Új Néplap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-26 / 172. szám

8 Sportexrta 1993. július 26., hétfő Két lábon a Szaharán át Koporsója nélkül nem indulhat útnak Szinte közhellyé vált már a híres hegymászó Hilary válasza a bugyuta kérdésre, miszerint „Miért mászta meg a Himalá­ját?” - „Mert ott volt!” Valahogy így lehetett a szol­noki Szép Attila is. A huszon­nyolc éves menedzser kimon­dottan szereti a kihívásokat. Alig tizenhét esztendős korában amúgy „miért ne”-alapon két barátjával elgyalogolt Egerbe. Kérés nélkül is többen megáll­tak autójukkal mellettük, elvit­ték volna őket úticéljukig, de ők nem fogadták el, sétáltak to­vább. Azóta Szép Attila egyik fő jellemzője a kitartás. Amibe be­levág, azt végig is csinálja. Most óriási vállalkozásba kez­dett. Ez év elején olvasott egy riportot Frank Tiborról, a tököli börtön igazgatójáról. Ő négy társával éppen akkor tért vissza a Szaharából, futóversenyről. A szolnoki fiatalembernek meg­tetszett a képtelen ötlet, és fel­vette a kapcsolatot a már tapasz­talt Szahara-futókkal. Miután megtudta a részleteket, úgy döntött: ő is belevág. Esze­rint februárban indul a hat na­pos „flúgos futam” Marokkó­ból. Hogy merre? A város szé­lére még kiviszik az indulni szándékozókat, de a különböző ellenőrzési pontokat már önál­lóan kell megtalálniuk a ho­mokrengetegben. Némi túlzás­sal azt is lehet mondani, hogy kirakják őket a sivatag szélére, és megmutatják az útirányt: uraim, arra induljanak! Alig egy hét alatt 214 kilomé­tert tesznek meg a közel hatvan fokos melegben, hátizsákot ci­pelve (ez minimum 5, maxi­mum 15 kg lehet). A kötelező felszereléshez hálózsák, tiszta­sági csomag, egy heti élelem, különböző szérumok és ter- mésztesen víz tartozik. Ameny- nyiben bármelyik hiányzik, plusz idő beszámításával bünte­tik a vétkest. Szép Attila, a különleges vállalkozó Van egy kissé morbid kitétele a versenyen való indulásnak. Minden futónak előzetesen meg kell vennie egy különleges, hő­álló koporsót. Csak ezzel a fel­tétellel állhatnak a képzeletbeli rajtvonalhoz, s bizony ez nem olcsó mulatság, közel 4000 francia frank az ára. Ezért, meg persze a kiutazáshoz lenne szüksége komoly szponzorokra Szép Attilának. Barátai renge­teget segítenek neki, sok nélkü­lözhetetlen fontos dolgot be­szerzett már különös vállalko­zásához, de az utazás költségei , a támogatókra hárulna. S, hogy mit szól mindehhez a család? Felesége beletörődött már, hogy ha a családfő egyszer valamit a fejébe vesz, attól ne­héz eltántorítani. Négy éves kis­lánya pedig még nem igazán érti, mire készül a papa. Mindenesetre 1994. február­jában a kilencedik maratoni si­vatagi futóversenynek valószí­nűleg lesz magyar résztvevője, mégpedig olyan versenyző, akinek életfilozófiája a híres mondás: „A lehetetlent azonnal megoldjuk, a csodák kicsit több időt vesznek igénybe”. SZS Előkészületi labdarúgó mérkőzésen Egyelőre jobbak a szarvasi piros-kékek talékos és felforgatott MÁV MTE szebbnél-szebb akciókat vezetett és az NB I.-et is meg­járt szarvasi kapus, Hanyecz minden tudására szükség volt olykor ahhoz, hogy három-négy gól helyett csak egyet kaptak a viharsarkiak. A szarvasiak nem is vették jó néven a hazaiak „fi- cánkolását”, amelyet az is bizo­nyított, hogy Patrascu edzőnek már a 10. percben le kellett cse­rélnie a magáról megfeledkezett Pisont A.-t, aki Tasevvel került konfliktusba. A második játék­részben aztán helyet kapott a szolnoki csapatban valamennyi, az ifjúsági csapatból most felke­rült fiatal. Az ellenfél csak ek­kor tudta a maga javára fordí­tani a mérkőzést. A MÁV MTE játékában igen számos bíztató vonást lehetett felfedezni, amely az új mester, Vígh Tibor rögtönzött értékeléséből is ki­tűnt:-Mindössze egy hete kezd­tem el a fiúk felkészítését, így még csak az ismerkedésnél tartunk. Azt azonban az egy­ütt eltöltött rövid idő alatt is meg tudtam állapítani, hogy jó képességű csapathoz kerül­tem. A gárda nagyon fiatal, ezért érzésem szerint egy-két kulcsfontosságú posztra ta­pasztaltabb futballistákat kell igazolnunk. Az első félidő ki­fejezetten tetszett, a végére azonban a cseréink már nem igazán tudták felvenni a ver­senyt a magasabb osztályú el­lenféllel. A bajnoki rajtig szű­kíteni fogjuk a keretet és egy pár fiatalt kölcsönadunk a cukorgyáriaknak rutinszerzés céljából. Szolnoki MÁV MTE - Szarvas 1-2 (1-1). Góllövő: Novikov, ill. Rácz és Szlopóczky. Urbán Novikov (sötétben) a szolnokiak gólszerzője szerelni igyekszik a védőt Második hazai edzőmérkőzé­sét játszotta szombaton délelőtt a Szolnoki MÁV MTE, az NB III. Mátra- csoportjának bajnoki rajtjára való felkészülés jegyé­ben. Az ellenfél ezúttal az NB II. keleti régiójának reprezen­tánsa, a jó erőkből álló Szarvas együttese volt. A frissen „iga­zolt” szolnoki tréner, Vígh Ti­bor kényszerből egy szokatlan összetételű hazai gárdát küldött a pályára. Az előző bajnoki idény befejező tizenegyéből ugyanis Bontovics, Horváth és Mihályi kisebb-nagyobb sérü­léssel bajlódik. A napokban jár­tak a híres dabasi „csodadok- tomál” kezelésen, aki megnyug­tatta őket, hogy a jövő héttől csatlakozhatnak társaikhoz, ad­dig viszont csak könnyített fu­tóedzéseket végezhetnek. Hi­ányzott még a söprögető Mé­száros, aki külföldön nyaral, ezért a néhány mérkőzésen már szolnoki színekben bemutatko­zott orosz idegenlégiós, Med- jánszki töltötte be ezt a posztot. A maroknyi nézősereg az első félidőben alig akart hinni a szemének, hiszen az erősen tar­Tiszakécskén táboroztak a játékvezetők Kakaó helyett Cooper-teszt a reggeli Reggel hatkor, Balázs János sípjelére elindult a mezőny Nemcsak a labdarúgók, oly­kor a játékvezetők is edzőtábo­roznak. Általában az elmúlt és a következő bajnokság közötti szakaszban. Amikor egyrészről értékelik a legutóbbi bajnokság bírói tapasztalatait, másrészt felkészülnek a soron követke­zőre úgy, hogy elméleti és fizi­kai felmérésekkel próbálnak eleget tenni a követelmények­nek. Ez történt a múlt héten négy teljes napon át Tiszakécskén, ahol megyénk játékvezetői tar­tották szokásos foglalkozásai­kat. Az első napon szellemi teszttel „melegített” a nyolcvan tagú társaság, a tananyagot FIFA-bírónk, Varga Sándor szerkesztette. Délután Csák Fe­renc az ellenőri tapasztalatokból nyújtott át egy „csokorral”, kü­lön kitérve a síphasználat jelen­tőségére. Tombor József olyan, a szabálykönyvben nem fellel­hető eseteket hozott fel, melyek ritkán ugyan, de megtörténnek, tehát azokra is készülni kell. Csütörtök ígérkezett a legnehe­zebb napnak. Reggel hatkor kezdődtek a fizikai felmérések. A borongós, esőre hajló idő kedvezett azok számára, akik komolyan tették a dolgukat, s mivel ők voltak töbségében, jó iramban, fegyelmezetten star­toltak a különböző kategórikat képviselő dirigensek. Kétszer kétszáz, kétszer ötven méter után következett a nem villás „reggeli”, a cooper teszt. Tizen­két perces tartós futás várt mind a nyolcvan résztvevőre, közü­lük a szolnoki Nagy Róbert fel­tűnően jól osztotta be erejét, s NB I-es játékoshoz illő távot (3150 méter) teljesítve kapta a felmentő sípszót. A jászberényi Inges Jánosnak inkább a rövid­távok kedveztek, számos, nálá­nál húsz évvel fiatalabb bírót megelőzött 45 esztendős létére. Nyolcán abszolút „szűzen” kerültek a keretbe, kihasználva azt a rendkívüli alkalmat, hogy a négynapos táborozás sikeres elvégzése működési engedél­lyel jár. Kovács János abádsza- lóki futballistaként és ifiedző­ként vállalta a veszélyt, később kiderült megérte. - Mivel otthon éppen az alapozás folyik, nem bánom, hogy itt is dolgozni kell. Úgy gondolom soha nem árt egy játékvezetői vizsga, ki tudja, hol köt ki az ember. Ha netán vezetni fogok, szeretnék minden játékosnak egyforma jogokat biztosítani, akár hol zajlik a mérkőzés, mert a pályán min­denki egyforma. Az igazi reggelit követően ismét Varga Sándor volt az elő­adó, méghozzá a játékvezetői jelentés kitöltésénak pontossá­gára hívta fel a figyelmet. Bár­milyen szemérmes is legyen a sípmester, a szövegelésért kiál­lított játékost szó szerint kell idézni a jelentésben. Mindezen kívül vigyázni kell, a sárga és piros lapok nehogy keveredve legyenek feltüntetve az okira­ton. Ebéd után többen az eget kémlelték abban a reményben, hogy a szabadtéri kispályás foci idejére eláll-e az eső. Nem így történt, ezért a forgatókönyv eme pontját kényszerűségből ki kellett pipálni. Pénteken a szellemi tesztek értékelésére került sor. Hatan százszázalékosra vizsgáztak, és ami talán még fontosabb, egyet­len gyenge dolgozat nem akadt, még a kezdők között sem. Meghívottként Győri László tartott tájékoztatót az elmúlt két esztendő alatt történt FIFA-sza- bályok változásiról, Nagy Mik­lós pedig ismertette az országos és utánpótlás keret névsorát. Napzárásként a Szolnok megyei és Pest megyei játékvezetők vá­logatottjai nagypályás meccsen mérték össze futballtudomá- nyukat. Szoros első félidő (3-2) után 5-3-ra a vendéglátók győ- zek, Vígh 2, Földi, Varga és Sándor góljaival. Szombaton ismét korán kelt a megyei JB elnöksége. Jó okuk volt rá, hiszen az ellenőri jelen­tések, valamint a szellemi és fi­zikai felmérések alapján kijelö­lésre kerültek az NB 111-as, me­gyei I. -és másodosztályú kere­tek. A nyolc NB Ill-as (Nagy Sándor, Farkas György, Inges János, Pintér Béla, Jancsó Jó­zsef, Balogh Sándor, Nagy Ró­bert, Török János) játékvezetők támogatója, a tiszakécskei Dafke Kft. Urríbro szereléssel lepte meg. Sajnos az elnökség fegyelmi ügyekben is kénytelen volt határozatot hozni. Soroza­tosan fegyelmezetlen és tíszete- letlen magatartásáért Földi Já­nos nyolc, Bán János hat, Kormos Gábor hat, Kolláth Béla négy mérkőzésről való el­tiltást kapott a táborrend több- rendbeli megsértése miatt. Markóth István és Sulyok Fe­renc négy-négy mérkőzéses el­tiltását hathónapos próbaidőre felfüggesztette a határozott el­nökség. Marosvári Csaba JB-elnök a kellemetlen és zavaró megnyil­vánulások ellenére hasznosnak ítélte az együtt töltött napokat. - Meglepően sokan jöttünk össze, sikerült jó előadókat meg­nyerni, és eredményes szakmai munkával felkészülni a bajnok­ságra. Végre sikerült eltávolí- tanunk a visszaeső italozókat, rendbontókat, ami lehet, hogy átmeneti színvonaleséssel páro­sul, azonban hosszú távon meg­tisztulhat a megye játékvezetői kara. Úgy gondoljuk, ez minden csa­pat és futballbarát érdeke. (néder) Újabb öt érem Ljubljanában A szlovén fővárosban az ifjú­sági és serdülő asztalitenisz Eu- rópa-bajnokságon véglegessé vált, hogy a magyarok a leány csapat hét eleji elsősége után még további öt érmet szerez­nek. De függetlenül ettől a si­kertől, néhány kellemetlen meg­lepetés is érte a magyarokat. Bátorfi Zoltán a párosok után az egyéniben is korai bú­csúra kényszerült. Az ifjúsági fiú egyes nyolcaddöntőjében a svájci Staufer 2:1 arányban le­győzte a magyar reménységet. Történt ez annak ellenére, hogy Bátorfi az első játszmában már 11:3-ra vezetett, de aztán feljött ellenfele és végül nyert. Staufer azonban nem sokáig örülhetett sikerének, mert a negyeddöntő­ben az osztrák Lengerov szinte „lemosta” az asztalról. Drámai volt a leány egyes nyolcaddöntőjében az aranyé­remre is esélyes Fazekas Má­ria, az idei ifjúsági TOP 12 győztesének mérkőzése a fran­cia Boileau ellen. A döntő játszmában Fazekas 19:19-es állásnál elpörgetett egy labdát, mérgében ütőjével az asztalra ütött. A cseh játék­vezető ezért felmutatta a piros lapot, vagyis leléptette a ma­gyar sportolót. Hiába volt a til­takozás, a döntés érvényben maradt. Fazekas szinte teljesen „ösz- szeomlott”, s ez a magyarázata, hogy nem sokkal később a ve­gyes párosban is kiesett. Gárdos Róbert folytatta jó szereplését, s miután nagyszerű játékkal 2:0 (15, 21) arányban könnyedén győzött a dán Mar­kussen ellen, bejutott a döntőbe. A lapzártánk után végétért finá­léban az izraeli Sharon volt az ellenfele. Bátorfi Zoltán ezúttal mélyen tudása alatt szerepelt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents