Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

4

1993. július 7., szerda

Hétről hétre

Amerikai

kormányprogram

. A magyar élelmiszergazdaság szerkezetátalakításának elősegítését szolgáló amerikai kormányprogram keretében 1995 közepéig 60 magyar vállalat alakíthat ki személyes kapcsolatot hasonló számú amerikai céggel. A két ország vállalkozói között partnerkeresés elősegítésére létrehozott program nemrég lezárult első, kéthónapos tréning és szaktanácsadási ciklusában 25 magyar cég vezetője vette fel a kapcsolatot 19 hasonló profilú amerikai vállalattal.

GDP összehasonlítása magyar „helyezés”

A gazdasági fejlettség általánosan elfogadott mutatójának, a bruttó hazai terméknek (GDP) egy lakosra jutó nagyságáról közölt összehasonlító adatokat a KSH. Az európai országokat összehasonlító táblázatban Magyarország alulról számítva az 5. helyet foglalja el, mindössze Jugoszláviát, Lengyelországot, Törökországot és Romániát utasíthatjuk magunk mögé.

*

Kombinált vasúti-közúti szállítási rendszer

A kelet-európai országok közül elsőként hazánkban mutatták be azt a közúti-vasúti kombinált áru- szállítási rendszert, amelyet a Német Szövetségi Vasút amerikai technológia alapján fejlesztett ki. Az új rendszer lényege, hogy a közúti járművek fuvarozása nem vasúti kocsikon történik, hanem a kamion kocsi- szekrénye képezi a vagont úgy, hogy vasúti forgóvázakkal és speciális adapterekkel kapcsolják össze.

Tv-vei egybeépített videolejátszó

A televízióval egybeépített videolejátszóhoz fűznek vérmes reményeket a japán elektronikai gyártók, akiket még mindig sújt az eladások visszaesése. A video-te- levízió, ami valamikor elvetélt kísérletnek számított a szakmában, mert bonyolult volt a kezelése, újabb, leegyszerűsített változatával viszont meghódította a japán vásárlókat. Tavaly 400 ezret adtak el belőlük - az idén legalább 600 ezer értékesítésére számítanak.

Egyet fizet, kettőt kap

Az Apple sajátos huszárvágással készül bevenni az IBM harcállásait: egyes Mackintosh-modelljeibe beépíti az Intel 486-os pro- cesszorát, az IBM-kompati- bilis kategória lelkét. A gépet így egy kapcsolóval mackintosh-üzemmódból ibm-kompatibilis üzemmódba lehet átváltani, ezáltal a Microsoft népszerű Windows programjai is futtathatók rajta. A kettős üzemű számítógép előreláthatólag a notebook kategóriában készül majd.

Amerikai autók Kínába

Több mint 14 ezer amerikai gépkocsit vásárolhatnak a Kínaiak augusztusban - jelentette be a Zsenmin Zsipao. A múltban az államilag így megvásárolt gépjárműveket különféle hivatalok és vállalatok kapták, egyéni vásárlás nem jöhetett szóba. Most azonban más a helyzet. Az autókat 104 helyen árusítják majd.

Van-e megállás az agrárlejtőn? (3.)

Gazdaság

A mai magyar mezőgazdaságnak négy nagy ellensége van: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél - mondja régi, ismert vicc.

A szakértők sajnos tréfa nélkül mondják a négy fő problémát. Az első a mindenki által , ismert, észlelt aszály, amihez hasonnlót hosszú évek óta nem tapasztaltunk. A másik a mező- gazdasági nagyüzemeket és kisüzemeket sújtó forgóeszköz hiány, magyarul a pénztelenség. Nincs pénz műtrágyára, öntözésre, sőt olyanról is hallottam, hogy a szántáshoz szüksége üzemanyagot sem sikerült beszerezni. A vetésterület folyamatosan csökken. Igaz, hogy jórészt olyan területek kerülnek ki a művelésből, ahol gazdaságosan nem lehetett termelni. Sajnos nem minden esetben így történt.

Hogyan néz ez ki a kárpótlás során földhöz jutottak esetében? Jász-Nagykun-Szolnok megyében ezen az úton 1993. június 20-ig 1.275.468 aranykorona került 10.063 földtulajdonos birtokába. Ezzel országos szinten 2. helyen van megyénk, Békés mögött.

A határt járva bizony a kárpótlási földeken is láthatunk megműveletlen táblákat. Vajon felkészültek-e az árverezés utáni „fekete levesre”, arra. hogy az intenzív művelést nem igénylő kultúrák esetében hektáronként minimum 20-25 ezer forintot kell megelőlegezni fél-háromnegyed éven keresztül? Intenzív, öntözéses művelést igénylő növények esetében jó szaporító anyagot, szervesés műtrágyázást is figyelembe véve ez 100-150 ezer forint közé is emelkedhet.

Nem mondom, hogy jellemző, de találkoztam bizony olyan gazdákkal, akiknél az ilyen jellegű előrelátás hiányzott. Pusztán csak a föld létezésére hivatkozva a bankoktól nem kapott hitelt. A bank eljárása érthető, hiszen a biztonságos kihelyezést tekinti céljának, merő szolidaritásból nem hitelezhet veszteséges vagy túlzottan kockázatos tevékenységet. Igaz lehet, hogy a jó fedezet esetenként megvan, de a bank célja a hitel termelési bevételből történő vissza- fizettetése, nem pedig ingatlanok árverezése. A pénzeszközök hiánya mindkét szektorban fellelhető.

Harmadik súlyos jel a mező- gazdasági jellegű beruházások hiánya, annak zuhanásszerű visszaesése. Az 1992 évi beruházások volumene az 1988 évinek mintegy huszonöt százaléka. Ez az átmeneti helyzetben egy érthető folyamat, remélhetőleg vége fog szakadni.

Negyedik probléma, hogy a szervezeti változások még nem értek véget. Sokan az új szövetkezeti törvénytervezetet kegyelemdöfésnek tartják, a támogatóit a megmaradt mező- gazdaság végleges szétverésével vádolják.

Ebben nem szándékozom állást foglalni, de egy biztos, a szervezeti bizonytalanság továbbra is gátolja a beruházást, sőt a növénytermesztés előkészítését is. Félő, hogy mező- gazdasaágunk még egy ideihez hasonló évet nem bír ki súlyos veszteségek nélkül. -tiKérdőjelek

Magyar vevőnek magyar árut...

A jelenség már több, mint jelenség - folyamat. Gazdaságunk kivitele huzamos ideje csökken, behozatala nő. Tetejében nem a termelés felfuttatásához szükséges portékák áramlanak be a határon, hanem zömmel olyan cikkek, amelyek a hazai termelők hazai piacát szűkítik.

Áru-patriotizmus? A koalíció egyik pártja, élén miniszter-reprezentánsával azt ajánlja: tegyük mozgalommá a vásárlók körében a magyar termékek támogatását. Mert ugye aki hazai portékát emel le a polcról, nemcsak vevő, hanem egyben a munkahelyteremtés, a munka- nélküliség elleni küzdelem támogatója is. Jószándékú a buzdítás, de kétséges, rábírja-e mondjuk a kispénzű vásárlót, hogy ezentúl ne az árat, a minőséget nézze, hanem a „Made in...” feliratot. S akkor is a hazai terméket vegye-vigye, ha netán drágább, silányabb mint a külföldi.

Gazdaságpolitikai lépések? A piaci vastörvények óhajoktól, tisztes mozgalmaktól ritkán lágyulnak meg. A gazdaság bajai a gazdaságpolitika patikaszereivel gyógyíthatók. Ez vezethette a honatyákat, amikor úgy döntöttek, hogy napirendre tűznek ellenzéki oldalról érkezett javaslatokat, amelyek kiutat keresnek a válsághelyzetből.

Vám-védőernyő? Az indítványok szerint késedelem nélkül ki kell dolgozni termelők, a feldolgozók és a fogyasztók érdekeit figyelembe vevő gazdaság- politikai intézkedéseket. Import-szabályozással biztosítani, hogy a belföldi termékek szezonális értékesítésének időszakában ne kerülhessen sor hasonló külföldi termék behozatalára. A viszonylag alacsony vámtarifák emelése, az úgynevezett lefölözési rendszer bevezetése, a minőségi-, az állat- és növényegészségügyi előírások szigorítása szintén jobbíthatja kritikus helyzetű agrár- és élelmiszergazdaságunk pozícióit, a miénknél jóval nagyobb támogatást élvező külföldi árukkal szemben.

Mi lesz a javaslatok sorsa? Még nem lehet tudni. A t. Ház a- nyári szünet előtti hajrá zaklatott napjait éli, s már az őszi ülésszak tárgyalási „táncrendje” is megtelt. A baj az, hogy a boruló export-import mérleget, a válságfolyamatokat nem érdekli, hogy ráémek-e velük foglalkozni vagy sem.

Bajnok Zsolt (Ferenczy Europress)

Ez a kamat nem az a kamat?

Új befektetési lehetőségeket kínálnak

A kárpótlási jegy - tudtuk meg az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivataltól - kamatozó értékpapír. A kamat havonta a névértékhez adódik hozzá, s valójában az ügyfél kérésétől függetlenül tőkésítik. De ez a kamat nem ugyanaz a kamat, mint ami mondjuk egy bankbetétet szaporít! A rendelkezések értelmében ugyanis a kamatot a kárpótlási törvény hatálybalépésének napjától, 1991. augusztus 10-töl számítják és a kárpótlási jegy kiállításának napját követő három évig lehet felhalmozni, abban az esetben, ha valaki az értékpapírt állami vagyon vagy lakás vásárlására fordítja. Ez a megkötés tízért van, mert jelenleg

csakis ezekben az esetekben tudják a kárpótlási jegyeket garantáltan névértéken beszámítani. A kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százaléka. Tehát ha valaki mondjuk a 100 ezer forintos jegyén állami vagyontárgyat vásárol, annak jelenleg .133.700 forintot ér a papírja.

A kamatot nem kérhetik számon a bankokon, akik a frissen megkapott kárpótlási jegyüket azonnal készpénzre váltják. A rendelkezések szerint ugyanis ebben az esetben csak a kárpótlási jegyek forgalmi értékét fizetik ki, ami jelenleg a névértéknek csupán 50-60 százaléka. Az Állami Vagyonügynökségtől kapott információ szerint hamarosan forgalomba kerülnek olyan részvények, amelyeket a befektetni szándékozó kárpótlási jegy-tulajdonosoknak ajánlanak majd: ezeket kamatos kamattal növelt névértéken vehetik majd az államtól az érintettek.

A kárpótlási jegyeket a Budapest Bank Rt. fiókjainál, illetve ahol ilyen nincs, ott az OTP-nél lehet átvenni.

Aki úgy dönt, hogy kamatoztatja vagy befekteti a pénzét, e fiókokban hagyhatja letétben a kárpótlási jegyét, ha nem akarja elveszíteni a kamatos kamatra vonatkozó jogait. Kérését - a kárpótlási hivataltól kapott információ szerint - a bankok nem utasíthatják el. (újvári)

A hosszú lejáratú betéteké a jelen

Sok ismerősöm kérdezi, ki értetlenül, ki elégedetlenül, vajon milyen összefüggés van a kamatlábak nagysága és az általános fogyasztói árszínvonal alakulása között? Zöldségkereskedőnek és orvosnak, magántisztviselőnek és iparosnak ez a kérdés azért jut éppen most az eszébe, mert a rövidlejáratú, az egy esztendőnél rövidebb időre elhelyezett takarék- illetve bankbetétek kamata alaposan leszorult, miközben az infláció éves mértéke a kamatlábakénál kisebb mértékben csökkent.

Ez azt jelenti, hogy amíg 1991-ben és 1992 egy részében is a rövidlejáratú betéti kamatláb legalább is egyenlő volt az inflációs rátával, vagy egy százalékkal meg is haladta azt, addig most a betéti kamatláb kisebb az inflációs rátánál. Amíg korábban volt némi, a szakmában „pozitív reálkamat”-nak nevezett jövedelme a betétesnek, most „negatív reálka- mat”-nak nevezhető vesztesége van: a pénze kisebb arányban gyarapodik, mint ahogyan az árak, díjak emelkednek.

Érdekes az, hogy a negatív reálkamat ellenére is nőnek a megtakarítások. Ha nem nőnének, akkor a bankoknak, jegybankoknak újra kellene gondolniuk a kamatpolitikájukat. Mi ennek a furcsa, látszólag ésszerűtlen takarékoskodásnak az oka?

A szakemberek szerint azért

nőnek a megtakarítások, mert az élet sok, korábban biztosnak tekintett eleme bizonytalanná vált: a munkahely, esetleg a lakás, a jövőbeni nyugdíj reálértéke, az egészségügyi, oktatási szolgáltatások ingyenessége. Ezért takarékoskodni kell, előre kell gondoskodni a jövőről.

De a takarékoskodásnak nem biztos, hogy a bankbetét a leghasznosabb módja. Korszerűbb, ésszerűbb formának látszanak a hosszútávú megtakarítások: az életbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás, vagy az egészségbiztosítás kiegészítése önkéntes alapon, állami vagy vállalati hosszúlejáratú kötvények vétele, talán még a részvényvásárlás is.

A rövidlejáratú negatív betéti kamatok hatására átrendeződik a megtakarítások összetétele: a pozitív reálhozamú hosszúlejáratú befektetések nőnek, különösen azok, amelyeket kockázatmentesnek tekintenek a befektetők. Ilyenek például az államkötvények, de várhatóan élénkülnek majd az egyéb - már említett - befektetések is.

Ám a rövidlejáratú betétek - amelyekhez gyorsan, könnyen hozzá lehet jutni - a negatív reálkamatok ellenére is az emberek megtakarításainak jelentős hányadát alkotják majd. Ez ma még elkerülhetetlen a családi pénzgazdálkodásban.

Bácskai Tamás (Ferenczy Europress)

Mit mutat az adómérleg?

Közel 20 százalékos volt az adóteher

Az 1992-es adóévről több mint 4 millióan adtunk bevallást, ezen bevallások nagy aránya - mintegy 1.850 ezer - önadózás keretében készült. (Jogilag a többiek is önadózók, de bevallásukat a munkahelyük készítette el.)

Ez az adózó kör 507 milliárd forint jövedelmet vallott be. Az egy főre eső jövedelem 18,4 százalékkal meghaladta az előző évit, átlagosan 284 ezer forintra emelkedett. Ha semmilyen kedvezményt nem veszek figyelembe, ennek adóval csökkentett része 229.600 forint (havi 19.133 forint).

Jelentős növekedést tapasztaltak az adóalap csökkentő tételek esetében is, ennek mértéke több mint 70 százalék. Ezen belül jelentősen, emelkedett a gyermekkedvezmény, míg mintegy felére - 6,3 milliárd forintra - esett vissza a befektetési kedvezmény. Ennek egyszerű oka volt, a gyermekkedvezmény jogosultságát bővítették, miközben a befektetési kedvezményre jogosító kört szűkítették.

Igen jelentős kedvezményt - 7,9 milliárd forintot - vettek igénybe az adózók szellemi tevékenységgel kapcsolatban - mint ismeretes: az ebből származó bevétel 100 ezer forintig terjedően az adóalapból levonható -.

Ebben a körben az összjövedelmet csökkentő tételek figyelembevétele után az összevont adóalap 475 milliárd forint volt. Ennek adója 101,7 milliárd, melyből 2,7 milliárd adókedvezmény figyelembe vétele után a fizetendő adó összege mintegy 90 milliárd forint.

A főállásból származó jövedelmek 334 milliárd forintot tettek ki, ami mérséklődést jelent. Az adótörvény változása következtében jelentősen emelkedett a költségtérítés jövedelemtartalma. Ezzel párhuzamosan visszaesett a bevallásokban szereplő borravalók összege.

A feldolgozott bevallási adatokból látszik, hogy jelentősen nőtt a havi 20 ezer forintot meghaladó jövedelemmel rendelkezők száma és aránya.

Szintén növekedést mutat az évi 600 ezer forintot meghaladó adóalappal rendelkezők tábora. Az egymillió forint felettiek mintegy 57 ezren, az ötmillió forint feletti jövedelemmel bírók száma 965 fő (az eddigi adatfeldolgozási adatok szerint).

Mit vallottak a vállalkozók? Vállalkozási bevallást 406 ezren adtak le, ezek 40 százaléka veszteségről számol be. Ez növekvő arányt mutat. Ebből a szférából származó jövedelem 20,8 milliárd forint, átlagosan 160 ezer forint/fő/év. Ez meglepő módon alatta marad az alkalmazottak jövedelmének. -T.Azeri olajremények szertefoszlóban

Végképp szertefoszlani látszanak az olajnagyhatalommá válásához fűzött azeri remények, miután a köztársaságban dúló belháború miatt immár az olajmezők kiaknázására szerződött nyugati vállalatok alkalmazottai is menekülnek. Az egyik igen jelentős beruházási megállapodást már felbontották s szünetelnek a nyugati vállalatok és az azeri hatóságok között az újabb vegyes vállalkozásokról szóló megbeszélések is.

Oroszország elzárta a litván gázvezetéket

Oroszország a Litvániába vezető gázvezetéket is lezárta, csakúgy, mint nem sokkal korábban az Észtországba tartó csővezetéket. A lépést azzal indokolták, hogy a két ország nem fizette ki tetemes tartozását. De Észtországnál közrejátszhatott az is, hogy egy észt törvény számos ott lakó orosztól megvonhat bizonyos tulajdon- és polgárjogokat.

Az oldalt összeállította: Túróczi Imre