok­torált. 1876-89 között polgáriskolai tanár volt Gömör vármegyében, 1889-1916-ig a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára, 1916-1921-ig az akadémia igazgatója. 1894-től tagja volt az Ornitológiái Központnak, el­nöke a Balatoni Múzeumi Egyesületnek. Több külföldi utazása alkal­mával tanulmányozta a szom­szédos Ausztria, majd Német­ország gazdasági közép- és fő­iskoláit. Eredményesen foglal­kozott a trópusi és szubtrópusi növények honosításával Hévi­zén. Sokat munkálkodott a bala­toni múzeum keszthelyi palotá­jáért, a Balatoni Múzeumi Egyesület létrehozásáért. Több könyvet írt. Ezek közül például A keszthelyi hévíz tün­dérrózsái, a Magyarország ge­rinces állatai és gazdasági vo­natkozásaik című könyvei még ma is irányadó alapműveknek tekinthető. A tudóstanár 1946. július 8-án 91 éves korában hunyt el Keszthelyen. Az abonyi múzeumbaráti kör tagjai is tisztelettel emlékeznek vissza a kiváló abonyi szárma­zású tudósra, Lovassy Sándorra. b.zs. Az Alföld-program egyik központja Szolnok lehet Több mint egyéves kutató­munka eredményeként tizenhá­rom kötetben elkészült az Al­föld helyzetének áttekintése, fejlesztésének rövid és közép­távú koncepció- javaslata. Az elkészült kutatási eredmények még nem tekinthetők „Al­föld-programnak”, a kormány dönt programmá alakíthatósá- gáról. Mind a tudományos feltáró munka, mind az egyéb egyezte­tések keretében felmerült, hogy létre kellene hozni az Alföld fej­lesztési tanácsot, amely a táj problémáinak megoldásában érdekelt kormányzati, önkor­mányzati és egyéb szervezetek tevékenységét hangolná össze. Emellett szükségesnek látszik egy, az Alföld- program végre­hajtását koordináló, menedzselő szervezet létrehozása is. Ennek székhelyéül mind a kutatók, mind egyes kormányzati szakér­tők Szolnok várost javasoják. A Szolnokra való telepítés mellet érvként hozható fel a Budapesthez való közelség és a város centrális fekvése, vala­mint a kedvező közlekedési kapcsolatok. Jogosultságot je­lenthet a megye és a város ed­digi törekvései arra, hogy az Al­föld gazdasági fejlesztésének egyfajta bázisává váljon. Indo­kolt, hogy a megyei önkor­mányzat kérje és kezdemé­nyezze az Alföld-program vég­rehajtását segítő szervezet Szolnokon való létrehozását és vállalja az előkészítéssel, szer­vezéssel kapcsolatos teendőket, illetve valamilyen formában gondoskodik a szervezet elhe­lyezéséről. A kezdeményezés úgymond „törvényerőre” emelkedett. A megyei közgyűlés megbízta az önkormányzat tisztségviselőit és hivatalát a szükséges előké­születek és koordináció végzé­sére. Felajánlotta, hogy valami­lyen formában gondoskodik, il­letve segíti a létrehozandó szer­vezet elhelyezését. Jász-Nagykun-Szolnok me­gye önkormányzata ezzel a lé­pésével hatékonyan hozzájárul az Országgyűlés 24/1991 sz. ha­tározatának végrehajtásához, amely döntött az Alföld egyes időszerű környezetvédelmi, táj­védelmi és tájhasznosítási kér­déseiről. A határozat az Alföld, mint hazánk egyik sajátos nagy tája védelmével és hasznosításával kapcsolatos helyzet áttekinté­sére és a teendők megfogalma­zására irányul. A kormányhatá­rozat egyik pontja szerint elsők között kell elkészíteni az Alföld rövid és hosszú távú területfej­lesztési, tájfejlesztési (tájvé­delmi és tájhasznosítási) kon­cepcióját. E pont előkészítésére a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium a Ma­gyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központ­ját kérte fel. Ennek keretében került sor az Alföld Kutatási Program kiala­kítására, a Programtanács felál­lítására és a MTA RKK kecs­keméti osztályán az Alföld Pro­ject Programiroda létrehozá­sára. Párhuzamosan létrejött a mi­nisztériumok közötti munkála­tok összefogására egy tárcaközi bizottság, illetve az MTA RKK-án belül létrejött az Al­föld Tudományos Intézet. En­nek keretében kezdte meg mű­ködését az elmúlt év szeptem­berében a szolnoki társadalom- tudományi csoport is, amelynek fenntartásához a megyei ön- kormányzat is hozzájárul.-endrész­Francia évadzárás Három programot is kínál jú­lius 13-án, az évadzárás napján a budapesti Francia Intézet. Látható majd két képzőművé­szeti tárlat. Patrick Fleury -és Clement Borderie szobrászmű­vészek kiállítását a Kiscelli Múzeumban, míg a Zaránd-csa- lád három generációjának ri- port-és művészfotóit a Legú- jabbkori Történeti Múzeumban tekinthető meg. Megemlékezik az intézmény Franciaország nemzeti ünnne- péről. Július 14-e tiszteletére ingyenes utcabált szerveznek a Duna-parton. A muzsikáról Da­niele Ponty, a tangóharmonika „Európa-bajnoka” és Denis Di­onne, a strasbourgi ütőszenekar tagja gondoskodik. A műsorban fellép az Oldmobile Band zene­kar is. Az estet tűzijáték zárja. (MTI) Kétpó A kétpói általános iskolá­sok úszótáborba indultak. Egy hétig gyakorolhatják az úszásmódokat, s stran­dolhatnak a gyerekek.A sá­tortábor helye Jászapáti­ban van. * * * Kétpó határában folyik az aratás. Az aszály itt is jelentős károdat okozott, főleg a kalászosok között. Átlagos csapadék- mennyiségnél hektáron­ként ötvenöt mázsa búzát tudnak learatni, de az idén ez várhatóan huszonöt má­zsa körül lesz. Ez körül- belü ötven százalékos ter­méshiányt fog jelenteni. Csak azokon a területe­ken lehet átlagos termésre számítani, ahol megold­ható az öntözés. Az öntö­zött területek aránya hat- van-hetven százalék, itt azonban elsősorban kuko­ricát termesztenek. A szakemberek szerint legalább száz milliméter eső hiányzik. Tiszaroff Utcanév-változtatásra adtak be pályázatot a köz­ségben. Az utcanevek megváltoztatása, a táblák kicserélése két ütemben történik. Az első ütem munkála­tai már befejeződtek, a második pedig folyamat­ban van. Az utcanév-vál­toztatás a második ütem­ben hat utcát érint. A mun­kálatok befejezését de­cember 31-re tervezik. * * * Az első lakáshoz jutók önkormányzati támogatá­sát nem csak új ház vétele­kor, vagy építésekor lehet igénybe venni. Egyébként meglehető­sen kevés fiatal épít, illetve vásárol házat Tiszaroffon. A támogatást már meglévő ház bővítésekor, szoba­szám növeléskor is lehet igényelni. Szelevény Régóta aktuális lenne a községi óvoda felújítása, hiszen a közel száz éves épület állapota igen rossz. Július hetedikén kezdik meg a munkálatokat. A vi­zesblokkok aláfalazása a teljes utcafronton, s a sa- létromos falak újra kőpo­rozása a legfontosabb ten­nivaló. Ezek a munkálatok azonban maguk után von­ják például a mosdó csem­péinek teljes cseréjét is. * * * Az iskolában a fűtést biztosító kazán már az előző fűtési szezont is alig bírta ki. Szeretnék megol­dani a gázfűtést gázkazán­nal. A költségek azonban nagyon magasak a gazdál­kodási kerethez képest, mintegy 880. ezer forintba kerülnének a munkálatok. A munka megkezdését is ezért halogatják, az ön- kormányzat összes tarta­léka rámenne a gázkazánra és az üzemeltetésre. * * * Nagyon rossz a víz mi­nősége a faluban. Az ivó­víz minőségének javítására területi pályázatot nyújtot­tak be (nem hivatalos in­formáció szerint nagy az esély a pályázat elnyeré­sére). Hasonló víztisztító ké­szüléket szeretnének al­kalmazni, mint amilyet Ti- szaugon, Csépán már használatba helyeztek, s amivel a nitrátos vízből tisztítással, jó minőségű ivóvizet lehet csinálni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents