Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-29 / 175. szám
1993. július 29., csütörtök Szolnoki Extra 7 „Nagy művész ő, a fő hajszobrász...” Fél évszázad a szakmában Beszélni, tenni, cselekedni Alapítványi táborok a nemzeti tudatért Találja ki! Folytatódik játékunk, melyben olvasóink feladata az, hogy kitalálják, mely régi vagy valamikori épületet, épületegyüttest ábrázolnak a Kardos Tamás fotóművész gyűjteményéből származó felvételek. Legutóbbi feladványunk helyes megfejtése: a ’20-as években készült képen, a neobarokk stílusban épült Nerfeld-palota látható. Az épület 1969. április 11-én hajnalban, egy hősugárzó miatt leégett. Ezen a héten a rengeteg megfejtő közül öten nyertek: Gömöri Zoltán Jászboldog- háza, Vitek Andrásné Tószeg, Ferenczi Zoltán, Pelyhe Mik- lósné és Dandé Sándorné Szolnok. Vidéki olvasóink nyereményüket postán kapják meg, a szolnokiak szerkesztőségünkben vehetik át a Szolnoki Mozaik című kiadványt és a belevaló képecskéket. Regensburgtól Szolnokig sodródott az árral Dusty Fleming, Vidal Sassoon nemzetközi hírű fodrászok pályatársa. Több, mint 44 évet dolgozott a szakmában, Szolnokon. Móra János 1976-ban ment nyugdíjba.- Kezdetben cukrásztanuló akartam lenni, később pedig műszerész. Édesanyám azonban azt monda: van 3 fodrász nagybátyád, jól fizetik őket, jelentkezz tanulónak a városházán, Várady fodrászmestemél. így kerültem fodrászinasnak. 1933 novemberében Balázs Zoltán férfifodrásznál szabadultam, 6 pengő heti fizetéssel. Később női fodrász is lettem, s már ilyen képesítéssel dolgoztam egy évi Kisbéren. 1938-ban, a volt Tünde cukrászdával szemben, a mai totózónái megnyílt az Aranka fodrászüzlet. Hívtak, hazajöttem. A háború szele elől 1944 őszén Pestre mentem. Azt hittem, hogy a fővárost majd feladják a németek. De Budapest körül szorult a hurok. Az orosz körgyűrű bezárulása előtt elhagytuk Budapestet. Kiugrásunkhoz fiatal nyilasok is csatlakoztak. Én egészen Regens- burgig sodródtam az árral. Május elsején itt amerikai fogságba estünk. Furcsa, de én a fogságban szerettem meg a szakmát. Egy borotva, egy szappan és egy ecset segítségével újra embert faragtam megfáradt bajtársaimból. Ebben a táborban később az amerikaiakat is nyírtam, borotváltam. Egy hónap 3 nap fogság után visszakerültem a régi munkahelyemre, Szolnokra. A szövetkezet 1950-ben elvette Aranka üzletét, az árát azonban kifizette. Ezek után mi a fodrász szövetkezet kötelékében dolgoztunk tovább. Átlag 30-40 vendégem volt naponta, pedig nem voltam olyan tekintetben jó fodrász, hogy sokat beszéltem volna. Hogy ki a jó vendég? Aki' rábízza magát jól ismert fodrászára. A női fodrászat szépségét éppen a mindig megújuló kuncsaft adja. Úgy érzem, hogy ez örökké így lesz. / Árnyékos városkép Megállók a minap a Gábor Áron téren, a húsbolt mellett. Európai településünk egyik legszebb környékéről, a Ti- sza-partról hazatérők romos belsőt, üres, bedeszkázott ablakokat láthatnak. A falon egy kis táblácskát pillantok meg. Rajta a megoldás: társasház építésére partnereket keresünk. Ä telek gondolom már adott, kellő számú társ azonban még nincs. A társasházépítés malmai lassan őrölnek. Pedig sietni kellene, hogy gyorsan eltűnjön ez a rom a környékről. A tiszaföldvári Hét Vezér Alapítvány a Honfoglalás 1100. évfordulójának méltó megünneplésére szerveződött. Az expo évében meghirdetnek például egy olyan történelmi versenyt, amelyre a világ bármely pontjáról is nevezhetnek magyar származású középiskolás diákok. A nagyszabású vetélkedő a magyar nép történetét öleli fel. Ez a témakör azonban országonként változó szinten jelenik meg a történelem oktatásban. Az ismeretek egységesítésére az alapítvány felkészítő táborokat szervezett. Tavaly egyet, ebben az évben már kettőt. Most Földvár mellett, a másik helyszín Szolnok.- Idén már 140, határainkon túl élő középiskolás korú diák gyarapítja majd ismereteit történelmünkből, hogy megfelelően felkészülve tudjon indulni az 1996-ban sorrakerülő vetélkedőn - mondja Petraskó Tamás, kuratóriumi elnök. A teljes költséget mi álljuk, de a szolnoki tábor támogatói között szerepel a városháza, a levéltár, a Hild Viktor Városi Könyvtár, a Jászkun Volán Rt. és a Víz- és Csatornamű Vállalat. Az augusztus elsején megnyíló tábor szolnoki koordinátora Pókász Endre, a Pálfy János Szakközépiskola történelem tanára.- Iskolánkat az alapítvány kereste meg. A határokon túli magyar fiatalok a magyarság 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig tartó történetét tekintik át neves előadók segítségével. A nyitó előadást Fodor István, a Nemzeti Múzeum főigazgatója tartja, de jönnek még előadók a Damjanich Múzeumból és a debreceni Kossuth Tudományegyetemről is. Természetesen iskolán 3 történelemtanára is tart majd előadást. Szabadidős programjainkból kiemelném az ópusztaszeri kirándulást. A tábor egyébként vetélkedővel zárul. A 30 legjobb részt vevő jövőre meghívást kap a Hét Vezér Alapítvány felkészítő táborának következő szakaszára.- Melyik az az ország, ahonnan a legtöbben jönnek a táborba?- Szolnokra 73, 13-16 év közötti tanuló érkezik. A legtöbben (50 fő) Romániából jönnek, Kis-Jugoszláviából 14 vajdasági magyart fogadunk, Szlovákiából és Kárpátaljáról hét, illetve két fiatal érkezik. Én úgy gondolom, hogy ezek a számok elsősorban a gyereket tanító történelem tanártól függnek. Kreatív munkája megalapozhatja a gyerek kötődését a magyarság kultúrájához, történelméhez. Úgy hiszem, hogy Szatmárnémetiben, ahonnan hatan jönnek, ilyen kollega dolgozhat, de kiemelném egy Brassó megyei szórványtelepülés, bizonyos Négyfalu történelem tanárát is. Az érkező gyerekek névsorát böngészve, jó ízlelgetni a magyaros hangzású keresztneveket: Ignác, Kinga, Emese, Bo- tond és Armella, mind-mind ismert és ismeretlen keresztne- vek.- Ón szerint mi a jelentősége az ilyen táboroknak?- Úgy gondolom, hogy a magyar identitás megalapozásának ez az egyik legjobb módja. Mindezt mi - senki érzékenységét nem sértve - politikamentessé tehető történelmi korszakok tárgyalásával segíthetjük, s ezt én, ha rajtam múlik, jövőre is szívesen csinálom. Válságban? A skorpió megette a magyar filmet reggelire Tavaly 25 magyar filmet mutattak be a mozik. Ebből mindössze 4 - a Csapd le csacsi, a Skorpió megeszi az Ikreket reggelire, az Édes Emma, drága Böbe valamint a Zsötem - érte el a 10 ezer nézőt. A dobogó csúcsára 121 ezer nézővel a Csapd le csacsi c. produkció került. A magyar mozikban, 1992-ben bemutatott - vagyis: nemcsak a 25 új - magyar filmnek 867 ezer nézője volt. - közli a tényt egy most kezembe került minisztériumi statisztika. Megoldás? Pragmatikusnak tűnhet az az alapállás, amely szerint, ha a moziban nem, akkor a tv-ben majd megnézi a polgár a magyar filmet. A Duna TV-nek többek között ez a stratégiája. A mozi sem akar azonban lemaradni. A Sose halunk meg c. Koltai-film a tavalyi év végén biztatóan kezdett, s a nézőszáma országosan már 200 ezernél tart. A fővárosi, 600 főt befogadó Uránia mozi napokig teltházzal játszotta. A filmet megyénk - Szolnok- film által üzemeltetett - mozijaiban eddig 1058-an látták. Ez a film az utóbbi idők leglátogatottabb magyar filmje - mondják a szolnoki Tisza Moziban. Eddig filmszínházunkban 958-an tekintették meg. Látható, hogy nem kell feltétlenül a magyar filmgyártás csődjéről beszélnünk. A Levente utca és az Eötvös tér sarkán tatarozzák a kápolnát. Talán a bokrok vagy a felállított állványok rejtik el a munkálkodók szeme elől a T-alakúvá csonkult feszületet? Természetesen fontos a kápolna, vallási szertartásaink színhelye. Ugyanakkor mi lesz azzal, amiben hiszünk? Hajtsuk szét az ágakat? Közel hétszáz kilométer naponta Történetünk főhőse most a szolnoki Élker Kft.-nél dolgozik. De Nagy Gábor megelőzőleg vasúti büfésként rótta a kilométereket. Konzerv- és sütőipari technikusként végzett. Az évek során azonban vendéglátós gyakorlatra is szert tett. Az Utasellátóhoz barátai révén került, s ’89-től mozgó büfésként dolgozott a vonatokon. „A dolog pikantériája az volt, hogy akkor még a mozgó büféseket nem jelentették be a tb-nek. Feketén dolgoztunk, s még így is komoly pénzeket kellett hagynunk a büfékocsiban csak azért, hogy dolgozhassunk.” Fárasztó munka volt. Reggel a Rákóczi induló fújta az ébresztőt, s gyakran csak a híradó végére ért haza. Naponta közel 700 kilométert utazott Budapest Nyugati és Záhony között. „Általában persze csak Cegléden szálltam fel a vonatra, a visszaúton, a forgalom függvényében mentem Pestig.- A vonaton az vásárolt, aki lusta volt magának összepakolni egy szendvicset. Irtózatos áraink voltak. Nem tudom, miért lett a büfékocsi kiemelt másodosztály, ami lényegében első osztályú áraknak felel meg. Voltak törzsvendégeink is. Például az ingázók között. Nagyon megéreztük azt a bevételekből, hogy a munkahelyi elbocsájtá- sok őket érintették először. Volt olyan péntekünk, amikor 600 üveg sör fogyott el Záhonyig. Közben Nagy Gábor megnősült. A családot ritkán látta.- Változtatnom kellett. A forgalom csökkent, már nem érte meg ennyit dolgozni. Az ember szerette volna jobban csinálni az utas ellátását, de egy műanyag pohárral nem lehet megteríteni. 1992 tavaszán volt egy balesetem is. így még tavaly otthagytam a vonatot. 168 óra nyaralás Egy középosztálybeli magyar egy éven át gyűjtögeti pénzét, majd zötykölődik 36 órán át egy Ikaruson, hogy eljusson Hispániába. Mikor megérkezik a kiszemelt kempingbe, 168 órája van, hogy megismerje Katalóniát, pihenjen, szórakozzon, lebarnuljon. Az ember vérmérsékletétől függően választ a szórakozás vagy városnézés között. Barcelonát senki sem hagyja ki. A városon 12 óra alatt végigrohan, a legtöbb időt az olimpiai stadionokban tölti el. Kellemes, bizsergető érzéssel sétál a lelátókon és itt büszke rá, hogy magyar. Aztán néhányan elzarándokolnak a Picasso Múzeumba. A leleményes magyar turista 2 perc alatt bejut és megpróbálja „átélni” Picassót.De az idő erre is borzasztó kevés, s aztán inkább futószalagon nézi a képeket. Aki a szórakozást választja éjjel él, nappal alszik. Aki a tengert és a napsütést, az tettét rettenetesen megbánja, mert éjjel csak bőrnyugtató krémek segítségével tud álmot varázsolni a szemére. Talán az jár a legjobban, aki városnézésre megy. Nem ég le, nem tér el itthoni időbeosztásától és lát valamit Katalánjából. A 168 óra eltelik, a magyar turista felül a buszra és másfél napon belül eléri a Kárpát-medencét. A nagy utazásnak vége. Itthon rokonok, barátok várják az úti beszámolót, s újabb 168 óra eltelik, mire mindenkinek elmeséli mi történt vele „ott kint, Spanyolhonban”. Csillagszemü Frappáns csevely Este. Unalom. Zötykölő- dés. Személyvonat. Néhány mazochista utas. Beszélgetéskezdemények. A párbeszédet akár egy Móricz novellából is idézhetném.- Maga hová utazik?- Már bocsánat - kezdi a hetvenes éveit taposó öregúr - , azt sem mondja, hogy „agyon isten” ... egyébként hazafelé. Bartára.- Esegetett maguk felé?- Hát maguknál?- Csepegetett.- Na látja. Nálunk is. Szerkesztette: Szarvák T. Fotó: Imre L. és Novák K.
