Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

8 Sportextra 1993. július 5., hétfő Triatlon Kiskörén Pontosan kilencvenkét fana­tikus sportember, köztük négy hölgy vállalta azt a kihívást, amit az országos középtávú tri- atlonbajnokság jelentett. A kis­körei Tisza-tóban 2500 méter úszással kezdődött a kitűnően előkészített, Free line-Jäger nevet viselő viadal. A Tiszanána-Kömlő úton el­sőként Slett Tamás, a Debreceni Oxigén Jovid versenyzője pat­tant kerékpárra. Kellemetlen, egyre erősödő oldal- és hátszél után azonban már a litván Olava Ülő vágott neki a sze­mernyi árnyékot sem adó gáton a 20 km-es futásnak, 30 fokos melegben. Siménfalvi Zoltán egy perc, Orosz László másfél perc hátránnyal haladt a nyo­mában. Tíz kilométer után a ri­gai fiú előnye már négy percre nőtt, és meglepetésre második­nak jött fel a soproni Maróti. Szorosan ott maradt a nyomuk­ban Siménfalvi, Fazekas és Orosz is. Slett nem bírta saját gyilkos iramát, kiállt. A rigai versenyzőt már nem lehetett be­fogni, négy és fél perc előnnyel ért célba a soproni Maróti Vil­mos és a futásban egyre feljebb nyomuló Fazekas Attila előtt. Rendkívül izgalmasan ala­kult a hölgyek versenye is. He­gedűs Erika gyengén kezdett. Kerékpározásban 30 km-nél még több mint 8 perc hátránya volt. A futásban először Kropkó Zsuzsa kezdett, de 200 m-rel a nyakán ott lihegetett a 18 éves dombóvári Borsi Katalin. Tíz km-nél egyszerre fordultak, de Hegedűs hátránya lecsökkent egy percre. Ez elég lett neki, 40 mp előnnyel bajnokként futott célba. Az előversenyen 256-an indultak el a minitávon. A baj­nokság után pedig Zámbó Jimmy koncertje, halászlé-parti és diszkó szórakoztatta a szép számú érdeklődőt. Eredmények. Középtávú or­szágos bajnokság: férfiak: 1. Maróti Vilmos (Lokomotív) 4:05:37 ó 2. Faze­kas Attila (R-R Konstrukt) 4:06:49 3. Siménfalvi Zoltán (Trike) 4:10:39 4. Bók Tamás (Honvéd Tatai) 4:14:43 5. Varga József (Tábori Sportszer) 4:15:18 6. Dezső Sándor (Hód Triatlon) 4:20:49. Nők: 1. Hegedűs Erika (Oxi­gén Jovid) 4:47:23 ó 2. Borsi Katalin (Dombóvár) 4:48:03 3. Kropkó Zsuzsa (Miskolci Víz­művek) 4:53:20. Slett ugrott elsőként a kerékpárra Atlétáink franciaországi sikerei Két magyar nehézatléta is az első helyen végzett Franciaor­szágban. A súlylökő Kóczián Jenő 18.97 m-es eredményével, míg a diszkoszvető Horváth At­tila 62.46 m-rel győzött. A győztesek, Sotteville, fér­fiak: 100 m: A. Parhomovszkij (orosz) 10.32 mp 800 m: Mah- joub Haida (marokkói) 1:46.91 p 1500 ni: Mohamed Taki (ma­rokkói) 3:44.09 p 3000 m: A. Sambu (tanzániai) 7:52.45 p 400 m gát: Vagyim Zadojnov (moldáviai) 50.53 mp hármas: Gyenyisz Kapusztyin (orosz) 17.31 m rúd: Konsztantyin Szemjonov (fehérorosz) 5.55 m diszkosz: Horváth Attila 62.46 m. Nők: 800 m: Jelena Afa- naszjeva (orosz) 2:01.65 p 100 m gát: Liliana Nastase (román) 13.17 mp Noisy-le-Grand, férfiak: 800 m: Jean Vialettes (francia) 1:46.34 p súly: Kóczián Jenő 18.97 m rúd: M. Taraszov (orosz) 5.80 m. Nők: 200 m: Kim Graham (amerikai) 22.98 mp 1500 m: Ljubov Gurina (orosz) 4:04.64 p magas: Anto- nella Bevilacqua (olasz) 1.90 m. Sport­diplomáciai sikerek Londonban véglegessé vált: a jövőben immáron csak formális az öttusa- és biatlonsport „házassága”. A brit fővárosban meg­tartott közös kongresszuson ugyanis szétváltak a két sportág útjai. Ezután önálló alapszabályuknak megfele­lően, azok szellemében ténykednek. Ezt jelzi a régi UIPMB szövetségi megje­lölés megváltoztatása, szombattól UIMP/UB-ként ismerik a két sportág nem­zetközi vezető testületét. Minderről dr. Török Fe­renc számolt be a helyszín­ről. A sportvezető el­mondta, a Nemzetközi Öt­tusa Szövetség élére új el­nököt választottak, a német Klaus Schormann tölti be a jövőben ezt a tisztséget. Két alelnök segíti a német sportvezető munkáját. Az általános alelnök dr. Török Ferenc, a fejlesztési felada­tokkal megbízott tisztségvi­selő, a másik alelnök pedig a francia Emile Jarrot. A magyar öttusasport számára emlékezetes, egy­fajta mérföldkő a londoni választási eredmény, hiszen a végrehajtó bizottságban sohasem töltött be eddig tisztséget magyar sportve­zető. Most dr. Török Ferenc révén igencsak „magas polcra” került sportdiplo­máciai értelemben a magyar öttusa. További jó hír: Csá­szári Attilát a szövetség technikai bizottságának tag­jává választották meg. A Nemzetközi Biatlon Szövetség vezetésében is szerephez jutottak magya­rok. Magyar József a végre­hajtó bizottság, Bretz Gyula pedig a felügyelőbi­zottság tagja. Bretz egyéb­iránt ugyanilyen tisztséghez jutott az öttusázóknál is. Ha kis mértékben is, de magyaros „ízt” kap majd a jövőben a nemzetközi öttu­saélet. Sok év óta próbálja Török doktor megtörni a je­get, s mint látszik, London­ban sikerrel járt az arany­érmes kapitány. Delfinek és békák Szombaton megszállták a medencét Országos területi nyílt delfin és béka bajnokságot rendezett szombaton a Damjanich uszo­dában a megyei úszószövetség. Mivel nyílt verseny volt, óriási érdeklődés nyilvánult meg: ti­zenhárom egyesületből húsz versenyszámban kétszázhar- mincan indultak. Megyénket Szolnok, Mezőtúr, Tiszaföldvár és Karcag úszói képviselték. A megyeszékhelyről először in­dultak külön a sportiskola és az Elektrosoft versenyzői. A Ma­gyar Úszó Szövetségben tudo­másul Vették a különválást, és hamarosan elkészítik az átiga­zolást is. A legnagyobb lét­számmal a BVSC érkezett, az Elektrosoft húsz fiatalt neve­zett. Örvendetes, hogy a vízi­labdázók is versenyeztek, és visszatérnek a korábbi években jól bevált módszerekhez, ami­kor a játékosok is indulnak az úszóbajnokságokon. A nagy érdeklődésre jel­lemző, hogy volt olyan szám, amelyben kilenc(!) előfutamot rendeztek. Döntő nem volt, az időfutamok alapján hirdettek eredményt. Mivel a bajnokság minősített is, nem volt mellé­kes, hogy milyen időt úsznak a gyerekek. A sportiskola Szabó Géza, a lányoknál pedig Oláh és Bor- dács révén öt megyei korosztá­lyos csúcsot állított fel. A baj­nokságot egyébként közepes színvonalúnak minősítették, a hatalmas létszám pedig nehéz feladat elé állította a rendező­ket. Megyénkből csak a sportis­kola versenyzői kerültek több számban az első három közé. Eredményeik: Béka (8-10 évesek), fiúk, 50 m gyors: 1. Szabó Géza, 31,9, 50 m mell: 1. Szabó Géza 42.40, 50 m hát: 1. Szabó Géza 37.9, 50 m. pil­langó: 1. Szabó Géza 35, ... 3. Szabó Gábor 40,2 mp. 200 m. vegyes: 1. Nagy S. 3.05, 3. Lá­nyok. 50 m gyors: 2. Bordács 32.8, 3. Oláh, 32,9. 50 m hát: 2. Oláh 37.8, 3. Ragó 42.9. 50 m pillangó: 1. Ragó 38.8. 200 m vegyes: 2. Bordács 3.00,0, 3. Oláh 3.00,7. Delfin (11-12 év), fiúk, 100 m gyors: 1. Szabó Géza 1.12,7. 100 m hát: 1. Szabó Gábor 1.20,8. 100 m pil­langó: 1. Szabó Géza 1.19,3. Lányok. 100 m hát: 3. Oláh 1.21,6. Tiszteletdíjat kapott Szabó Géza, Pálmai Krisztina (BVSC), Szórádi Szabina (BVSC), Nagymihály Adrienn (Tisza Bútor Csongrád). Rajt a lányoknál a 100 méteres delfin gyorson (Fotó: Novák) „Az ígéret szép szó, ha Félpénzért a fiatalokkal Cseh Sándor edző ténykedé­sét azért figyeltem a szokásos­nál éberebben a háttérből, mert még mielőtt leült volna az OB I-es vízilabdacsapat kispadjára, a szemem láttára és a fülem hal­latára máris fúrni kezdte egy műkedvelő tanácsadó. Még­hozzá az akkor még csak edző­jelölt jelenlétében. Ahhoz képest elég sok időt eltöltött a szolnoki Damjanich uszodában, 103 OB I-es mécs­esén dirigált. Debütálása évé­ben nyolcadik lett teljesen meg­fiatalított, a generációváltás összes bajával terhelt együttes­sel, aztán folyamatosan előreti­pegett a gárda. Tavaly csupán egyetlen meccsen múlott, hogy a szolnokiak éremért küzdhes- senek a legjobb négy között. És ahogy evés közben jön meg az étvágy, úgy haladt előre a Víz­ügy SE, az elmúlt ősszel har­madikként várták a tavaszt. Amelytől valamennyien azt re­mélték: alapvetően javuló kö­rülmények közepette, végre a csapat hagyományai és érdemei szerint tovább fricskázhatják a nagy fővárosi négyest. Arról nem is szólva, hogy a Magyar Kupában elődöntőben „lubic­koltak” a fiúk. A bajnokság kezdetére azonban túlságosan összetorlódtak az események, amelyek, mint kiderült, nem­hogy javulást eredményeztek volna, hanem kártékony hatást kifejtve, a nem éppen dicséretes nyolcadik helyezést hozták ma­gukkal. Mondhatni törvénysze­rűen. Cseh Sándor elődjével el­lentétben soha nem „fürdőzött” a médiumok fénytengerében, olykor inkább magára maradva, nem kevés irigykedő és kárör­vendő szempár kereszttüzében, pókerarccal teljesítette reá bí­zott feladatát. Nem volt könnyű most sem beszélgetésre invi­tálni, ám miután június 30-án az Elektrosoft vezetésével közösen nem hosszabbították meg a szerződését, ebből az alkalom­ból kivételt tett, tehát megnyil­vánulása exkluzív interjúnak tekinthető. Mindössze annyit kért, neveket ne említsünk, sen­kit nem akar megbántani, kipel­lengérezni.- Szakmailag alaposan elő­készített alapozómunkába kezd­tünk a tél derekán, amely a játé­kosok szerint is jól sikerülhetett volna, ha az emlékezetes beteg­séghullám elkerüli az együttest. Tetézte a bajt, hogy ebben a szakaszban egyik póló­sunk nem jelent meg az edzőtá­borban, fegyelmi ügye elhúzó­dott. Öröm és bánat egyformán érte- Ez tényleg nem kedvező elő­jel a rajt elint, de ekkor a köz­gyűlésen olyan kijelentések hangzottak el. melyek szebb ta­vaszt ígértek. És még a kupában is „álltatok".- Való igaz. az új bázisválla­lat vezetője nagy hatást váltott ki azzal a kijelentésével, hogy: „nálam a takarítónő is többet keres”. Mi, edzők is olyan bizta­tást kaptunk, csak úgy szárnyalt a fantáziánk. Ám az első fizetést mindezek mellett a régi mércé­vel mérték, sőt a következőket is.- Ezek szerint takarítónői fi­zetést sem kaptatok tavasszal. Nem lehet-e akkor a csapat fi­gyelmeztető „sztrájkjáról" be­szélni?- Azt nem mondanám, ha­nem inkább azt, hogy elveszett a bizalom. Szerettem volna a legjobb négybe kerülni a baj­nokságban, hiszen a kupában a későbbi győztes, ÚTE-val szemben estünk ki. Nos, a játé­kosok hajlottak is tervem meg­valósítására, magam pedig azt gondoltam, végre megérkezett az áhított segítség, s úgy dol­gozhatunk, akár a profik. Erre tessék .. .- Csalódottságodat nem tud­nád palástolni.- Persze, hogy nem. Amit még az tetéz, hogy élő amerikai meghívásunknak sem tudtunk eleget tenni, nem sikerült fél­millió forintot összekaparni a repülőjegyekre, mert kéthetes kinttartózkodásunkba a játéko­sok is beszálltak volna. Képzeld el, egy szolnoki csapat Orlan- dóban, a floridai bajnokságban szerepelhetett volna.- Helyette maradt a Tungs­ram. KSI és Szeged, hogy csak néhányat említsek.- Jó hogy felhoztad, a Szeged elleni hazai vereség volt a ta­vasz választóvize. Előtte még volt esélyünk a négybe kerülni, sajnos nem sikerült.- Ennek ellenére másnap, az egri találkozó délelőttjén feled- tébb furcsa találkozásod lehe­tett a kissé kapatos, női fürdő­ruhában feszengő játékosoddal.- Sajnos igaz. Nem is játszat­tam őt délután, bár nagyon sze­retett volna. Elsősorban nem az ő megbüntetése volt vele a cé­lom, inkább a többiek védelmé­ben hagytam ki a csapatból.- Ezt az ügyet már az új ügy­vezetőnek kellett volna elin­tézni, híreim szerint azonban ő a Tungsram-meccs után egyen­kénti beszélgetésre invitálta a vízilabdázókat.- így történt. És miután a já­tékosok az edzőváltás mellett szavaztak...- Gondolom, a vezetés sem akart a játékosok véleménye el­lenére tenni.- Bevallom, engem már a tava­szi szezon közben is többször foglalkoztatott az OB I-es edző- ségem kérdése. Nem akartam hosszabbítani. Rájöttem, a szakmai munka mellett sok minden mással is foglalkozni kell. A tárgyalás során megkér­dezték, mit akarok, aztán több oda nem való lapot is belekever­tek a „pakliba”, végül abban maradtunk, hogy a korábbi fize­tésem feléért a serdülő- és ifjú­sági csapattal dolgozom tovább.- Sanyi, négy esztendő alatt egy felsőoktatási intézményt le­het elvégezni. Számodra milyen iskola volt az OB I-es edzői pá­lya?- Megtanultam, saját hazájá­ban senki nem lehet próféta, a szolnoki vízilabda összes prob­lémáját nem tudja megoldani az edző, főleg akkor, ha még rá­adásul szolnoki is. Nem tu­dom, miért, de sokan rossz szemmel néztek reám, mintha irigylésre méltó szerepkört töl­töttem volna be. Pedig nehezen vállaltam el. Összességében nem bántam meg, gyakorlatban kipróbáltam és megtapasztal­tam az OB I. örömeit, bánatait. Két kérdésem maradt a vé­gére, melyekre nem Cseh Sán­dortól vártam a választ. Az egyik: vajon az ügyvezető elnö­köt is a játékosok szavazata ju­tatta-e székébe, s mennyire ve­szi komolyan az utánpótlás-ne­velés fontosságát az a munkál­tató, aki félpénzért akarja fog­lalkoztatni a jövő nemzedék felnövekedéséért felelős szak­embert? Néder István Talány Az elmúlt héten rendezték az országos felnőtt úszóbajnok­ságot. A szenzációt az „isme­retlenségből" feltört Veszprém jelentette, de a fővárosiak mel­lett ott voltak Békéscsaba, Miskolc. Debrecen, Nyíregy­háza, Szeged, Pécs, Dunaújvá­ros versenyzői is. Hajdan a szolnokiak is állandó résztve­vői voltak a sportág legran­gosabb eseményének. Hasznos István és Kanizsa Tivadar pél­dául magyar bajnokságot is nyert, Urbán Lajos pedig el­mondta, hogy mikor már vízi­labdázott, úszásban a legjobb eredménye az ifjúsági bajnok­ságon elért hatodik hely volt. Utoljára, közel tíz éve, Kripkó állhatott a dobogó legmaga­sabb fokára, aztán fokozato­san szolnokiak nélkül zajlik az országos seregszemle. Bozsó István, a megyei szövetség fő­titkára azért sopánkodott, hogy jelenleg egyetlen minősí­tett úszó található a megyé­ben: a mezőtúri Róka Rudolf. De már ő is atlétizál. Öt évvel ezelőtt még 30 olimpiai pontot gyűjtöttek az úszók, tavaly már egyet sem. Az egykor virágzó szolnoki úszósport idáig süllyedt. Vajon milyen munka folyt a szakosz­tályban? Talány. - taki ­Fészek Kupa kánikulában Jászberényben már évek óta hagyomány, hogy július elején Gömöri István, a Fészek büfé vezetője megrendezi a Fészek Kupa elnevezésű kispályás lab­darúgótornát, melyen a helyi csapatok mellett szolnokiak és jászárokszállásiak is pályára lépnek. Szombaton 12 gárda kezdte meg reggel 9 órakor a csoport- mérkőzéseket, az első helyezet­tek mellett a legjobb másodikok kerültek még a négyes döntőbe. A 30-35 fokos hőség alaposan próbára tette a csapatokat. Az A-csoport élére - az előző évi eredmények alapján - a szolno­kiakat emelték ki, akik azonban nem a megszokott csapattal ér­keztek, s mindössze egyetlen pontot kapartak össze. Pont­veszteség nélkül szerezte meg az első helyet ebben a csoport­ban a stílusosan játszó jászárok­szállási Hubertus gárdája, míg mögöttük négy ponttal az EL- TEX-Serfőző Kft. végzett a második helyen. A B-csoportban a TAKE-Gösser legyőzte legna­gyobb vetélytársát, az Áfész Elektronik együttesét, s száz- százalékos teljesítménnyel vég­zett az élen. Utóbbi csapatot egyébként még a Metallica is megverte, megszerezvén előtte a második helyet. Mindhárom találkozóját egy-egy góllal nyerte a C-csoportban legjobb­nak bizonyult Fészek büfé. A vendéglátók mögött a -t-Torlás végzett a második helyen, és mivel a négypontos csapatok közül övék volt a legjobb gólkü­lönbség, így ők kerültek a leg­jobb négy közé. Az elődöntők­ben a Fészek büfések az árok- szállásiak ellen 3-0-ra, a TAKE-Gösser a +Torlás ellen 3-1-re győzött. Nagy küzdelmet és egyetlen gólt hozott a két vesztes bronzmérkőzése. A harmadik helyet eldöntő talála­tot a Fészek büfé érte el, 1-0-ra verve ellenfelét. A döntőben ér­dekesen alakult az eredmény. 1-0-ás TAKE-Gösser vezetés­nél az egyik jászárokszállási já­tékos végleg a kiállítás sorsára jutott. Ezek után már egy percig sem volt kétséges a végered­mény. A TAKE-Gösser végül 6-2-re nyerte a mérkőzést, így ők vehették át az első helyért járó oklevelet és a négyezer fo­rintot. Kár volt a kiállításért, mert sokkal érdekesebb lehetett volna a döntő azonos létszám mellett. Egyébként is az egész tornát végig a sportszerű játék és a fegyelmezett viselkedés jel­lemezte. Szántai T.

Next

/
Thumbnails
Contents